Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-29 / 73. (2294.) szám
í$3ö március 29, szeunibaA. TI^GAI-A\\<AaRHTlULgI> ■ 5 Hl :nm M m a mm nyilvánosság sült kéren a fegyelmi vizsgálatot, a revíziót!" Srherer *,«fos elbocsátott tMár nyílt levele Dérer iváa dr. iskolai és nemzetmüvelödési miniszterhez Scherer Lajos, a losonci állaaná reálgkn- n/áalum elbocsátott tanára s A Ma Lapunk szerkesztője, következő nyílt levelének közlésére kérte föl lapunkat. Mmiszíter Url ügy is ikeadíhettean volna, hogyan 'bántak ©1 egy középiskolai tanárral 30 évi, 7 hónapi és 27 napi fcéuylégiea tanári működése, után. Ha Miniszter urnák ideje engedi, olvassa cl özeiket a sorokat, aikkor talán jobban fog informálódni ügyömről, mint hivatalnokainak t ©fiorád áj a alapján. Eddig hiába adtam be a folyamodványok tömegét, hiába kértem fegyelmi vizsgálatot, hiába fordultam hivatalos utón Masaryk elnök úrhoz kegyelmet esdive, hiába jártak közbe jóakaróim, hiába szállt síkra Losonc város minden egyháza; erkölcsi testületéi, a szülők és tanítványok százai: akár a sóhivatalhoz fordultak volna. Minden szó, minden irás süket fülekre talált és engem, . csehszlovák állampolgárt, 1918 október 28-iki állapot szerint magyar nyugdíjjal dobtak ki — nyolchavi megkoplaltás után — tanári székemből az Urnák 1.929-ik évében julius 31-én. Az államfordulat után Stefanek Antal dr. és Bazovszkv Lajos dr. zsupán, kormányképviselők tanártársaimmal azzal vettek át, hogy ha iratainkat két héten belül vissza nem kapjuk, át vagyunk véve csehszlovák szolgálatba. Ha az első próbaévben nem váltam be a csehszlovák viszonyokba, miért nem bocsátottak el a szolgálatból. 45 éves fejjel még el tudtam volna helyezkedni. De megtartottak, sőt elő is léptettek a VI. 2. fizetési fokozatba. Aztán szerződést adtak azzal, hegy vagy aláírom vagy elbocsátanak. Ilyen nyomtatott szerződés aláírására rá- kényszeritettek minden ma,gyár tanárt, melyben egyoldaliia.e kimondják, hogy végleges átvételre, nyugdíjra nem számíthatunk. Ennek a vis majornak mindenki engedelmeskedett. Hiszen a törvény előtt az ilyen egyoldalú, kierőszakolt szerződésnek úgysem lehet jogi hatálya. A legtöbbje csak formalitásnak vélte a szerződést az átmeneti időre való tekintettel. De ezzel a most is érvényben levő magyar törvényt szesrték meg, amely kimondja, hogy egyoiMalnlag nem bontható fel a véglegesített tanár szolgálati viszonya. Ezt a törvénysértést tanártársaimmal szemben jóvá is tették idővel, amikor hivatalosan vévlevesitették őket s visszamenőleg ki is fiz**'ék nekik súlyos -ezresekben elmaradt fizetésüket. Csak velem szem,ben kivételeztek. Pedig ami az egyiknek jogos, a másiknak is méltányos. Tiz éven át nem javították meg a szerződésbeli fizetésemet, aminek folytán több mint 100.000 koronától fosztattam meg dacára annak, hogy ugyanazt a ununk át ugyanazzal a felelősséggel végeztem, mint tanártársaim- Mi több. sok rendkívüli munkát is bíztak rám: tankönyvirást, tankön yvbirálatot, könyvtár alapleltár ozását, selejtezését stb. A munkáimmal meg voltak elégedve, mert különben nem kaptam volna évről-évre jó tanári minősítést. Soha panasz nem volt ellenem, legalább velem nem közölték s mér is egyszerre váratlanul kitették az állásamból. Hát lehet volt véglegesített okleveles tanárt 10 éven át alkalmazni szerződéses munkásként? Hiszen a szerződést csak oki é véin élküLeknek, nem-szakembereknek szokás adni. És ilyenkor sem tarthat az ilyen alkalmazás tiz évig! Az elmúlt tiz év alatt a legnagyobb fokú bizonytalanságban, lelki gyötrelmek közt éltem. Olcsó munkást csináltak belőlem s ezt ímegtetézték a Dante poklába illő lelki kínzással. És ezek dacára is megálltam helyemet, mert professzoriként hitet tettem hivatásom szentsége és az ifjúsággal szemben tartozó kőfelességem magasztossága mellett. Dolgoztam, mint egy tanártársam sem az iskolában, az iskolán kívül, a társadalomban, Íróasztalom mellett. Felkeltem reggel négy órakor és lefeküdtem este 9-kor. Nem vettem részt tivornyákban, nem jártam korcsmákba, nem politizáltam soha, de a közért és a konszolidációért mindig készségesen ajánlottam %! szolgálataimat. Erről a minisztérium nem vett tudomást, nem adta meg a megszolgált béremet, praeterált. büntetett. Hanem... B-r-gy-'s csehszlovák tanárokat jutalmazott még akkor is, ha nem is érdemelték meg. De velem szemben, velem szemben mevta••adta még a legelemibb támogatást is. Velem szemben nem tudta azt, hogy milyen finom a tanár munkája s milyen finoman kell egy tanárral bánni, hogy aiagy, felelősségteljes munkáját csak niegközeíithelöleg is szerencsésen végezhesse. Engem megfigyelés alatt tartottak, rendőri spicliket járattak a nyomomban, leveleimet éveken át felbontották. Miért? — Nem tudom. És ezek az emberek hazugságokkal teli feljelentéseket tettek ellenem. De a minisztérium nem vizsgált ki semmit. Facsart, mint a citromot szokás s hagyott a holnap örökös bizonytalanságában. Újabb időben kiszivárgott három vád, de ezeket nem vizsgálták felül többszöri kérésemre- sem. A gyanusitások szerint 1.) a vörösök betörése idején a republika ellen ellenségesen viselkedtem volna. (Akikor miért neon csaptak el mindjárt, vagy miért nem csuktak le?) 2.) öombasaögön magyar irredenták gyűlésén részt vettem volna. (Pedig csak olyan ártatlan diáüoaselkéss táborozás volt ez a gyűlés. De ha irredenta gyűlés volt, miért nem folytattak le ellene eljárást?). 3.) Az „A Mi Lapunk" cimü ifjúsági folyóiratot magyar soviniszta és irredenta szellemben szerkesztem. (A pozsonyi skolsky referál adott a szerkesztésre engedélyt. Miért nem tiltotta el a szerkesztést az első gyanús sor láttára?). íme a kiszivárgott vádak nevetséges volta. De talán azt is mondhatják a minisztériumban, hogy a prevrát idején kétszer is le voltam csukva. Szent igaz! Egyszer 1919. február 2-tól 6-áig tizenegyed magammal (köztük Szilassy Béla dr. szenátor is) túszként le voltam tartóztatva, sőt ki is plakatiroztak azzal a súlyos fenyegetéssel, hogy ha Losoncon egy lövés dördül el, a losonci társadalom különböző rétegeiből vett túszokat le fogják lőni a Zöldfa kocsma előtt. — Másodszor 1919 február 27-étől kezdve 52 napig hetedmagam- mal internálva voltaim Illaván. Miért? — Máig se tudom. De a fiam s volt cseh igazgatóm, Ján Chvojka, azt mondták nekem, Bazovszky dr. akkori zsupán Lajos fiát az V- ik osztályban egyszer letérdepeltettem. A fiam szerint kétrendbeli lefogatásom Bazovszky zsupán magánbosszuja volt. És állítólag innen származik az a vélemény a minisztériumban, hogy veszedelmes magyar irredenta vagyok. És esodák-csodája, hogy ezt az irredentát oly sok éven át megtűrték a tanszékében. Vétkes könnyelműség! De talán ezt is meg lehet érteni, ha feltesz- szüik azt, hogy 10 évig nélkülözhetetlen voltam. Hiszen ha a magyar tisztviselők nagy része nem maradt volna a helyén, a szlovének ói berendezkedés talán sokkal több nehézséggel járt volna. Tehát meghagyták állásomban, de a gazdasági harcot — mint oly sok magyar ember ellen — ellenem is hatalmasan folytatták. A tiz év alatt megspóroltak rajtam több mint 100.000 koronát s most a nyugdíjnál is évente 15.000 koronát, amig csak élek. Ha egy magyar tanáron ennyit lehet megtakarítani, miért ne tűrtek volna engem meg tiz évig, míg fiatal, magyarul is alig tudó suppleus nem állhat a helyembe magyar tanulók nagy gaudiumára és gyötrelmére. Miniszter Ur! A lelkiismeretem nyugodt g bármikor kész vagyok fegyelmi ©lé álla- ni. Nem követtem el sem a republika, sem a törvényei ellen semmit. Engem elbagatellizáltak, ártatlanul büntettek meg, amikor nem véglegesítettek s nem adják meg a szolgálati éveim után kijáró nyugdijamat. Az én dolgom különben is már nem csak az én magánügyem, ez a magyarság, a konszolidáció ügye már s ki nem akarja ezt? — ön szociáldemokrata, a munka, a demokratizmus és a humanizmus embere. De nem vétett-e akkor, amikor a neve alatt büntetnek, hogy elveszik-e munkámat? Humanizmus-e az, amikor családommal együtt koldusbotot nyomnak a kezembe? Demokratizmus-e az, amikor nem egyforma mértékkel mér? — Az állam- polgárságért, pedig vitás sem lehetett, 3000 koronát kellett kiizzadnom. A fiamat katonának vitték s hazabocsátása után kellett, az állampolgárságért kérvényeznie, noha katonának állampolgárság nélkül is jó volt. Én Szlovenszkóba vagyont hoztam; a mostoha bánásmód miatt nagy részét fel keltett élnem. És mert nem véglegesítettek, az, 1921- 23-ik évekre kirótták rám a teljes jövedelmi adót, mig tanártársaimnál a törvénybiztosi- totta százalékokat elengedték, pedig állami alkalmazott voltam talán csak mégis, mikor az iskolai pedellus is az Most a nyugdíjazásnál elcsípték az 1929-ik évi augusztus és szeptember hónapot, 31 évi szolgálatommal 90 százalékos nyugdijat állapítottak meg, mert tényleges szolgálati éveimet a nyugdíjba csak 35 évnek számították, stb. íme, az egész idő alatt csak gyötrés, bér- fosztás a munkám jutalma. És mindezek dacára lojális és hü voltam mindig a republika és törvényei iránt. A jutalom érte az, hogy kidobtak az iskolából s még az illem-előirta legelemibb szokást sem gyakorolták egy 31 évig egy helyen becsületesen szolgáló tanárral szemben, hogy azt mondják: „köszönöm." Miniszter Ur! Én nem nyugszom bele tanári ügyeim ilynemű elintézésébe. Mivel bePáris, március 28. Ha a Matin legutóbbi jelentésének hitelt lehet adni, úgy Kutjepov tábornok el tűnésének rejtélyért végre megoldották a hatóságok. A jelenté? szerint a párisi rendőrség megállapította, as emberrablásban résztvetí öt egyén szem önazonosságát, de nyomozásának eredményét egyelőre még titokban tartja. Az az álrendőr, akiről a szemtanuk legtöbbje említést tett, hosszabb ideje Párisiben lakik, négy bűntársa azonban a normand partvidékről jött fel Páriába, egy nappal a rablás elkövetése előtt. Prága, március 28. A tegnapi minisztertanácson hosszas tanácskozások után elfogadták a behozatali jegyekről és a régi nyugdíjasokról szóló törvényjavaslatokat. Az utóbbi javaslatba fölvettek egy újabb szakaszt, amely a régi nyugdíjas papokra és a volt osztrák- magyar tábornokokra vonatkozik. A régi nyugdíjas tábornokok nyugdiját, valorizálni fogják a csehszlovák hadsereg ezredeseinek legmagasabb nyugdijosztálya alapján. A külföldön élő tábornokoknak nyugdijat nem fognak fizetni. Újdonság még a törvényjavaslatban az is, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy revízió alá vegye egyes nyugdíjasok vagyoni viszonyait és ha egyes régi nyugdíjasok vagyona vagy mellékjöv©delime egy bizonyos határt túllép, azok nyugdiját megvonhatja. A régi nyugdíj ások első csoport iának egyenjogú s Mására véglegesen 170 millió koronát irányoztak elő. A vasutügyi minisztérium ezenkívül a nyugdijemelés fedezése céljából még azt. kívánja, hogy az ál 1 aravasutaknak a vasúti jegyek utáni tízszázalékos adót adják vissza, a postaügyi minisztérium pedig a te- lefouilletékeik utáni adó visszatérítését igényli. A 'minisztertanács ezenkívül elfogadta még a postatakarékpénztárakról szóló törvény- javaslatot és végűi a kereskedelemügyi mi- nisztériiuimnak azon két jegyzékét, amelynek BALL PALAIS THEAT1E Al-fSUMlItl Pnbo, Váolanké nánu Telefon: 37769. | Ma és mindennap nagy szenzációs vi- jp lágvárosi műsor. Két zenekari Előkelő magyarok találkozóhelye. adott fölytaimodjványa imra választ nem kaptam, itt a nagy nyilvánosság előtt kérem a fegyelmi vizsgálatot, a revíziót. Nem kérek kegyet, de tanártársaimmal egyenlő elbánást, méltányosságot, emberiességet, igazságot. Pravda vitézi! Loson-c. 1930. március 27. Sclierer Lajos, elbocsátott reálgiimn. tanár. A társaság három tagja Cabour környékére hurcolta a tábornokot, akit egy motorcsónakon vittek a szovjetgőzöshöz. Az Eoho de Paris megtetézi ezt a szenzációt azzal az értesülésével, aiuély szerint az emberrablék egyike lelkiismerctfnrda- tásíól hajtva jelentkezett a rendőrségen, beismerte bűnét és megnevezte bűntársait, akik — vallomása szerint — bolsevista ügynökök parancsára vitték véghez az emberrablást. egyike a fényüziési adó alá eső árucikkeket, a másik pedig a forgalmi adó alá eső importárukat tartalmazza. A mezőgazdasági válság elleni intézkedések keretéiben elfogadta a minisztertanács azt a kormányrendeletet, amellyel a Lengyelországból behozott kenyérre 8 fillér forgalmi adót vMuék ki kiíogramon- kint. Végül jóváhagyta a minisztertanács az Anglobanknak a Prágai Hitelbankkal és a Cseh Kereskedelmi bankkal való fúzióját. — Elitélték a volt Kassai Napló munkatársát a Tost László elleni sajtóperben. Kacsai ezerkesztő- eégünk telefonálja: Még 1928 júniusában történt, hogy az azóta megszűnt Kassai Naplóban gúnyos hangú támadó cikk jelent meg Tost László, az országon kereezténynzocáalista párt kassai kerület tének titkára ellen. A támadó cikk válasz akart lenni azokra a zsidó z&argónban irt humoros izú. levelekre, amelyek Tost László tollából A Nép c. kassai hetilapban jelentek meg és amelyek káüigu- rájni akarták az abban az időben zsidópártivá vedlett Kassai Naplót. A támadó cikket, amelyért a felelősséget Spielberger Leó hírlapíró válailta. Tost László sértőnek talált magára nézve és sajtó* pert indított, a Kassai Napló ellen. A kassai kerületi bíróság, kmet-tanáesa Ponyicky dr. elnökletével ma tárgyalta az ügyet és Spielberger Leót sajtó utján elkövetett becsületsértésben mondotta ki bűnösnek, amelyért 300 korona fő és 200 korona mellékbüntetésre ítélte, amit behajthatatlanság esetén hatnapi fogházra lehet átváltoztatni. Az ítéletet a bíróság nem függesztette fel. S p fel bor ger Leó fellebbezést jelentett be az Ítélet ellen. Pilsudski marsai bátyja áll a lengyel kormány élén Varsó, március 28. Szymanski dezignált lengyel miniszterelnök kudarca után az államfő Pilsudski Jánost, Pilsudski marsall bátyját bízta meg a kormányalakítással. A dezignált miniszterelnök azt ajánlotta az államfőnek, hogy abban az esetben, ha kormánya nem tudna a szejmmel együttdolgozni, uj választásokat kell kiírni. Időközben a légkör megtisztult és meg lesz az a nyugalom, amelyben a választások zavartalanul lefolyhatnak. Pilsudski János miniszteri listáját még ma összeállítja. Egyelőre nem tudni, vájjon a marsall megtartja-e bátyjának kabinetjében a hadügyminiszteri tárcát. Ha a kabinet nem teljesiti Pilsudski marsall követeléseit, akkor visszavonul és helyét egyik bizalmas tábornokának adja át. Daszynski szejmmarsall a parlamentet holnap délutánra hívta össze. Világosság derüli Kutjepov tábornok elrablásának rejtélyére ? Jelentkezeti az egyik emberrab tó és elárulta társait Uiabfe módosításokkal Andii a üiüisztertanács a régi ipgdijasokró! szilé törvényjavaslatot
