Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-05 / 53. (2274.) szám
1930 március 5, szerda. Szent-ivániF József az őslakosság együttműködését jelölte meg kisebbségi politikánk elsőrendű feladatául a magyar nemzeti párt komáromi gyűlésén Beszámolók a párt országos és körzeti tevékenységéről - Május közepén országos párinapot rendez a magyar nemzeti párt Léván — Törköly: Mindent odaadni a nemzet oltárára a nemzet holnapjaiért! Komárom, március 4. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti párt országos párt- vezetősége március 1-én este Komáromban ülést tartott, amelyen Szent-Ivány József, a párt vezére ismertette a politikai konstellációt, a párt törvényhozói által folytatott parlamenti munkát, a magyarság együttműködésére irányzott törekvéseket és annak kedvező kilátásait. , A pártvezetöség nagy lelkesedéssel fogadta a pártvezér előadását, élénken helyeselte álláspontját és törhetetlen bizalmáról biztosította szeretett vezérét. Elhatározta a pártvezetőség, hogy máju9 ÍO—25-ike között Léván országos nagygyűlést tart, amelynek előkészítésével az elnöki tanácsot bízták meg. A vasárnapi gyűlés Az elég gyakori politikai gyűlések hosszú láncolatából magasan kiemelkedett a magyar nemzeti párt komáromi körzetének gyűlése a lelkes hangulat és az egész gyűlés méltóságteljes lefolyása tekintetében. Dacára a kellemetlen időnek, a komáromi pártkörzet legtávolabb eső vidékéről is számos tag vett részt a vasárnap délelőtt a Dózs- féle Vigadó emeleti nagytermében megtartott körzeti gyűlésen, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A magyar nemzeti párt illusztris vezető férfiai, a pártvezetöség tagjai, a párt szenátorai, nemzetgyűlési képviselői csaknem teljes számban résztvettek a nagyjelentőségű gyűlésen. Ottvoltak: Szent-Ivány József pártvezér, nemzetgyűlési képviselő, Törköly József dr. pártelnök, nemzetgyűlési képviselő, Richter János és Füssy Kálmán szenátorok, Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Járass Andor, Bartal Iván körzeti elnökök, ifj. Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, a komáromi pártközpont elnöke, Salkov- szky Jenő dr., Rázgha Károly, Nagy Nándor, Vöröse Vince, Fülöp Zsigmond pártvezetőségi tagok, Baranyay József dr. lapszerkesztő és a pártnak s a közéletnek számos vezető alakja. A lelkes hangulatú gyűlést Jaross Andor körzeti elnök nyitotta meg. Jaross Andor megnyitó beszéde Lendületes beszédében mindenekelőtt üdvözölte a párt vezérét és országos elnökét, majd köszönetét mondott a pártkerület nevében a magyar választóknak, akik a magyar listát győzelemhez segítették. A pártok munkájának jelentőségét fejtegette ezután és utalt azokra a hatalmas nehézségekre, amelyekkel a magyarság pártjainak itt meg kell küzdeniük. — Úgy mered elénk a sors keménysége — mondotta többek között— mint az alagutat fúrni kezdő munkás elé egy hatalmas hegy- beszökő sziklatömb, melyen kilométereken át fáradságos munka árán fogja magát keresztülrágni az emberi akarat világokat legyőző energiájával. Az ilyen munka néha kockázatos és bizony fáradsággal telitett, de mindenkit vonz a hegy ftilsó felén majd felbukkanó napfény és uj élet világa. így vagyunk mi és én egyszer a pártban, a mi nemzeti pártunkban szeretném látni az energiái termelő, az energiát belénkleJbelő lendületet, mely hitet önt a csüggedőkbe, vasmarkot ad a dolgozóknak és lelket a küzdőknek. Beszéde végén az aktuális belpolitikai helyzetet érintette. — Napjainkban — úgymond — mindinkább kidomborodik a szlovenszkói népek érdekszolidaritása és a mákony után ébredő Szlo- venszkó népei kezdik keresni a mesterségesen aláaknázott és elkendőzött testvéri érzés sorsot megváltó erejét. Szeretném hinni, hogy Szlovenszkő ébredése uj idők küszöbét jelenti, vagy legalább is uj idők előszelét Szent-Ivány beszéde A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közönség Mikes ünneplése közben Szent- Ivány József képviselő, . a párt illusztris vezére emelkedett szólásra. Szent-Ivány beszédében ismertette a párt törvényhozóinak a választások óta folyt tevékenységét. Kijelentette, bogy legfontosabb feladatát képezte mindazon politikád kapcsolatok felvétele, amelyek- a magyar kisebbség kérdései megoldását előbbre vinni hivatottak. így minden alkalmat felhasznált arra, hogy a politikai programját elfogadó szlovák és német pártokkal is felvegye az összeköttetés fonalát, illetve erre hajlandóságot mutatott. Szüovenszké őslakosságának együttműködésére (különös súlyt helyez. Senkinek és semmiféle politikai konstellációban sem hajlandó azonban taktikai célokra odaadni a pártot és a nagy gondolatot, amely a párt létesítését életire hívta és ma is programja. Nagyon fontos a testvérpárttal létesített választási közösség ldmélyitése. Minden reményünk megvan arra — úgymond — hogy ez bekövetkezzék és azt hiszem, hogy örömmel kell ezt fogadnunk. Ugyanígy él minden magyarban a szívből jövő óhajtás, az egymásra utalt és nagy történelmi múltra támaszkodó szlovák-magyar együttműködés és ebben nem akadályozhatnak meg külsőségek, ennek csak egy feltétele van, elismerése a magyar bajnak és jóakarat annak megoldására. Részünkről összes képességeink és konstruktív gondolkodásúink — kalandoktól távol álló — magyar politikai okosságunk rendelkezésére áll a szloveusz- kói blokknak. Beszélt még a mezőgazdaságii és általános krízisről és ellene van a tervezett megoldásoknak, mert azok a magyar földimi velőik sorsát nem javítanák. Az, hogy 85 százalék rozslisztet kell a kenyérbe tenni és csak 15 százalék búzát, nem segít a magyar földmivelőn. Hát kérdés: rozsot tenmel-e a magyar földművelő vagy búzát? Radikális megoldás kell és semmi okunk a szocialistákkal telített kormánytöbbségben megbízni. Ezután megemlékezett arról, hogy most tiz éve alakult meg az országos magyar kisgazda, föld míves és kisiparoé párt és ebből emelkedett ki a magyar nemzeti párt, amely semmi egyéb, mint a régi párt egy magasabb rendű élete. Büszkén és önérzetesen és tiszta lelki ismerettel állítom — mondotta — hogy ez a magasabbrendü élet teljesítette a feladatait. Megnövelte erőinket és megnövelte a híveit a legegészségesebb nemzeti gondolatnak, amely elsősorban a föld népének szellemi és gazdasági jólétére ■épült és erre támaszkodik. Ebből az alkalomból üdvözölte Füssy Kálmán szenátort, mint a párt megalapítóinak egyikét. A tüntető rokoruszeuwel és meleg helyesléssel fogadott beszéd után Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke szólalt föl A helyeslés lelkes zajával ismételten megszakított beszédében a következőket mondotta: „Küzdöttünk, reméltünk és hittünk!" Egy olasz államiférfiu mondotta: „Nem a tétlenség idejét éljük, hanem azt a korszakot, amikor küzdeni, remélni és hinni kell a nemzet holnapi napjaiért". Most, amikor beszámolót kell mondanom, eszembe jut ez a mondás és azt hiszem, hogy ennek nem tehetek jobban eleget, minthogy ebben az egy mondatban sűrítem: Küzdöttünk, reméltünk és hittünk, a nemzet holnapi napjaiért! Küzdöttünk, vagyis építettük nemzeti létünk önvédelmi bástyáit, a lelkekben és a tettekben. Építettük a jövő magyarság fennmaradásának útját. Igyekeztünk a reményt beplántáini, a nemzetbe saját elhivatottsága és boldog jövője iránt. Igyekeztünk a kétségbeesés, a szenvedés korszakában a hitet úrrá tenni a lelkek felett. Igyekeztünk a nemzetünket a megszervezeítség útjára vinni, politikailag, társadalmilag, kulturális és gazdasági téren, hogy ellenállásra képes legyen s hogy ezek a szervezetek mind a nemzeti gondolat szolgálatába álljanak s minden magyart, ifjút és öreget, ennek a szolgálatába állítsanak. Azt tartottuk, hogy a munka őrzi és védi meg a nemzetet. És dolgoztunk, mert tudtuk s éreztük, hogy van kit őrizni és védeni, mert éreztük, hogy saját példánkkal kell megmutatni, hogy a magyarsághoz való tartozás azt a legnagyobb kötelességet jelenti: mindent, minden időt, erőt, energiát és életet odaadni a nemzet oltárára a nemzet holnapjaiért. Küzdöttünk, reméltünk és hittünk. És küzdeni fogunk továbbra is, mint eddig tettük, lankadatlanul, de tervszerűbben, zártabban felsorakozva. Egymás iránti nagyobb szeretettel, hogy az összeadódó nagy szeretetet, mind-mind odaadjuk a nemzetszeretetnek. Ha még nincs meg a holnap, nem csüggedünk, mert egy biztos ebben a sivár világban és ez az, hogy a nemzet holnapját nem veheti el emberi hatalom, mert ott találja magával szemben az Istent és a megváltó nemzetszeretetet. Mélyen tisztelt uraim, ez az én beszámolóm, ez a mi beszámolónk! Nyugodt a lelki- ismeretünk! Nyugodtan várjuk tehát meg- iéi tét ősünket. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen általános beszámoló után bevilágítsak azokba a gondolatokba, melyek a mi jövő munkásságunkat i rányitják s amelyre reményein kot és hitünket alapítjuk, amelyet szét kell plántálni minden szenvedő magyar szivében. A mi elgondolásunk az, hogy a legközelebbi jövő közvetlen feladata először: A nemzeti nevelés megszervezése, kiépítése, hogy mindenki, aM magyarnak született, nocsak megmaradhasson magyarnak, de a müveit emberi társadalom erős tényezője is lehessen. Másodszor: A magyarság megfelelő gazdasági organizációit kell megteremtenünk, ami bizonyos mérvű agrár együttműködést jelent. Ezeknek az organizációknak céljai: emelni általában és főképp a magyarságra való tekintettel a legyengült gazdasági helyzetet. Elkerülni az ártalmas versenyt, megteremteni a termelés és fogyasztás között azt a kapcsolatot, amely egyensúlyoz, elősegiteni az adóalanyok gyarapodását és megélhetését. Célja a szövetkezeti eszményt diadalra vinni, mert ez a közösség a kooperativiamus gondolatán nyugszik és azt erősíti a magyarság között. Ezen célkitűzések által véljük mi elősegíteni, közvetíteni, sürgetni a gazdasági béke megszületését, ami az európai népek létérdeke. Ki kell, hogy emeljem azt is, hogy pártunk az agrárizmus sikerét kívánja, mert tisztában van azzal, hogy ez nem osztálypolitikai érdek, mert ennek célja és eredménye az kell hogy legyen, hogy minden ember boldog életét biztosítsa. A magyarság nemzeti kérdéseit is erősen érinti az agrárizmus, márcsak azért is, mert a magyarság 65 százaléka földmivelő. Igyekezni fogunk tehát e tekintetben eredményes munkát végezni. Ezzel vonatkozásban idézem itt Raoul Francé gyönyörűen találó, következő mondását: Régen boszorkányságot jelentett, ha megcsókolták a földet. Pedig mi sem tehetünk mást: nekünk is le kell rá borulnunk. Hiszen az anyánk. Uj utakat kell találnunk, amelyek vissza vezetnek az anya természethez és meg kell találnunk a hazai rög uj szentélyeit. Mert a ma kulturembere olyan, mint az erdő liánjai. Felkuszott a magasba a tetőre. De nem szabad elszakítania a kapcsolatot a talajjal. -Máskülönben a kultúra legszebb virága is termés nélkül hervadna el, mert abban a pillanatban, amelyben a legtöbb földi áldásra lett volna szüksége, elszárad. Elszárad, mert kicsúszott alóla a hazai talaj.44 Nos, mi ezt a talajt meg akarjuk menteni a magyarság számára! És ha Isten segít és a magyarság összefog, akkor megmenthetjük az életet és elérjük a boldog jövőt! Füssy Kálmán beszéde A nagy tetszést kiváltott beszéd után lelkes éljenzések között Füssy Kálmán emelkedett szólásra. Ö is megilletődéssel emlékezett vissza az ezelőtt tiz esztendővel történt eseményekre, amikor a párt megszületett, ő is ottvolt a pártnak bölcsöringásánál. Ott állott a zászló kibontásánál és azóta rendíthetetlen szilárdsággal kitart a párt mellett és annak rendíthetetlen hive fog maradni, mindaddig, amig a szive dobog. Majd lelkes szavakkal hívta föl a hallgatókat arra, hogy a magyar nemzeti párt mellett tartsanak ki minden időben, s ne üljenek fel a Judás pénzen megvett gyászmagyarok csalogató Ígérgetéseinek és szívós ragaszkodással csüngjenek az őseink vérével, verejtékével ezer éven át öntözött ősi rögön, amelyet ellenfeleink ki akarnak huzni a magyarság lába alól. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő általános helyeslés mellett felel egy felszólalásra és rámutat arra, hogy a magyar nemzeti párt törvényhozói vele együtt milyen gigászi munkát végeztek a nyugdíjasok érdekében és az elért eredmények jórészt a magyar nemzeti párt törvényhozói fáradságot nem ismerő munkásságának köszönhetők. Pintér Béla (Udvard) a két testvérpárt közeledése és a közös parlamenti klub megvalósítása -érdekében kéri fel a párt törvényhozóit. Jaross Andor elnök erre megjegyzi, nogy a párt törvényhozóinak a két testvérpárt közeledése érdekében kifejtett dicséretes munkásságát a párt vezére a gyűlés elején elhangzott beszédében már részletesen ismertette. Koczor Gyula beszámolója Majd ifj. Koczor Gyula volt nemzetgyü bi képviselő, a komáromi pártközpont elnöke mondotta el tartalmas beszámolóját a komáromi körzeti iroda és a titkárságok nagyarányú tevékenységéről. Beszámolójában mindenekelőtt kiemeli azt az óriási előnyt, melyet a választásoknál a két testvérpárt összefogása hozott Ez nemcsak anyagi megtakarítást jelentett, hanem óriási erkölcsi hasznot és erőgyarapodást is. Az érsekujvári kerületben a közös lista 14.067 szavazattal kapott többet, mint az előző képviselőválasztáson a két párt kü- lön-külön. A körzet választási munkájának intenzitására és sikerére jellemző, hogy mig pártjaink Szlovenszkón 18.902 szavazattal kaptak többet mint előzőleg, addig ebből az érsekujvári kerületre 14.067 szavazat esik. A kerületi központ élénk részt vett a magyar kisgazdák mezőgazdasági művelődését előmozdító munkában is. Úgy a központ, mint a titkárságok sokat tettek a szövetkezeti eszme megkedveltetéséért és előbbrevi- teléért; számtalan általános gazdasági, ipari, sőt több helyen tüzrendészeti előadást tartottak. Minden titkárság 3—4 vetésdijazást rendezett területén, a rendelkezésre állő szakemberek segítségével és előkészítette úgy ezeket, valamint a gazdasági tanfolyamokat. A tanfolyamok rendezése, a hatósági engedélyek megtagadása miatt sok helyen nem sikerült. Azonban törvényhozóink közbelépése folytán remélhető, hogy ezek az akadályok teljesen megszűnnek. A központ nagy és értébe?' munkát fejt ki adóügyi tanácsadásaival és az adóvalloanások- kal való segédikezésével. A központ ügyiratforgalma az adóügyeken ikivül többezer darabra rúg. A kerületi iroda végzi ezenkívül a „Barázda" pántlap adimin isztrálását ir. A lap igen magas példányszámban jelenik meg s példányszám tekintetében a legleső helyen áll a Szlovenszkón megjelenő magyar sajtó- orgánumok között. A kerületnek 1928-ban községi szervezeteink száma 243 volt, mely az 1929. év folyamán 288-ra emelkedett. Végül lelkes szavakkal méltatja a pártszervezetek vezetőinek agilis munkáját. A közgyűlés befejezése Az általános helyesléssel fogadott beszámoló, majd Hlavicska János felszólalása után következtek az indítványok. Az ezekre vonatkozó határozati javaslatot Rázgha Károly olvasta fel és az ügyviteli szabályzat egyik pontjának módosítását javasolta, amelyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Holota, János dr. nemzetgyűlési képviselő ezután ugyancsak megemlékezik a párt fennállásának tízéves fordulójáról és arra kéri a magyar testvéreket az uj tiz esaetendő küszöbén, hogy rendületlen hittel, kitartó szeretettel ragaszkodjanak a magyar nemzeti párthoz, amelyre az Ég áldását kéri. Megható szavait lelkesen megéljenezték. Végül Jaross Andor elnök meleg szavaikkal köszönte meg a hallgatóság érdeklődését és ezzel a gyűlést bezárta, amely a vezérek él- . tetősével ért véglet.
