Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

8 n 1930 m&rcfau 30, TiuUbra&p. mcai-MAfiteHiKt® PESTI NOTESZ írja MÁRAI SÁNDOR Mailt (hétről azt találom a noteszben: sarló­sok koszorúja. Jó leone tudni, hányán van­nak s lóként, miféle osztályból rekrutálódtak. Szloveuszikó területén magyar ipari proleta­riátus alig maradt. A föidmivesosatály odaát is aligiha van ma abban a helyzetbe®, hogy fiai tehetségesebbjét főiskolára járassa, de valószínű, hogy a csapat egyik szárnya innen verődött össze. Ez nagyszerű fajta, s megér­ten^ ha a koszorút, melyet Petőfi szobra elé visznek, a szociáldemokratiák piros szallagijá- val díszítik fel. A zöme mégis csak középosz­tály lesz, magyar szellemi proletariátus fiai, hivatalnokok, kallódó városi lateinerség sar­jai. Ügy tudom, világnézeti rokonságot tarta­nak a Bartha MiMós Társasággal. Mit akar a Barika Miklós Társaság? Ne tegyünk fel ilyen finnyás kérdést, melynek megválaszo­lása kínos zavarba hozná a kérdezetteket. Ha ők ezt tudnák, könnyebben mozognának. Valami kész, nyomtatott választ azért kapha­tunk: Uj-Magyarországot, a nemzeti és faji öntudat ktmélyitóse mellett demokratikus szellemben illeszkedni be az európai atmo­szférába, likvidációját a feudális miul't mim- den cöökevény-intézanényének, egészséges termelési szisztémát és békés együttműkö­dést a környező államokkal. De hisz ez gyö­nyörű, s egyebet, szebbet ki akarhat? Most csak a végrehajtási utasítást még: beillesz­nyek, hogy ideugratnak, akkor vállalják a választ is, hogy apámat mélységesen tiszte­lem, politikai jóhiszeműségéről meg vagyok győződve, de politikájától s pártja politikájá­tól egy világ választ el, legalább olyan mély szakadék, mint a mai magyar koránánypoliti- kátiőfl, melynek szellemét és hibáit nem kül­földön, hanem idehaza kritizálom, minden konzekvenciával, egy ellenzéki lapban, mely­nek minden összeköttetése a kormánnyal annyi, hogy ellenzéki magatartásáért két hó­napra betiltották s a nevéből lefaragtak két betűt. Elz az én összeköttetésem a magyar kormánnyal, amelytől se kegydijat, ee se­gélyt, se ösztöndíjat, se semmiféle támoga­tást soha nem kértem, soha nem kaptam és nem fogadnék el soha, ellentétben Szabó De­zső prófétával, aki megfelelő összegű kész­pénzért minden pillanatban hajlandó itthon maradni, amit sarlós tisztelői szelíd elnézés­sel úgy intéznek el, hogy a „Mester isteni bluffje az egész". Ebből a bluffiből lelkiisme­retes ember nem kér. Elég a sokszínű bluff- iből, barátaim: tessék a koszorút nyíltan le­tenni, s csak egyetlen szallagot tűzni hozzá, akkor majd beszélünk tovább. A történelmi tájékozatlanság lehet ment­ség, de nem ok a felmentésre: s itt mifelénk azt látom, hogy éppen az „uijarcu magyarok", akik a történelem egyetlen örökérvényű köz­helyét, hogy nem ismeri az ugrást, negligál­ják, regényes témakörükbe nem szívesen ve­szik fel azt, ami a magyar élet újjászervezé­sének legaktuálisabb feladata: megteremte­ni azt a szociális öntudata második rendet, mely eddig hiányzott, a földproletanátus s a feudális birtokos rétegből összeforrasztani nálunk azt az osztályt, mely különben ma át­vette már az uralmat Európában: a prakti­kus szocializmustól áthatott, a sző legradiká­lisabb értelmében demokrata polgárságot. Ma, mindenütt Európában, azt látjuk, hogy a szocializmus elpolgáriasulása s a polgárság elszocializálódása történik; két óriási e&eak- fél tör egymás ellen, 8 vegyül el kényszerűen egyetlen nagy történelmi kompromisszum­ban. Az individualista anarchizmus, a turáni lobogós-gatyás internacionalizmus, ea a ká­bító maszlag, ha próféták adagolják, adhat mámort egy időre, de keserves ceöenör le® az ébredése. (Test entendu: az oeastályharc tart a vilá­gon, de világos jelei vannak, hogy állőharc, hosszú fegyverszünetekkel. Az angol szocia­lizmus polgáribb politikai jelenség ma, mint a radikális német, vagy francia polgárság fiatal csapatja!. Tessék szint vallani, ujarcu magyarok: merre mentek? S ami a szivár­ványszínű sarlós hitvallást illeti, ezt, nagyot a kicsire kicsinyítve, fedi Fouché szava: „több volt, mint vétség; hiba volt". kedni hát a szociáldemokrata mozgalomba? Azt nem, mert a szociáldemokraták nemzet­köziek és az oeztályhanc álláspontján vannak. Az ő, Bartha Miklósék, nemzetközisége más: ók a faji és nemzeti öntudat kiimélyitésén be­lül nemzetköziek, amit úgy kell érteni, hogy először pusztuljon az országból, Szabó Dezső nagymesterük receptje szerint, minden zsidó, sváb, szlovák, román, szerb s másféle náció, ami a népek testvériesűlésének egyéni ér- 'telmezjéae, s aztán jön majd. az üj, haladott, felvilágosadoft magyar generáció, mely bele­öl a zsidók, svábok, rácok, szlovákok és más kirgizek által kiürített stallumokba, 8 aztán kezdhetjük szeretni egymást körben a vilá­gion. AnardhiStók? Anarchiához csak annak van joga, aki végső fokon megtagadja a kapi­talista berendezkedés jogosultságát, s ennek gondolatára ia B. M.-ék hevesen tiltakoznak. Elsősorban ébredők, akik hajlandók a zsidót ’Üb emberszámba venni, mihelyt a határon ki- 'vűl tudhatják, másodsorban szocialisták, anélkül, hogy hajlandók lennének magukat alávetni a szocialista pártfegyelemnek, mely nem szívesen tűri az intellektuális anarchizr must, harmadsorban hirdetői valami tiurámi- europaizmusnak, aminek csakugyan gyönyö­rű kifejezése volt a sarlósok cseh, magyar, román, szerb és szociáldemokrata színekkel történt koszorutétele. Ha ezt a spektrumot közelebbről analizáljuk, a sok színből a szint-nem-va-Uásnab, a köntörfalazásnak, a teljes nagyhangú zűrzavarnak és prograim- talamságmak ijesztő eredményét kapjuk. ügy hallom, nincsenek sokan. Pedig kívá­natos lenne, hogy éppen ez a magyar gene­ráció, mély most kerül szembe a politikai, világnézeti hitvallás és a gazdasági elhelyez­kedés föladatával, minél nagyobb tömegben s mentői érthetőbben valljon hitet ama Uj- Magyarország mellett, melyet a történelmi fejlődés törvényszerűsége alakit ki, s amely nem lehet más, mint egy demokratikusan kiszellőzött, szociálisan átszervezett, a dunai népek gazdasági egyesülésébe szervesen s békésen beilleszkedő nemzeti ország, mely rokonságot tart fenn az utódállamok terüle­tén maradt magyar kisebbségi tömegekkel, s a békés revízió minden eszközével iparkodik jóvátenni mindazt a tévedést, amit a háború vége reórótt. Nagyon kívánatos lenne, hogy éppen ez a generáció, itt a Bartha Miklósék, ott a Sarlósok, reális programmal lépjenek a világ elé, s különös azt látni, hogy a pro­gram feltételezhető radikalizmusát a színval­lás aktuális pillanataiban senki nem kerteli el úgy, mint éppen ők. Mind várjuk ajz „uj­arcu magyarokat, de amit eddig láttunk, az csak grimász, amit hallottunk, az gyanú­sítás és szólam. Óvatos duhajok ezek. Leg­utóbb Szabó Dezsőről írva, e nagyon kétes értékű irőmüvésznek s tudatosan irosszhisze­mű politikai dilettánsnak román bazaván- d óriási manőverét kritizálva, éppen „Sarlós" oldalról, természetesen anonyim leveleikben, s hasonlóan anonyrn céllal, az egyetlen vá­lasz, méllyel megrohantak, az volt, hogy cik­kemet a ma»gyar kormány rendelésére írtam s busás sápokat vágtam érte zsebre, tudom is- én, kitől, a kormánytól, a szlovén szikói ma­gyar pártoktól, s egy helyütt azt olvastam, hogy apámtól, ki pártja s maga politikáját velem szolgáltatja ki. Nos, o zagy vaságra te­lelni nem lehetett; de ha olyan nagy legé­(6.) A Himálaja lakosságának háziállatai között a juhok, öszvérek és elsősorban a jakok szerepelnek, a Himálaja-vidéknek szarvasmarhája, amelyet teherhordásra ée lovaglásra is hasz­nálnak. A falvak vagyoni helyzetét a jakok Mámának arányában becsülik meg. Északi Ti­betiben vadul él ez az állat, otromba testét gu­bancos gyapjú borítja, háta puposodik, szarvai nagyok és veszedelmes támadófegyverek. Ha dühbe hozzák, félelmetes szörnyeteg, ha meg­szelídítik, igen hasznos háziállat, amelynek te­jét, húsát és bőrét egyaránt föl lehet hasz­nálni. A legnagyobb magasságoknak legérdekesebb állata azonban a mosusz-áflat, egy egészen különleges szarvasfajta. A kecses állatnak nincs agancsa., úgyhogy nagy fülei még alaktalanabbaknak látszanak. A vadjuhok minden sajátságát és tulajdonságát egyesíti, mert az antilop gyorsaságával szalad, a bak- kecske biztonságával ugrik és a zerge merész­ségével száll egyik szikláról a másikra. A fé­lénk állat magányosan kószál a sziklák biro­dalmában, ritkán lehet párjával látni és csu­pán egész rossz időben, amikor a hegyi időjá­rás borzalmait már ő se bírja ki, ereszkedik valamivel mélyebbre a csúcsoknak birodalmá­ból. Még két tulajdonsága van. Az egyikről, a mosuszról, nevét kapta. A mosusz az állat erszényének faggyuszerü váladéka. Ez az erszény az állat hasának hátsó részén levő faggyumirigy. Különleges illata miatt ezt a faggyus váladékot ismert illatszernek dol­gozzák föl, azonban különböző gyógycélokra is föl lehet használni. Éppen ezért a mosuszt már ősidők óta nagy szenvedéllyel vadásszák, ami, tekintve az állat lakóhelyét, rendkívüli óvatos­ságát, ügyességét és gyorsaságát, nem éppen könnyű föladat. A másik tulajdonság főleg a bimpéldányokban van meg, a felső állkapocs­nak nagy szemfogai, amelyek ujjnyi hosszúság­iban nyúlnak ki a szájból, mint két hegyes és éles tü. A párosodás idején ezek az agyaras szemfogak a bakkoknak vad harci eszközei. Ebben az időszakban a mosusz ok szaga olyan intenzív, hogy az állatok közelségét már több száz méterről meg lehet érezni. Egészen bohókás, bár nem teljesen veszélyte­len állat a hegyesbajuszu Himálaja-, vagy tibeti medve, amelyet fehéT örve miatt galléros medvének is neveznek. Olyan ügyesen mászik a fára, mint a.macska és ha nyugodtan ül az ágak kö­zött, egészen jóindulatú állatnak gondolhatnék. Ez azonban csak látszat, mert ha haragra ger­jed, föle gye® eredik, rátámad as emberre k é* veszedelmes ellenfél. Sok bennszülöttnek van éktelen seb, forradás az arcán, amely mind a tibeti medvével folytatott élet-halálharcból ered. Sok vadász, köztük fehérek is, áldozatul esett az örvös medve karmainak. Legszivesebben az erdők sűrűjében tanyáz, de fölmegy a magasabb régiókba ie, hogy ked­venc élelmét, a mogyorót ée a málnát megsze­rezze. Főképpen vegetáriánus a koma, bár oly­kor-olykor a húst sem veti meg ée szarvasokat, jakokat terít le, hogy fölfalja az elejtett hullát. Természetes, hogy a Himálaja változatos ég­hajlati öveiben az állatvilág egyéb osztályai is, elsősorban a rovarvilág igen nagy változatos­ságban van képviselve. Alkalmatlankodó, sok­szor veszélyes szurásu legyek, óriási rovarok, pompás lepkék, nagy pillangók és a különböző szárnyas bogarak egész légiója zsongja körül a vándort. Éppen úgy, mint a növényvilágban, trópikus és sarki típusok találhatók itt nagy változatosságban, úgyhogy a Himálaja a kuta­tónak botanikai és zoológiái tekintetben is óriási tanulmányozási anyagot nyújt. A Himálaja, a föld leghatalmasabb hegyrend- szere, természetesen igen nagy szerepet ját­szik az emberek, a népek millióinak életében. Első pillanatra az a hatás, amelyet a Himálaja a történelem folyamán a népek sorsára gyako­rolt, talán nem is nagyon szembeötlő, ha azon­ban alaposabban tanulmányozzuk a kérdést, rögtön megái lapíthatjuk, hogy Ázsia népeinek szempontjából igen nagy jelentősége van an­nak, hogy Előindia fölött a nagyszerű hegy- rendszer hatalmas láncai emelkednek, amelyek elválasztják Ázsia belsejétől, a tibeti magas fennsíktól. India csodaföldje, amely a Himálaja tövében virágzik, már ősidők óta a legforróbb vágya­kozás tárgya volt a körüllakó népek lelké­ben, amelyet mindenáron meg akartak szerezni. így a Himálaja évezredeken vonzotta maga felé az északnyugaton, Magasázsiában, azután a nyu­gaton, Iránban és Perzsiában élő népeket. Elő­ször, kerek 3000 évvel ezelőtt, az aryák jöttek, az árják, vagyis az urak, mert úgy nevezték magukat. A Hindukus lejtőin ereszkedtek alá, maguk alá igázták az őslakókat, a dravidákat Ó3 ezzel megnyitották a népek beáramlásának útját, amely olykor csendesen, olykor azonban vad iramban ment végbe Afganisztán kapuján, a kábuld szoroson keresztül. Minden hullám el­öntötte az előbbit és a monda szerint már ax asszírok táplálták ennek az áramlatnak a hul­lámait. A médek, perzsák és görögök egyaránt előnyomultak az Indus völgye felé, azután ma­gasázsiai nomádok, a sakok és kusánok. Évszá­zadokon folynak a változatos harcok, mig Krisztus után 1000 körül a mohamedán hul­lám csap át, a brahmanizmust, buddhizmust, hinduizmust el­nyomja és mosékat épít templomaik helyébe. Turkesztánból vad tatárcsordák törnek be, Dzsingiszkán hordái, Timur Lénk hadseregek A mogulok aranykorszaka virrad föl. Babér, az oroszlán, Akbar, India trónjának leghatal­masabb uralkodója, urai az országnak. Virágzó korszak ez, amelynek kultúrájáról a nagyszerű paloták most is csodákat mesélnek. Azután a perzsák és afgánok törnek megint be, a mogu­lok birodalma megbukik, mig végül 1857-ben Delhi utolsó mogulját egy angol tiszt gúnyom nevetéssel zavarja el árnyéktrónjáról. Mert közben az európaiak is megjelentek In­dia történelmi színpadán. Marco Polo, Va-sco de Gama', velenceiek, portugálok, hollandok, fran­ciák és a®golok(mind meg akarják maguknak szerezni az arany országát. A vér patakokban gazdagítja az Indus habjait. Micsoda tragikum! Először a Himálaja az embereket odacsábítja a tövében elterülő virágzó országba, azután megsemmisíti őket. Mert a buja jólétben, a trópikus kiimában elvesz­tik erejüket, energiájukat, nem tudnak szembeszállni az uj hóditókkal. Vallásrendszereikből, a brah.manizmusból, budd­hizmusból, hinduizmusból és egyéb pogány rendszerekből egv sajátos életnézet fejlődik k? bennük, a többé semmit nem keresés, semmit nem te­vés szomorú pagodájában keresik minden üdvöket. Bár Guatma a Himálajába® végzett aszkétiz- musával szerezte meg erejét vallásos tettének végrehajtásához és mint megvilágositott, mint Buddha tért vissza a sikságra, de népében bennmaradt az elfáradt szellem, amely az ön- magábamélyedés, lelki vissza vonul t&ág kísérté­seinek nem tud ellentáliani. A klímának termé­szetesen nagy szerepe van az indus lélek fejlő­désére. Az angolok sem tudják magukat kivonni en­nek az éghajlatnak borzalmas hatása alóL Számtalan példa van rá, hogy sok európai el- puihu], egészen más emberré változik ebben a klímában, sőt el i« pusztul. As európaiak éppen ezért egész sor gyógy állomást létesítettek a Hlmi­lajában, hogy hegyi levegővel kúrálják a eikeág rom­boló hatását. A legfontosabb ilyen állomáe Sírnia a Satledzs fölött és Dardzsiliug, Slkkim állaimban, 2170 méter tengerárán fölötti magas­ságban, ahová 18 óra alatt visz el Kalkuttábái a vonat. Egy liliputi vasút, ez, pompáé techni­kai alkotás, amely feneketlen örvényeket hidsfl át. Ezen teszi meg most útját a DyErenfuhrt- expedició is, hogy Dardzsilingből a hegy ostro­mára induljon. (Folytatjuk^ április 6-án ti. e. 11 draSsor a pozsonyi ' Vigadó nagytermében Magyar cserkész ünnepség Jegyek 20.15.19, 8. 5 K árban a „Szent József* kSiurvfeeres- kedésben (Urimk«a$u utca 35 wáífiatók Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himáiaja-expediciójáról írja: VECSEY ZOLTÁN dr. A Himálaja tövében évezredek óta népek véres háborúskodása lelyih A hegyóriás klímája meggyógyiíja a trópikus betegségekben elernyedieket

Next

/
Thumbnails
Contents