Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-09 / 57. (2278.) szám

mm swnm n kepei hétté zs ma g mrOM /|S| JgP wLj^í| t ^ ®vf* 57. (2278) szám & Vasárnap • 1930 március 9 L/^SYARHIfiI^J> Előfizetési ár: évente'300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes ssána árra i *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős sz.erkess.ic: DZUR&NY1 LÁSZLÓ FORGACh GtZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská uí 12/IH. — le­letem: 34184. — Sürgönyeim; Hírlap, Praha Harmincöt állam megbízottai tanácskoznak Geníben a népszövetség kezdeményezésére a vámbékéröl, hogy a konferencia program­jának megfelelően megkíséreljék az érdekeit államok között oly megállapodás létesítését, melynek értelmében ezek két óven keresztül tartózkodnának minden nemű vám emelésé­től. Aki a háború utáni Európa gazdasági struktúráját ismeri, egy pillanatig sem vár­hat u ilyen konferenciától azonnali, gyakor­lati értékű eredményeket Harmincöt állam gazdasági érdekeit kel­tene közé# nevezőre hozni, annyiféle érdek­telen tótét kiegyenlíteni, anélkül hogy előző­leg a megegyezésre való készséget megfelelő politikai átmoss?ára megteremtésével előké- ret tették volna, hogy a legjobb esetben te Vak fe^lkoraakedeiempolitikai irányelvek BMgéllapMsát várhatjuk a fen fi tanácskozó­A Btoógaálaság vüágss«rt» solyoe feeíy- Mto te m wuójpte gaxda*Ágá konjunkturá- KHk oatela általánosan hanyatló tendenciája Sflayootli a karm&ayokai, hogy elsősorban Ml áiu^ópe! filamok gudtm&& ^yW.wMkMé- BfaMc máÚ.m&'tehM t^ácsktrezonak. A neauxetkfirf politikában súllyal bíró áS- Shntefc fandntegl helyzete ásómban nem roav Itet még te Mnyka, hogy parancaolólag kény- jurttmé os iramokat as azonnali cselek- Ptere te a gazdasági erőkifojtésl gátló aka- Mfyok teháriUteán. A jekuüdgi genfi kosjfereswdáa váltiwsatSa- m£ ngyanaaoo szándékkal jelentek meg a 66 Utam szakemberekből álló képviselői, ■tini tat alőbbt, szintén a népszövetség által Imxteznóa.yeaeti featnáoskozáeon, hogy tudniil- 8S9k kiismerjék a többi államok szándékait, s hogy hazatérve, aa eddiginél te fokozottabb mértékben védjék meg saját termelésüket. A kát év előtti gazdasági tanácskozások után ír sietve láttak hozzá a kormányok a beho- pafali vámok emeléséhez. A genfi tárgyalások menete, az eddig is­meretessé vált nyilatkozatok azt látszanak bi­zonyítani, hogy Európa gazdasági helyzeté­nek még lényegesen romolnia kell mielőtt Briand koncepciója testet ölthetne, vagy leg­alábbis reális eredményekkel kecsegtető tár­gyalások alapjául szolgálhatna. Sőt az ilyen tervek őszinteségére ás realitására jellemző, hogy éppen Franciaország képviselője, Seruy jelentette ki, hogy Franciaország ezidŐsze- rint semmiféle megkötöttséget nem hajlandó vállalni. És ez annyiban érthető, hogy Fran­ciaország gazdasági konjunktúrája egész Európában a legkedvezőbb, bár a francia frank árfolyamának biztosítása nem akadá­lyozza a francia valuta vásárló erejének nap- ról-napra tapasztalható csökkenését. A népszövetség kezdeményezése két szem­pontból látszik elhibázotínak. Először azért, mert nem tárta fel eléggé Európa ezidősze- rinti és még további leromlást ígérő gazdasá­gi helyzetének megfelelően a konferencia célját, mely nem merülhet ki részletkérdé­sek tanulmányozásában, hanem amelyet tu­lajdonképpen a mezőgazdásági válság átme­netinek egyáltalán nem nevezhető é* nem csak Európára kiterjedő kérdésének kellene dominálnia. Másodszor, hogy nem á gazdasá­gilag földrajzi helyzetüknél 6* közgazdasá­guk fejlődésénél fogva különösen egymásra utalt államok tanácskozása előzte meg a kon­ferenciát. Kétségtelen ugyanis, hogy a mezőgazdasági válság megoldására irányuló intézkedések lé­nyegesen súlyosbítják a mai helyzetet is. — Amellett tekintetbe kell vennünk azt, hogy a mezőgazdasági válság megoldására koránt­sem elegendők az egyes államokban tervbe­vett átmeneti intézkedések, hanem hogy min­den államnak meg kell keresnie a mezőgaz­dasági termelés rentabilitását végleg bizto­sitó megoldást és hogy a mezőgazdasági ter­melés érdekeit az iparilag fejlett államokban is feltétlenül összhangba kell hozni az ipari termelés érdekeivel. Ennek gyakorlati keresztülviteléhez azon­ban uj politikai és kereskedelempolitikai módszerekre van szükség. Európa s különösen Keleteurópa gazdasági helyzetének főokát éppen abban találhatjuk, hogy a kis politi­kai és gazdasági egységeket alkotó államok ugyanazon elvek alapján akarják úgy terme­lési, mint kereskedelmi politikájukat foly­tatni, amiképen azt a háború előtti nagy egy­ségek tették. Hogy csak egy példára matassak rá: Ansz- ría—Magyarországnak 1913-ban 17 kereske­delmi szerződése volt, amelyek közül ötöt csak kilenc év múlva, a többit 2—4 évvel életbeléptetésük után lehetett felmondani Cwrf» img- íinak Sí érvényes kereekedetani azersMéae van, melyek közül kettő 12 hónap­ra, a többi többnyire 8 hónapra felmondható. Emellett legnagyobb fogyasztójával, a Német Birodalommal, mely a csehszlovák kivitelben 1927-ben 28.4 százalékkal részesedett, egyál­talán nincs kereskedelmi szerződése, de nincs kereskedelmi szerződése a szövetséges Jugoszláviával sem. Mialatt e sorokat Írjak, érkezőt a híradás, hogy a kisantant másik tagja, Románia Olasz­országgal. oly előnyös kereskedelmi szerző­dést kötött, mely a csehszlovák kivitel érde­keit nagy mértékben veszélyezteti. Napról-napra világosabban mutatkoznak a csehszlovák külpolitika káros következmé­nyei, annak következtében, hogy Benes kül­ügyminiszter presztizspolitikája kedvéért el­mulasztotta külpolitikáját a belföldi termelés érdekeit védő kereskedelmi politika szolgá­latába állítani. De mutatkozni fognak most, a hanyatló konjunktúra idején, úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés versenyképességében a túlzott adó- és a mértéken felül vállalt szo­ciális terhek következményei is, melyek an­nál inkább rontják a világversenyben Cseh­szlovákia termelésének pozícióját, mert az itt folytatott kereskedelmi politika nem földraj­zilag kedvező fekvésű piacok megtartását tűzte ki feladatául. Csehszlovákia kezét a mezőgazdasági vál­ság megoldásánál nagy mértékben megkötik az ipar kiviteli érdekei. Az olyan állam, mely ipari termelésének 80—85 százalékát kivitel utján kénytelen értékesíteni, annál kevésbbé kockáztathatja ipari exportját, mert Csehszlo­vákia külkereskedelmi mérlegének aktívuma már az 1929. évhen amugyis 80 százalékos visszaesést mutat A mezőgazdasági válság leküzdésére terv­bevett intézkedéaek közül a gabonabehoteft- talí vámok feltétlenül akadályokat gördíte­nek az iparcikkek kivitelének útjába. A kis­antant államoknak, Romániának éa Jugoszlá­viának eljárása igazolja, hogy a gazdasági érdekek érvényesítésének szüksége háttérbe szorítja a tisztán politikai szempontokat. A gabonamonopólhnn azzal, hogy mester­ségesen tartja a világparitás felett a belföldi árakat, a megélhetés drágulását és ezzel a csehszlovák termelés versenyképességét be­folyásolja hátrányos módon. Hogy a mezőgazdaság válsága, különösen Ghandi wasáfnap kezdi me< támadását Anglia ellen Rofeamcsapatok az imákon - Felvonulás a sákánsrák ellen - Erélyes ellenintézkedések? -• Kompromisszum az utcisé ntitanafean? Kalkutta, március 8. A United Press je­lentése szerint Ghandi agiíáeiója egyre ve­szedelmesebb méreteket ölt. Az adó elleni hadjártat holnap indul meg és a hindu na- rionaiieták rohamcsapatai kilépnek az uc- cára. A® angol hatóságok kellő előkészüle­teket tettek a sztrájkol ók és a lázitók fo­gadtatására, de nem valószínű, hogy a ka­tonaság igénybevétele nélkül sikerülni fog a tömeget és vezéreit megfékezni. Egyes jelentések szerint a tizenkettedik órában esetleg meggátolható a nyílt ellenségeske­dés kitörése. A helyset tegnap óta úgy fej­lődött, hogy Irwim lord alkirálv az utolsó piHanatban mégis ki eszközli Ghandi és az angoí kormány találkozásét. E hir szerint GbamKt és a hindu kongresszus vezéreit márts meghívták Londonba, hogy a zöld mellett megteremtsék a k ompra- nwssommot. Sajnos, a helyzetet írga efenécc- gatítette Fatestek, Ghandi ssgfsjpMFk és | tstkárámak letartóztatása. Amikor Fotelt tegnap a börtönbe ssélKtották, & rendőr­ségi ontó megélMt AHamaáahaá közelé­be®, GhUindá iskolája előtt. A hindu szent és népveaér üdvözölte Fotelt és kijelentet­te, hogy boldog lenne, ha ő került volna * 8 börtönbe. „Most te vagy sorona, válaszolt Pátel Ghánáinak. Ghandi szerint Fatel letartóztatása neiu változtatja meg haditervét. Egész éjszaka gondolkodott és elhatározta, hogy kitart az eredeti terv mellett. Irwiu alkirálv tói függ, vájjon az ellenségeskedés megkezdő­dik-e. Ghandi lázitó munkáját a jalapuri sóbányában kezdi meg. Szemináriumával gyalog indul a bányába és útközben a. közbeeső falvakban beszédeket mond. Diákjai elkísérik, de asszonyt nem visz magával, mert az angolok nem támadnák meg csapatát, ha nő volna a közelében s Ghandi nemi akar gyávának látszani, aki asszonyt visz magával, hogy a támadást el­kerülje. lyondcu, március 8. Ghandi segédjének letartóztatása után a hindu nacionalisták m«gváJ*o«teí6táJk. tervükéit és a támadást aaomcnail Vegkezdii;. A propaigá&daceápatok késaen- ’üatk és holnap méghV'bjlnaís;, Ghandi fellirvást intézett a szövőmüvek ta- Lajdonooathoz, a szövömunkásokhoz, a ke­reskedőkhöz és a polgárokhoz s kéri őket, hogy ma pihentessék a munkát „Gujenad király elfogatásinak tiszteletére". a kenyérmagvak termelése terén, nem miliő jelenség, s hogy a csehszlovák kormánynak a válság végleges megoldására alkalmas ter­vekkel te foglalkoznia kell, azt a gabonater­melés és fogyasztás világstatisztikájának ada­tai igazolják. Ezekből megtudhatjuk, hogy bár a búzatermelés az 1924—28 években 5.8 szá­zalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt, a világ lakosságának száma pedig 9 százalék­kal, Európáé 6 százalékkal emelkedett, mégis az uj kampányra átvitt készletek 1926-ban &8 millió, 1927-ben 8.7 millió, 1928-ban 6.2 millió és végül 1929-ben 10.1 millió tonnára rúgtak. Ennek oka az 1928—29 évi jő termé­seken kívül egyrészt a háború folytán elsze­gényedett államokban a kereslet csökkenésé, a fejlettebb szociális viszonyok között élő ál­lamokban pedig, hogy a munkásosztály ke­vesebb kenyeret fogyaszt és azt gyümölcs- csel, főzelékfélékkel és tejjel pótolja. Német­országban és Angliában a lisztfogyasztásnak ilymódon indokolható csökkenését 10 száza­lékra, az ésnakamerikai Egyesült Államok­ban 12—15 százalékra becsülik. Különben lényegesen emelkedett a háború előtti állapotokhoz viszonyítva az állatte­nyésztéssel összefüggő termékeknek, igy kü­lönösen a búsnak fogyasztása. A keresletben beállott változásnak megfelelően tehát első­sorban a főként gabonát termelő országok­ban a mezőgazdaságnak át kell térnie a na­gyobb jövedelemmel kecsegtető, minőségileg te a mainál magasabb színvonalon álló állat- tenyéstóésre te a zöldség te gyümölcsfélék termelésére. Ma már nem állanak a mezőgazdasági kul­túra céljaira oly nagy szűz területek rendel­kezésre, különösen Kanadában, mint eddig, remélhető tehát, hogy a világ népességének emelkedésével néhány év múlva ismét hely­reáll a kereslet és kínálat közötti egyensúly, Ez alatt az idő alatt is mindent el kell követ­nie a mezőgazdaságnak, hogy termelését az üzemek racionalizálásával és a termékek mi­nőségének megjavításával a lehetőségig ver­senyképessé tegye. Az árak alakulása ezen­kívül is a tengerentúli államoktól függ, ame­lyek közül az Egyesült Államok, Kanada, Ar­gentína és Ausztrália 1927—1928-ban a világ- kivitel 90 százalékát szolgáltatták a háború előtti 50 százalékkal szemben. Miután a legközelebbi években számolni kell az éles versennyel, Csehszlovákia mező- gazdaságának is létérdeke, hogy már ipari ivitelének érdekében is tervszerűen emelje mennyiségileg és minőségileg is gabonater­melésének hozamát, de egyszersmind csök­kentse a mezőgazdaság jövedelmezőségének függőségét a gabonatermeléstől, az állatte­nyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésé­vel és a közterhek leszállításával, az állam- háztartás kiadási tételeinek mérséklése altat. Megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia ve­zető állásban lévő politikusai rendkívül fele­lősségteljes elhatározások előtt állanak, ami­dőn a hanyatló gazdasági konjunktúra által kényszerítve kijelölik Csehszlovákia gazda­sági politikájának útjait. Felelősségüket még fokozza azon körülmény, hogy Csehszlovákia került ki a leggazdagabban a volt monarchia örökösei közül, hogy valutájának Rasin dr. által idejében történt stabilizálása és az utóbbi évek kedvező gazdasági konjunktúrái gazdasági pozícióját nemzetközi viszonylat­ban is emelték, ezek megtartásáért pedig a mai kormányzat felelős. Az elmúlt év tapasztalatai kézzelfoghatóan tárták fel a Benes-féle külpolitika és kül­kereskedelmi politika hibáit. Nemcsak Cseh­szlovákia kereskedelmi mérlegének aktívuma esett ezen évben 80 százalékkal, hanem a világkivitelben való részesedése is 2.18 szá­zalékról 1.98 százalékra hanyatlott. ML, akik ellenzéki oldalról évek óta hiába mutattunk rá ezen, a prágai kormányra nézve talán meglepetésszámba menő, de ál­talunk régen várt következményre, nem elé­gedhetünk meg a most beállott tények meg­állapításával. Hogy Anglia csak most nehe­zítette meg a csehszlovák, cukor behozatalát, hogy a csehszlovák textilipar évekig tartó konjunktúra után csak most küzd a gazdasági Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül CseSisiiswília és a vámbéke irta: Tarján Ödön

Next

/
Thumbnails
Contents