Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-10 / 83. (2304.) szám
4 rPI«<MtMA.G$AR-CTRIjAI» Fehér, fekete, sárga Irta: GYÖRY DEZSŐ Szép, szép ez a? európai, vagy még szélesebben, ez a fehér kultúra és fehér civilizáció. És óriási program, hogy minden fehér néppel el- éressük már átlag grádusát: sokhelyt generációk és kuiltuszminiszterek raja fog még rá- •menni. Jó, jó, de mi lesz a vége'? A vége biztos. A vége az lesz, hogy tönkre fog menni. Tönkre fog menni, elöregszik, elaggni, meghal, mint ahogy sirbaszállt a föniciai. az egyiptomi, a görög, a római, a Ceádtó-menti szerecsenek vagy az inkák hatalmas mellű kultúrája s nagy lélegzetű civilizációja. Frobé- niusig soka.n látták már meg, hogy a kultúrák és civilizációk is alá vannak vetve az élettan generális törvényeinek. Spengler már az alkonyairól beszélt. Kérdés csak az marad, tavaszi alkonyról beszélt-e, vagy nyári alkonyról. Egy pár óra a különbség, egy pár századév. Nem is kérdés. Ki lesz. aki helyünkre áll? Jönnek a sárgák. És jönnek a feketék. Jönnek a szinesek. Egyelőre még nem tartunk ott. Egyelőre még csak a két fehér világrész osztozkodik a világ- hegemónián. Egy emberöltővel ezelőtt a fiatalabb fehér kontinens még csak a szenzációrovat és a kalandorok birodalma volt. A világhegemónia két pólusa a Volga és Gibraltár között feküdt. Az egyiket, amíg Európa háborúzott, az amerikai töke orozva és lopva áthajózta az Újvilágba. A fej és a szív talán itt maradtak, de a zsebek, a kezek és a lábak, a kamaszom erők és a végrehajtások már odaát nagyobbak. Kultúráért még idejönnek hozzánk, még innen vásárolnak, de civilizációt, amerikanizmust és Ford-autót már ők küldenek ide. S mivel a kultúra feminin lény kissé, szívesen csapödár arra. hol a pénz van, kényelem, jólét, hév e- vakmerőség, nem nehéz elhinni, hogy majd a pénz után ő is itthagy minket. De különben ez csak a fehérek belügye. Vagy itt vagy ott eljön az aggéig és a temetés. Tőlem akár Amerikában is temethetik. A szenzációrovatok és kalandorok birodalma ma már nem Amerika, hanem Ázsia: Kína és India, mindenek fölött Kína. És majd ha a Mennyei Birodalom határai közt lesz a két vüágfókusz. a szenzációk és kalandorok birodalmának a fekete Afrikát fogják hívni. S a fehér-sárga harcot a fekete-sárga fogja fölváltani. Ha ideges lennék, attól félnék, hogy jó. ez még csaJk hagyja, de mi lenne, ha a feketéknek és a sárgáknak egyszerre jut eszükbe, hogy elrabolják valami tamerláni rohammal a világmárkákat és inkább osztozzanak, a szinesek szolidaritásával, egyik az egyiknek, másik a másiknak? Nem, ennyire nem vagyok idege Legyen meg nekik. Egyelőre ezeretem az alkonyt. Nézzük csak, nem lehetne-e valami • meg- hosszabbítani. angol éberség, hogy a palesztinai honalapító harcról ne is" beszéljünk, amelyik még a legin- ternacionálisabb népben is a hazai nemzet vá gyát hősitette, mind erről beszélnek: a fehérek muszáj-összefogása, az óvilág valamilyen nagy szövetsége előtt mindenki rendbe akarja hozni utoljára a maga szénáját, ruháját és arcát: az egységbe miinél erősebb részletekkel kíván be- állani. És ha ma tagadja is az egység felé törekvést, holnap rá lesz kényszerítve. Más a napi politika és más a világfejlődés. De egyúttal éppen olyan le nem tagadhatóiag — és ebben megint a. legüzietesebb s legjobb, szimatu angolok járnak elől —- meglátták azt is, hogy van egy nemzetek fölötti közös sors- probléma is, amit szintén muszáj megoldani. Egyének és nemzetek életében egyaránt. Probléma, ami'elől nem lehet kitérni: a tőke és a munka harca. A háboruvég nem csak a nemzeti reneszánszot hozta meg, de előtérbe nyomta a szociális problémákat s a termelés nagy válságaiban a kapitalizmus és szocializmus hosszú mérkőzését s a nemzeteknek ugyanúgy számolni kell ezzel a küzdelemmel, mint az egyéneknek. Azzal, hogy nem veszünk tudomást róla, még nem tesszük nem létezővé. Ha én nem keresem meg, megkeres az engem magától. Nemzeti megújhodások és szociális harcok: a két nagy diktatúra egyszerre nyúlt a kettőhöz: az egyik az elsőre, a másik a másodikra helyezve nem is annyira a főeulyt, mint inkább csak a — hangsúlyt. Meg kéne hosszabbítani az alkonyt. Ezzel a két önforgácsoló kérdéssel kell rendbe jönniük a fehéreknek, hogy közösen dolgozhassanak vagy a szebb esti órákért, vagy amit természetszerűleg akarnak: egy általános fehér reggelért: a holnapért. A szapora, buta, elmaradt színesek 1 nyers és robusztus erőire és barbár életakaratára gondolok most, mikor azt olvasom, hogy Spengler Hamburgban előadás-sorozatban hirdeti, hogy vigyázat a színesekre: Európa életének minden ágában’a merkantil szellem hódítása és az elproletarizálódás jelei nyilatkoznak meg e ennek a dekadenciának következményeképp rövidesen a színes fajok veszik kezükbe a vezető hatalmat. Németország el fog ázsiaiasodni, ha csak egy német Mussolini nem jön. Vigyázat a színesekre: egy a háromhoz aránylik ma a fehérek s színesek száma, ötven év múlva ez az arány már egy az öthöz lesz. Sem bosszú nem vezet, sem elkeseredés. A belső, önmegújulás hive vagyok. Az alkonyt szeretem reggelig kitolná. Csak néha. most is, unalom és undor fog el a sok szóbeszédtől, a sok doktrínától, a sok nya- valygástól és sok üres jelszótól, amikkel az esti energiákat fehér emberek, öregek és fiatalok, lyukas kádakba öntözik. Csak undor és unalom ez. Ilyenkor szívesen feladnék az avardombra és kacagva kiáltanám meg az utat romlatlan, friss, életet nem becsülő, a nap alatt szerető barbár lovashordáknak: gyertek és kezdje tek elölről az egészet a sírjaink fölött. A vágyat mondattá fordítva: dolgozzunk, amíg nem késő, egy nagy-nagy megújhodáson. De: a lélekben kell kezdeni! i-jbbhshsbbKKE? Sí"®.' «^3ö23S2S5ZeE23KE33i Sorozatos iiiircil érilc ai agrárpártét a mmzétmüléshm A felekezeti nyugdíjas tanerők sorsa még mindig bizonytalan - Bradács miniszter ellentétben ál! a saját pártjával - A sérthetetlen kompromisszumok Mert meg kéne hosszabbítani. Igen, igen. Most nevetséges kissé, hogy népek és nemzetek, sőt kis kisebbségek is vannak és élni akarnak ebben a generális fehér alkonyaiban. Sőt meg akarják hosszabbítani. De igazuk van: egy szép alkonyaiban sok mindent lehet még csinálni. Olvasni, járui-kelni, terveket fundálni, szeretni, szaporodni, talán még, egy kis optimizmussal, jövőt is csinálhatnánk. Van egy európai nép, amelyik ebbe vágta a fejszéjét. És van egy másik, amelyik hasonlót próbál, csak még nem mondta ki, hogy a világforradalom mögött a szlávság roppant nemzeti reneszánszára indul. Az olasz és az orosz próbálkoznak és mindenki tudja, hogy formájuk és lényegük egyaránt rokon. Csak módszereik mások, mondhatni, csupán éghajlati különbségeken múlik minden differenciájuk. A svájci szalonban Lenin és Mussolini együtt tanulták Sorellt e a kél szocialista a szindikalizmws tanaiból indult, az egyik északra, és elnevezte kommunizmusnak, a másik délre és elnevezte fasizmusnak: mindkettő hierarchiát épített a szocíaliemusdi romjaira és tüzzel-vassal támadt a „szocialistádra s a hierarchikus hatalom-piramis csúcsán mindkettő diktátor: trónust emeltetett magának. Azóta, akár szimpatikus a diktatúra, akár nem, akár baloldali valaki, akár nem, ennek az i] j, kain asz os. lendületes és erőszakos cselekedetnek az iilata érződik a levegőben, — ugy-e. öreg Nietzsche —, mint eső után a fenyvesek ózeraa. Kétféle ember van. Van. aki bevallja Van, aki tagadja. Más féle nincsen. Aki harmadik féle van, aki a humanizmus. pacifizmus lufiHy ed t szájának grimaszaival, örök kompromisszumok reszketegségével, a, háború előtti kor nyálas Nietzsche-reakciójával .".kar élni és megélni. ...mert vannak azért sokan: a betegek, a. fáradtak, a nyavalyások, a döf elitesek és gyávák azokon már bedéit a spenglorl törvény - a,z alkonyat azoknak már a halál éjfél óbe szűri nyorl. Európában a nemzeti reneszánszok idejét hozta a háború vége. Törökország, a Szovjet, az okoz. pa.nyol, görög, jugoszláv, lengyel diktatúrák, a, középeurópai kisállamok éles fejtartása, a német erőlködés, a francia vigyázat <* az Prága, április 9. A csehszlovák agrárpártot a parlament és szenátus bizottsági ülésein ma sorozatos vereségek érték. Ismeretes, hogy az agrárok a földművelésügyi bizottságban a behozatali jegyekről szóló kormány- javaslat lényeges módosításait követelték. A bizottság ülésén megjelent Bradács földművelésügyi miniszter, rövid expozéjában bejelentette, hogy a javaslat kompromisszum eredménye, s igy azon semmit sem lehet változtatni. E határozott válasz után az agrárpárt visz- szavonfa inódositó indítványait s a bizottság rövid vita után az eredeti törvényjavaslatot elfogadta. Az agrárpártnak csupán egy rezoluciós javaslatot sikerült a bizottságban keresztülvinnie, amellyel a bizottság a kormányt felhívja arra. hogy ez a legsürgősebben nyújtsa be arról az alapról szóló törvényjavaslatot, amelyből a múlt évi erős hidegek okozta fagykárokat helyrehozzák. A földművelésügyi bizottság után a köz- élelmezésügyi bizottság tárgyalta a vámpótlékról és a behozatali jegyekről szóló javaslatokat, s azokat rövid vita után elfogadta. A népjóléti bizottság a munkanélküliek segélyezéséről szóló javaslat tárgyalását folytatta. Tegnap közöltük, hog yaz agrárpárt a munkanélküliek segélyezésének határidőhöz való kötését követelte. A bizottság ülésén megjelent Czech dr. népjóléti miniszter azonban kijelentette, hosrv ez a javaslat is komprorűsr^urn eredménye, ezen tehát semmit sem lehet változtatni. Lapzártakor a népjóléti bizottság ülése tart, szavazásra a késő esti órákban kerül sor. Botrányba fulladt s ffildparcellázás agy nylfram@§yei kézségben MmMi eljárást sndifottals as elégetette fSMSgínylfib ellem Nyitra, április 9. (Saját tudósítónktól.) A földbirtokreform végrehajtása a legtöbb nyit- ramegyei faluban nagy elégedetlenséget szült, amennyiben a földigénylők legnagyobb részét nem elégítették ki és olyanok jutottak földhöz, akik nem hozzáértésükkel szereztek jogcímet a. földosztásra, hanem, mint politikai pártok exponensei jutottak a földekhez. A nyitrainegyei Mirbach Emilia-féle baracskai földbirtokot hosszas eljárás után a napokban föl parcellázták. A földigónylők annak rendje és módja szerint beadták igényeiket, mikor azonban sör került a földek parcellázására, kiderült, hogy a jogos — A has teltsége, májtáj óid fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbéthurut és sárgaság a természetes „Ferenc József” keserüvirz használata által megszüntethetők és az agy, a szer , tüdő vagy szív felé irányuló vértolulások eIlonéu!y-ozhatók. Gyomor- ás bélypeoiailásták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeiket érnek eb A Ferenc József keseriiviz gyógyszertáraikban, drogériákban ók füszer-üzletek - ben kapható. Mielőtt még a mérnökök teljesen készen lettek volna munkájukkal, a íöldigénylők egy nagy csoportja közbevetette magát és megakadályozta a mérnökök további munkáját, majd odarohantak a leszúrt cövekekbez és egymásután kitépték a földből. Néhány perc leforgása alatt az összes jelzőcö- yekeket Eldobálták, úgyhogy a parcellázásnak nyoma sem maradt. A mérnökök eleinte osáttitani igyekeztek a fölei ühüilött és elkeseredett földigénylőket, mikor azonban látták, hogy ez nem használ és a helyzet egyre jobban elmérgesedik, abbahagyták a munkát és eltávoztak. A dologról azonnal jelentést tettek a csend őrségnek. mely kiszállt a helyszínre és megindította a nyomozást. A földigénylők kihallgatásuk során beismerő vallomást tettek és azzal védekeztek, hogy a parcellázást nem úgy akarlak végrehajtani, mint azt az igazság kívánta volna és ez volt az oka annak, hogy közbeléptek. A csendőraég a kihallgatások befejezése ti'án huszonhét földigénylő ellen megtette a bűnvádi följelentést. Megállapítást nyert, j hogy a Íöldigénylők közbelépése folytán I mintegy ötezer korona kár származott a földhivatalra, amennyiben a parcellázási | munkálatokat most újból elölről kell kezdeni. | A/, érdé ke." püvbon a nyitrai kerületi bíróság fog il.élölet mondani. A földoszlással kapcsolatban.a faluban nagy az elkeseredés. au. mmww.nwirwwwwv ■ wmikzwo*v■ Twwuwwimniwiiiim■wwr—w— ■ 1| ___Borowiihiov&. Treniln I 19 30 április 10. csütörtök. rzzasxrxmzuKmm & Nároritny Dennik és a katolikus blokk Prága, április 9. A Národny Dennik tegnapi száma vezércikkben foglalkozik a katolikus blokk problémájával. A lap a katolikus pártok létrejött kooperációját úgy tünteti föl, mintha az kizárólagosan Szüllő Géza dr.-nak, az országos keresztény-szocialista párt elnökének koncepciója lenne azzal a célzattal, hogy Szüllő a blokkban Hlinkát háttérbe szorítsa és ezzel a szlovák katolicizmust a saját politikájának uszályhordozójává tegye. „A katolikus blokk gondolata — Írja Ivánka lapja — sem Hlinkától, sem Tisotól nem származik, hanem SzüllŐtől. Hlinka csak rábólintott arra, amit Szüllő kieszelt. A szlovák katolikusok,, legalább is azok, akik politikai téren Hlinkát követik és követni fogják, kénytelenek lesznek beismerni, hogy- uj vezérük van: a magyar Szüllő. Nehéz és szinte lehetetlen elhinni, hogy a katolikus vallá- su szlovákok ne szégyenkeznének uj vezérük miatt, akit Hlinka rájuk diktált”. A. lap ezután Hlinkát úgy tünteti fel, mint abszolút tehetetlen politikai mellék figurát, akit egyszer Jehlicska, másszor Tuka, most pedig Szüllő rángatna a kuliss-zák mögül. „Hiszen, ha csak a katolikus blokknál állana meg a dolog, mely tisztára egyházi ügyekkel foglalkoznék! -— kiált föl a cikkíró. — De nem marad meg csak ennél. Mert tudjuk, hogy Szüllő négy hónappal ezelőtt mélyebbre vágta fejszéjét, amikor Hlinkát az autonómista blokkba invitálta. Amikor Szüllő észrevette, hogy terveit a kelleténél nagyobb mértékben leplezte le, egy kézmozdulattal irányt változtatott és csak a katolikus blokkot ajánlotta föl. Ez után azonban a másik blokk fog jönni. Sőt még itt sem lesz megállás. Ezelőtt két héttel Ciliket közöltünk — Írja a cikkíró — a külföldi katolikus akcióról, melyet Budapesten, Münchenen, Becsen keresztül Rómából dirigálnak, s amely Csehszlovákia és Jugoszlávia s általában a szlávság ellen irányul. Ma már nem mese, hogy a magyar revizionista törekvések most uj irányt vesznek föl. Álmuknak, Magyarország megújításának nem közvetlenül, hanem a katolikus politikai akció segítségével kell megvalósulnia. Szüllő ur tudja, mért törekedett annyira, hogy összekovácsolja nálunk a katolikus blokkot. Ha Hlinka tovább látna az orránál, neon nyújthatott volna, nem lett volna szabad nyújtania kezet Szüliönek. Észre kellett volna venni*, hogy itt több van veszélyben, mint egyházi ügyek”. Ennyit ir Ivánka lapja, a Národny Dennik. Ezt a blöfföt érdeménél bővebben ismertetjük, de azért pazarolunk rá annyi nyomda- festéket, hogy7 olvasóink láthassák, hogy a szlovenszkói sa j t ód z?ungelben még ma is mily felelőtlenül és a ferdítésnek, a gyanúsításnak és rágalomnak mily olcsó eszközeivel harcolnak a nemzeti beolvasztás politikájának emberei a kisebbségek, az autonómisták és a katolikusok ellen. Az idézett cikkben annyi a ferdítés, ahány az állítás. Köztudomású tény, hogy a katolikus blokk gondolata igenis nem Szüllőtöl származik, hanem a szlovák néppárttól, mely — az igazat meg kell adui — a csehszlovák parlamentben mindenkor következetesebben és teljesebben képviselte a katolikus egyházi szempontokat, mint a szocialistákkal paktáló cseh néppárt. Már csak azért sem származhatott ez a terv az országos keresztényszocialista párt vezérétől, mert a katloiku? blokk már az előző parlamenti ciklusban is gnegvolt és mint ismeretes, akkor sem Szüllő alapította. Amilyen üres kitalálás tehát ez a kiindulópont, épp oly hamisak a lapnak ebből levont további következtetései is. Bármely más lapnak jogában állana félteni a blokktól a szlovák katolikusok ügyét, csak éppen a Národny Bemüknek nem. A nemzeti demokrata Národny Dennik, mint a szlovák liberalizmus és az evangélikus körök prouonszározcit. szószólója, nem lehet egyúttal a szlovák katolicizmusnak is a szószólója, ha pedig ebben a szerepben ágál, akkor nevetségessé teszi magát. Épp oly kevéssé beszélhet tulajdonképpen a szlovákság nevében is, melynek csak egy kis töredéke követi, de ha ezt teszi, majd megkapja a méltó választ a szlovákság igazi reprezentánsaitól. Ám a katolikus kérdésben le leéli szögeznünk, hogy ez a lap soha mást uean csinál, mint minden katolikus kezdeményezést meggyanúsít, befeketít és de- struál. Nincs nagyobb humor, mint ha az evangélikus Ivánka lapja a katolikusok főprókátorává játsza ki magát A Národny Dennik manővere nagyon átlátszó. Csak bizalmatlanságot, konkolyt akar hinteni a szlovák és magyar katolikusok közé. Destruálni akarja a katolikus frontot. Ehhez kitalál egy rém mesél: az irredentizmust, egyszerre katolikus köntösbe próbálja á tölt őzt élni, hogy a nemzetközi katolikus1 akciót az irredentizmus sál hírbe hozza, lejárathassa. Nos hál a szlovák és magyar katolicizmus tiszhvban van ennek a manővernek igazi céljával s a Národny Dennik cikke egész biztosan épp az ellenkező hatást fogjjr elérni, mini amit Ivánka lapja akart* igényekkel ellentétben, a parcellázás oly me dérben folyik, mely elégedetlenségei szilit. A Íöldigénylők csoportokba verődve szemléllek a földmérést ós előrelátható volt, hogy ». kodé dyek rövidesen ki fognak robbanni. Elein!r csak megjegyzésekkel kitérték a mérnök ük munkáját, később azonban egyre fon vege l.öbh *m'Manmitrxrannmvr>mmt"'^*. wanrww/in-nr-rm^ rtirfunorftTOV. j Kérjünk mindenütt Junjp^^JS bnrovicskáí ! lett a, hangulat és egyre nagyobb az elkeseredés.
