Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-30 / 74. (2295.) szám
8 n 1930 m&rcfau 30, TiuUbra&p. mcai-MAfiteHiKt® PESTI NOTESZ írja MÁRAI SÁNDOR Mailt (hétről azt találom a noteszben: sarlósok koszorúja. Jó leone tudni, hányán vannak s lóként, miféle osztályból rekrutálódtak. Szloveuszikó területén magyar ipari proletariátus alig maradt. A föidmivesosatály odaát is aligiha van ma abban a helyzetbe®, hogy fiai tehetségesebbjét főiskolára járassa, de valószínű, hogy a csapat egyik szárnya innen verődött össze. Ez nagyszerű fajta, s megérten^ ha a koszorút, melyet Petőfi szobra elé visznek, a szociáldemokratiák piros szallagijá- val díszítik fel. A zöme mégis csak középosztály lesz, magyar szellemi proletariátus fiai, hivatalnokok, kallódó városi lateinerség sarjai. Ügy tudom, világnézeti rokonságot tartanak a Bartha MiMós Társasággal. Mit akar a Barika Miklós Társaság? Ne tegyünk fel ilyen finnyás kérdést, melynek megválaszolása kínos zavarba hozná a kérdezetteket. Ha ők ezt tudnák, könnyebben mozognának. Valami kész, nyomtatott választ azért kaphatunk: Uj-Magyarországot, a nemzeti és faji öntudat ktmélyitóse mellett demokratikus szellemben illeszkedni be az európai atmoszférába, likvidációját a feudális miul't mim- den cöökevény-intézanényének, egészséges termelési szisztémát és békés együttműködést a környező államokkal. De hisz ez gyönyörű, s egyebet, szebbet ki akarhat? Most csak a végrehajtási utasítást még: beillesznyek, hogy ideugratnak, akkor vállalják a választ is, hogy apámat mélységesen tisztelem, politikai jóhiszeműségéről meg vagyok győződve, de politikájától s pártja politikájától egy világ választ el, legalább olyan mély szakadék, mint a mai magyar koránánypoliti- kátiőfl, melynek szellemét és hibáit nem külföldön, hanem idehaza kritizálom, minden konzekvenciával, egy ellenzéki lapban, melynek minden összeköttetése a kormánnyal annyi, hogy ellenzéki magatartásáért két hónapra betiltották s a nevéből lefaragtak két betűt. Elz az én összeköttetésem a magyar kormánnyal, amelytől se kegydijat, ee segélyt, se ösztöndíjat, se semmiféle támogatást soha nem kértem, soha nem kaptam és nem fogadnék el soha, ellentétben Szabó Dezső prófétával, aki megfelelő összegű készpénzért minden pillanatban hajlandó itthon maradni, amit sarlós tisztelői szelíd elnézéssel úgy intéznek el, hogy a „Mester isteni bluffje az egész". Ebből a bluffiből lelkiismeretes ember nem kér. Elég a sokszínű bluff- iből, barátaim: tessék a koszorút nyíltan letenni, s csak egyetlen szallagot tűzni hozzá, akkor majd beszélünk tovább. A történelmi tájékozatlanság lehet mentség, de nem ok a felmentésre: s itt mifelénk azt látom, hogy éppen az „uijarcu magyarok", akik a történelem egyetlen örökérvényű közhelyét, hogy nem ismeri az ugrást, negligálják, regényes témakörükbe nem szívesen veszik fel azt, ami a magyar élet újjászervezésének legaktuálisabb feladata: megteremteni azt a szociális öntudata második rendet, mely eddig hiányzott, a földproletanátus s a feudális birtokos rétegből összeforrasztani nálunk azt az osztályt, mely különben ma átvette már az uralmat Európában: a praktikus szocializmustól áthatott, a sző legradikálisabb értelmében demokrata polgárságot. Ma, mindenütt Európában, azt látjuk, hogy a szocializmus elpolgáriasulása s a polgárság elszocializálódása történik; két óriási e&eak- fél tör egymás ellen, 8 vegyül el kényszerűen egyetlen nagy történelmi kompromisszumban. Az individualista anarchizmus, a turáni lobogós-gatyás internacionalizmus, ea a kábító maszlag, ha próféták adagolják, adhat mámort egy időre, de keserves ceöenör le® az ébredése. (Test entendu: az oeastályharc tart a világon, de világos jelei vannak, hogy állőharc, hosszú fegyverszünetekkel. Az angol szocializmus polgáribb politikai jelenség ma, mint a radikális német, vagy francia polgárság fiatal csapatja!. Tessék szint vallani, ujarcu magyarok: merre mentek? S ami a szivárványszínű sarlós hitvallást illeti, ezt, nagyot a kicsire kicsinyítve, fedi Fouché szava: „több volt, mint vétség; hiba volt". kedni hát a szociáldemokrata mozgalomba? Azt nem, mert a szociáldemokraták nemzetköziek és az oeztályhanc álláspontján vannak. Az ő, Bartha Miklósék, nemzetközisége más: ók a faji és nemzeti öntudat kiimélyitésén belül nemzetköziek, amit úgy kell érteni, hogy először pusztuljon az országból, Szabó Dezső nagymesterük receptje szerint, minden zsidó, sváb, szlovák, román, szerb s másféle náció, ami a népek testvériesűlésének egyéni ér- 'telmezjéae, s aztán jön majd. az üj, haladott, felvilágosadoft magyar generáció, mely beleöl a zsidók, svábok, rácok, szlovákok és más kirgizek által kiürített stallumokba, 8 aztán kezdhetjük szeretni egymást körben a világion. AnardhiStók? Anarchiához csak annak van joga, aki végső fokon megtagadja a kapitalista berendezkedés jogosultságát, s ennek gondolatára ia B. M.-ék hevesen tiltakoznak. Elsősorban ébredők, akik hajlandók a zsidót ’Üb emberszámba venni, mihelyt a határon ki- 'vűl tudhatják, másodsorban szocialisták, anélkül, hogy hajlandók lennének magukat alávetni a szocialista pártfegyelemnek, mely nem szívesen tűri az intellektuális anarchizr must, harmadsorban hirdetői valami tiurámi- europaizmusnak, aminek csakugyan gyönyörű kifejezése volt a sarlósok cseh, magyar, román, szerb és szociáldemokrata színekkel történt koszorutétele. Ha ezt a spektrumot közelebbről analizáljuk, a sok színből a szint-nem-va-Uásnab, a köntörfalazásnak, a teljes nagyhangú zűrzavarnak és prograim- talamságmak ijesztő eredményét kapjuk. ügy hallom, nincsenek sokan. Pedig kívánatos lenne, hogy éppen ez a magyar generáció, mély most kerül szembe a politikai, világnézeti hitvallás és a gazdasági elhelyezkedés föladatával, minél nagyobb tömegben s mentői érthetőbben valljon hitet ama Uj- Magyarország mellett, melyet a történelmi fejlődés törvényszerűsége alakit ki, s amely nem lehet más, mint egy demokratikusan kiszellőzött, szociálisan átszervezett, a dunai népek gazdasági egyesülésébe szervesen s békésen beilleszkedő nemzeti ország, mely rokonságot tart fenn az utódállamok területén maradt magyar kisebbségi tömegekkel, s a békés revízió minden eszközével iparkodik jóvátenni mindazt a tévedést, amit a háború vége reórótt. Nagyon kívánatos lenne, hogy éppen ez a generáció, itt a Bartha Miklósék, ott a Sarlósok, reális programmal lépjenek a világ elé, s különös azt látni, hogy a program feltételezhető radikalizmusát a színvallás aktuális pillanataiban senki nem kerteli el úgy, mint éppen ők. Mind várjuk ajz „ujarcu magyarokat, de amit eddig láttunk, az csak grimász, amit hallottunk, az gyanúsítás és szólam. Óvatos duhajok ezek. Legutóbb Szabó Dezsőről írva, e nagyon kétes értékű irőmüvésznek s tudatosan irosszhiszemű politikai dilettánsnak román bazaván- d óriási manőverét kritizálva, éppen „Sarlós" oldalról, természetesen anonyim leveleikben, s hasonlóan anonyrn céllal, az egyetlen válasz, méllyel megrohantak, az volt, hogy cikkemet a ma»gyar kormány rendelésére írtam s busás sápokat vágtam érte zsebre, tudom is- én, kitől, a kormánytól, a szlovén szikói magyar pártoktól, s egy helyütt azt olvastam, hogy apámtól, ki pártja s maga politikáját velem szolgáltatja ki. Nos, o zagy vaságra telelni nem lehetett; de ha olyan nagy legé(6.) A Himálaja lakosságának háziállatai között a juhok, öszvérek és elsősorban a jakok szerepelnek, a Himálaja-vidéknek szarvasmarhája, amelyet teherhordásra ée lovaglásra is használnak. A falvak vagyoni helyzetét a jakok Mámának arányában becsülik meg. Északi Tibetiben vadul él ez az állat, otromba testét gubancos gyapjú borítja, háta puposodik, szarvai nagyok és veszedelmes támadófegyverek. Ha dühbe hozzák, félelmetes szörnyeteg, ha megszelídítik, igen hasznos háziállat, amelynek tejét, húsát és bőrét egyaránt föl lehet használni. A legnagyobb magasságoknak legérdekesebb állata azonban a mosusz-áflat, egy egészen különleges szarvasfajta. A kecses állatnak nincs agancsa., úgyhogy nagy fülei még alaktalanabbaknak látszanak. A vadjuhok minden sajátságát és tulajdonságát egyesíti, mert az antilop gyorsaságával szalad, a bak- kecske biztonságával ugrik és a zerge merészségével száll egyik szikláról a másikra. A félénk állat magányosan kószál a sziklák birodalmában, ritkán lehet párjával látni és csupán egész rossz időben, amikor a hegyi időjárás borzalmait már ő se bírja ki, ereszkedik valamivel mélyebbre a csúcsoknak birodalmából. Még két tulajdonsága van. Az egyikről, a mosuszról, nevét kapta. A mosusz az állat erszényének faggyuszerü váladéka. Ez az erszény az állat hasának hátsó részén levő faggyumirigy. Különleges illata miatt ezt a faggyus váladékot ismert illatszernek dolgozzák föl, azonban különböző gyógycélokra is föl lehet használni. Éppen ezért a mosuszt már ősidők óta nagy szenvedéllyel vadásszák, ami, tekintve az állat lakóhelyét, rendkívüli óvatosságát, ügyességét és gyorsaságát, nem éppen könnyű föladat. A másik tulajdonság főleg a bimpéldányokban van meg, a felső állkapocsnak nagy szemfogai, amelyek ujjnyi hosszúságiban nyúlnak ki a szájból, mint két hegyes és éles tü. A párosodás idején ezek az agyaras szemfogak a bakkoknak vad harci eszközei. Ebben az időszakban a mosusz ok szaga olyan intenzív, hogy az állatok közelségét már több száz méterről meg lehet érezni. Egészen bohókás, bár nem teljesen veszélytelen állat a hegyesbajuszu Himálaja-, vagy tibeti medve, amelyet fehéT örve miatt galléros medvének is neveznek. Olyan ügyesen mászik a fára, mint a.macska és ha nyugodtan ül az ágak között, egészen jóindulatú állatnak gondolhatnék. Ez azonban csak látszat, mert ha haragra gerjed, föle gye® eredik, rátámad as emberre k é* veszedelmes ellenfél. Sok bennszülöttnek van éktelen seb, forradás az arcán, amely mind a tibeti medvével folytatott élet-halálharcból ered. Sok vadász, köztük fehérek is, áldozatul esett az örvös medve karmainak. Legszivesebben az erdők sűrűjében tanyáz, de fölmegy a magasabb régiókba ie, hogy kedvenc élelmét, a mogyorót ée a málnát megszerezze. Főképpen vegetáriánus a koma, bár olykor-olykor a húst sem veti meg ée szarvasokat, jakokat terít le, hogy fölfalja az elejtett hullát. Természetes, hogy a Himálaja változatos éghajlati öveiben az állatvilág egyéb osztályai is, elsősorban a rovarvilág igen nagy változatosságban van képviselve. Alkalmatlankodó, sokszor veszélyes szurásu legyek, óriási rovarok, pompás lepkék, nagy pillangók és a különböző szárnyas bogarak egész légiója zsongja körül a vándort. Éppen úgy, mint a növényvilágban, trópikus és sarki típusok találhatók itt nagy változatosságban, úgyhogy a Himálaja a kutatónak botanikai és zoológiái tekintetben is óriási tanulmányozási anyagot nyújt. A Himálaja, a föld leghatalmasabb hegyrend- szere, természetesen igen nagy szerepet játszik az emberek, a népek millióinak életében. Első pillanatra az a hatás, amelyet a Himálaja a történelem folyamán a népek sorsára gyakorolt, talán nem is nagyon szembeötlő, ha azonban alaposabban tanulmányozzuk a kérdést, rögtön megái lapíthatjuk, hogy Ázsia népeinek szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy Előindia fölött a nagyszerű hegy- rendszer hatalmas láncai emelkednek, amelyek elválasztják Ázsia belsejétől, a tibeti magas fennsíktól. India csodaföldje, amely a Himálaja tövében virágzik, már ősidők óta a legforróbb vágyakozás tárgya volt a körüllakó népek lelkében, amelyet mindenáron meg akartak szerezni. így a Himálaja évezredeken vonzotta maga felé az északnyugaton, Magasázsiában, azután a nyugaton, Iránban és Perzsiában élő népeket. Először, kerek 3000 évvel ezelőtt, az aryák jöttek, az árják, vagyis az urak, mert úgy nevezték magukat. A Hindukus lejtőin ereszkedtek alá, maguk alá igázták az őslakókat, a dravidákat Ó3 ezzel megnyitották a népek beáramlásának útját, amely olykor csendesen, olykor azonban vad iramban ment végbe Afganisztán kapuján, a kábuld szoroson keresztül. Minden hullám elöntötte az előbbit és a monda szerint már ax asszírok táplálták ennek az áramlatnak a hullámait. A médek, perzsák és görögök egyaránt előnyomultak az Indus völgye felé, azután magasázsiai nomádok, a sakok és kusánok. Évszázadokon folynak a változatos harcok, mig Krisztus után 1000 körül a mohamedán hullám csap át, a brahmanizmust, buddhizmust, hinduizmust elnyomja és mosékat épít templomaik helyébe. Turkesztánból vad tatárcsordák törnek be, Dzsingiszkán hordái, Timur Lénk hadseregek A mogulok aranykorszaka virrad föl. Babér, az oroszlán, Akbar, India trónjának leghatalmasabb uralkodója, urai az országnak. Virágzó korszak ez, amelynek kultúrájáról a nagyszerű paloták most is csodákat mesélnek. Azután a perzsák és afgánok törnek megint be, a mogulok birodalma megbukik, mig végül 1857-ben Delhi utolsó mogulját egy angol tiszt gúnyom nevetéssel zavarja el árnyéktrónjáról. Mert közben az európaiak is megjelentek India történelmi színpadán. Marco Polo, Va-sco de Gama', velenceiek, portugálok, hollandok, franciák és a®golok(mind meg akarják maguknak szerezni az arany országát. A vér patakokban gazdagítja az Indus habjait. Micsoda tragikum! Először a Himálaja az embereket odacsábítja a tövében elterülő virágzó országba, azután megsemmisíti őket. Mert a buja jólétben, a trópikus kiimában elvesztik erejüket, energiájukat, nem tudnak szembeszállni az uj hóditókkal. Vallásrendszereikből, a brah.manizmusból, buddhizmusból, hinduizmusból és egyéb pogány rendszerekből egv sajátos életnézet fejlődik k? bennük, a többé semmit nem keresés, semmit nem tevés szomorú pagodájában keresik minden üdvöket. Bár Guatma a Himálajába® végzett aszkétiz- musával szerezte meg erejét vallásos tettének végrehajtásához és mint megvilágositott, mint Buddha tért vissza a sikságra, de népében bennmaradt az elfáradt szellem, amely az ön- magábamélyedés, lelki vissza vonul t&ág kísértéseinek nem tud ellentáliani. A klímának természetesen nagy szerepe van az indus lélek fejlődésére. Az angolok sem tudják magukat kivonni ennek az éghajlatnak borzalmas hatása alóL Számtalan példa van rá, hogy sok európai el- puihu], egészen más emberré változik ebben a klímában, sőt el i« pusztul. As európaiak éppen ezért egész sor gyógy állomást létesítettek a Hlmilajában, hogy hegyi levegővel kúrálják a eikeág romboló hatását. A legfontosabb ilyen állomáe Sírnia a Satledzs fölött és Dardzsiliug, Slkkim állaimban, 2170 méter tengerárán fölötti magasságban, ahová 18 óra alatt visz el Kalkuttábái a vonat. Egy liliputi vasút, ez, pompáé technikai alkotás, amely feneketlen örvényeket hidsfl át. Ezen teszi meg most útját a DyErenfuhrt- expedició is, hogy Dardzsilingből a hegy ostromára induljon. (Folytatjuk^ április 6-án ti. e. 11 draSsor a pozsonyi ' Vigadó nagytermében Magyar cserkész ünnepség Jegyek 20.15.19, 8. 5 K árban a „Szent József* kSiurvfeeres- kedésben (Urimk«a$u utca 35 wáífiatók Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himáiaja-expediciójáról írja: VECSEY ZOLTÁN dr. A Himálaja tövében évezredek óta népek véres háborúskodása lelyih A hegyóriás klímája meggyógyiíja a trópikus betegségekben elernyedieket