Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-10 / 83. (2304.) szám

1930 április 10, csütörtök. ^MGAI-yV\AGtAR-HI RLAI> Vagyoni költöttek a nemlétezö kuruc kincsek felkutatására az elvakult ruszinszhóikincskeresők A bíróság marasztaló Ítélete és tilalma ellenére is folytatni akarják a keresést — Küldöttségei akarnak menesztetni a köztársaság elnökéhez? Királyháza, április 9. (Saját tudósitónkitól.) A P. M. H. a múlt évben beszámolt arról a fantasztikus kincskor esés ről, amelyet egy ru- szinszkói társaság közel egy éven keresztül folyatott- Az eset — híradásunk nyomán — akkoriban belekerüli; a világsajtóba is és nemcsak Európából, de Amerikából is sok száz érdeklődés, ajánlat, tanács stb érkezett a kelemenbegyi kincsku tatákhoz. Mint emlékezetes egy tiszaujMM szabómester valami végren­deletei talált, amelyben Nagy István ku- rucvezér leírta, hogy szabadcsapat jávcd több kád aranyai és több hordó tátiért, meg egyébb kincseket gyűjtött össze és azokat a Kelemenhegy belsejébe rejtette. A kelemenhegy Vári község mellett van. és a nép már régóta Kincseshegynek nevezi. A tiszaujlaki szabómester a végrendelettel Királyházára utazott, ahol egy Telekyné ne­vű telepathákus hölgy által transzba hozott médium megerősítette, hogy a kincs tényleg a hegy belsejében van és a kincskeresők • társasága megalakult. A társaság főrészvé­nyesei Telekyné, a médium é3 annak férje, Kerekes Bertalan vasutas lett. A kutatás a médium utasításai alapján történt és több hónapi fáradságos munkával, kézifu- rókkal s hasonló primitív eszközökkel csak­nem húsz méteres ala-gutat fúrtak, a kincs azonban nem került elő. Ekkor számolt be a kutatásokról a P. M- H. és a fantasztikus kincs-keresésből szenzációs ese­mény lett. A kincskereők a különböző orszá­gokból érkezett ajánlaíokbóól — miután pénzük fogytán volt — egy Velki Deden-i kutatási vállalat ajánlatát fogadták el és annak mérnöke, Jindrich Ján geofizikai kutatás alapján megóJJapitotta* hogy vala­mi ércanyag van a hegy belsejében, de nem azon a helyen, ahol a médium mutatta. Az uj Útmutatást, a médium is helyeselte és a szegény emberek még nagyobb reményekkel láttak a munkának. A hatósági engedélyre egy gyenge erejű dinamót szeretek be s to­vábbi tizennégy métert fúrtak ki. Miután nyil­vánvalóvá vált, hogy a legenda sok szegény embert anyagilag tönkretett és még többet koldusbotra juttathat, a P. M. H- leleplezte, hogy a kuruc kincsek nem léteznek és az egész csak fantázia. Bebizonyítottuk, hogy Nagy István nevű kurucvezér nem is létezett. A „végrendeletamely az egész kincske­reséshez a tápot adta, egy Buday Károly­ié nevű nemzetesasszony rémregényének kéziratából való. Budayné regénye, amely körülbelül 50—60 éve jelent meg, arról szól, hogy egy sze­gényember megtalálta a kurucok kincsét és elvehette ideálját­A leleplezés azonban éppen az ellenkező eredményt érte el. A kincskeresők kijelentették, hogy a cikk írója uj mncsekeresötársaságot akar szer­vezni és az egészet azért irta meg, hogy a kutatást hagyják abba s a leleplező által megszervezett társaságé legyen a dáriusi kincs­Megerősítették ezt a fanatikus emberek le­velei ás, akik a Ueplezés dacára a munka folytatás fari biztatták a szegény embereket. Közben beállt a rossz időjárás, a munka le­hetetlenné vált és a társaság megállapította, hogy a munka pénzben és munkaerőben — csaknem 150.000 koronába került és ered­ménytelenül végződött. A tél vége fele ismét megjelent két ember é& hozzálátott a kincsek további kereséséhez. Vári község elöljárósága azonban a kincs­keresőket — Torncsek Jánost és Tóth Ist­vánt — felszólította, hogy a munkát hagyják Igen jókarban levő 509-es Fiat autcmiM mely eddig 25.000 kilométert futott, Jutányos áron elasSé, Cim a P. M. H. kiadóhivatalában abba, mire azok kijelentették, hogy ők a munka folytatására Kerekesék társaságától .kaptak meghatalmazást. Az elöljáróság erre Kerekeseket birto'kháboritásért feljelentette a bíróságnál és kérték, hogy a társaságot a további kincskereséstől tiltsák el, miután munkájuk állandó nyugtalanságot okoz. a bíróság első fokon eleget is tett az elöljá­róság feljelentésének és Nagy Antalt, vala­mint Kerekes Bertalant birtokháborításért 1000—1000 korona pénzbüntetésre ítélte és a további munkát betiltotta. Szegény kincskeresők, akik vagyonukat ál­dozták fel meggazdagodási reményükre, úgy a feljelentést, mint az ítéletet megdöbbenés­sel fogadták és elsősorban kijelentették, hogy To másik János és Tóth látván nem az ő meg­bízásukból kereste a kincseket, hianem tud­tuk on kívül akartak annak birtokába jutni. Felebbezésüfcben pedig előadták, hogy ők az eddigi munkákra rááldoztak mindent és miután meg vannak győződve arról, hogy a kincseiének rövidesen birtokába jutnak, a kutatást nem hagyják abba, mert ehhez annál is inkább joguk van, mivel a kutatási engedélyük, amelyet a rnmisz- lériumtól kaptak, nincs időhöz kötve. Alkalmunk volt a kincskeresők társaságának egyik vezetőjével beszélgetni, aki előadta, hogy mihelyt Mamryk elnök külföldről (?) visszatér, kibldöttségileg mennek fel hozzá és feltárják előtte a helyzetet. mert azt hiszik, hogy a kincseket egy uj tár­saság akarja felkutatni, ezt azonban nem fogják megengedni. Weisz Mihály fomaS$ai keresltedé anyagi bukása eí&í a halálba menekült Ma kamatban lakásán ióhelőtte magát Rimaszombat, április 9. (Rimaszombati tudósítónk távirati jelentése.) A gazdasági krízis, amely az utóbbi időben bőven szedi áldozatait, ma reggel ismét egy gömöri kereskedő kezébe adta a halált osztó fegy­vert. Weisz Mihály tekintélyes tornaijai kereskedő hosszabb idő óta egyre súlyos­bodó pénzügyi gondokkal küzdött és üz­letmenete az utóbbi hetekben olyan mér­leget mutatott, amely elkerülhetetlenné tette a katasztrófát. Az egykor jómódú ke­reskedő közvetlenül anyagi összeomlása előtt állott s ez annyira elkeserítette, hogy a szégyen és a koldusbot helyett az önkén­tes halált választotta. Ma hajnalban laká­sán golyót röpített a halántékába s amikor az előhívott orvos, Friedmann Sándor dr. megvizsgálta, már csak a beállott halált állapíthatta meg. A megyeszerte ismert kereskedő öngyilkossága mély megdöbbe­nést és óriási részvétet keltett. A Tuka-per felsöbirősági tírsplsiiaF? iifsiié napján SnaczkF beszélt is ffélmeiitését kérte Bethlen szerdán este Rómába utazott Budapest, április 9. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentőbe.) Ma délután 18 óra 15 perckor elutazott Rómába Bethlen miniszr- tereluök Csáky külügyi sajtófőnökkel és Apor Gáborral, a külügyminisztérium politi­kai osztályának vezetőjével. Bethlen római útja a budapesti sajtónak a legszélesebb kombinációkra adott alkalmat. Illetékes helyről szerzett információink szerint Bethlen útja kizárólag viszonzás a magyar­olasz barátsági szerződés megkötése óta Budaipesten járt olasz minisztereknek. Grandi külügyminiszternek, Giulio kul­tuszminiszternek és Aeerbo földmiv elés­ügyi miniszternek a látogatására. Teljesen valótlan az a hír, hogy Bethlen Grandival is találkozik, aimi már azért is le­hetetlen, mert Grandi jelenleg a londoni konferencián vesz részt. Oly hírek is felme Iliitek, hogy Magyarország uj egyezményt kívánna kötni, ez is azonban merő kombiná­ció, mert az 1927-ben kötött barátsági egyezmény tiz esztendőre szól, semmi szükség sincs tehát uj egyezményre. Bethlen esetleg találkozni fog ugyan Rómá­ban Appomyi gróffal, aki most tér vissza Egyiptomból s Rómában megnézi a húsvéti szertartásokat. Ha ez a találkozás létre Is jön, semmi különösebb politikai jelentőséget nem lehet annak tulajdonítani, annál is ke vésbé, mert Bethlen január óta készül római útjára. Illetékes helyen ismételten kijelen­tették, hogy Bethlen római utazása a párisi tárgyalásokkal semmiféle vonatkozásiban nincs. Az u! néüiel agrártörvény iílfeéiifise Pozsony, április 9. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Tuka-per felsőbi- rósági tárgyalásának mai, utolsó napján a bí­róság elnöke 9 órakor nyitotta meg a tár­gyalást, amelyen elsőnek Snacky folytatta a tegnap félbeszakított beszédét. Snacky az egyes tanuk vallomásával foglalkozott, rész­letesebben azonban csak Hanzalik tanúvallo­mására tért ki. Hanzalik vallomása szerint 1927-ben járt Jehlicskánál s ez azt ajánlotta neki, hogy lépjen be Snacky mozgalmába s írjon a lapjába, az Autonómiába. Hanmliknak ez a vallomása merőben lég­ből kapott, mert Snacky akkor még semmi­féle mozgalomban nem vett részt s az Autonómia cimü lap még nem létezett. Hanzalikot 1928-ban a zsolnai afférból kifo­lyólag kihallgatták s akkor azt vallotta, hogy nem tudja, honnan van Snackynak pénze. Hanzalik 1928-ban Jeihlicska lapjában cikket irt arról, hogy Snackyt a szabadkőművesek pénzelik. Jehlioska nem tudta, hogy honnan van Snackynak pénze, mert ha tudta volna, hogy Pestről kap pénzt, akkor ismerte volna Snackynak állítólagos budapesti barátait is. Hogy állíthatja tehát most Hanzalik azt, hogy őt, Snackyí a magyar irredenták pénzelték, amikor Hanzalik éppen a magyar irredenta köröket akarta meggyőzni arról, hogy a pénzt a szabadkőművesektől kapja. * Ezek után Snacky röviden rekflektál a többi tanú vallomására is, majd beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Igaz becsületemre állítom, hogy a vádban foglalt dolgokat nem követtem el, Egyedüli bűnöm, hogy az autonómiáért akartam küz­deni, de ez is csak olyanoknak a szemében bűn, ak’k a politikával visszaélnek. Októ­ber 5-én a polgár legszebb illúziójától fosz­tottak meg, mert akkor megrendült az igaz­ságba és az igazságszolgáltatásba veteti bi­tem. Kérem a tekintetes felsőbíróságot, mentsen fel, mert ártatlan vagyok. Mach Sándor kizárólag az ügyész fellebbe­zés ével foglalkozott s az elsőfokú Ítélet meg­erősítéséi: kérte, majd röviden vázolta azt,1 hogy milyen következményekkel járt az ügy reá és családjára nézve; nem teheti le vizsgáit, fivérének földet nem adnak azért, mert ő, az öccse, egy hazaáru- lási perben szerepel. Hogy sógora,"TTosták, hogyan járt, arról nem is akar beszélni. A hozzá legközelebb álló személy, egy állami tisztviselőnő állásában szakadatlan zaklatá­soknak van kitéve. Ezután a bíróság rövid tanácskozásra vonult vissza, majd fél 11 órakor az elnök bejelen­tette, hogy az Ítéletet este 6 órakor fogják ki­hirdetni. \ (Az ítéletet az első oldalon közöljük.) ítélet után Az ítéletet az elitéltek nyugodtan fogadták. Az Ítélethirdetés órájában a felsőbíróság ka­puja előtt nagy tömeg gyűlt össze, amely tü­relmetlenül várta a tárgyalóteremből jövő híre­ket. Az ítélet indokolása a 'törvényszék ítéletének indokolásán néhány jelentéktelen változtatást eszközölt és azt részben megtoldotta. Berlin, április 9. A kormánypártok vezé­rei tegnap megállapodtak az uj agrárvámok kérdésében. A megegyezés alapja az a hatá­rozat, hogy az agrárprogram elveszti aktua­litását, ha a kormány adótörvényei holnap nem találnak többségre a birodalmi gyűlés­ben. A .kormánypártok csak ezzel a feltétel­lel mutatkoztak hajlandóknak az agrártör­vényt kezdeményező javaslat formájában a birodalmi gyűlés elé terjeszteni. Az uj német agrártörvény a következő rendszabályokat tartalmazza: 1. A behozatali engedélyek rendszeréi mozgékonyabbá teszi és kiterjeszti az ál­lati termékekre is. 2. A birodalmi kabinéit a gabonavámo­kat tetszése szerint megváltoztathatja anél­kül, hogy a parlament a vámok összegé­nek alsó vagy felső határát megszabná. A parlament csupán azt köti ki, hogy vám­emelés esetén a búza átlagos ára ne halad­ja meg a 260 márkát, a rozs átlagos ára a I 230 márkát. 3. A fagyasztott hús kontingensét junius elsején eltörlik. Ehelyett ugyanennyi (50.000 tonna) friss húst bocsátanak a la­kosság rendelkezésére a fagyasztott hús áráért. 4. A tojás vámját duplamázsánként 6 márkáról 30 márkára emelik. 5. A háj vámját 12 márkáról 8-ra süiy lyesztik, a zsírét 20 márkáról 14 márkára s más állati termék vámját is leszállítják, A megállapodások 1931 március 31-ig maradnak érvényben. — Magyar-Komárom- és Esztergom-megye akciója az „egyke" ellen. Budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja: Komárom és Esztergom vármegyék tör­vényhatósága Eszter házi Móric gróf javaslatára el­határozta, hogy a főszolgabírók és a járási orvosok bevonásával erélyes aíkniót inxübanak az . egyke- rendszer ellen. fi magyar ipar ünnepi tttffiutatftia 25-50°* N&HÉSi kedvezmény. Nemzeti navillonok e külföldi ipar szántára. Vízummentes ftatáráUépés. Jpféiiris Suidapesti nemzetközi wásir május 1-15, Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN, a Vásárirodában, V. Alkotmány u. 8. — PRÁGÁBAN: a Csehszlovák Magyar Kereskedelmi Kamará­nál, I., Masarykovo nábrezí c. 4, és a Wagons Lits-Cook iroda összes fiókjainál.

Next

/
Thumbnails
Contents