Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-06 / 54. (2275.) szám

'W^CM-yviAGÍÍAR-HIMüAP MqPWHivMIW.lHJ a Garonne jelentékeny mértékben emelkedik és Cerins, meg Cadillac uccái el vannak áraszt­va. Egy ageni Havas-jelentés szerint, ezeket a városokat is elzárta az árvíz a külvilággal vá­ltó közlekedéstől, amelytől telefon- és távirati kapcsolatuk is megszakadt. Páris, március 5. A délfraitciaországi ár­vízkatasztrófa látszólag elérte csúcspontját. A Tarn, Garonne és Dordogne, amelyek ren­des vízállásuknál 13 méternél magasabban hömpölyögtették hullámaikat, most apadőban vannak. Az Agou tegnap Tonlose közelében j átszakitotta a 300 méter széles gátat és j Moníauban városát vizzel árasztotta el. Pil- j lanatok alatt mintegy húsz ház omlott össze és attól tartanak, hogy a hirtelen meglepett lakosok közül száznál többen estek az árvíz rohamának áldozatául. Castre9, Agen, Per- pignon, Narbonne teljesen el vannak zárva a külvilágtól és ezekben a városokban a hely­zet nem javul. Bordeauxban is megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a Garonne partján épült házak lakosságát az árviz be­következése esetén megvédelmezzék. Páris, március 5. Idáig több, mint 280 ha­lálos áldozatot követelt a borzalmas áradási katasztrófa. Attól tartanak, hogy a kataszt­rófa még nem érte el csúcspontját és a rom­boló hullámok még több áldozatot fognak megkövetelni. Többezer ember teljesen el van vágva a külvilággal való minden kap­csolattól. Sok esetben a mentésre indulók is életvesze­delembe kerültek, sőt közülök is nagyon sokan pusztultak el. Mindenütt katonák és tengeré­szeti erők iparkodnak segíteni, de az elemi ha­talommal szemben jobbára tehetetlenek. Több árvizzel ellepett, helységben a lakosok a házak tetején gub,'baszkodnak és kétségbeesetten kia­bálnak segítségért. Egyes városokban tiz mé­ter magasságban áll az uccákon a viz, úgyhogy a. felső emeletek ablakait verdesi'. Taráién nagy napja a kamarában Prognózis: negyven szavazattöbbséggel bizalom az ni kormánynak által valószínűnek látszik, hogy Tardieunek a kamara körülbelül negyven szavazatnyi többséggel bizalmat szavaz. Ha a ház megszavazta a bizalmai, Tardieu kormányát a költségvetési vita és a londoni konferencia befejezéséig nem fenyegeti ve­szély. LemeiidPlt n alán tornám? Róma, március 5. A United Press tiránai jelentése szerint az albán kormány lemon­dott. A bukás oka az az egyenetlenkedés, amely a kormány tagjai között a költségve­tési tárgyalások alatt keletkezett. HÍ Küiifiiil liüiiiiiiti tüntetések március 6-án fi newyorkí rendőrség előkészületei — Bécs nehéz napjai Newyork, március 5. A newyorki rendőrség a március 6-ára tervezett óriási kommunista és munkanélküli tüntetések meggátlására olyan nagyarányú előkészületeket tett, amilyeneket csak május elseje előtt szokott foganatosítani. Valamennyi templomot és középületet, vala­mint az ismertebb milliomosok lakásait rendőr­ség őrzi. Általános vélemény szerint a tünte­tések valóban nagyarányuak lesznek és való­színűleg az esti órákig fognak tartani. New­york lakossága izgatottan várja a nagy napot és a mai nap folyamán annyi rémhír terjedt el a városiban, hogy a rendőrség több Ízben min­den alap nélkül kénytelen volt kivonulni, mert •százszámra érkeztek a telefonjelentések állító­lagos bombamerényietekről, revolvercs táma­dásokról és tüntetésekről. Amotog Bogdanov, az orosz kereskedelmi társaság elnöke, nyilat­kozatot tett közzé, amelyben nyomatékkai til­takozik azok ellen a hírek ellen, hogy a tünte­téseket a szovjetorosz kereskedelmi társaság finanszírozza. Skasztnátean Bécs, március 5. Az osztrák kommunisták a holnapi napra, a nemzetközi jelszót követve, szintén nagyarányú tüntetéseket terveznek. A vidékről a kommunisták és a munkanélküliek tüntető meneteket szerveznek a főváros ellen s különösen a stájer iparvidéken lévő kommu­nista sejtek akarnak résztvenni a nagyarányú akcióban. A rendőrség megtette az előkészüle­teket a tüntetések meggátlására.1. A középüle­teket, különösen a parlamentet, a városházát- és a körút palotáit már ma rendőrök őrzik. A besztercebányai llrsili marasztaló illata lit losonci ssiiápifiii Kristóff Sándort pénzbírságra ítélték a losonci adófizető közönség elégedetlenségét tolmácsoló cikkei miatt — Egy cseh­szlovák őrnagy sajtópere egy csehszlovák szerkesztő ellen rosa is teljesen el van zárva minden forgalom­tól. Az árvíz csak nagyon lassan apad. Egy Bordeauxból érkező Havas-jelentés sze­rint ' ‘ ■ * I MBPfu-kormáüy rekonstrukciója Bukarest,' március 5. Mániái miniszter­elnök tegnap tanácskozást folytatott a ncm- aeti paraeztpá.rt vehetőivel a kormány átala­kítása ügyében, ami Junian miniszter le­mondása következtében vált szükségessé. Úgy látszik, hogy nehézségek merültek fel, mindazonáltal politikai körökben az a véle­mény tartja magát, hogy ma megegyezés történik és holnapra közzéteszik a kabinet átalakítására vonatkozó döntést. Besztercebánya, március 5. (Saját tudósi- tónktól.) Közel öt év óta húzódó sajtóperben hozott tegnap ítéletet a besztercebányai ke­rületi bíróság. A sajtópert Rományi Illés dr., a losonci „pénzügyi kirendeltség főnöke indí­totta Kristóf! Sándor losonci pártigazgató el­len, aki a Losonci Hírlap hasábjain többizben éles lumpon bírálta ez adóldbe- tések és adóbehajtások terén tapasztalt anomáliákat. Az adózó közönség elégedetlensége ugyanis olyan magas hullámokat vert, hogy egymást értiék a tilakozó népgyül ésefk az adóbehajtá­sok kegyetlensége miattt s a város adózó kö­zönsége, mint végső eszköz, parlamenti bi­zottság kiküldetésének kérelmezéséhez folya­modott. A cikkek tartalmát Rományi Illés dr. sé­relmesnek találta saját személyére és sajtó- port indított, A bíróság feöbb mint 20 tanút hallgatott ki ez ügyben, akijükéi Kristóff párt- igazgató a valódiságot igyekezett bizonyíta­ni. A bíróság azonban úgy találta, hogy az in­kriminált állítások valódiságának a bizonyí­tása csak részben sikerült s bűnösnek mondotta ki Kristóff Sándort rá­gabnazás vétségében és ezért 600 korona pénzbüntetésre ítélte. A főitárgyaláson Kristóff nem jelent meg sze­mélyesen s ügyvédje: Halász Miklós dr. az ítélet ellen fellebbezést jelenteit be. Hason lóképpen marasztaló ítéletet hozott a besztercebányai törvényszék a Losoncon megjelenő Národny Tyzde-miiik szerkesztője, Vieat Bronislav ellen. V-liest szerkesztő ugyanis rendkimbl heves módon támadott meg lap­jában egy csehszlovák őrnagyot, akiről azt irta, hogy egy táncmulatságon súlyosan megsértett egy szlovák urileámjí. A kihallgatott tanuk vallomásaiból a bíróság nem találta teljesen be igazoltnak az állított tények valódiságát s ezért bűnösnek mondotta ki Viest Bronistávot s 800 korona pénzbün­tetésre ítélte. Ugyanezen alkalommal a bíróság Kristóff Sándor ellen még két sajtópert szüntetett be, mivel a vád képviseletében senkisem je­lent meg. hasink elmük ünneplése Prága, március 5. A köztársasági elnök tegnap küldöttségeket fogadott, akik nyolcva­nadik születésnapja alkalmával szerencaekivá- nataikat fejezték kL így megjelent az elnök­nél a cseh tudományos akadémia és a Nem­zeti Bank küldöttsége is. A nemzetvédelmi miniszter hadseregparan- csot adott ki, amelyben kiemeli Masaryk el­nöknek, mint a hadsereg legfelső parancsno­kának nagy érdemeit, azonkívül három ezred és pedig egy repülő, egy lovas és egy tüzér­ezred a T. G. Masaryk ezred nevet kapja. Az elnök nyolcvanadik születésnapja alkal­mából Precsán olmiltzi érsek 500.000 koronát ado­mányozott beteges, öreg erdőmunkások otthonának létesítésére. Ha az összeg nem volna elegendő, úgy az érsek még továbbá 250.000 koronát bocsát ezen. alap rendelkezésére. Ma 'egész délelőtt küldöttségek jártak Masaryk elnöknél. Többek között megjelen­tek a köztársaság valamennyi főiskoláinak képviselői is. Matiegka dr., a prágai Károiy- egyetean rektora volt a cseh és szlovák egye­temek képviselőinek a. szónoka. Naegle dr., a prágai német tudományegyetem rektora a német főiskolák nevében tartott üdvözlő be­szédet. A köztársasági elnöik köszönetét mon­dott az üdvözlésért és beszédében hangsú­lyozta. hogy a főiskolák s általában az iskola- ügy fejlődéséért mindig síkra fog szállni. Délután a csehszlovák légionáriusok küldött­sége járult az elnök elé. Este a Német Szín­házban Masaryk tiszteletére díszelőadás volt­1930 március 6, csütörtök. áéi a gondolattal még játszani akart és azért azt kérdezte: — De ha öreg vagyok? — Eh, mit öregség! Mi az? Születésnapok száma, kalendárium, anyakönyvi adat... mát tartozik az a szerelemhez? Mi köze annak a boldogsághoz? Az esze,, a szive, a fantáziája, a szerelme erős és üde. A közöttünk és ben­nünk kialakult illúziók pirosak és frissek. És ha öreg volna? Hát nem volna abban va­lami rendkívüli lélektikkasztó esztelen szo- katlanság? ... Egy szép öreg asszony ... Klára fel rikoltott:. — Nem igaz. Nem vagyok öreg. Isten vele. Majd holnap. A szobában finom árnyékok imbolyogtak a bútorokon. Estefelé. A fehér függöny éle­sen rajzolódott ki a sötétkék tapéta hátteré­ből. A kályhában néha roppant egyet a gyantás fatuskó. Csend volt és ebben a csendben Klára tovább hallotta barátja vibrá­ló hangját. — Szép öreg asszony ... IV. Husvét előtt Lujza némi megbetegedett. A betegágyban olyan halálfélelmek vettek raj­ta erőt, hogy maga köré gyűjtötte rokouail s elbúcsúzott tőlük. — Mielőtt meghalok, azt akarom, hogy Klárika és Andor férj és feleség legyenek — jelentette ki a család meglepetésére. A rokonok sírtak s úgy néztek Klárikára, mint a h aláír a i télire, akit most indítanak út­nak a siralomház felé. De titokban mélysé­gesen irigyelték Klárit, mert a házasság 'egy­úttal azt is jelentette, hogy Lujza néni még éleiében beülteti a fiatalokat a Rickenburg- vagyon birtokába. Mindenki meg volt ihatva, de senki sem gondolta, hogy Klárika ezalatt csak ugyan úgy érzi magát, miiül akit a vesztőhelyre visznek. I : ? U R a n Y I fű ! K L (K I—IIMMI II li.. ’.l t-'LJL".! ' j ! .............................^,nj » ||I m I —MII I I ■ II ll'IV T-m r-*r!K7T.'*S» yl J ’A z egyik nappal kis, hahó, tréfás, de szor­galmas és törekvő diákkisasszony volt, a má­sik késő este 'és éjjel, nagyvilági dáma — te­lefonon keresztül, egy nagy iró múzsája, égi •szeretője, mint Dante halhatatlan választott­ja, Beatrice, aki kezén fogva vezeti őt az égi világok álomutjain. Csakhamar úgy hozzátartozott Klára életé­hez a mindennap való telefonálás, amint a gyermekeknek a játék, a szerelmesnek a csók, a művésznek a taps, a katonának a háború... s úgy látszik, Benedek is valami enyhe, de titokzatos és rendkivüli szenzációt tálált az éjjeli telefonozgafásokban, mert mindig bőven és elragadtatással és szinte iz­zó érdeklődéssel ömlött belőle a szó, a bók, a kiváncs lakod ás és a könyörgés, hogy vesse De ihkognitóját és adjon alkalmat az ismer­kedésre. Klára ilyenkor mindig sziivdobogást kapott és alig tudta belerúgni a telefonba: — Majd egyszer. Ma még lehetetlen. Talán jobb így. Legyek én magának a láthatatlan és megfoghatatlan és elérhetetlen. Az isme­retlen, aki oly közel van, mint. a levegő, me- üyet belélegzik. Aki elkíséri magát és sző­nyeget térit, a lába elé 6« hóna alá karol, ha elfárad. AJki eleped magáért és meghal a szomjúságtól ée elég abban a gyönyörűség­ben, hogy mindig holnapra tartogatja magát. Majd holnap. Addig maradjak én magának a t.bl'vHápi szeretője. Hónapokon kérésziül folyt ez a játék s ők kelten oly közel jutottak egymáshoz, mint ahogy nem simulhat össze soha két ember, akik szeimtől-iszembe látják egymást. Az iró •elmondta neki terveit, álmait, szenvedéseit •és örömeit. Őszintén és meghatóban búgtak a szavak a telefonban is. Klára úgy érezte, hogy legtitkosabb érzéseit is meg kell gyón­nia barátjának. Oly könnyű is volt ez igy — ismeretlen összeolvadásban és oly szép, dly tiszta, oly művészi, és oly kimondhatatlanul izgalmas; tiszta szellemek módjára az éthe- ren keresztül ölelkezni, a lelkűket, egymásba ömleszteni, láthatatlan őrangyalok módjára egymást támogatni és elmerülni a szavak ze­néjében, ebben az egyetlen érzéki valóság­ban, amelybe belekapaszkodhattak. A férfi azonban sokszor panaszkodott is, hogy ez a misztikus és szinte transzcenden­tális élmény elveszi a kedvét minden reális szépségétől az életnek. Hogy örökké nyugta­lan és reszketve keresi az alkalmat, hogy a véletlen az 3 imagin ár ius szerelmét egyszer a maga testi valóságában is eléje hozza. Hogy minden asszonyt lázas kíváncsisággal kémlel, minden hangot fájdalmas érdeklő­déssel figyel, minden szóban reminiszcen- ciákaft kutat és az élete egyetlen súlyos, már- már elviselhetetlenné váló töprengéssé vál­tozott: ki az, akit ő ily tulvilági szerelemmel szeret,? — Szeret? —- kérdezte Klárika tréfás enyelgéssel. — Szeretem. — Hiszen sohasem látott. — De érzem magát. — Nem is tudja, ki vagyok. — Asszouy. Hang. Érzés. Szerelem. — Miit gondol, én is szeretem magát? — Szeret. Klára szinte megíult az izgalomtól. Letette a kagylót. Kélsá.ny perc múlva felhívta Bene­deket. % — Tudtam^— mondta nyugodtan a férfi. — Csak azt akartam mondani, hogy én is szeretem magát. — Drága... — Igen, de nekem könnyű. Én tudóim, hogy kit szeretek. Látom az uccun érdekes, okos, férfias, de gyöngéd és szomorú arcát, törékeny, finom, de energikus alakját... de maga.... — Asszonyom, ha tudná, mennyire isme­rem magát! Arra, hogy szép-e, fiatal-e, kívá­natos-©, nem vagyok kiváncsi. A férfi bizo­nyos korban és bizonyos számú tapasztala­tok urán betelt az asszonyok érzéki értéké­vel. Egy asszonyt nem a saját egyénisége teszi széppé és kívánatossá, hanem azok az illúziók, amelyekkel a férfi Mruházza. Azok a fantasztikus feltevések, a meglátásnak azok az autós zuggeszt iv elképzelései, ame­lyek a férfi fantáziájából áradnak az asz- szonyra. Egy életen keresztiül vágyaink egy­szerre csak megteremtik maguknak az aszr szoinyt, akiiben összehalmozzák mindazt a tulajdonságot, amelyre vágyakozunk. Igen, az asszonyt a férfiba irta zi úja teremti meg s nincs igazi szerelem, csak amely a férfinak ebiből a tudattalan alkotóerejéből született. Igaza van a bibliának; az asszony a férfi ol­dal hord újából vétetett. Klára ijedten és szédülve tartotta fülénél a kagylót. Szeretett volna kiáltani és sírni és ujjongani, mert arra gondolt, hogy ő testileg Is szép és ez olyan ajándék lesz a szerelmes embernek, laimir© az nincs is elkészülve. Ez­Páris, március 5. Tardieu második kabi­netje ma mutatkozik be a kamarában. A kor­mánynyilatkozat vitáját és a bizalmi szava­zást ez alkalommal nem várják olyan feszül­ten, mint Chauíemps bemutatkozásakor, mert bizonyosra veszik, hogy Tardieu győzni fog. A vita éles lesz és a baloldal mindent el fog követni Tardieu meggyöngitésére, mindazon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents