Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-06 / 54. (2275.) szám
1980 március 6, csütörtök. 3 d sa AZ EPERJESI KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK JUBILEUMA Dobránszky János, Grossctaid Géza és iujanovics Gyula nagy beszédeikben az autonomista blokkért szálltak síkra A keresztényszocialista párt eperiesi helyi szervezetének tízéves fönn- állását Jubiláló diszgyiiiés lelkesen tüntetett a párt poSitikáJa és vezérei mellett — Tiso parlamenti beszédének meleg visszhangja Az elnök berekesztette a nemzetgyűlés őszi ülésszakát Prága, március 5. A képviselőház ma két rövid ülést tartott. Az ülés folyamán kiosztották a mezőgazdasági válság enyhítése ügyében beterjesztett két törvényjavaslatot A napirenden szerepelt a Franciaországgal kötött kereskedelmi pótszerződés, amit azonban nem tárgyalt le a ház, mivel a képviselőknek egy része már a maf Masaryk-ünnep- ségen reszt akart venni. A második formális ülésen a két törvényjavaslatot kiosztották a mezőgazdasági és költségvetési bizottságnak. A képviselőház legközelebbi ülését írásban fogják egybehívni. A nemzetgyűlés őszi ülésszakát elnöki kézirattal a mai uapon bere- kesztik és a tavaszi ülésszak március 11-én Eperjes, március 5. (Saját tud ősitőnktól.) Az országos keresztény- szcci'afctíi párt eperjesi helyi szervezete vasárnap ünnepe’te meg m egálalku láeánaik tizedik évfordulóját. A telkes hangulatú ünnepség a szokottnál is szélesebb keretek között zajlott te. Már a délelőtti órákban árui tők bosszú sora követte egymást az Eperjes;-sóvári országúton, hogy az eperjesi pártszervezet elnökéinél Dobránszky János nemzet- gyűlési képviselőnél találkozva együtt ünnepeljék a közszeretetnek örvendő „János Báosi“-t nemcsak, mint a jubiláló szervezet elnökiét, hanem mint nemzetgyűlési képviselőit is. Az ünnepelt úri házánál ott iláttuk az országos keresztén^szocialista párt törvényhozói közül: Grosschmid Gézia dr. szenátort, Fedor Miklós és Hokky Károly nemzetgyűlési képviselőiket, Fleischmann Gyula dr. tartamánygyülésá képviselőt, a kassai kerületi központi vezetőség részéről: Wirt Gyula ügyvezető igazgatót, Tost Lászlót, Deríinyák Gusztávot, a magyar nemzeti, párt eperjesi vezetősége képviseletében: Bánó Dezső dr.-t és Fábry Viktort, s iitt találkoztak ez alkalommal Sáiros vármegye előkelőségei közül: Bujanevics Gyula, Semsey Ottó, Ghillányi Imre, Ghillányi Sándor dr., Máriássy Béla dr., Pillér Géza dr., Brandis Henrik, Semsey József rlr., Pillér Dezső dr., Szepesházy Bertalan dr., Pillér Andor, Péchy Imre, Dobav István dr., Toperczer Géza dr.. Magyar József, Orosz Tamás, Soltész Ede, Hedry Lajos, Kalmár Ödön, Széfsényi Gyula, Dobránszky Endre, Dobránszky József, Kolozsy József, Zaeso- vits Róbert, Jankovich József. Dadej Gyula, Szé- mann János, Bialkó Győző, Hortulányi lápot és Szopkó Imrét, a (szepesi-eket Teschler Antall dr. körzeti elnök 'képviselte. A díszes társaságot a nérsaerü képviselő fehiér asztalinál látta vendégül 6 már itt hangzottak ed teásatok méltatva azt a testvéries együttérzést, mely az eperjesi keresztényszociaMsta tábort a magyar nemzeti párt táborával egy befűzi. Az ebéd elköltése után az egész társaság útra kelt, hogy az eperjesi Rákóczá-Kör emeleti dísztermében megtartandó jubiláris közgyütesen résat- vegyen. A diszgyülés Pazar látványt nyújtott az erre a célra díszbe öltöztetett terem és az azt zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség. Az elnöki emelvényen az országos keresztényszociaMsta párt vezetőit láttuk ott a helyű vezetőséggel, akiket az közönség hosszantartó ovációval fogadott. Pontban 5. óraikor a helyi szervezet elnöke, Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő szlovák nyelven nyitotta meg az országos kereszlényszooiatísta párt legerősebb szlovák szervezetének ünnepi diszgyülését, majd utána a szervezet társelnöke, Magyar József magyar nyelven üdvözölte a megjelenteket. Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő megnyitó beszédében bejelentette, hogy SzüiHő Géza dr., a párt országos elnöke másárányu hivatalos elfoglaltsága miatt a gyűlésen nem lehet jelen. Javasolta, hogy a diszgyülés az országos elnököt ez ; alkalommal táviratilag üdvözölje, amit a (Közgyűlésen megjelentek kitörő lelkesedéssel elfogadtak. Bsbrinszky megnyitó beszéde Dobránszky János megnyitó beszédében ezután magával ragadó szónoki lendülettel idézi vissza a keresztényszocialista párt eperjesi zászlóbontásának emlékét. A nehéz időkben, amikor egyrészt a bolsevizmus üldözte mindazt, ami keresztény és magyar, másrészt a túlfűtött csehszlovák nemzeti föllángolás forradalmi hangulata feszélyezte a lelkeket, az országos keresztényszocialista párt programja jelentette az orvosszert egy egészségesebb állami és társadalmi életre, oltalmat a kereszténység számára és egyedüli módot a fölkavart osztály és nemzetiségi kérdések kiegyensúlyozására. Ám ma sem látunk ennél megfelelőbb kiutat — úgymond — a lelkek konszolidációjához, mint amelyet a keresztényszocializmus mutat. Elismerését fejezi ki a párt vezéreinek, az országos elnöknek, a szenátoroknak, a nemzetgyűlési és tarto- mánygyülési képviselőknek, akik agitatórius, irodalmi és sajtómunkásságukkal, mint pedig . egyéni kiválóságukkal és példaadásukkal : nemcsak felbecsülhetetlen munkát végeztek, ( de a párt részére félelmetes tiszteletet is szereztek. A miénk — úgymond — nemcsak a régi úri intellingenciának az elitje, hanem a kis exisztenciák elitje is, úgy, hogy mondhatjuk, ' hogy a mi soraiukat semmi önzés, vadság, ; istentelen sóg és gyűlölködés nem csúfítja, ellenkezőleg éppen azok a legbékésebb, a legbecsületesebb polgári elemek olvadtak Jie ! a pártunkba, akik a maguk tiszta lelkiismeretét és meggyőződésüketsemmi áron nem tudnák elárulni, bár majd kivétel nélkül 1 mind az életnek nagyon súlyos és nehéz keresztjét viselik, akik istenhivőlc és jámborok, akik mint igazi öntudatos keresztények nemcsak magánéletükben, de egyébként is türelmesek, jóakaratuak és megértők mindazon nemzetekkel szemben, akikkel együtt ember- emlékezett óta itt Szlovenszkón éltek. Beszéde további részében a kereszténvszo- cialista programot fejtegeti s végül rátér az autonómia kérdésére. Az autenémisfs blokk — Mi lelkesedünk a szabadságért — mondotta többek közt Dobránszky — de az igazi szabadságért, amely végre a mi kezünkbe rakná le a mi sorsunkat. Csakhogy az ilyen demokráciáról és szabadságról nem lehet, addig szó közöttünk, amig az állam egységének érintése nélkül itt Szlovenszkón az autonómia tényleg testet nem ölt. Éppen azért szünet nélkül harcolunk az autonómiáért ma éppen úgy, mint tiz évvel ezelőtt és keressük a módozatokat is az autonómia megalapozásának lehetőségére. Az egyedüli mód: az autonomista blokk volna itt Szlovenszkón. Szétszórt erőkkel mit sem lehet kivívni, de egyesült erőkkel mindent. Mi különben is csak azt követeljük, ami biztosítva volt nemzetközi egyezményekkel is. Erre az autonómiára esküszünk ma is ünnepélyesen, nem feledkezvén meg azokról a nevekről, amelyek a vérszerződéshez hasonlóan Pittsburgban lángoló szivük vérével kölcsönösen megpecsételték Szlovenszkó autonómiáját. Hogy mindeddig csak akadémikusam és csak a hírlapi kölcsönös invitálások során volt sző autonómiáról anélkül, hogy a kívánt konkrétumhoz tudtunk volna eljutni, ez nem rajtunk múlt. Mi eddig is készek voltunk minden jóakaró kéz után nyúlni, amely hozzánk hasonlóan az életképes autonómiáért dolgozni kész. Eddig nem ment. Azonban a legutóbbi nemzetgyűlési vita folyamán históriai momentumot reprezentáló nyilatkozatot hallottunk Tiso dr., volt miniszter ur szájából. Ez volt az első nyilatkozat, amelyet immár nagyon komolyan kell vennünk, amennyiben nem privát véleményt jelent ez a nyilatkozat, hanem a nagyérdemű testvér- pártnak, a Hlinka-pártnak hivatalos rezultá- tumát. Erre már igazán kötelességünk reagálni, hogy ez a visszhang nemcsak nálunk találjon megértésre, hanem még azon körökben is, akik eddig vagy gyávaságból, vagy stréberségből, de semmikép sem férfias meggyőződésből, az autonómia gondolatától távol tartották magukat. Tiso a cseh és a német nemzetek politikai blokkját példa gyanánt állította szemeink elé, mint jogos alapot és útmutatást ahhoz, ho^v az autonómia érdekében végre egymásra találjon Szloven- szkő két legnagyobb nemzete a szlovák és a magyar nemzet. Ezt a nemes gesztust mi keresztényszocia- Hsíák mind a két kezünkkel megragadjuk és reményekkel eltelve várjuk a további fejleményeket. Várjuk a konkretizált fényeket, várjuk a mi régi autonómista evangéliumunknak a teljesülését s keresztényszocia lista eszmék virradását, uj napsütést, melytől azonban ne féljenek a cseh testvéreink, mert hiszen attól, hogy nálunk végre kisüt az ivari szabadság napja egyáltalán nem fog elhomályosulni a nap a republika fővárosa, Prága fölött, hanem ellenkezőleg visz- szaverödö sugarai igen kedvezően megvilágítják csehszlovák demokráciának kijavított ábrázatát még a külföld előtt is. A nagy lelkesedéssel és ovációval fogadott szlovák elnöki megnyitó után Magyar József nyugalmazott polgármester, társelnök magyar nyelven üdvözölte a párt törvényhozóit, s az egybegyült párth iveket és vendégeket. Fedor Miklós beszéde Majd Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő szólalt föl. Szlovák beszédében rámutatott arra, hogy a párt mily óriási munkát végzett tiz év alatt a szlovák vidékeken is. örül annak, hogy az eperjesi helyiszervezet 10 éves fennállásának ünnepségén szintén résztvehet mert e vidék szlovák lakosai között ő is veszi kezdetét. mnsüii Attda! Írás Tengertánc Andai uj regénye a kisvárosi szinészéíetet írja le, amelyet a szerző saját tapasztalataiból kitünően ismer. Andai ebben a könyvében is érdekes me- seszővönek és a finom hangulatok mesterének bizonyul. Ara KE 31.20 vászonkötésben KE 44.20 Kapható a P. M. H. könyvosztályában Praha II., Panská 12. 8 évv az ember még nem tud „járni''. Szalad, fut, ugrik, gond és panasz nélkül. Nem tudja, hogy idegei vannak. Es éppen ezért kell idegeit kímélni. Ne hagyják gyermekeiket kemény bőrsarkokon járni, futni, idegeiket rongálni, hanem en- gedjék őket BERSQN7ŐQ-en szaladni apostolkodott, amikor erre csak alkalma nyílt s most, hogy ily mély gyökeret vert itt is a keresztényszocialista párt, a maga munkája édes, nemes gyümölcsét is látja. De az ünnepségnél nem állhatunk meg, mert azok az agasztó állapotok, amelyek bennünket annakidején zászlóbontásra kényszeritettek, ha nem is rosszabbodtak, de — sajnos — nem javultak annyira, hogy most több bizalommal és nyugodtabb lélekkel, nem különben kevesebb harci készséggel nézhetnénk a jövő elé, mint eddig. A viharos tapsokkal fogadott beszéd után Bajusz sárosbogdánvi szlovák gazda talpraesett beszédben fejezte ki — úgy a maga, mint sok-sok szlovák kisgazda nevében —• rendíthetetlen bizalmát és ragaszkodását a keresztényszocialista párt és vezetői iránt. Grosschmid ünnepi beszéde Általános helyesléssel fogadott szavai után Grosschmid Géza dr. szenátor mondotta el mély- hatású ünnepi beszédét. — Keppler Vilmos dr. rőtténburgi püspök — mondotta többek között — már a háború előtt irt „Mehx Fireude“ cimü gyönyörű- könyvében panaszolja, hogy „lehangol ts ág, fáradtság a népéletnek alap hangulata". — „Kelthet-e a hanyatlás szemlélete örömet?" — A háborúban és azt követő gyászos években aztán milyen zuhanásszerű ez a hanyatlás! — Mennyivel inkább kérdezhetném ezért ma, hogy „a hanyatlás szemlélete kelthet-e örömet?" És ha mégis örömről beszélek, ennek az érzésnek a forrása az, hogy látok olyan törekvéseket és látok olyan férfiakat, amelyeknek célja és akiknek munkája és hite az emberi jog és szeretet megvalósítására irányuló törekvés legszebb bizonyítéka. Mert nemcsak azok a „nagyok", akik a hatalom teljét gyakorolják, hanem akik a legkedvezőtlenebb viszonyok, a legnyomasztóbb hangulatok között az elesettekért dolgozni tudnak, a bátortalanokat lelkesíteni képesek és a jobb jövőben újra hinni és bízni tanítanak. — Ezt tette az országos keresztényszocialista párt eperjesi szervezete, amely szívós szociális munkájával, — csak erkölcsi fegyverekkel, — utat tört itt, számára akkor idegen és fagyott talajban annak a pártnak, amelynek zászlajára — minden támadás és rágalom ellenére, — nem fel- forgatási törekvések, de az emberi jogok érvényesítése és az ember szeretet gyakorlása van felírva. — Kicsi magból, egy pár lelkes ember munkájából, valósult meg az az eredmény, hogy itt van pártunknak az országban legerősebb szlovák tagozata, bizonyságául annak bogy törekvéseink emelkedett volta és tisztasága mentes minden nemzetiségi túlzástól és elfogultságtól. Ennek a gyakorlati bizonyítéka, az itteni pártszervezet léte és megizmosodása, az én örömöm forrása, ezért köszöntőm ez ünnepen, szivem egész melegével a jubilálófcat. — Ámde, ahogy halhatatlan emlékű püspökünk, Fiischer Oolbrie Ágoston dr. montotta egy, az ifjúsághoz intézett beszédében: „Az emberiség sorsa nem az ünnepeken dől el, hanem a köznapokon. A lelkesedés maga nem dönti el sorsunkat, hanem az, amit az ünnepből átviszünk a köznap munkájába". — Minket ahnyi támadás ér, hogy erre való figyelemmel még ily ünnepnapokon sem térhetünk ki annak vizsgálata elől, hogy az a munka, amelyet kifejtünk, alkalmas-e nyomorgó népünk megmentésére? E vizsgálódásunk két irányú lehet: Az egyik az, vájjon a társadalmi problémák megoldásának fyelyes utja-e a keresztényszocializmus? A másik pedig az, hogy mint politikai pártprogram és az itteni politikai viszonyok között célravezető-e? A szociális problémák megoldásának eredményei — Az első kérdésre legyen szabad a válaszadást Fischer Colbrie dr. püspök gazdag irodalmi hagyatékából vennem. — ö vetette fel bátran és nyíltan azt a kérdést, hogy igaz-e az, hogy csak egy szocializmus van és pedig „jelző nélkül". Igaz-e az, hogy „minden jelző vagy melléknév, amelyet a szocializmus elé teszünk, azt meghami6itja és hogy ilyképp „ameJ- lóknoves szocializmus, például a keresztény -zo- cializmus is, nem igazi szocializmus?!" Egyszerű és világos okfejtése során úgy látja ez a mély szociális érzéssel teli nemeslelkü főpap, hogy ez a*
