Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-05 / 53. (2274.) szám
ESS rarai y >LMXxr,/AA<-"riA HJL»AÍ^ itfttU március 5, szerda, EEawiDiimumMRiMaHBg—Mai Masaryk harca a centralizmus ellen — harminc-negyven évvel ezelőtt Érdekes idézetek Ifrcknowsky ui Masanrk-kdnyvébdl - Amikor Masaryk a kisebbségi demokrácia elveit hirdette Prága, március 4. A jubiláns ünnepségek napjaira a Ma saryfk-Ar odailom erősen fötlle-n- diüilt s nemcsak cseh és szlovák, hámom német nyelvem is több figyelemre méltó könyv jelem! meg. Ilyen dr. Errnsít Rydbnovsky könyve, a(ki különösem a politikus Masaryk profilját rajzolja mieg az egykori kútfőik beható tanulmánya alapján. A könyv, mint jeleztük, magyar nyelven is megjelent Kopper Miksának, a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársának fordításában és Masaryk politikai múltjának, egykori kisebbségpoliitifcai krédójának bemutatásával .rendkívül értékes adalékokkal gazdagítja a kisebbségpotitikai irodalmat. Oldalakon keresztül idézi Ryoh- movsky Masaryknak mint reicharati képviselőnek beszédeit, melyek hangja annyira mai, annyira időszerű, mintha csak a mostani kisebbségek valamelyik vezére mondania ... A kisebbségi demokrácia hangja és szelleme ez, a kisebbségi nemzet idealizmusa, a magasabb demokráciáért és politikai etikáért való eszmei harc. Rendkívül tanulságosak ezek az idézetek. & Mint bűzd az osztrák nemzeti állam fantomja ellen! „Államunkban, amely tulajdon-: képpen nem nemzeti — mondotta 1892-ben j — mégis van egy nemzetiség, tudniillik a j német, amely a történelem folyamán bizo- j nyos állást ért el. Ezt a szövegezést még tisz- j tán teoretikai szempontból sem lehet érvényesíteni. Nem lehet szó arról, hogy Ausztriában az alárendeltség álláspontját megvalósítsák és a mi jelszavunk mindig csak az lehet: egymás mellé rendelni valamennyi nemzetiségi és állami erőt. És mi volna az adott esetben az alárendeltség ? Semmi más, mint gyámság. Az osztrák á llam gondol adnál nem llelhet arról sző, hogy valamilyen egységesítést el lehetne érni. Nem az uniformizálás, hanem a közösség, nem kizárási, hanem szociális jog, nem vívmányok, hanem fejlődés, nem rendőrállam, -• hanem szabad polgár: ez legyen az osztrák állami gondolat"-éo j0" 1 „Az autonómia — mondja 1902 november 18-án a Reichsratban — helyesen megoldva a legjobb megoldás a nemzetiségi vitáknak Ausztriában való eltüntetéséhez, ha tudniillik a nemzeteket, mint például bennünket cseheket Csehországban elválasztanak a németektől, amennyiben erre szükség van. Az autonómia, nem pedig az országnak mechanikus szétszakítása egyesit bennün- ket... Az önök felfogása a* államról, a nemzetiségről nem egyéb — hogyan is fejezzem ki magiam — mint egy nyelvnek az isteniitése, fetisizmust űznek, semmi egyebet, , ha azonban a dolgot közelebbről nézik meg, úgy az tulajdonképpen borzasztó elv, ha megvalósulna az, amit folyton-folyvást mondanak, hogy az osztrák állaim csakis a nyelvnek ezen mechanikus alapján, a bürokratikus zsargon alapján állhat fenn. És itt adva van az ellentét: ml nem akarunk filológiát űzni, mi olyan államot akarunk, mint amilyen államok minden politikailag előrehaladott területen léteznek, élő államot alkarunk, amely nem a nyelven, hanem a jogon és igazságon nyugszik. Egyszóval: önállóságot és önrendelkezési jogai követelünk a cseh népnek. Mi nemzetileg ki akarjuk élni magunkat. Mindazt, amit egy nép saját, államának és az emberiségnek kultúrája érdekében tehet és tennie kell, azt teljes egészében teljesíteni is akarjuk. Cseh államjogot akarunk, mert az politikai jogunk és különösen gazdasági okokból ki- í váltjuk. Nem akarjuk azt, hagy a cseh korona országait a birodalo mmásik felének javára túlságosan kizsákmányolják ... Magyarország ellen nincsen más eszköz Ausztriában. mint a cseh államnak a létesítése; mindaddig, amíg a cseh állam, amelyből Magyarországgal egyidejűleg Ausztria is kialakult, újból meg nem alakul, nem tudja Ausztria a magyar állammal szemben természetes bázisát megtalálni. Ausztria főkiéppon a magyar és cseh áll (Iáim ok egyesüléséből jött létre. Abban a pillanatban, amikor a történelmi fejlődés a magyar állam ujjáéled'éséhez vezetett, megvan a természetes történelmi processzus arra, hogy a cseh álamat is létrehozzák.------Egy népét, am ely céltudatos, .amelynek dicsőséges törtéi uéLme van, mint a cseh népnek, amely tudja, hegy az emberiségért becsületesen dolgozott és az emberiségért továbbra is becsületesen dolgozni akar, azt nem lehet elnyomni." 0 Ausztria népképviselői 1893 március 20-án ismét hallhatták Masaryk politikai krédóját. „Egy hat millió erős nép, amely erejének, értékének és spéciéi birodalmának tudatában vari, nem viselheti el azt, hogy gyámság alatt álljon. Államjogi mozgalmunk a politikai függetlenség természetes mozgalmában csúcsosodik ki... Az osztrák népek tanácsában nem akarjuk, hogy csak meghallgassanak, hanem minden tekintetben egyenlő politikai jogokat kívánunk. Ez a tudat nemcsak most, hanem régebben is a centralizmus elleni harcban vezetett bennünket. A természetes fejlődés Ausztriában olyan erős volt, hogy alkotmányjogi teóriái a tényeknek ellentállni nem tudtak. Magyarország önálló lett. Bele kellett egyezniük abba, hogy az olasz nyelvet hivatalos nyelvként bevezessék. Kénytelenek voltak Galíciának rendkívüli helyet biztosítani és tények által kényszerítve lesznek a mi, azaz a cseh nép követeléseit is teljesíteni, hogy egész őszintén fejezzem ki magam. Prága, március 4. A gazdasági miniszterek tegnap este letárgyalták azt a két mezőgazda- sági törvényjavaslatok amelyet a földművelésügyi miniszter a Ház holnapi ülésén nyújt be. Az egyik javaslat a búza- és rozslisztnek a kenyér előáLlitásánál való keverésére vonatkozik, a másik az állami intézményeknek és a .hadseregnek a belföldi mezőgazdasági termékek fogyasztását írja elő. A miniszterek miég két szociális törvényjavaslattal is foglalkoztak és pedig a genfi rendszer módosításával és a beíegsegélyző pénztárak választási rendjével. Ezt a kiét utóbbi törvényjavaslatot szerdán nyújtja be a kormány a képviselő- háznak. A gazdasági miniszterek ülése után a kormány úgynevezett személyi bizottsága az állami tisztviselők tizenharmadik fizetésével foglalkozott. A tizenhárom havi fizetés bevezetése 340 millió korona újabb megterhelést jelentene. A bizottság ennek folytán végleges döntést még ií>em hozhatott és nincsen kizárva, hogy a tizenhárom havi fizetés helyett az állami tisztviselők lakJbérpó fiókját fogják fölemelni. A régi npugdijasok ügye Prága, március 4. A gazdasági miniszterek tegnap délután részletesen foglalkoztak, a régi nyugdíjasok egyen jogosításának a kérdésével. Hosszas vita után elfogadták a pénzügyminisztérium javaslatát. A javaslat szerint a régi nyugdíjasok negyvenöt százaléka ez év január elsejétől visszamenőleg az 1926. évi törvény alapján nyugalomba vonult állami tisztviselőkkel azonos jogokat kapja. Ebbe a kategóriába tartoznak a 65 éven felüli férfi és a 60 éven felüli női nyugdíjasok. 1931 Államunk önállóságát nem fogják tudni megakadályozni. Legyenek meggyőződve, hogy éppen úgy, ahogy Csehországban a természetes és történelmi jogot, ha nem is teljesen, de megközelítően elértük, elérjük jogainkat, tehetnek amit akarnak, Morvaországban és Sziléziában is. Biztosítom önöket, hogy elszakítjuk Morvaországot és Sziléziát. Minden eszközt fölhasználunk, hogy ezekben az országokban a szláv többség elérhesse természetes és történelmi jogait. Amennyiben van politikai előrelátásuk, fejtsenek ki a cseh országokban olyan politikát, hogy a hibákat kijavítsák... Egyszóval, mi szabadok akarunk lenni és ezért kérdem önöktől ... akarnak-e ezen a szabadságon velünk dolgozni? Szabadságot akarunk a számunkra és pedig a béke utján kapott szabadságot" ... január elsejével fölemelt nyugdijt kapnak a 60 (nőknél 55) éven felüli régi nyugdíjasok és így öt évenkénti korkülönbséggel 1932- ben és 1933-ban véglegesen rendezik valamennyi régi nyugdíjas ügyét. A törvényjavaslatot holnap nyújtja be a kormány a képvi- selőháznak. A javaslaton a kormány a külföldön élő régi nyugdíjasokra és a régi nyugdíjas tábornokokra vonatkozólag kedvezőtlen módosítást eszközölt. Ezek kisebb nyugdijille- tékeket kapnak, mint amennyit annakidején abban a törvény javaslatban előirányoztak, amelyet a választások előtt a képvise- löház már elfogadott, de a sovén cseh sajtó nyomására a szenátusban megrekedt. Ghánái szemináriuma a hindu nemzeti mezgeitun élén London, március 4. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Gandhi ultimátumot intézett az angol a’ükíráíyhoz, amelyben nyolc napi határidőt ad neki bizonyos hinduellenes rendszabályok megszüntetésére. Ma a hindu nép vezére kijelentette, hogy élére áll a nép passzív ellenállásának és híres achmedahadi szemináriumának tagjait szintén bekapcsolja a mozgalomba. Gandhi szerint ezzel a lépéssel alátámaszthatja és megerősítheti az angolellenes propagandát. fí-e-e-e-n i»t«: íu u d n y i mit'LQS' <s> — Hagyd csak, édes húgom — nevetett a császári és királyi alapítványi hölgy — tudom, hogy még rosszabbat is beszélnek rólam. Azt mondják, hogy az unokaöosémhez, akivel él akarom vétetni a húgomat, gyengéd szálak fűznek. — De az Istenért! — sikoltotl fel Klárika édesanyja és eltakarta az arcát. Lujza tante jóízűen és harsányan nevetett. — Szóra sem érdemes. Nem is erről akartam beszélni. Hanem a végrendeletemről. — Ugyan, ráérsz még arra, édes Lujzám — suttogott sápadtan Klárika mamája, de Klárikának most, hogy erre visszagondol, az eszébe juit, hogy a családban nagyon sokat beszéltek erről a végrendeletről. Mindenkinek az volt a sejtelme, hogy Lujza tante a vagyonát unokaöecsére, Ridkenburg Andor báróra hagyja, ő tudta, hogy ez a kérdés szivdobogtatban érdekli szüleit és az Arndor- féle házasság tervének is ez volt az alapja. És arra is emlékszik, hogy az édesanyja arca vérvörösre lángolt, amikor Lujza néni közölte velük, hogy minden vagyonának egyetlen örököse ő lesz. Klárika, igen,egyedül ő, ellenben ... — Ellenben? — kérdezték az izgalomtól majdnem elájulva mind a kelten. — Elleniben van egy kívánságom. Klárika elvégzi az egyetemet. — Mit? — A filozófiái. Azt, akarom, hogy diplomája legyen. É« addig, amíg oklevele nincs, nem szabad gondolni a férjheamenésre. Rögtön beleegyeztek. Lujza néni miég hozzátette: — Én ugyan legjobban azt szeretném, ha sohasem menne férjhez. — Soha! — jelentette ki Klárika, akinek nagyon tetszett Lujza néni élete a maga egyedülvalóságában, függetlenségében és gőgös elszigetettségéban. De Lujza néni gúnyosan mosolygott. — Soha? Látszik, hogy gyermek vagy. Eljön azonban az idő, amikor majd másként gondolkozol. Nem. Azt neon kivánom, hogy vénleány maradj. Menj férjhez. Ez a természet rendje. De... — De? ... —• kérdezte Klárika anyja, akiben erre a második kikötésre újra megfagyott a vér. Lujza néni komoran folytatta: — De semmi romantika. Semmi szerelem. Nem szeretem a szerelmi házasságokat. Férjhez fogaz menni, de a jövendőbelidet én választóim meg. — Igen. — Igen. Sőt “már meg is választottam. Minid a ketten rémülten nézitek rá. — Ugyan! — Andor lesz a férjed. De erről Andornak nem szabad tudni addig, amiig nincs meg a tanári diplomád. Klárika szive nagyot dobbant erre'a ki jele ülésre, ö már régen beleegyezem ebibe a házasságiba. De akikor, ott, abban az ünnepélyes pillanatban elsírta magát és csak annyit tudott kiszorítani ajkai közül: — Ahogy akarjátok. így intézték el Klárika sorsát az érettségi után s ő azóta itt lakik a Lujza néni széip kis villájában. ... Ez most hirtelen miiind végig villant Klárika agyában s csak az okozott fejtörést neki, vájjon Lujza néni tudtával, vagy pedig csak a féltékenység izgalmában tette-e a fiú azt a kijelentést. Zavartan nevetett. — Elfelejti, hogy én még iskolába járok? A főhadnagy zord arccal válaszolt. — De nem tűröm tovább. Maga az én menyasszonyom és nem engedhetem meg, hogy az egyetemen éretlen tacskókkal paj- tás'kodjék. És azt sem tűröm ... Klárikának elszorult a szive. Most Benedekről lesz szó. így is történt. Andor kijelentette, hogy reméli, véget vet ennek a frivol játéknak. Klárika meghökkent. Andornak igaza van. Ő Andor menyasszonya és lehetetlen az, hogy ő ismeretlen urakkal telefonon disku- rálgasson. Elhatározta magában, hogy ha Benedek még egyszer jelentkezik, megmondja neki, hogy 5 menyasszony és nincs kedve ilyen léha kalandokra. És ezt nyomban meg is ígérte' a vőlegényének. — Komolyan szakit azzal a fickóval? — kérdezte a hadin agy tragikus páihosszal. — Há mond om... — Akkor tekintsük meg nem történtnek a dolgot — jelentette ki Andor nagylelkűen. Klárika megnyugodott. Csak azt kérdezte még: — A tante is tudja? — Miit? — Hogy maga megkérte a fezemet. .Andor elpirult.- Még nem szóltam neki. Klárikának újra hirtelen jókedve támadt. Elmondta, hogy Lujza tante ragaszkodik a diplomához? — Mennyi van még hátra? — Még három év. — Az egy örökkévalóság. — Ami alatt maga kapitány lehet. — Az nem. Alihoz négy esztendő kell. Klárika nevetett s azt ajánlotta, hogy addig is tartsák tiszteletben az egymás titkát. — Mit? — kérdezte a báró elképedve. — Azt, hogy én telefonon beszéltem Benedek Gáborral. — És? — És hogy maga szerelmes belém — Jó. A báró elköszön! és Klárika elhatározta, hogy többé nem telefonál. Ekkor megszólalt a készülték csengője. — Halló? — Itt Benedek ... Klárika elpirult és zavartan köszönt. Pillanatokig szóhoz sem tudott jutni. Eszébe jutott, hogy mi lett volna, ha az irő egy (nerccel előbb hívja fel, csak egyetlen perccel előbb, amikor még Andor a szobájában volt? Éltől elállót! a szive dobogása ... ...Ez december vége felé történt, valamivel karácsony előtt. III. Itt folytatódott a különös kaland, amelybe Klárika is, Benedek is lassam-lassan süppedték bele, mint egy langyos és illatos fürdőbe, eleinte vét ellenségből, aztán tréfás szórakozásból, végül a megszokás és az idegek csökönyösen vi ssza-visszatér ő izga lom-éh ségé- ből, amely ellenállhatatlanul követelte a maga napról-napra való kielégítését. Klárika nem mondta meg a nevét. Azt hazudta, hogy asszony, magányosan él és már sok csalódáson esett át. Játszott. Gyermekes fantáziája elszórakozott egy saját maga által kitalált szerepben, amelybe később valósággal beleélt* magát. Két ember életét élte. 34§ niilÉs ni terhet lilém m állami tisztviselők 13-ik liavidiia A gazdasási miniszterek tanácskozása öt ni javaslat kéről a bépvíseíőbáz elé
