Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

1930 nribrotas 90, vasárnap. 9 A francia nagybankok gáncsvetésének áldozata vagy a kor legnagyobb stílusú csalónője Hanau asszony, a francia kispolgárok bukott A párisi bíróság megkezdte Hanau asszony és társai monstrebunperének főtárgyalását — A vádlottnő tegnap abbahagyta az éhségsztrájkját Politikai és közgazdasági pikantériáktól hemzseg a bűnper Páris, március 29. Az egész francia közvé­lemény feszült érdeklődése közepette kezdte meg ma a párisi bíróság Hanau asszony és társai biinperének tárgyalását, amely másfél évvel ezelőtt világszenzációként pattant ki és azóta sem jutott nyugvópontra.^ Eltekintve a botrány közgazdasági jelentő­ségétől s apolitikai életben keltett vissz­hangjától, gondoskodott a közérdeklődés ébrentartásáról maga Hanau asszony is, aki a fogházban rendkívüli energiát fejtett ki, hogy bűnügyének vizsgálatát az általa helyesnek vélt mederbe terelje. Midőn a bíróság nem honorálta Hanau asz- szony ez irányú kívánalmait, éhségsztrájkba lépett, amelyet 28 napon át rendületlen erővel és meglepő önura­lommal folytatott. Botránykrónikájának részletei többé kevésbé ismeretesek és legutóbbi osinyjéről amikor is éjnek idején kiszökött a kórházból és visz- szatért a fogházba, pár nappal ezelőtt részle­tesem irtunk. A főtárgyalás természetszerűleg csak a botrány pénzügyi, illetve büntetőjogi részét öleli fel, de a háttérben meghúzódnak a politikai és a társadalmi vonatkozások, amelyek a bűn- pert az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legnagyobb jelentőségű igazságszolgál­tatási üggyé teszik. Hanau asszony feladta az éhségsztrájkot A közvetlen előzmények közé tartozik, hogy Hanau asszony 28 napi éh ©égsztrájk után tegnap az orvosi bizottságnak bejelen tette, hogy abbahagyja az éhezést, amit rögtön meg is cselekedett. Folyékony táplálékot vett magához és ezzel izgalmas fogházi obstruk- cióját befejezte. Leromlott egészségi állapota miatt azonban nem jelenhetett meg bünperének fő tárgya­lásán, amelyen védője előterjesztést fog tenni védence szabadlábrahelyezése iránt. Tekintettel arra, hogy Hanau asszonyt telje­sen kimerítette a 28 napi éhezés, hogy a bíróságnak egyéb biztosítékai is vannak, a bíróság minden valószínűség szerint el­rendeli szabad onbocsátását, illetve házi ápolásba adását. A párisi törvényszék bírái nehéz feladat elé kerültek, amikor nekik osztották ki ezt a rendkívül kényes és bonyolult pénzügy- csa­lási bünpert. A ma délelőtt kezdődött főtárgyaláson is­mertetésre került a vádirat, amely áttekintést kát rendszerint nem ő adta, hanem vala­mely nagyo-bh pénzügyi érdekeltség, amely­nek fontos érdeke fűződött a francia kispol­gárság bizonyos irányú tájékozásához, így emelkedett és nőtt a népszerűsége Hanau asszony vállalkozásának, amelynek székhe­lyéül Páris kellős közepén béreltek ki egy palotát, közvetlenül a Printemps nagyáru­ház mellett. A korlátlan bizalom vámszédője A rendkívül ambíciójú asszony üzleti tevé­kenysége úgyszólván az üzleti élet valame&y- nyi ágát felölelte. Érdekelve volt a sajtóban, közgazdasági lapja révén, az ujségterjeeztésheu, a rek­lámszolgálatba®, nagy pénzügyi tranzak­ciókban, kölcsönök felhajtásában, ingatVn­Nedves falak szárazzá tétele náramló tevegő" módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schalz göztéglagyárak r. t. speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. igyekszik adni a Hanau asszony és társainak évekre viaszonyuló komplikált és motívuma­iban ma sem tisztázódott pénzügyi manő­vereiről, de már a vádiratból kitűnik, hogy még homályosabbnak minősített üzleteket sem lehet feltétlenül csalásnak minősíteni, éppúgy lehetséges, hogy Hanau asszony és társai teljes jóhiszeműséggel jártak el és jószándékukat csak a francia nagybankok összefogása gáncsolta el. Egy tüneményes üzleti karrier A Gazette du Franc botrányának kipatta­nását 1928 december első napjaiban jegyzi a krónika. Főszereplője Hanau Márta asszony, 40 éves energikus, kitűnő üzleti érzékkel bíró asszony, aki egy százmilliókat forgató pénzügyi vállalat a Gazette du Franc élén állt, vezetője volt a hasonló című pénzügyi heti szaklapnak, valamint vezetőségi tagja az Iníerpres rek­lámvállalatnak. A vádlottnő nem sok pénzzel a zsebében kezdte meg üzleti karrierjét, majdnem azt mondhatnánk, hogy alig pár frank volt a zsebében, amikor fér­je Bloch Lázár társaságában felbukkant a párisi tőzsde körül és kieebb-nagyobb spe­kulációival megkereste _ néha kissé szűkö­sen — a család mindennapi kenyerét. Üzleti erényei közé tartott a páratlan kitar­tás, a szívósság és az acélos energia. Nagy pénzügyi koncepcióikat forgatott a fejében, melyeknek realizálására szintén meg volt a képessége. A francia középosztály, a kispolgárok spe­kulációs hajlamára épített, amikor beszer­vezte vállalatát és egy sereg vidéki fiókot alapított. Eleinte főképpen Franciaország északikeleti részén, az ipari vidékeken organizált és csupa olyan ügynökkel dolgozott, akik a világháborút tiszti rangban küzdöttek vé­gig, vagy legalább is nyugdíjas állami tiszt­viselők voltak. Ezekben megbízóit a francia kispolgár és raj­tok át bizalmat előlegezett Hanau asszony­nak, aki kezdetben nem is bizonyult érdem­telennek erre. Kis tőke — nagy kámat Elve az volt, hogy a francia kis polgárok pénzét nagy üzleti vállalkozásokba fekteti, olyanokba, amelyekből nagy hasznot re­mélhet. A nagybankok ebben az időben másfél—3 százalékos kamatot adtaik a tét­re, Hanau asszony sokkal többet, de mini­málisan 8 százalékot ígért. Az első nagyobbarámyu vállalkozása a román kölcsön azufoskri/bálása lett volna, amelyen ötvenmillió frankot akart keresni. Teljes tu­datában volt a francia nagybankok befolyá­sának és hatalmának, tudta, hogy nélkülükJ nem megy egy ilyen üzlet, tehát igyekezett a nagybankokat is magához édesgetni a kilá­tásba helyezett hatalmas profittá], A román kölcsön előteremtésére 8 százalé­kos bonnokat bocsátott ki és azt hirdette, hogy a kölcsön esetleg 40 százalékos hasz­not hoz a sznbskrrbenseknek. Tervei elő segítésében a legfontosabb szerep pénzügyi szaklapjának a Gazét le des Nations] et du Francinak jutott, amelynek szerkesz­tője a legügyesebb francia újságírók egyifke, Aulibert volt. A Gazetta du Fránce A Gazette du Franc egyidőben Franciaor­szág legszámottevőbb súlyú közgazdaeégi or­gánuma volt, amelynek a pénzpiacra gyako­rolt befolyását neves politikusok rejtett vagy nyílt támogatása, kitűnő közgazdátok párt- fogolása tette hatékonnyá. A tápot abban a* időben alapította Hanau asszony, amikor a francia államháztartás egy­sége megingott, a frank kontreminje érez­tette áldátlan hatását és a francia külpoli­tika is nehéz dilemmák előtt állott. A hetilap Poincajré politikája mögé állott és egyidejűleg a Briand által inaugurált békü- lékeny külpolitikát propagálta. A kormány hálás volt a támogatásért s Poinearé és Briand egyáltalában nem tit­kolták, hegy szimpatikusnak találják a lap célkitűzését, törekvéseit. Aulibert szerkesztői ügyessége a lap külpoli­tikai rovatát rendkívül élénkké és jelentőssé tette, olyan fórummá, amelyen a francia politikusokon kívül BaMwin, Chamberlain, Mussolini és Streseiniann iá érdemesnek tartották megszólalni. A lap nagy politikai súlya révén mindjobban meghóditotta a francia közvélemény bizal­mát, karrierje merész ívben emelkedett és nemsokára ott tartott, hogy a népszövetség félhivatalos orgánumának tekintették. Hanau asszony a nehéz és fárad.ságos mun­kában férje, Bloch Lázár segítette, bár évek óta különválva éltek. Bloch szervezte a lap külföldi képviseled és ügynökségeit. A hatalmas pártfogók Az adminisztrációt is jól végezték, Hanau asszony művészetének javarésze azonban abból állott, hogy a politikusok barátságán s a középosztály bizalmán ká­rul a francia nemességnek kiemelkedő egyéniségeit is meg tudta nyerni a maga céljainak. Csak utólag derült ki, hogy némely „nagy férfin" kegyeiért Hanau asz- szony nem egyszer anyagi ellenszolgáltatá­sokat adott. Amikor a lap pozíciója már megerősödött s befolyása nőt tön nőtt, Hanau asszony felcsapott a francia kis tőké­sek pénzügyi tanácsadójának. Ez a tevékenysége nevezhető ,a legsötéteb­beknek, ámbár a francia sajtóvá szón yok némi mentségéül szolgálhatnak. Haman asszony ugyanis megfizettette lapjának hasábjait, a lanácso­forgalomban és mindezt a francia kispolgá­rok pénzén űzte, azon a több-százmillió fran­kon, amelyet a koriáüac ée a megrenditiie* tetten bizalom öntött zsebeibe. Vállalatainak felhőkarcolóját egy újságcikk söpörte el, egy olyan pdbükáeió azonban, mely mögött az uj versenytárstól rettegő francia nagybankok alkálim szövetsége áttett. 1988 decemberében jelent meg a cikk, amely óvatos formában pendítette meg, hogy Hanau asszony vállalata rosszul áll s hogy alighanem elvesz­nek a reá bízott mSüók. Hanau asszony üzletidéi, a francia kispol­gárság sokezernyi tömege megrémült s a hirtelen keletkezett párakban rohamot inté­zett a párisi palota ellen. Hiába mozgósította Hanau asszony a reodeJke- zésóre álló sajtót, hasztalan kitette nyugalom­ra megrettent üzletfeleit, a pánikhullám útban volt és nemsokára ös­szecsapott a felhőkarcolóvá fejlődött pénz­ügyi mammutvállalkozás fölött. A pénzinté­zet kénytelen volt beszüntetni fizetéseit, a rendőrség lepecsételte a bank helyiségeit és Hanau asszonyt, férjét, Audibert szerkesztőt és társaságuk több tagját letartóztatták, A rendőri és bírói vizsgálat a bankban a lehető legnagyobb rendetlenséget találta. Szakértőket vontak be, akik a vállalat defi­citjét közel harmincmillió frankra becsülték. A botrányok sorozatába méltón illeszkedett be Charbin csődtömeggondnok sikkasztása és szökése. A ceődtömeggondnok kesén több, mint egymil­lió frahknyi értékpapír tűnt eL Kuriózitágképpen említjük meg, hogy H&nan asszony hitelezőinek többsége, főleg a francia kistőkések, az első sokk után nem törtek pálcát Hanau asszony fölött, nyíltan kifejezésre juttatták szimpátiájukat és több gyűlést tartottak, amelyen az „elnök- nő" szabadlábrahelyezését kérték. Az érdekelt Mstőké&ek (éppúgy, mint Hanau asszony) azt állítják, hog y ha az ügyészség nem lép közbe és a vállalat tulajdonosnője szabadlábon marad, úgy sen­ki sem károsodott volna. E hiedelem tüzpróbája a ma kezdődött főtár­gyaié® lesz. Meghalt a kakasviadal csalódottja, «•••«• •* ^ aki egész pénzét különös es szomo- ^ ■ « « r ru élettörténete elveszítette a színházon Budapest, máirwsus 28. Kopott, rojtos nyak­kendő. A mellén yze ebéből monokli lóg vé­kony zsinóron. A hajlott’ keskeny orr mel­lett kis bajroa szemóLcs. Kopasz fe.j, a gyak­ran hosszasan és szánté mereven mosolygó szájban, néhány aranytfog. Egy fotográfia busz év előtörői. Fehér ka­nnáson- Hosszú kabát finom, testhezálló, a busz év előtti utolsó divat szerint. A gyak­ran és kedélyesen mosolygó száfbam két sor hiánytalan fogsor. A melllényzseltíből mo­nokli lóg vékony zsinóron. Hátrafésült szén- fekete baj. Be a rövid élettörténete MariMzy Miklós­nak’ aki kedden délután meghalt. Szmigaz- gató volt s az-érdekes az, hogyan lett szánigaz- gaitó. Gazdag emlber volt Nagy földbirtokon gazdálkodott Kecskemét táján. Szép ember­nek ismerték, aki híres mulatságok hőse volt. Nagy kántyacsatáfc híre tette ismertté a ne­vét Négylovas kocsin járt. Mint a vármegye legjobb partiját emlegették az zsentritfiut, Aztán egyszer megint csak befogatta a négy lovas kocsiját és behajtott Kecskemétre, ahol — kibérelte a színházat. Maga is színpadra lépett. És elveszítette a vagyonát. Ami elein­te csak úri passzió vélt a nagybirtokos szá­mára, az a néhány év alatt gondterhes ke­nyérkeresetté vált. Már ott tartott nemsokára — és úgy tet­szett ez már a végső anyagi leomlása —> hogy szüksége volt a színházi bevételre és iz­gatottan figyelte, hogy fogynak-e a pénztár­ban a jegyek. De a jegyek mind kovésíbé fogy­tak és Mariházy Miklós elköltözött Kecske­métről. Kaposvárott lett színigazgató. Jó sze­zonok és rossz hónapok után jó hónapok és hosszú rossz szezonok következtek. Mari- Iházy tönkrement. Ettől kezdve váróéról-vá- rosra vetette a sorsa, hol mint színészt;, hol mint színigazgatót. Néhány éve Budapestre, (került. Ott lehetett látni napról-napra a körúti mü- vészfcávéházhar, ahol mindenki szívesen ba­rátkozott a kedves- ötletes, vidáman társalgó MariMzyval. Csak szerződtetni nem akarta senki. A Fővárosi Operettszínháziban ját­szott néhány epizódszerepet. Reprezentatív urak jelmezében gyümölcsöz tették valameuy- nyiíre a hajdan legendás eiegánciáiju férfi jó megjelentését. Apró magyar filmeken juttat­tak számára néhány méternyi gróf-szerepe­ket. Mariibázy — akinek első felesége Háe­ronymi Károly egykori miniszter Blanka, ne­vű leánya, második felesége pedig Türcsányi Olga, a- háres primadonna, a Aig özvegy ma­gyar fcreálója volt, aki .ma ott ül abban a kis Ajfctiia-uocaj trafókban.- aminek Mariházy a megélhetését köszönhette — nem nyugodott bele a mellőzitetósbe és mindig uj és aj, sok­szor a fantasztikum határán járó tervekkel foglalkozott. Az utolsó ilyen vállakózás, amely Marahár zytt feltüzelte, az a gondolata volt, hogy Ma­gyarországon- a baromfitenyésztés hazájá­ban, meghonosítsa a kákasviadailt. Lázasan magyarázta kávéházi asztaltársaságának, hogy a kafoasviada'lok rendezése ugyanolyan nagyszabású ötlet, mint volt Széchenyié, aki a lóversenyt hozta el Magyarországra. Spa­nyolországba utazott le M&riházy- hogy a ka- kasviadalt tanulmányozza. Pompás spanyol harci kakasokat hozott magával, megtépázott tollú, szívós, kegyetlen, felbosszantott- vé­rengző háziállatokat és majdhogy hzafüas lelkesedéssel nem gondolt arra a nagy napo na, amikor egy kecskeméti kakas leteprí a spanyol viadort és kikaparja a sok országot látott szemét. Nagy terve nem sikerült. A rendőrség nem engedélyezte a kakasviadalt, amit a vurstli egyik bódéjában akart megrendezni nagy pasádéval’ sajtóbemutatóvaiL Minden jegy mellé egy félpár veretűit akart adni és egy kis pohár sört. Azt mondta a rendőrség, hogy mulatság túlságosan vérengző és ezért nem adhat rá engedélyit Martkázy, akinek az egész nagy vagyona elúszott a színházon, aki busz év dia állandó gondokban’ bánatban, izgaáoaribtan élt és még­is TUgalnaas és optimista lélekkel, tervezge­tett, számolt, ezadadgáft, magyarázott, élete legnagyobb csalódását érte meg’ amikor a kakasviadalai nem sikerültek. Megbántva vo­nult vissza a világból az Adtfla-uocad tawKhr Iba. Tnabukét szortírozott, míg feleségei, Tat* csányi Olga, az egyfcor ünnepeit primadonna okmányból jegeket rakosgatott rendbe. Beteg Tett, kórházba vitték és üt hatt meg Mariházy Miklós- akit holnap temetnek dél­ben tizenkettőkor a Kerepesi-temetőben. — Sülve* repüJőecerencséátenség Angli­ában. Londonból táviratozzék: Súlyos repü- lőszerencsétlenséc történt tegnap South a inp­ton közelében. Grace repülőnő, a híres an­gol krikettjátékos unokája, ezer méter ma­gasságból lezuhant és életveszélyes sérülé­seket szenvedeti

Next

/
Thumbnails
Contents