Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-08 / 56. (2277.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /} SzloveTISzkÓi és ruszinszkóí ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága H,, Panská utice • negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: »♦, •? •/ 12, H. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOLltlKQl napilapja Fettíős szeráesstiő hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IH. — Te­havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DJZUPANYl LÁSZLC FQjRúACfí GÉXA lefon: 34184. — Sürgönyeim? Hírlap, Praha Mai nánmk IS oMal Egy elfelejtett társadalmi osztály irta: FLEISCHMAMN GYULA dr. tartománygyOlési képviseld Általános felfogás saemint a nagyfcapitalizr mus korát éljük és a társadalmi élet súlypont­ja a szociális kérdésein nyugszik. A tők-e a maga hatalmával, a dolgozó rétegeik szerve­zett tömegeikkel igyekeznek befolyást gya­korolná az államhatalomra, a törvényhozás­ra, Mindegyik előnyöket, védelmeit biztosit magának és ahol az érdekek < --szeütiközése már-már kikerüli! etlemnek láttáik, ott min­dig találnak egy békés 'Múltat — sokszor más társadalmi rétegek rovására. A kapitalizmust a törvény éli egész sora vé­delmezi a modem államokban. Ugyanazt mondhatják a munkásságnál is, amelyik ki­harcolta magának a munfcásbiztositás és nyugdíjbiztosítás initéaményét, a munkanél­küli segély L, az adókedvezményt és a többit A legújabb időiben azután a földművé tár­sadalom is szervezett erőként lépett fel az egyes országokban, s erejének és jeiesnitőeé- gének tudatában helyet és megfelelő kedvez­ményeket hamjöit ki magának a másik két íáir- amia'liiüi oesiály mellett. Cöupán egy társadalmi réteg maradit le a nagy mérkőzésiben és ez a kisemíberek kö­zéposztálya. Miindeniki kiharcolt magának valamit, mindenkiről történt valami gondos­kodás, védelem, csak őróla nem- Ütközőpont­nak maradit a kapáltai izmus és proletariátus között s a kettő Lassan, de biztosam morzsol­ja fék Mindenki tudja, hogy milyen nehéz hely­zetiben van ma a kispolgári társadalom, az iparos é« .kereskedő osztály. A nagyipar és nagytőke mindenünnen kiSBoriibja, rohamosan adósodik el és megélhetése egyre nehezebbé vá lik, A régi kispolgári jólét immáron már a múlté. Sokakat közüllök csak az önérzet és foglalkozásúikhoz való ragaszkodás tart vissza, hogy iparúkat, üzletüket fel nem adják. Hogy mélyen nehezen dolgoznak ezek a kisembe­reik. milyen nélkülözéseknek, gondoknak vannak kitéve, — azt csak az tudja, aki kö­zelebbről ismeri őket Ha az ember üzletüket, műhelyüket, házu­kat nézi, — ne gondolja, hogy ez a jólétet jeleníti. Ezek legtöbbje adósságokkal van meg­terhelve és csak szerény falat kenyérhez jut­tatja tulajdonosait, akik egy pusztuló társa­dalmi osztály szomorú reprezentánsai. Ki. gondol ma ezekre, ki akar ezeknek a kis­embereknek segítségére lenni? Az államhatalom súlyos adókkal terheli meg őket, a munkáslbiztositók behajtják a munkások utáni járulékot, gyermekeiket magsuknak kell felnevelniük, kedvezményben, támogatásiban senki részéről sem részesülnek, aggkorutoról senki sem gondoskodik, senki sem védi őket, — hanem százfelé tépik, rán­gatják politikai pártok, társadalmi, gazdasági atekulaibok­Valamikor az. iparos- és keresibedő- fcáreadalom jólétiben volt, ködbecsülés- rwöc örvendett, a, társadalom, az ál­lam. a nemzet értékes rétegét képezte. Produktív munkával gyarapította a nemzeti vagyont. Mint adófizető az állam kiadásaihoz járult hozzá. Nemzeti érzése és idealizmusa közismert. Hazájának hű fia volt és gyerme­keiből lettek a nemzet ideális napszámosai, akik, mint atyáik, a nemzeti élet, hasznos munkásai lettek. Fa a társadalmi osztály van ma pusztulő- brwi. Az induszbrlaiizálódás. a tőkekoncentráció. m Aru/csarnokok és sok minden más az utol- *6 20—-25 4pr »kwfct annyira »réifcbomáiaeetották, Masaryk: A nyelvi és nemzetiségi kérdés az állam számára nem Masaryk elnök ünnepi beszéde a törvényhozókhoz — „Kis nemzet és kis állam vagyunk, azonban a nagyságot nem számokkal, hanem kvalitással mériku — Masaryk-iinnepségek Pozsonyban és Kassán — Prága, március 7- Masaryk köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapját nagy irn- rtépségek keretében ünnepelték meg. Tegnap az országos képvíeelőtesitüiletek küldöttei tol­mácsolták az egyes országrészek szeren csefci- vánatait. A négy küldöttség együttesen volt kihallgatáson. Ezután a külföldi missziók és a .külföldi államok követei következtek. Az első volt a francia misszió, amelyben helyet foglalt Mitlelhamer tábornok, a csehszlová­kiai francia katonád misszió volt főnöke is. MJtfoelhauser cseh nyelven üdvözölte az elnö­köt.. Azután következett a lett, román és ju­goszláviai . jussad. Majd az akkreditált külföl­di államok követed, akik külön misszióval voltak megbízva. A követeik közül ebben a küldöttségben részt vett a belga, finn, angol, lengyel és portugál követ Délelőtt Marék oszrák követ látogatta meg Sornál kancel­lárt és átnyújtotta Seháber dr. oszrák 'kancel­lár üdvözlőlevelét Déutén fél három árakor a csehszlov ák hadsereg nevében fiskovsky nemzetvédelmi f miniszterrel az élükön a legmagasabb kato- j nai parancsnokok üdvözölték az elnököt. Este * a Nemzeti Szánháziban díszelőadás volt. Ünnepség a koronásé teremben Ma reggel zászlódisziben volt a város. A® ünnepségek fétíáz óraikor vették kezdetüket. A kormány és a nemzetgyűlés meghívott tag­jai a régi koronázó teremben gyűltek össze. Az elnök U őr mai imindszterelnök és Malypeir j képviselőházi, Sotdcwp szenátusi elnök .Msére- ,' tében pontban tíz órakor érkezett a Az első Mvözlőbeszédet Malyjpehr házi elnök kaítoKa-, aki kiejnelto, * sági elnök nagy éffedemeát s rövid vtsszapj.ílaD- tásit tett az elnök eddigi működésére. A kö­vetkező szónok Soukup szenátusi elnök volt, aki hosszú beszéddébeo ugyancsak • Masaryk. életurüvét méltatta. Majd Udramli miniszter elnök üdvözlő szavai után Masaryk elnök nagy beszédet mondott. Beszédéből a következő érdekesebb részleteket emeljük ki. Masaryk elnök ünnepi szózata — Köszönöm a képviselő és szenátor urak­nak s a kormánynak — mondotta többek kö­zött az Elnök —, hogy itt egybegyűltek ama két törvény elfogadása után, melyet magam iránt bizalmi nyilatkozatnak tekintek. Külö­nösen megörvendeztet az, hogy ezt a politikai törvényt egy szlovák indokolta meg, ebben kedves elismerést látóik, mert Szlovén szkó számomra, — hogy úgy mondjam — bizonyos politikai pretiüm affectionis volt és most is az. Mai nyilatkozatom nem szózat és nem is akar az lenni: Sem politikai testamentumot nem akarok vele adni. Nemzetünk missziójá­ról és feladatairól és államunk visszaállításá­ról való nézeteimet a háború alatt és később, mint elnök, gyakrabban kifejtettem. Bel- és külpolitikám ezen elvek megvalósítására tö­rekszik. Amennyiben %i elmélet éa gyakorlat kö­zött ellentétek vannak, azt hiszem, ezek nem elvi ellentétek. A demokrácia szá­momra diakuBSzió és ezzel kompromisz- szum. Mindig ellensége voltam a politikai abszolutizmusnak. A demokrácia nemcsak parlamenti és választási technika, hanem a szabadság kölcsönös biztosítása és annak alkotmányos érvényesítése. a demokrácia a polgári egyéniségnek lojális elismerése. A demokrácia a nép uralma, die nem léte­e!gyeogfiibetbéikj hogy a saját erejéből már nem képes talpraéluá, megerősödni. Nem iehot elsiklani olyan könnyön e kér­dés fölött itt nálunk sem, mert nálunk sok­kal fontosabb a kispolgári társadalom léte és megerősödése, mául bármely más nemzeteiéi. A történelmi osztály majdnem teljesen megsemmisült a földreform által, az iparunk nagyrésze le van építve, az intelligencia jö­vője sötét és a földműves társadalom még; csak most kezd kialakulni. Nekünk tehát ma | egyik legerősebb támaszunk a kispolgárság-1 A múlt század jelszava az volt, hogy j „védjük meg a munkást a tőke kizsákmányo- í bán a rákbetegség tanulmányozására kel in­tézetet létesíteni. A reám bízott alappal lehetővé tették azt, hogy azok sorába álljak, akik ezen szeren­csétlenek érdekében dolgoznak. A nemzetiségi probléma Hogy kultúrpolitikai és közigazgatási té­ren nagyobb munkát fejthessünk ki, el kell tüntetni a fölöslegles és ártalmas konfliktu­sokat. Itt főleg a nemzetiségi és különösen a nyelvi konfliktusokra gondolok. Vannak bizonyos tárgyi nehézségek, különösen Ru~ * szinszkóban, ahol az irodalmi nyelvet nem { a boJtei irodalom ntján stabilizálták. A köz­társaság eme részében és Szlovenszkőn el­sősorban is a kulturális és vele együtt a gazdasági élet nívójának emeléséről mn 9zó. A kisebbségi probléma eredményes megoldásáért a felelősség elsősorban ránk, ©sebekre és szlovákokra hárul, mert a mi kezünkben és hatalmunkban van ez a probléma. Ezzel ugyan nem azt mondom, hogy a némotekre és a többi kisebbségek­re ne hárulna hasonló közös felelősség, a régi örökség minél hamarább megértendő likvidálásánál. Éppen ezen a téren bosszul­ja meg magát a régi rezsim nevelésiránya. A nyelvi és nemzetiségi kérdés az állam számára egyáltalán nem presztízskérdés, hanem közigazgatási és gyakorlati szüksé­gesség. ügy ebben, mint sok más kérdés­ben túl sokat hárítunk át az államra, holott m állam mellett még itt vannak a nemze­tek, amelyek kulturm unkájukkal az álla­mot támogathatnák és támogatniok is kell. A külpolitika kérdései Az elnök ezután a külpolitikával foglalko­zz Hangsúlyozza, hogy .Szlovákia külpolitikája első pillanattól azdve arra irányult, hogy gazdasági és kulturális téren valamennyi nemzethez kö­zeledjék. Ez nem más, mint a béke érdekéiben kifejtett munka, amire az állam konszolidációja szem­pontjából szükrégüník van. Átmeneti időt élünk, a régi és uj rezsim közötti küzdelem korát. Ezért fordítunk nagy gondot hadseregünk kiépítésére. Nin­csenek semmiféle aggressziv szándékaink, azonban felkészülünk az állam védelmére. Közismert dolog, hogy a kisantant csakis a védelmet szolgálja és semmiféle offenzív éle nincsen. A jelenben, amikor Franciaország Németor­szággal szemben a békeszeretetnek oly szép példáját nyújtja, valamennyi szomszédunk, valamennyi nem­zet és állam irányában nem Űzhetünk más politikát, mint békepolitikát. Ez egyáltalában nincsen ellentétben azzal, hogy a világháborúból kikerült szövetsége­seinkkel barátságos kapcsolatokat tartunk fenn. Hálásak vagyunk a nekünk nyújtott se- gitségükért. Végeredményben ki kell jelen­tenünk. hogy bízunk önmagunkban. A bel-és külpolitikát abban a tudatban vezetem, hogy kis nemzet vagyunk és kis állam, azonban a nagyságot nem számokkal, hanem kvali­tással mérik. Egy kis népnek is minden tekintetben világ zik kormányzat engedelmesség és fegye­lem nélkül. Az elnök külön hangsúlyozza Stefánik, Rasin és Svehia államalkotó érdemedt, majd a gaz­dasági krízisről beszél, mely szerinte nem­csak materiális, kanéin kulturális jellegű is. Utal a költségvetési vita folyamán elhangzott kifogásokra. Kiemeli Hnidek, Ivánka és Ro- sche felszólalását és több gyakorlati problé­mára tér ki. így megemlíti a lakáskérdést, az útjavítás szükséglét és különösen a főiskolák dotálását tartja elégtelennek. A. tanügyi és nevelésügyi reform valóban sürgető kérdés. Állandóan panaszokat halóik és olvasok — mondja — a mai kor erkölcsének hanyatlásá­ról. Ebiben azonban nem elég az álam és az állami szervek hivatalos ténykedése, as erkölcs javítása és a nevelés a polgár­ságnak. a polgárság kompetenseinek ée szervezeteinek feladata. Legeksősohban a szülőkre, a családra, feni-; lókra ée lelkészekre kell. itt appeltálni. A 20 milliós alap hováforditósa Az elnök kívánja az egészségügyi szervezet j lökéletesitését. a gyógyhelyek hálózatának Itt- j bővítését. Egy országos 1/upusgyógyintéaet \ fölállítása szükséges Brünnben. míg Prágá­lásáivail szemben." Ma ugyanannyi joggal ki­álthatjuk. hogy: mentsük meg a [KÓgáirságot; az elpusztulástól. A többi társadalmi rétegek százmilliós. szubvenciókat, kedvezményeiket, védelmiét j és sok más egyebet harcoltak ki és kapnak az államtól. A kispolgár mostoha gyermeke az államnak. .Mindenki belőle akar élni. imin­denki őt tépi, rángatja százfelé és ő sze­gény magáira hagyva egyre erőtlenebből nézi.! hogyan csapnak össze lassan a fejő felett a j hullámok. Mentsük meg ezt a sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes oeztáiysL

Next

/
Thumbnails
Contents