Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-09 / 57. (2278.) szám
mm swnm n kepei hétté zs ma g mrOM /|S| JgP wLj^í| t ^ ®vf* 57. (2278) szám & Vasárnap • 1930 március 9 L/^SYARHIfiI^J> Előfizetési ár: évente'300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes ssána árra i *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős sz.erkess.ic: DZUR&NY1 LÁSZLÓ FORGACh GtZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská uí 12/IH. — leletem: 34184. — Sürgönyeim; Hírlap, Praha Harmincöt állam megbízottai tanácskoznak Geníben a népszövetség kezdeményezésére a vámbékéröl, hogy a konferencia programjának megfelelően megkíséreljék az érdekeit államok között oly megállapodás létesítését, melynek értelmében ezek két óven keresztül tartózkodnának minden nemű vám emelésétől. Aki a háború utáni Európa gazdasági struktúráját ismeri, egy pillanatig sem várhat u ilyen konferenciától azonnali, gyakorlati értékű eredményeket Harmincöt állam gazdasági érdekeit keltene közé# nevezőre hozni, annyiféle érdektelen tótét kiegyenlíteni, anélkül hogy előzőleg a megegyezésre való készséget megfelelő politikai átmoss?ára megteremtésével előké- ret tették volna, hogy a legjobb esetben te Vak fe^lkoraakedeiempolitikai irányelvek BMgéllapMsát várhatjuk a fen fi tanácskozóA Btoógaálaság vüágss«rt» solyoe feeíy- Mto te m wuójpte gaxda*Ágá konjunkturá- KHk oatela általánosan hanyatló tendenciája Sflayootli a karm&ayokai, hogy elsősorban Ml áiu^ópe! filamok gudtm&& ^yW.wMkMé- BfaMc máÚ.m&'tehM t^ácsktrezonak. A neauxetkfirf politikában súllyal bíró áS- Shntefc fandntegl helyzete ásómban nem roav Itet még te Mnyka, hogy parancaolólag kény- jurttmé os iramokat as azonnali cselek- Ptere te a gazdasági erőkifojtésl gátló aka- Mfyok teháriUteán. A jekuüdgi genfi kosjfereswdáa váltiwsatSa- m£ ngyanaaoo szándékkal jelentek meg a 66 Utam szakemberekből álló képviselői, ■tini tat alőbbt, szintén a népszövetség által Imxteznóa.yeaeti featnáoskozáeon, hogy tudniil- 8S9k kiismerjék a többi államok szándékait, s hogy hazatérve, aa eddiginél te fokozottabb mértékben védjék meg saját termelésüket. A kát év előtti gazdasági tanácskozások után ír sietve láttak hozzá a kormányok a beho- pafali vámok emeléséhez. A genfi tárgyalások menete, az eddig ismeretessé vált nyilatkozatok azt látszanak bizonyítani, hogy Európa gazdasági helyzetének még lényegesen romolnia kell mielőtt Briand koncepciója testet ölthetne, vagy legalábbis reális eredményekkel kecsegtető tárgyalások alapjául szolgálhatna. Sőt az ilyen tervek őszinteségére ás realitására jellemző, hogy éppen Franciaország képviselője, Seruy jelentette ki, hogy Franciaország ezidŐsze- rint semmiféle megkötöttséget nem hajlandó vállalni. És ez annyiban érthető, hogy Franciaország gazdasági konjunktúrája egész Európában a legkedvezőbb, bár a francia frank árfolyamának biztosítása nem akadályozza a francia valuta vásárló erejének nap- ról-napra tapasztalható csökkenését. A népszövetség kezdeményezése két szempontból látszik elhibázotínak. Először azért, mert nem tárta fel eléggé Európa ezidősze- rinti és még további leromlást ígérő gazdasági helyzetének megfelelően a konferencia célját, mely nem merülhet ki részletkérdések tanulmányozásában, hanem amelyet tulajdonképpen a mezőgazdásági válság átmenetinek egyáltalán nem nevezhető é* nem csak Európára kiterjedő kérdésének kellene dominálnia. Másodszor, hogy nem á gazdaságilag földrajzi helyzetüknél 6* közgazdaságuk fejlődésénél fogva különösen egymásra utalt államok tanácskozása előzte meg a konferenciát. Kétségtelen ugyanis, hogy a mezőgazdasági válság megoldására irányuló intézkedések lényegesen súlyosbítják a mai helyzetet is. — Amellett tekintetbe kell vennünk azt, hogy a mezőgazdasági válság megoldására korántsem elegendők az egyes államokban tervbevett átmeneti intézkedések, hanem hogy minden államnak meg kell keresnie a mezőgazdasági termelés rentabilitását végleg biztositó megoldást és hogy a mezőgazdasági termelés érdekeit az iparilag fejlett államokban is feltétlenül összhangba kell hozni az ipari termelés érdekeivel. Ennek gyakorlati keresztülviteléhez azonban uj politikai és kereskedelempolitikai módszerekre van szükség. Európa s különösen Keleteurópa gazdasági helyzetének főokát éppen abban találhatjuk, hogy a kis politikai és gazdasági egységeket alkotó államok ugyanazon elvek alapján akarják úgy termelési, mint kereskedelmi politikájukat folytatni, amiképen azt a háború előtti nagy egységek tették. Hogy csak egy példára matassak rá: Ansz- ría—Magyarországnak 1913-ban 17 kereskedelmi szerződése volt, amelyek közül ötöt csak kilenc év múlva, a többit 2—4 évvel életbeléptetésük után lehetett felmondani Cwrf» img- íinak Sí érvényes kereekedetani azersMéae van, melyek közül kettő 12 hónapra, a többi többnyire 8 hónapra felmondható. Emellett legnagyobb fogyasztójával, a Német Birodalommal, mely a csehszlovák kivitelben 1927-ben 28.4 százalékkal részesedett, egyáltalán nincs kereskedelmi szerződése, de nincs kereskedelmi szerződése a szövetséges Jugoszláviával sem. Mialatt e sorokat Írjak, érkezőt a híradás, hogy a kisantant másik tagja, Románia Olaszországgal. oly előnyös kereskedelmi szerződést kötött, mely a csehszlovák kivitel érdekeit nagy mértékben veszélyezteti. Napról-napra világosabban mutatkoznak a csehszlovák külpolitika káros következményei, annak következtében, hogy Benes külügyminiszter presztizspolitikája kedvéért elmulasztotta külpolitikáját a belföldi termelés érdekeit védő kereskedelmi politika szolgálatába állítani. De mutatkozni fognak most, a hanyatló konjunktúra idején, úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés versenyképességében a túlzott adó- és a mértéken felül vállalt szociális terhek következményei is, melyek annál inkább rontják a világversenyben Csehszlovákia termelésének pozícióját, mert az itt folytatott kereskedelmi politika nem földrajzilag kedvező fekvésű piacok megtartását tűzte ki feladatául. Csehszlovákia kezét a mezőgazdasági válság megoldásánál nagy mértékben megkötik az ipar kiviteli érdekei. Az olyan állam, mely ipari termelésének 80—85 százalékát kivitel utján kénytelen értékesíteni, annál kevésbbé kockáztathatja ipari exportját, mert Csehszlovákia külkereskedelmi mérlegének aktívuma már az 1929. évhen amugyis 80 százalékos visszaesést mutat A mezőgazdasági válság leküzdésére tervbevett intézkedéaek közül a gabonabehoteft- talí vámok feltétlenül akadályokat gördítenek az iparcikkek kivitelének útjába. A kisantant államoknak, Romániának éa Jugoszláviának eljárása igazolja, hogy a gazdasági érdekek érvényesítésének szüksége háttérbe szorítja a tisztán politikai szempontokat. A gabonamonopólhnn azzal, hogy mesterségesen tartja a világparitás felett a belföldi árakat, a megélhetés drágulását és ezzel a csehszlovák termelés versenyképességét befolyásolja hátrányos módon. Hogy a mezőgazdaság válsága, különösen Ghandi wasáfnap kezdi me< támadását Anglia ellen Rofeamcsapatok az imákon - Felvonulás a sákánsrák ellen - Erélyes ellenintézkedések? -• Kompromisszum az utcisé ntitanafean? Kalkutta, március 8. A United Press jelentése szerint Ghandi agiíáeiója egyre veszedelmesebb méreteket ölt. Az adó elleni hadjártat holnap indul meg és a hindu na- rionaiieták rohamcsapatai kilépnek az uc- cára. A® angol hatóságok kellő előkészületeket tettek a sztrájkol ók és a lázitók fogadtatására, de nem valószínű, hogy a katonaság igénybevétele nélkül sikerülni fog a tömeget és vezéreit megfékezni. Egyes jelentések szerint a tizenkettedik órában esetleg meggátolható a nyílt ellenségeskedés kitörése. A helyset tegnap óta úgy fejlődött, hogy Irwim lord alkirálv az utolsó piHanatban mégis ki eszközli Ghandi és az angoí kormány találkozásét. E hir szerint GbamKt és a hindu kongresszus vezéreit márts meghívták Londonba, hogy a zöld mellett megteremtsék a k ompra- nwssommot. Sajnos, a helyzetet írga efenécc- gatítette Fatestek, Ghandi ssgfsjpMFk és | tstkárámak letartóztatása. Amikor Fotelt tegnap a börtönbe ssélKtották, & rendőrségi ontó megélMt AHamaáahaá közelébe®, GhUindá iskolája előtt. A hindu szent és népveaér üdvözölte Fotelt és kijelentette, hogy boldog lenne, ha ő került volna * 8 börtönbe. „Most te vagy sorona, válaszolt Pátel Ghánáinak. Ghandi szerint Fatel letartóztatása neiu változtatja meg haditervét. Egész éjszaka gondolkodott és elhatározta, hogy kitart az eredeti terv mellett. Irwiu alkirálv tói függ, vájjon az ellenségeskedés megkezdődik-e. Ghandi lázitó munkáját a jalapuri sóbányában kezdi meg. Szemináriumával gyalog indul a bányába és útközben a. közbeeső falvakban beszédeket mond. Diákjai elkísérik, de asszonyt nem visz magával, mert az angolok nem támadnák meg csapatát, ha nő volna a közelében s Ghandi nemi akar gyávának látszani, aki asszonyt visz magával, hogy a támadást elkerülje. lyondcu, március 8. Ghandi segédjének letartóztatása után a hindu nacionalisták m«gváJ*o«teí6táJk. tervükéit és a támadást aaomcnail Vegkezdii;. A propaigá&daceápatok késaen- ’üatk és holnap méghV'bjlnaís;, Ghandi fellirvást intézett a szövőmüvek ta- Lajdonooathoz, a szövömunkásokhoz, a kereskedőkhöz és a polgárokhoz s kéri őket, hogy ma pihentessék a munkát „Gujenad király elfogatásinak tiszteletére". a kenyérmagvak termelése terén, nem miliő jelenség, s hogy a csehszlovák kormánynak a válság végleges megoldására alkalmas tervekkel te foglalkoznia kell, azt a gabonatermelés és fogyasztás világstatisztikájának adatai igazolják. Ezekből megtudhatjuk, hogy bár a búzatermelés az 1924—28 években 5.8 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt, a világ lakosságának száma pedig 9 százalékkal, Európáé 6 százalékkal emelkedett, mégis az uj kampányra átvitt készletek 1926-ban &8 millió, 1927-ben 8.7 millió, 1928-ban 6.2 millió és végül 1929-ben 10.1 millió tonnára rúgtak. Ennek oka az 1928—29 évi jő terméseken kívül egyrészt a háború folytán elszegényedett államokban a kereslet csökkenésé, a fejlettebb szociális viszonyok között élő államokban pedig, hogy a munkásosztály kevesebb kenyeret fogyaszt és azt gyümölcs- csel, főzelékfélékkel és tejjel pótolja. Németországban és Angliában a lisztfogyasztásnak ilymódon indokolható csökkenését 10 százalékra, az ésnakamerikai Egyesült Államokban 12—15 százalékra becsülik. Különben lényegesen emelkedett a háború előtti állapotokhoz viszonyítva az állattenyésztéssel összefüggő termékeknek, igy különösen a búsnak fogyasztása. A keresletben beállott változásnak megfelelően tehát elsősorban a főként gabonát termelő országokban a mezőgazdaságnak át kell térnie a nagyobb jövedelemmel kecsegtető, minőségileg te a mainál magasabb színvonalon álló állat- tenyéstóésre te a zöldség te gyümölcsfélék termelésére. Ma már nem állanak a mezőgazdasági kultúra céljaira oly nagy szűz területek rendelkezésre, különösen Kanadában, mint eddig, remélhető tehát, hogy a világ népességének emelkedésével néhány év múlva ismét helyreáll a kereslet és kínálat közötti egyensúly, Ez alatt az idő alatt is mindent el kell követnie a mezőgazdaságnak, hogy termelését az üzemek racionalizálásával és a termékek minőségének megjavításával a lehetőségig versenyképessé tegye. Az árak alakulása ezenkívül is a tengerentúli államoktól függ, amelyek közül az Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrália 1927—1928-ban a világ- kivitel 90 százalékát szolgáltatták a háború előtti 50 százalékkal szemben. Miután a legközelebbi években számolni kell az éles versennyel, Csehszlovákia mező- gazdaságának is létérdeke, hogy már ipari ivitelének érdekében is tervszerűen emelje mennyiségileg és minőségileg is gabonatermelésének hozamát, de egyszersmind csökkentse a mezőgazdaság jövedelmezőségének függőségét a gabonatermeléstől, az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésével és a közterhek leszállításával, az állam- háztartás kiadási tételeinek mérséklése altat. Megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia vezető állásban lévő politikusai rendkívül felelősségteljes elhatározások előtt állanak, amidőn a hanyatló gazdasági konjunktúra által kényszerítve kijelölik Csehszlovákia gazdasági politikájának útjait. Felelősségüket még fokozza azon körülmény, hogy Csehszlovákia került ki a leggazdagabban a volt monarchia örökösei közül, hogy valutájának Rasin dr. által idejében történt stabilizálása és az utóbbi évek kedvező gazdasági konjunktúrái gazdasági pozícióját nemzetközi viszonylatban is emelték, ezek megtartásáért pedig a mai kormányzat felelős. Az elmúlt év tapasztalatai kézzelfoghatóan tárták fel a Benes-féle külpolitika és külkereskedelmi politika hibáit. Nemcsak Csehszlovákia kereskedelmi mérlegének aktívuma esett ezen évben 80 százalékkal, hanem a világkivitelben való részesedése is 2.18 százalékról 1.98 százalékra hanyatlott. ML, akik ellenzéki oldalról évek óta hiába mutattunk rá ezen, a prágai kormányra nézve talán meglepetésszámba menő, de általunk régen várt következményre, nem elégedhetünk meg a most beállott tények megállapításával. Hogy Anglia csak most nehezítette meg a csehszlovák, cukor behozatalát, hogy a csehszlovák textilipar évekig tartó konjunktúra után csak most küzd a gazdasági Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül CseSisiiswília és a vámbéke irta: Tarján Ödön
