Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

10 'ERKCMAA^^ARFflIOtf® 1980 március 30, vasárnap. * v. . . Szegény Szemtgyörgyi-Horváth rokonok örökösödési hadjárata — Kongó-államért Mii hagyott Mária Henrietté belga királyné „magyarországi szegény rokonainak“? — A Szentgyörgyi-Horváthoh útja a 99 majortól a királyi rokonságig — Örökösök kerestetnek Tapolca, ménáus 29. (AiBsathm todéettóniktól.) Tessék csak végigolvasni, ha érdelkiM, hogy a ma­gyaroké lesz-e Kongó álltam. ér Gyerünk vissza a runlifiba. A néhai vitézlő, nemes, nemzetes és tettes Szenfcgyörgyi-Horváth famiilááirál áhítattal beszélnek a zalai öreget Legendákat tud­nak mesés vagyonukról s a Horváth kisasszonyok saéipeégiérői és nagy-nagy rokonságukról. Azt mond­ják: nem volt olyan fejedelem, akinek azt ne mond­ta volna egy Szentgyörgyi-Horvátih: Szerbusz sógor! Nem is csoda, mert 99 majorjuk volt. Száz is lett volna, de a király irigységből neon engedte meg. Nean baj, igy is pruszlikzsebből fizették volna ki akármelyik grófot, herceget, a bárókról nem is szólva. SZENTGYÖRGYI-HORVÁTHOK KIRÁLYI ROKONSÁGA A zalai nép beszédének van alapja. A Saanltgyör- gyi-Horválthok tényleg dúsgazdagok, előkelők és kiterjedtek voltak rokoni téren. Rokonaik közé so­rozhatták a Festetácheket, Esterházyakat, Törekye- ket és a Saáryakat De ki tudná eisonoini a sok és előkelő rokont?! Ki tudná, hiszen törökverő Kinizsi Pál özvegyét is Szenigyörgyi- Horváth vette eL Büszkén emlegették ezt a Horváfhck. De az is emelte a család gőgjét, amikor a bájos Horváth Ka­talánt galántaá Esterházy gróf vezette oltárhoz. Eb­ből a házasságból 3 gyermek született: Dániel, Lász­ló, Bőm. A gyönyörű Bórának József nádor esküdött örök hűséget így keveredtek rokonságba a Saentgyör- gyi-Horváthok a Habsburgokkal. Bóra és József nádor leányát, Mária Henriettet II. Lápét belga király választot­ta feleségűi. így kerülitek rokonságba a Szentgyörgyi-Horváthck a belga királyi családdal. És igy keletkezett egy óredekes örökösödési ügy, amely ma Magyarországon igen-igen sok családot foglalkoztat. Mindazokat, akik egyenes vagy oldal­ági leszármazottjai a Szentgyörgyi-Horváthokmak és azok terjedelmes rokonságának. Királyi örökséghez szegény rokonokat keresnek A világháború előtt pár esztendővel a hivatalos lapban közlemény jelent meg: jelentkezzenek az 1903-ban elhunyt Mária Hen­rietté belga királyné szegény magyarországi ro­konai, mert végrendeletében nem feledkezett meg róluk. Jelentkezett is a vagyonos D. család, de azt az ér­tesítést kapta a brüsszeli követségtől, hogy Henrietté királyné hagyatékára „csak" szegény rokon jogosult. Hegedűs Feeroc kásörsi vincellér félesége is moz­golódott abban az időben, aki Békefifydeány. Állí­tólag Os. Henger tapolcai ügyvéd ItaJtinnyelvü ira­taiból meggyőződött arról, hogy Hegedüsné jogosult ez örökségre. Tapolca mosolygott a vinceliénnión. A humor csak­hamar nevet is adott neki: Kisörsi hercegnő. A „Kisőrsi 'hercegnő" hegyi 'lakásán kézről-k ézre járt a kilincs. A vincellér rémülten látta, hogy több az örökös, mint a nádszál a Balatoniban. Fejcsóválva látta, hogy egyre több e teflrimtetes és nagyságos ro­kon is. Olyan rokon is akadt, aki felajánlotta a költséget a „Kisőrsi hercegnő" férjének — fele örökségért A. leszármazási tábla A „Kisőrsi hercegnő" érdekesen bizonyítóiba 31- letélkieeEégét. Elmondta, hogy Csobánc várának urai a hiree, nyakas, kuruc Gynlaififyak voltak. Egyik Gyulaiffy' meglátta, megszerette és feleségül vette Szentgyör- gyi-Horváth Évát. (Évával Kinizsi Pál özvegye aján­dékozta meg egyik daliás Horváthot. Évával már — hetedszer.) A Gyulaffyak kurucok lettek, majd Bécs üldözött vadjai. Hogy sorsukon enyhítsenek, felvették a Győrjffy, PóberSfy, Sándorffy és Páliffy neveket. A „Kisőrsi hercegnő" állitólag hitelesen, elfogad­hatóan bebizonyította, hogy ő a Gyulaffy-Péteriffyek- böl való. ügy látszott azonban, hogy elatozriík az ügy, mely­nek laesan-laesan „a belga-ügy" lett a neve. Egy­máshoz jártak a rokonok, beszélgettek a dologról, de egyéb nem történt. Mindenki azt hitte, hogy a másik csak kémkedik. Kis ra/QihyoLekíben, szőlőkben, szántóiföilideken, kocsmákban, réteken megeredt a szóbeszéd, az atya­fiak között, de több nem igen történt. Legfeljebb ■vaj] amelyik kis ravasz zsebelt be 5—10—15 pengőt egy kis uitbangazitásért. De az is megtörtént, hogy ismeretlen nevű ügyvéd vaigy geológus (?) 50—100 - 800 pengős előleget szedett fel. Kisebb és nagyobb piócák lepték el a rokonsá­got. Még ma is szívják a vérét. Egyet, már fél. is akartak jelenteni, de mm mentéik: mert mégis sokait hail/lott. tőlük és hátba elárulná boetmíből. A M V • II Ili II csurgói orohos Talán el le, aludt volna, a belga, ügy, dó 1922-ben lm. Kapósa Gábor né csurgói lakos kérvényt kül­dött a külügyminisztériumhoz. Igényjogoeu ltságá- nak megállapítását és öröksége kiadását kérte. Raposáné kérvénye óta, megint hemzseg, forr, dong a darázsfészek. Mindenki futkos, kutat, le­velez, tanácskozik, bizonygat é6 mindenki — tit- ko,lódzik. Szántóvető hagyja ott a földet, tisztviselő kér sürgősen szabadságot és szalad ahhoz, aki — állítólag — többet tud. Már arról is tanácskoznak, hogy közös kasszát teremtenek, sőt részvénytársaságot alapítanak az örökségért­Aki többet ad, többet kap. A távoli, még inkább a gazdag rokonok akarják ezt. így akarják bizto­sítani az örökséget, amiről oly nehéz lemondani. Kongó — bizonyosan! Mert mindenki, még a legműveltebb, a 1-egta- ruultabb rokon is elhiszi, hogy az örökség igen­igen nagy. — Egy királynői hagyaték csak hatalmas lehet, — mondta nekem a napokban az egyik előkelő rokon. Mekkora az örökség! Senki 6em tudja. Valamennyi örökös óriási összegről beszél. So­kam a. bécsi és brüsszeli palotákról, részvényekről és mesés ékszerekről ábrándoznak. Abban azonban valamennyi rokon megegyezik, hogy az óriási terjedelmű Kongó-állam is az örök­séghez tartozik. Egy tapolcai szegény rokon levelet irt Magyaron,, szag brüsszeli követségének. A rokon azt állítja, ezt írták neki: rendelkezésére bocsátjuk a vég­rendelet másolatát, ha kellő okmányokkal hitele­sen igazolja igényjogosultságát. A kormányban nem bíznak Örökség van, az biztos- Mekkora, azt nem lehet tudni. Több rokon most elhatározta: meg kell tud­ni, mekkora a hagyaték? Páran a kormányhoz akarnak fordulni, hogy hivatalból álapitsák meg: ki a rokon, ki az ille­tékes? Sokam ellenzik, mert akkor száz év múlva sem tisztázódik a belga ügy. Sok rokon már enni sem tud. Éjjel-nappal Kon­góról álmodik. Hiába mondja az ember: hogyan gondolják? Egy államot csak nem lehet örökölni? Még akkor sem adnák oda a belgák Kongót, ha Henrietté királyné lett volna is ... Hiába minden beszéd. Még a , jogtudós" roko­A montpélerini „kutyakollegium** Hogyan idomítja, tanítja és neveti hutyafalkáit Mrs. Harrison Eustis — Meglepő eredmények igazolják a kutyák nagyszeréi tanulékonyságát Zürich, március hó. Európa minden országából valósággal cso­dájára járnak annak a különös iskolának, amelyet néhány esztendővel ezelőtt alapított mrs. Dorothy Harrison Eustis, egy dúsgaz­dag angol hölgy, közvetlenül Vevey mellett* Svájc francia határszélén, az Alpok Montpé- lerin nevű hegycsúcsának egy magaslati tisz­tásán. Mrs Harrison Eustis szabadiskolája nem gyermekek, hanem kutyák számára készült és az angol urinő, aki egész életében lelkes állatbarát volt és mint a londoni Állatvédő Egyesület vezetőségének tagja, komoly elis­merést vívott ki ezen a téren kifejtett tevé­kenysége által, most Fortunates Fields — „A boldogok mezői" — kissé fantasztikusan hangzó elnevezést adta szokatlan, de minden­esetre érdekes iskolájának. Száz és száz ku­tya, főleg farkas kutyák, dobermanok és buli- terrierek nevelkednek itt, szakértői felügye­let alatt, elkülönítve hatalmas karámokban és rendkívül érdekes, hogy már az alig né- hányhónapos kölyökkutyákat is egy külön a számunkra kidolgozott tanterv alapján ta­nítja, neveli és iskoláztatja a fáradhatatlan mrs. Harrison. A világ legszebb kutyapéldányai a svájci intézetben Az angol lady abból az elgondolásból in­dult ki tervének keresztülvitelében, hogy az állatok világában az ember leghűségesebb szolgája és legodaadóbb barátja a kutya. Ezért nagy körületkintéssel és gonddal válo­gatja össze minden esztendőben mrs Hami­son a betanításra szánt, anyagot és a Fortu­nates Fields-i kutyanevelő intézetben bizo­nyára a világ legszebb, legértékesebb és leg­használhatóbb kutyái sajátítják el a legkü­lönbözőbb tudományokat. Legnagyobb szen­vedélye az érdekes asszonynak, hogy fáiké­inak példányaiból kiváló rendőrkutyákat ké­pezzen ki. Időt és fáradságot nem kímélve, mrs Harrison Eustis kijárta iskolája számára a svájci szövetségtanács pártfogását és a ber­ni kormány rendeletére most a svájci csend­őrök egy kirendeltsége is tartózkodik a Mont- pélerin kutyatelepén, hogy a derék állatok egyrészt hozzászokjanak az egyenruha külső­ségeihez, másrészt, hogy a katonai szakerők segédkezzenek a kiképzésben. Néhány évvel ezelőtt, 1927-ben mrs Harri­son európai körutat tett, amelynek során be­járta a kontinens legnevezetesebb városainak hasonló célú intézményeit, volt Hagenbeck- nél Hamburgban, megtekintette a potsdami kutyaiskolát, ahol a német birodalmi rendőr­ség foglalkozik egyes kiváló fajkutyáknak rendőri célokra való betanításával, majd ha­zatért Veveybe és a tapasztalatok alapján a legnagyobb gonddal fogott hozzá kutyáinak idomitásához. Fáradozásait a legtökéletesebb siker koronázta, mert alig egy újabb eszten­dő leforgása után mrs Harrison két, egyen­ként 12 példányból álló kutyafalkát bocsátott a svájci kormány rendelkezésére, amelyek ' teljesítményei felülmúltak minden eddigi ha­sonló produkciót. Gyakorlatok, versenyek Mrs Harrison kutyái szinte megdöbbentő képességet árultak el. A gondosan kitenyész­tett és ápolt farkaskutyák idomitónőjük egy intésére a szélrózsa minden irányába ira­modtak el a montpélerini mezőkön és való­ságos kis hadgyakorlatot rendeztek a meg­tekintésükre odaérkezett katonai vizsgálóbi­zottság ámuló tagjai előtt. Az egyik eb tá­bori telefonkészülék dróthuzalait szállította el kilométernyi távolságban kitűzött célpont­hoz, két fiatal doberman staféta versenyt ren­dezett és egymást leváltva, juttatták rendel­tetési helyére a próbaképpen elküldött élel­miszercsomagot. Négy vöröskeresztes szolgá­latokra kiképzett farkaskutya félóra alatt há­romszor annyi sebesültet kutatott fel a be­mutató alkalmával szereplő katonai küldött­ség tagjai közül a több, mint 42 négyzetki­lométer nagyságú területen, mint a vöröske- reszrtes osztag tagjai, egy hatalmas bullterrier pedig olyan gondosan vigyázott egy, a be­mutató alkalmával „ellenségként" szereplő katonára, hogy a felnőtt férfi minden erőfi- szitése ellenére sem menekülhetett a félel­metes kutya őrizete alól. Vámőrségi szolgálatra is kiképzik a kutyákat A bemutató alkalmával a vizsgálóibizottság tagjai legteljesebb elismerésüket fejezték ki mrs Harrison Eustisnek nagyszerű teljesít­ményei fölött és egyben a konmánv rendele­tére megbízást adtak egy farkaskutyafalká- nak a vámőrségi szolgálatban való kiképzé­sére is. Kiderült ugyanis, hogy a mrs Harri­son iskolájából próbaképpen átvett dober-, mán és bullterrier példányok szinte pótolha­tatlan szolgálatokat tettek a vámőrségnek a csempészek elleni eljárások alkalmával. A kutyák minden tekintetben megbízhatóbbak­nak mutatkoztak mint az esetleg megveszte­gethető hegylakók, a derék állatok hatalmas ereje, bámulatos ügyessége és faradhatatlan ébersége pedig egyenesen bámulatba ejtette még a szakértőket is. A Fortunates Fields-i kutyaegyetem tan­tervének azonban nemcsak katonai, hanem emberbaráti vonatkozása is van. Számos pél­dányt ugyanis vakok vezetésére tanított be mrs Harrison. Az ilyen módon kiképzett far­kaskutyák azután szinte csodákat müveitek a vakok útbaigazítása, vezetése és gondozása terén! Egy világtalan látogatót Montreux vas­úti államásáról a több, mint negyedórái já­rásnyira lévő szállodáig vezetett egy ilyen de­rék állat, a pályaudvar forgatagán keresztül, ember tömegeken át, uccukon és tereken vé­gig, a lépcsőkön el egészen a szobáig, ahol végre a világtalan lábaihoz fekve jelezte, hogy célhoz értek. Magától értetődik, hogy az ilyen, a maga nemében páratlan teljesit- mények hosszú hónapokig, sőt évekig tartó gondos betanítás és megfelelő nevelés ered­ményei, de kétségtelen, hogy mrs Harrison nők is rejtelmesen mosolyognak. Abban mindnyájan egyetértenek, hogy az őrű- köeőké és igy Magyarországé lesz Kongó áSaan. itt a hiba! Érdeke* a „szegény Szén így örgyi - Horváth ro­konság" hadjárata Kongó-áMamért ée Henrietté belga királyné örökségéért. Csak egy kis baj van a rokonság körűi t emiatt' 'baj van az örökség körül j&. Galántai Eszterházy gróf és SzentgyörgyfHor- váth Katalin „gyönyörű Bóra leánya" sohasem volt József nádor felesége. A nádor háromszor nősült. El»ő felesége Pál orosz cár leánya, Alexandra Pavlovna nagyher­cegnő volt, aki rövid idővel a házasságkötés után meghalt. A nádor második felesége Hermina acv ihalt-bemburg-scíhanm'burgi hercegnő, akinek két gyermeke született: Hermina hercegnő és István főherceg, a későbbi nádor. József főherceg har­madik felesége Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, aki öt gyermeknek adott életet. Ezek: Erzsébet Karolina főhercegnő, Sándor főher­ceg, Erzsébet főhercegnő, József főherceg, a ké­sőbbi honvédségi főparancsnok és Mária Henrietté belga királyné, H. Lipót belga király felesége, aki 1836-ban született, 1902-ben halt meg. A belga királyné édesanyja tehát nem Eszter- házy Dóra, hanem Mária Dorottya württember­gi hercegnő volt. A belga királyi család és a tényleg előkelő Szent- györgyi-Horváth família ilyenféle rokonságának tehát semmi nyoma nincs. Végül pedig — a Kongó-örökséggel is baj van­Az afrikai Kongó-állam Lipót belga király ma­gántulajdona volt, később azonban eladta a belga államnak, tehát Kongót hiába szeretnék örökölni Mária Henrietté ,,magyarországi szegény rokonai". iskolája bebizonyította ennek az idomitási mestermünek tökéletes értékét. A svájci államszövetségnek jóformán vala­mennyi kantonjában ismerik ma már a mont­pélerini kutyaegyetem kitűnő hírnevét. Alig van város, amelynek rendőrhatósága ne ren­delkezne néhány mrs Harrison iskolájából származó kutyával és az érdekes, közhasznú intézmény hire már külföldre is eljutott A kuiyatavizmus Mrs. Harrison legutóbb hivatalos nyilatko­zatban i? beszámolt iskolájának nagyszabású kiépítéséiről. Kijelentette, hogy minden az is­kolájába került kutyáról „származási naplót" vezet, kikutatja az állat elődeinek életkörül­ményeit, mert meggyőződése szerint a ku­tyáknál is örökölnek bizonyos tulajdonságo­kat őseiktől. Ismerve azután a kutyák benső ösztöneit és hajlamait, Mrs. Hairrison ezek figyelembevételével részesíti neveltjeit vagy katonai, vagy rendőri, vöröskeresztes, vagy más hasonló szolgálatokra való-Jíiképzésben. A világtalanok vezetésére például csakis a teljesen szelíd, jóindulatú, hűséges és ragasz­kodó állatokat választják ki, míg rendőri szol­gálattételre sokkal alkalmasabbak a heves­vérű, nyugtalan és ideges természetű kutyák. Mindezenfelül Mrs. Harrison iskolájában nagy gondot fordítanak az állatok faji tiszta­ságának megóvására is és az állandó selejte­zések alkalmával kiközösítik az iskolából a csekélyebb érteim‘-égü, lusta vagy gyáva ál­la tóikat. y A maga nemében teljesen újszerű, érdekes intézmény, amely egy fáradhatatlan és lelkes angol hölgy müve, legfőbb célját abban látja, hogy igaz barátot és jóindulatú társat nevel­jen a legnemesebb állatok egyikéből a gyá- molitásra szoruló emberek számára. N. R. — Tanitónőbeiktatás Zselizen. Léváról jelen­ti tudósítónk: A zselizi ref. egyház Székely Ró­zsit második tanítónővé választotta <s az egy­házmegye most. iktatta be őt uj hivatalába. — Egy angol halászhajó pusztulása. Lon­donból táviratozzák: Az ir partokon tegnap egv angol halászgőzös elsüllyedt. A hajó hét­tagú személyzetéből csupán a kapitányt és a gépészt mentették meg. — A fény mint fogorvosi műszer. Bécsiből jelen­tik: Borschke dr. é6 Wolff dtr., a bécsi egyetem fogorvosi intézetének orvosai, a fogak megvizsgá­lására. szolgáló villamos eljárást mutattak be, amely a fogaik állapotáról pontos tájékoztatást nyújt. Elek tródos diagnosztizálóceővet érintenek & megvizsgálandó foghoz, a cső gyenge fényt bo­csát Jeti, amely az élő fogban bizonyos érzékeny­séget vált ki. Ha ez az érzékenység nem jelentke­zik, akkor a diagnózis arra mutat, hogy a fogideg elhalt vagy beteg. Ez az eljárás a fogak koronájá­nak vizsgálatánál! is alkalmazható és a fogorvosi gyakorlatban hasznos segitő-eszközoek mutat-: kozifc. — Mi mindent felejtenek a francia vonatokon* Hogyan, hát ez is 'lehetséges? — kérdezi minden­ki, aki meghallja, hogy 487 pár cipőt felejtettek oi 1927-■bon a francia vonatokon. A francia államvas­utak most tették közzé statisztikájukat, amely­ből kitűnik, hogy 487 utas hagyta cipőjét a vonat- kupéban. A legtöbb vonatban felejtett, dolog ter­mészetesen esernyő ée pedig női esernyő, amiből 3655 darabot hagytak x francia vonatokban. Egészben 17.091 a száma a francia vasutakon fe­lejtett, tárgyaknak és az értékük kereken 750.000 frank. Érdekes, hogy még 18 revolvert is a vonat­ban felejtettok szórakozott tulajdonosai.

Next

/
Thumbnails
Contents