Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-10 / 83. (2304.) szám
^<s«®jg v Mas Hámunti fflt ®l«iaS ^ ^- ' ^ *v*‘ **• (^30^«^w^> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 3S K£. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2,—Ke. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelőd szerkesztő. immÁNYi LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. ti, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNY CÍM: HIRLfiP, PRflHfl, I gazdasági front halottjai {§) A szlovenszkói gazdaságii harcnak újabb halottija van. Egy tornaijai kereskedő, akinek régebben virágzó üzlete volt, .akit egész Gömönmegyében ismertek és nagyra- becsültek, ma reggel a fenyegető anyagi összeroppanás elöl a halálibam keresett menedéket. Csak néhány nappal ezelőtt adtunk hírt a gioe-i nagybérlő tragikus öngyilkossá- gáról, a két tragikus esemény tehát déli Gö- mör.ben történt, azon a vidéken, ahol a föld termékeny, ahol régebben a mezőgazdasági kultúra virágzott és anyagi eredményei az összes társadalmi osztályoknak kielégítő megélhetést nyújtottak. Most egymásután érkeznek a Hióbthirek déli Götmörből is s a mai szerkesztőségi posta csupán az egy Tornaijáról, ebből az elsőrendű piadhelyből, egy nagyszerű természeti felszereltségü vidék természetes centrumából két gazdasági összeomlásról számol be, egy bőrnagykereskedő kényszeregyezségéről és egy másik kereskedő tragikus öngyilkosságáról. Ezek a végzetes események nem elszigetelt jelenségek, hanem a gazdasági harc fejlődésének szükségszerű következményei és vakító világossággal mutatnak arra a feneketlen örvényre, amelybe a kisebbségi magyarság, de egész Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági élete is került és amelyből kivezető ut nem látszik. Újabb és újabb áldozatok következnek a hosszú sorban, amelyet tiz esztendeje könyvel el a gazdasági élet krónikája. Weisz Mihály sirgödre mellett vissza kell emlékeznünk azokra a halottakra, akiket megölt az élet terhe, akiknek szivét megáHitotta az elviselhetetlenül nagy adóteher, akik ott haltak szörnyet az adókivető bizottságok előtt, akik fegyvert emeltek magukra, mert semmiféle kiutat nem láttak már, akik elkótyavetyélték egykor virágzó vagyonuk még meglevő roncsait, vándorbotoi vettek a kezükbe és messze az óceánon túlra költöztek, hogy uj boldogulást próbáljanak a nagy idegemben. Egy virágzó mezőgazdasági vidékről érkeznek a tragikus események hírei és igy arról tanúskodnak, hogy a válság egyetemes jellegű, a gazdasági foglalkozások minden, ágára kiterjed, polipkarjaival átöleli az ipart, éppen ugv, mint a mezőgazdaságot és a kereskedelmet. Sokat irtunk ezen a helyen a szlovenszkói ipar katasztrófájáról, amely krónikus állapottá változott és hatalmas területeket sorvaszt el. Tönkrement a nagyipar és végzetesen pusztul a kisipar és ezzel rohamosan halad előre a városok lakosságának pauperizálódása. Besztercebányán kubikos munkát végeznek az egykor önálló iparosok, akik még örülnek, hogy ilyen módon némi keresethez jutnak az ínségben eltöltött tiélvizidő után. E krónikus válság mellett jó ideje akuttá vált a mezőgazdaság krízise is és a magyar kisebbség szempontjából ez a legnagyobb veszedelem, mert hiszen a magyarság nyolcvannál nagyobb százaléka az agrárius foglalkozásúak köréből kerül ki. Az őstermelő osztály nem tudja értékesíteni terményeit, az adóterhek pedig main csökkennek, az adókivető hatóságok nem veszik tekintetbe' az agrárius lakosság megfogyatkozott anyagi teljes Hők épességét és a mező- gazdaságra nehezedő végrehajtások száma egyre növekszik. A mezőgazdák vásárló eneje írn egszünt. piacból vüknek. Tornaijának nagykereskedéséibe csak hébe-hóba téved be ráftáirló, nem osoda, ha a kereskedőosztáiy. | Másodfokon is helybenhagyták \Tuka tizenötévi fegyházbüntetését POZSONY, április 9, (Pozsonyi szerkasztőségimU leleíon(elentése,} £ jJSZSCISWÍ f88§©fSÍTOSá9 suta délután pontosan Itat órakor hirdette ki a Ma-perben az ítéletet. Hz ítélet rendelkező része teljes mértékben jóváhagyta a kerületi bíróság ítéletét. £ szerint tehát Inka másodfokon is tizenötévi, Snaczky ötévi szabadságvesztés büntetést kapott. Maciiét pedig felmentették. Lapzártakor az elnök az ítélet indokolását olvassa. Sziiifő: A parlamenti munka koncentrációja után a társadalmi, kulturális, gazdasági és pénzügyi koncentráüőt is meg kei! teremtenünk Az ©rskágas keresztényszMialista párt végrehaHéfilzoflságáfisIc ülésén SzMü tiéza állást foglalt a belpolitika aktuális kérdeseibeü, beméit az ifjúsági kérdőstül s kifejtette kisebbségi politikánk legközelebbi célkitűzéseit Pozsony, április 9. (Pozsonyi szerkesztősé- : günk telefonj elöntése.) Az országos keresz- I lényszoeialista párt végrehajtóbizottsága j Szüilő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, ox- i szágos pártelnök elnöklete mellett- ma dél- ; előtt 11 órakor ülést tartott a pártközpont i helyiségeiben. Az ülésen Szüliő Géza az | alábbi nagyjelentőségű, politikai 'beszámolót j mondotta: Szüilő @éza beszéde Tisztelt Végrehaj tóbizott ság! Solcszor tópelődöm azon, hogy vájjon a politikában helyes utón járunk-e, amikor nem hódolunk be, nem hunyászkodunk meg és nem adjuk be a derekunkat, mert az egész országiban mindentejé halljuk, hogy a mi merevségünk, a tini -joghoz való ragaszkodásunk, a mi megációnk az oka szomorú hely| /-etünknek. mert ha mi az elvek magaslatá- | ról. letérnénk, behódolnánk, vuigo beosehel- j nénik, akkor tejjel és mézzel folyó Kánaán I volna a mi részünkre .is a köztársaság. De )ha látom, hogy akik ezt mondják és írják, | aZbk nem maradékbirtokokban ülve Írják I ezeket a cikkeket, nem bankelnökségekben s nem konjunkturális eldorádós állapotok között hirdetik ezt, hanem nagyon rosszul fizetett, tehetségűikkel arányiban nem álló redakciókból, vagy rosszul fizetett párttdtkár- ságoikból, akikor látom, hogy ők maguk a legjobb bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy ha valaki behódol és megadja is magát, azért akkor sem kap semmit éttől a kor- I mány zattél; | mert ennék a kormányzatnak a célja nem az, | hogy itt egy nemzetiségi egységes mértékkel i mérő keleti Svájcot teremtsen meg, hanem, immmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmtxmitmism&mmmmait amelynek létét a munkásosztály és a föhh mivelőosztály megfelelő életstandardja biztosítja, elsősorban érzi meg az iparnak és a mezőgazdaságnak a válságát és a tartós krízisbe beleroppan. Aki objektiven és « statisztika egyszerű számadatainak figyelembevételével szemléli Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági életéinek menetét, annak meg kell állapítania, hogy a krízis nemhogy visszamenőben lenne, hanem az idő előrehaladtával fokozatosan növekszik. Két héttel ezelőtt tartották a gyáriparosok országos kongresszusukat Tát- Taifürecien és az elhangzott szakszerű jelentésekből megállapíthattuk, hogy a viszonyok egyre rosszabbak lesznek, a válság hullámai elöntik a gazdasági élet minden ágát. A gazdasági frontnak veszteségei halottakban, és ha a kivándorlókat szökevényeknek tekintjük, szökevényekben egyre növekszik. 1928- bán Szlovenszkói) és Ruszin szkon az 1927. év kivándorlási statisztikájával szemben hatalmas emelkedés mu tatkozik. Szlovén szkon a kivándorlók szánna 1927-ben négy és félszer több. mint a történelmi országokban. 1928- -ba-ri ez a szám több mini egy negyeddel. 27.7 százalékkal emelkedik 14.478-ra, úgy hogy a tiz év alatt csupán 1923 mutatott tel nagyobb méretű kivándorlást, amikor a gazdasági válság 18.084 szlovenszkói lakost hajtott idegenbe. De az 1923. év rekordját hamarosan meghaladta az elmúlt esztendő. Az 1928. évi kivándorlási szám egyszerre 45 százalékkal emelkedett és 19.550 kivándorlót mutatott ki, többet, mint ahányan a történelmi országokból két esztendő alatt vándorolnak ki és egészen bizonyos, hogy az 1930. év statisztikája miég szomorúbb eredményre vezet. A kivándorlóiknak több mint hetven százaléka a mezőgazdasági foglalkozásúak sorából került ki. ami miből csak azt tanúsítja, hogy a mezőgazdaság válsága akut és országos jellegű. Ha a statisztikai adatokat területre vonatkoztatjuk, meg kell állapítanunk, hogy Szlo- venszfcó és Ruszinszkó minden vidékére vonatkoznak a fent vázolt sziimptomák, sőt egyes szlovák többség áltat lakott vidékeik, mint Felsőzemplén és Idptómegye különösen sokat szenvednek a krízis következtében. Ez az egyetlen tény szembetűnően tanúskodik az általunk mindig hangoztatott igaz-ág mellett, hogy Szlovenszkó és Ruszin- szikő egy gazdasági 1 estet képez, amelynek bajait csak egységesen tehet orvosolni. Ez a tény előírja a politikai küzdelem útját is. amely nem lehet más, mint az összes erők tervszerű és egységes felvonultatása Szlotíogy egy nemzeti államot létesítsen. Hiába hódolnánk be, hiába adnánk meg magunkat, mindaddig, amíg nem vedlenénk ál nemzetiségünk megtagadásával csehszlovákokká, nem volna részünk semmiben sem, s még akkor is, ha átvedlenénk, csak úgy tekintenének bennünket, mint renegátokat. Ne felejtsük el Herezeg Ferencnek szép mondását az Ocsfcay br igád érosban, amikor Ooskay elkövette árulását és kezet akart nyújtani az osztrák generálisnak, ez ránéz s ezt mondja: „A selymét megfizetjük, de vele nem párolásunk.“ Politikánk céllá Ezért újból leszögezem, elveink teljes diadalra jutása nélkül kormányt nem támogatjuk s megyünk töretlen erővel az erős nemzeti intranzigens ellenzéki politika utjain. venszkó és Ruszinszkó gazdasági érdekeinek megvédésére. A centralizmus mai rendszere mellett az orvoslás elképzelhetetlen, sőt a sorvadás folyamata még végzetesebben halad előre. A kamarák ankétján hallottuk, hogy a centralizmus az útrendszer kiépítése terén olyan tempóban halad, hogy annak íentartása mellett a kitűzött programot százötven esztendőn belül sem valósítja meg. Már pedig Szlovenszkó viszonyai olyanok, a lakosság helyzete annyira leromlott, hogy nem érhetjük be a gazdasági olajcseppekkel, nem várhatjuk be százötven éves programok ímegvailősitá sát, amikor torkunkon a kés. Szlovenszkó népe szenved és segítséget vezetőitől vár. Éppen ezért a vezetőknek félje kell tenni minden kicsinyes szempontot s egységesen kell megkeresniük a sürgős segítség módiját. Besztercebánya munkanélküli iparosai régi sírokat ásnak fel, közben azonban mind sűrűbben kell megásni a gazdasági front uij halottjainak sirgödireit. Vigyázzanak a felelős tényezőik, nehogy mirö inkább szaporodjanak ezek a sirihalmok. nehogy temetővé váljon az a föld. amelyen helyes gazdasági politika mellett kétszer annyi lakos is virágzó jólétben mogé'hotue, tivní amennyi most életét tengeti.
