Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-08 / 56. (2277.) szám

m ■ r^wTgi » ivói) március 8, szombat. politikát kell folytatnia, amint ezt már Pa- la-cky is hirdette. Az elnök ezután kiemelte a zsurnalisztika nagy jelentőségét, különösen a demokratikus és köztársasági politikában. Zsurnalisztika nélkül nem lehet politikát csinálni, miért is a zsurnalisztikára óriási felelősség hárul, mert politikai nevelője a választó tömegek­nek. Beszéde végén még rámutatott arra, hogy az államfordulattal és a törvényes reformokkal a nemzet sok és nagy gazdasági és kulturális előnyt ért el. Ha most szűk esztendők következnek el, nem szabad a türelmet elveszíteni. Nehézségek minden állalmiban vannak. Ha az önálló állam tizenkétéves fejlődéséről össz­benyomásomat akarom kifejezésre juttatni, úgy nyugodtam és bizalommal tekintek a to­vábbi fejlődés elé. Meg kell javit&ni azt, ami hibás és ami a legfontosabb, újat kell teremteni. Amennyiben a sors nekem megengedi, úgy fogok tovább dolgozni, mint eddig. Tudatá­ban voltam és vagyok felelősségeimnek. Az elnök beszéde után a nemzetgyűlés el­nökei átnyújtották a két Ház emlékiratát. Amikor az elnök távozóban volt, a Vladislav- teremben a morva tanítók énekkara eléne­kelte Smetana „A. három lovas“ cimü huszita- himnuszát. 1 magiarsái áeiclaráciéi Kassa díszközgyűlésén Kassa, március 7. (Kassai szerkesztőségünk | te: efon jelentése.) Kassa város képviselőtestüle­te Masaryk elnök nyolcvanadik születésnapja- j nak megünneplése céljából csütörtökön dél­után díszközgyűlést tartott, amelyen a közhi­vatalok vezetői és a katonai hatóságok is kép­viseltették magukat. A díszközgyűlést megelő­zően hosszabb tárgyalások folytak a magyar­ság két pártja és a város vezetősége között, mivel pártjaink bejelentették, hogy csak abban az esetben hajlandók részt venni a díszközgyű­lésen, ha a város vezetősége, illetve a cseh­szlovák pártok beleegyeznek a két párt deklarációjának fölolvasásába. A csehszlovák pártok hevesen ellenezték párt­jaink kívánságát és a helyzet már úgy alakult, hogy a két testvérpártunk (az országos keresz­tényszocialista párt és a magyar nemzeti párt) távolmarad a díszközgyűlésről. Az utolsó pil­lanatban sikerült Mutnyánszky polgármester­nek leszerelni a csehszlovák pártok elentállá- sát. úgyhogy pártjaink bevonulhattak a tanács­kozási terembe és fölolvashatták deklaráció­jukat. A díszközgyűlést Mutnyánszky dr. polgár- mester szlovák- és magyarnyelvű megnyitója vezette be. amelyben Masaryk elnök történelmi jelentőségét méltatta, majd javasolta, hogy a fölépítendő szociális házat és elemi iskolát Ma- sáryk nevéről nevezzék el. Az indítványt a képviselőtestület egyhangúan elfogadta, úgy­szintén egyhangúan szavazta meg a Masaryk elnöknek küldendő táviratra vonatkozó javas­latot is. Ezután Tost Barna pápai prelátus. helyettes polgármester magyar és szlovák nyelven dekla­rációt olvasott föl az országos keresztényszo- js cialista'párt nevében.' A deklarációban meg­emlékezett Masaryk jelentőségéről és érdemei- ^ rőí, amelyeket nemzete jogaiért vívott küzdel­mekben ért el és amikor ezért nyolcvanadik születésnapján fajtestvérei szeretettel üdvöz­íti, a magyarság sem zárkózhat el a köteles tisztelet elől és az emberi szolidaritás érzésével köszönti őt ezen ünnep alkalmából. MasaTyk el­érte azt, amit egy férfi legszebb diadalának tekinthet: eszméi diadalát. Ezt a politikus és államfő érte el. Masaryk azonban filozófus és az emberi jogok hirdetője is és eszméinek egy része még megvalósulásra vár. Hosszú ideig ő volt a kisebbségi jogok leg- nieggyőződésesebb hirdetője. Természetes te- j hát, ha mi, köztársaságbeli magyarok, akik­nek e tekintetben még sok várnivalójuk van, ezen az ünnepen bizalommal tekintünk föl rá, hogy megérti fájdalmunkat és élete nagy müvét a nemzetiségi egyenjogúság megte­remtésével és az itt élő nemzetek békés éle­tének íölvirágoztatásával koronázza meg. Ez lenne eszméinek teljes diadala és ennek re­ményében köszöntjük ma őt. A magyar nemzeti párt deklarációját Halmi Béla dr., a párt kerületi elnöke olvasta föl. A deklaráció elején pártja nevében hozzájárulását fejezte ki a polgármester által előterjesztett ja­vaslatokhoz, egyúttal kérte azt, hogy az elnökhöz intézendő táviratot magyar nyel­ven is megküldjék. Annál is inkább kéri ezt. mert az itt élő ma­gyarság szomorú és nehéz sorsa ellenére min­dig törvényes alapon állott és minden alkalom­mal lojális magatartást tanúsított. Most is, mi­dőn oá eh és szlovák testvéreink az államfő nyolcvanadik születésnapját ünnepük, készsé­gesen csatlakozunk azokhoz, akik elismerik az elnök urnák a csehszlovák állam megalkotása, a csehszlovák nemzet függetlenségének és ön­állóságának kivívása körül szerzett érdemeit. Némuljon el tehát, ezen az ünnepnapon a sokat szenvedett magyar kisebbség minden zokszava. Hallgassanak el ez ünnepi órában a mi jogos panaszaink és csatlakozzunk mi is az ünnep­lőkhöz, amit annál inkább megtehetünk, mert az elnök ur fennkölt gondolkozásu személyé­ben nemcsak a köztársaság elnökét tiszteljük. hane^Jtülönösen nagyrabecsüljük ország és viláy^JKítt elismert nagy tudását, aki egész életein H„ a jog és igazság eszméiért küzdött és a kisebbség érdekeinek ő is mindenkor hü és kitartó harcosa volt. Mi, akik ismerjük az elnök ur nagy politikai múltját, tudjuk, hogy ebben az uj államban nem rajta múlott, hogy eszméi nem értek még teljes diadalt és a magyar kisebbség jogos panaszai nem nyertek elintézést. Ezért bizalommal tekintünk föl reá és jókíván­ságaink tolmácsolása mellett erősen hisszük, Eltörlik a Magyarország és Ausztria között fennálló vízumkényszert Az erre vonatkozó egyezmény valószínűen május 15-én lép életbe — Hasonló tárgyalás indul meg Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával! Budapest, március 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Magyar Táv­irati Iroda jelenti, hogy az elmúlt napokban a magyar királyi külügyminisztérium meg­bízottja tárgyalást folytatott az osztrák szö­vetségi kancellári hivatal illetékes előadójá­val a Magyarország és Ausztria között fönn­álló utlevélláttamozási kényszer megszünte­téséről, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb kérdésekről. A megbeszélések az egyezmény érdemi alapelvét illetőleg teljes eredményre vezettek. Megállapodás jött létre, hogy egyezményt kötnek meg az osztrák szövet­ségi kancellár és a bécsi magyar királyi kö­vet által mielőbb eszközlendő jegyzékváltás utján. A két kormány hozzájárulása után az egyezmény előreláthatóan ez év május 15-én lép életbe. Budapest, március 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Beavatott helyen úgy mondják, hogy a közel jövőben a ma­gyar kormány Jugoszláviával, Romániával és Csehszlovákiával is tárgyalásokat kezd a vízumkényszer eltörlésére vonatkozólag. A vízum eltörlésétől iletékes körök az idegen- forgalom föllenditésén kívül gazdasági köze­ledést is várnak. Budapest, március 7. (Budiaipeeti saseav kesz tőségünk telefon jelentése.) A MTT4 illetékes helyen fölhatalmazták egy dél­utáni lap hírének megcáfolására, amely szerint a magyar kormány Romániával, .füge szlávi árai és Csehszlovákiával a ví­zumkényszer eltörléséről tárgyalásokat kezdene. Illetékes helyen kijelentik, hogy ez a hír tévedésen alapul. hogy a müveiben lefektetett szabadságjogok és emberi elvek megvalósítása érdekében érvé­nyesíteni fogja hatalmas súlyát és döntő befo­lyását. A díszközgyűlés az állami himnuszok elének- iésével ért véget. A pozsonyi ünnepségek Pozsony, március 7. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Ma reggel hét órakor katonai ébresztővel kezdőditek meg Pozsony­ban a Masaryk-ümiepségek. Nyolc órától dél­után egy óráig a Vigadó nagytermében az ele­mi iskolai tanulók számára tartottak ünnepé­lyeket. Reggel nyolc órakor a Prímás-palota tü­körtermében Pozsony város alkalmazottainak és tisztviselőinek volt- ünnepi gyűlése, a rend­őrpalotában pedig a rendőrtisztviselök tartot­tak diszgyülést. Délelőtt tíz óráig a különböző templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, tiz órakor pedig az Eszterházy-téren a helyőr­ségi csapatok katonai díszszemlét tartottak. A díszszemle alatt a levegőben kilenc repülőgép keringett, Félt-izénkét piakor volt a Masaryk- kulturház alapkőletételi ünnepsége. Délután félhárom órakor a színházban a szlovák kul- turegyesiilet ünnepi előadása folyt le. Három órátói négyig a 39. gyalogezred zenekara a színház előtti téren hangversenyt, tartót, este pedig a szlovák nemzeti színház előadta Szto- dola J. Utolsó szimfónia cimü darabját. Este nyolc órakor a várost kivilágították ée ugyan­ekkor a Duna ligetfalusi oldalán tűzijátékot rendeztek. Masaryk’Qnnepségek a külfölden A külföldi államok legtöbb fővárosaiban is megünnepelték a köztársasági elnök nyolcva­nadik születésnapját Madridiban Kybailá cseh­szlovák követ tartott előadást a ^Lyoeum0 női klubban Masaryk áttétéről ás munkáiról. Var­sóiban a Nagy Operában díszelőadás voR. A® előadás megkezdése előtt Rogovdcz szenátor méltatta Masarykot. Bukarestben a román- csehszlovák társaság rendezett Masaryk-ee- tólyt, amelyen Táska tanár, egyetemi rektor beszélt Masaryk életéről és működéséről — Mindén ötödik amerikai munkás — nő. Nevr­yorkból írják: Az amerikai munkaügyi m&ndszité- rium érdekes M/mutaitásf tett k-zzé a napokban. Ágnes L. Petemen, a minisztérium női osztályának vezetője és a Mim utalás szerzője statisztikailag ál­lapítja meg, hogy az Egyesül Állam-ok minden öt munkása közül. egy nő. Érdekes, hogy a női mun­kások közül több mint kétmillió férjnél van, más- szóval Amerikában minden -tizenegy férjezett *$ kö­zül egy rendes és állandó munkát vége®. Az összes női munkások számát több mint nyolcmillióra be­csülik és ezek közül .hatonitlllió hajadon és kétmlíMó férjezett. Érdekes, hogy a húsz évűé- fiatalabb ir.un- kásnők száma aránylag miilyen kevés. Ilyen csőik minden öt között egy akad, vágyás összesen .egy- miilüóhatszázezer. A női munkások keresete erősen küliönböeiií vidékek és városok szerint. A legjobb béreket a keleti államok nagyvarosaiban kapják, míg a kis 'déli városkákban fizetik legrosszabbul őket. Délen a textilgyári - mmrkáeuők aitóg keresnek többet heti 10—12 doitánnái, mig ugyameraed á mun­kával Newyork állaim textilgyáraibaa 22—,25 dol­lárt megkeresnek. Viszont a nők átlagos keresete még Newyork állaimban is 25 dolláron alul marad, bár olyan nőle is vannak, akik vezető pozíciókat töltenek be és évi 40.000 vagy 50.000 dollárt is ke­resnek. i Kt-a: s~ u g d n y i m 1K l o S~ (6) Egész éjjel ébren vizionált. Látta a küzdő féléket, akilk vérszomjasán kaszabolják egy­mást. Irtóziatos volt. Benedek már egész ki­merültén védekezett a báró csapásai ellen. Leroskadt; a homlok-álból, a nyakából és a szive tájáról patakzott a vér. Ha-lálsápadt volt és egyszer csak lehunyta a szernél. Vé­gigterült a földön és a báró a mozdulatlan embert még ott, halálos aiéltságáíba-n is ke­gyetlenül szu-rkálita a kardija hegyével. Kláriika kiugrott az ágyból. Egész testéiben reszketett. És a legborzasztóbb az volt, hogy meg kellett vallatnia saját maga előtt: az egész rémlátás alatt nem Andorért, hanem az Íróért reszketett. Másnap Andor megérkezett — Négyszemközt akarok magával beszélni az volt az első szava Klárikához és a lány remegve várta a tragédiát. A báró szomorúan és gyöngéden mosoly­gott. — Majdnem rosszat gondoltam magáról, Klárika. Bocsásson meg. Klárika csodálkozva nézett a báró <ze­niébe. — Mi történt? Megnéztem Benedek darabját... — És? — kérdezte a leány Szivdoihogva. — És provok áltat tani. Meg verekedtek ? Nem neveteII a báró. Benedek bocsánatot kért. Gyáva volt? kérdezte a leány aggo­dalmasan és érezte, hogy el fog ájulni, ha Andor igennel Mél. A báró azonban nagyon ünnepélyes arcot vágott és meghatott hangon válaszolt. — Nem. Felajánlott minden elégtételt. Ki­jelentette segédeim előtt, hogy két lépésre kiáll s addig lövöldözhetek rá, ómig szitává lyugiga tom. De... — De? — kérdezte Klárika halálos Izga­lommal, — De becsületszavát adta, hogy nem volt szándéka sérteni, ő a teief önismeret séget nem vette komolyam. Afféle gyerekcsinynek -nézte, ami nőket bakfisok a magúik naiv tisz­taságában meggondolatlanul elkövetnek. De belátja, hibázott, amikor szinpadi téma anyagául feldolgozta. Ezért bocsánatot kér, vagy rnegverekszik. vagy agyonlövi magát, amit csak akarok. Elegáns, úri, gavalléros volt és a segédeimet egészen elbájolta. De é-n nem elégedtem meg ennyivel. Én azt akartaim tudni, hogy beszéltetek-e még egy­mással azután, hogy én megtiltottam. — Ah! --- szisszent fel Klára — te gyana­kodtál rám? Andor megcsókolta Klárika kezét. Bocsáss meg, de nekem nem Benedek bocsanatkérése volt a fontos, sem az, hogy az ő darabjában mit tart a telefonáló ikisasz- szomyokról. Ez irodalom, ez ostoba fecsegés. ] erről megvan a nnagaim véleménye", ez nem í érdekel engem. A lovagiasság szabályait is I bolariobtuk, ez Is rendiben 'van. Engem job­ban érdekelt az, hogy te szót fogadtál-e ne­kem és akkor, amikor elmoudtad a telefon­beszélgetést és megígérted, hogy abban fo­god hagyni, véget vetettél-e a gyerekes ka­landnak? — És megkérdezted? — suttogott Klárika szivdobogva. — Meg. De volt annyi eszem, hogy csapdát állítottam M a fickó számára. Ismerem a férfiak állovagiasságát. A férfiember ilyen eseteidben a csillagokat is letagadja az égről, hogy cinkosát kimentse a bajiból. Klárikával forgott a világ. Andor azonban láthatólag kéjelegve a maga ravaszságában hetykén folytatta: — Meg-kérdeztettem tőle, hogy máikor be­széltetek egymással. — És mit feledt Benedek? — Azt Melle, hogy ha jól emlékszik, va­lamivel karácsony előtt. Ekkor megnyugod­tam. Nem csalódtam benned, Klárika, te an­gyal vagy, szerellek, megbocsátok neked és te is bocsásd meg, hogy olyan féltékeny és szerelmes vagyok. Csak ezt akartam veled négyszemközt közölni. A szüleid előtt szót se szóljunk erről az ostobaságról­És megcsókolták egymást. Klárika aznap éjjel megint nem tudott aludni. Hajnalig töprengett a maga égbe­kiáltó szerencséjén. Benedek azt mondta, hogy karácsony előtt beszéli vele utoljára! Andor valóban karácsony előtt tiltotta meg neki. De ő csak husvét után küldte el neki a levelét és Benedek mégis... Istenem... ez a véletlen már egyenesen hátborzongató. Mintha misztikus hatalmaik irányítanák az ő sorsát és ő nem tud örülni annak a titokzatos beavatkozásnak ... Itt félelmetes erők dol­goznák és ő nem tudja, hogy hová vezet ez? i Lujza néni, a császári és királyi alapítvá­nyi hölgy meggyógyult és most egészsége­sebb, frissebb, szilárdabb és gondosabb, mint volt. Most ő intézi Klára kiháza sitását és evégből felrendelte őt Budapestre, hogy együtt válogassák Skd a megvásárolandó dol­gokat. ősszel meglesz az esküvő és Lujza tant-e azt akarta, hogy fényes és kényelmes otthon várja a fiatalokat. Házat akart venni, még pedig a Gellérthegy déli lejtőjén vagy a Stefáinia-uton, ehhez ragaszkodott. Azt ál­lította, hogy úriember csak e között a két hely között válogathat; a főváros minden egyéb zege-zuga egészségtelen, vissza taszi,tó és utálatos. Egy alkalommal, amikor egyedül járt be­vásárlási kőrútján, későn érkezett az ebéd­hez -és emiatt nagyon haragos volt önmagára. — Borzasztó nehéz zöldágra vergődni az­zal a hátvétellel — dobogott magában — az ember még a pontos életrendjét sem tudja betartani. Klárikám, ha boldog akarsz lenni a házaséletben — tette hozzá fenyegető ban­gón — jegyezd meg magadnak, hogy sohase késs le az ebédről. Ez minden rossznak a kezdete és ez az, ami legtöbbször Mfeel+i a férjek gyanakvását. Legalább ennyi haszon származzék abból, hogy ma magam is el­késtem. Klárika nevetett és megfogadta, hogy ezt megjegyzi magának. Lujza tante azonban kissé felvidulva, még azt is hozzátette: — Nem lehetetlen, hogy ebből a késésből még más jó is származik rád. Alighanem he­lyes nyomon vagyok. — Hogyan? Talán valami jő kis házra lel­tél? — Eltaláltad, leányom. A Váci-ueeában ta­lálkoztam egy régi barátnőmmel. Várossyék- ról még nem szóltam neked? — Kik azok? Gazdag népség, egyéb nevezeteset nem tudok róluk mondani. Az asszonnyal együtt voltam a bécsi. Angol kisasszonyok nevelő ^nlézetében. Azóta minden évben kélszer- háromszor összehoz bennünket a véled.en.

Next

/
Thumbnails
Contents