Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-25 / 70. (2291.) szám

Mai ixántunfe f6 oldal —■— ^ ÍX. évf. 70. (2291) szám Kedd ’ 1930 március 25 Előfizetési ar: evente 300, félévre 150, V j\ SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: 1'4'h ' 7 * 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOtltlKCLl JlOLpiLCLpjCl Felelős szerkesztő- hivatal: Prága ü., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Esjyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap. Praha Szalagnyelv Irta: DARVUS JPÁNOS Középeurópának ma a sarlósfiuk a leg- fédreértettebb fiataljai. Mindenki félreértette őket, barát, ellenség egyaránt. Félreértette őket az, aki budapesti kirándulásukat aran- zsirozta, félreértette őket a budapesti rend­őrség, félreértette a csehszlovák sajtó, félre­értették a pesti szociáldemokraták, félreér-! tette a magyar kormány, de még a csebszlo-1 vákiai apák és fiaik is. Senki sincs tisztáiban j velük. Bizonyára ők magok sem nagyon. Az összes félreértés főoka az, hogy a fiúik ! koszoínszalagok nyelvén próbáltak Pestien! dadogni és ezt az uij „virágnyelvet" nem na- j gyón méltányolják Közópeurópában. A fiuk ! diákkorban előszeretettel- tamiljaik az árgus- szemű öreglek kijátszására a virágnyelvet, - a bélyegnyelvet, a szinnyelvet, a legyezőnyel­vet, a zsebkendőcsüiosöknyelivet s ehhez ha­sonló szellemességeket. Ezek a nyelvek még az eszperantónál is egyszerűbbek s kis nyelvtanaik m ellény zsebki adásban potom áron kaphatók minden planétaárus papagá­jánál. Ám a sarlósfiuk igényesebbek, ők már nem elégedtek meg a virágnyelvvel, ami a virágkoszoruk és csokrok áinyufjtása esetében illetékes, nem, ők újítók s itt is ugat próbáltak meg: szalagnyeivei. Szalag-: nyelven akarták 'kifejezni hódolatukat már- j cius 15-én Petőfi előtt, aki, mint utolsó ver- j sei bizonyítják, nemzeti forradalmár volt. A j koszorúban ott volt a piros-fehér-zöld szili,' hogy az odaáti magyarok örüljenek, de ott j volt a piros-fehér is, hogy a csehek se ve-1 gyek zokon a kódolást, ott volt a kék-fehér- j piros, hogy a szlovákok se legyenek kifelejt- j ve, csodálatosképpen odakerült a kék-sárga- vöros román szalag is, de a kollekció teljes- j ságeért a szép horvát színek meg a szerb szalag is hódolt, de végül, hogy a szocialista élvtársakmak is legyen ünnepük, ott volt a vörös szalag is. A fiatalok szeretik a sok szint. Akkor szép az élet, ha tarka. De a szalagnyelv színeivel a szimnyelv romaintiká- j ja aligha termelt szinpempásabb csokrot,; mint amilyennel a sarlósok lepték meg a j világot Csak az a kár, hogy a szalagnyelv- j nek miég nincs meg a melényzsebkiadása s igy a sarlósok szép szivárványszínű kollek­cióját megfelelő szótár hiányában mindenki félreértette. A sarlósok utólagos magyaráza­tából kitetszik, bog}- koszorújuk szalagjai nem az utódállamok zászlószinei, hanem csak a középeurópai nemzetek szimei voltak. Ezzel a magyarázattal a magyarok is meg j lehetnek elégedve, a csehek is, a szlovákok j is, a románok is, a horvátok is, a szerbek is. Csak a ruszinok nem, mert őket kifelejtet­ték. A németek sem, mert. róluk is meg­feledkeztek. De a szalagnyelvben laikusok számára az a legnehezebb probléma: mióta vannak a magyar Sarlóban csehek, szlová­kok, románok, horvátok meg szerbek? Mert az eddigi előiiéle bek szerint csak az illető nemzet maga használhatja a saját színeit s a nemzeti színeket nem lehet csak úgy köl­csönkérni ideiglenes használatira vagy ha­szonbérletbe. A sarlósok e tekintetben újí­tottak, behoztál? a nemzeti színei? en gros kölcsönzésének rendszerét, egyszóval uij sza­lagnyel ivet csináltak. Persze az uj nyelv M- beli zűrzavart okozott. így jár az, aki uj virágnyelvet csinál. Nekik először iméllény- jjsebki adásban kellett volna megírni ok a szalagnyelv szótárát, melyben többek között vezető helyen kellett volna közölniük, hagy a cseh, a szlovák, a magyar, a román, a hor- vát é,s a szerb szalag a vörös főiszalag alatt ennyit jélent: „Dunai konföderáció" — vagy 8 WSt Q8^pQ(u0|í 91 Uj polgárháború Lengyelországban? Veszedelemmel fenyeget a szejm holnapi ülése - Könmmomüék a parlamentben - A tisztek a munkások rohamcsapatai ellen Varsó, március 24. A lengyel szejmben a Pilsudski-párt és az ellenzéki többség közt lévő ellentét egyre mélyül és újabb kirob­banással fenyeget. Miközben Szymanski, a szenátus marsala és dezignált miniszter­elnök, tovább folytatja tárgyalásait a kor­mány megalakítására, a szejm vezető kö­rei attól tartanak, hogy az államfő még az uj kabinet megalakulása előtt feloszlatja a parlamentet. E hét végén a szejm ás a sze­nátus költségvetési ülésszaka befejeződik, ugyho^v az államfő megkapja azt a jogot. hogy a költségvetés formális elfogadása j nélkül az ügy sürgősségére való tekintet-! tel bizonytalan időre elnapolja a népkép- j viseletét és tetszésszeirinti rend eletekkel kormányozza az országot. Pilsudski bJokja i kijelentette, hogy minden erejével meg fogja gátolni, hogy a szejm a kormányala­kítási kísérletek befejezése előtt ülést tart­son. Daszynski szocialista szejm marsai! ennek ellenére holnapra ülést hivott össze, amely valószínűleg viharos tesz. Pilsudski tisztjei állítólag újból akcióba lépnek. Lap­jelentések szerint a volt kormánypárti képviselők könnybombákat hoznak maguk­kal, hogy megzavarják az ülést, más hírek szerint a szocialisták a munkásság roham- osztagait mozgósítják és elzárják a szejm környékét képviselőik védelmére. A rend­kívül feszült helyzetre való tekintette] a rendőrség nagyarányú intézkedéseket tett, de nem valószínű, hogy az összeütközése­ket meggátolja. Gandhi már forradalmat hirdet Passzív rezisztencia helyett fegyveres ellenállás — A nők mozgalma London, március 24. Az indiai helyzet egyre veszedelmesebbé válik. A legújabb jelentések szerint Pandit Nehru a pánhin- dn kongresszus tegnapi ülésén kijelentette, hogy a kongresszus nem tesz különbséget Gandhi passzív rezisztenciája és az erősza­kos élte,átállás között, azaz bármely pilla­natban hajlandó India forradalmasítására. Maga Gandhi is megváltoztatta eddigi állás­pontját, amennyiben az utóbbi napokban egyre nevesebb és egyre tüzelőhb beszéde­ket mond Anglia ellen s a fegyveres ellent- állás gondolatától sem riad vissza. A kor­mány Ghánáit szemmelláthatóan nem akar­ja letartóztatni, mert attól fél, hogy a le­tartóztatás után a hinduk elkeseredése elemi erővel törne elő. Gandhi legutóbbi beszédében kijelentette, hogy az angolok valószínűleg életfogytiglan börtönben fog­ják tartani s ha egyszer letartóztatják, egy távoli szigetre internálják, ahonnét nincs menekvés. London, március 24. Az Observer londoni j munkatársának jelentése szerint Gandhi napról-napra élesebb hangon nyilatkozik. Kórsadban kijelentette, hogy éjjel-nappal imádkozik az angol uralom megdöntéséért. _ a lázadás vallásommá vált — mondot­ta — és hazafias kötelességemnek tartom a forradalom hirdetését. Épp ugv, miként biztosan tudom, hogy élek, meggyőződéssel tudom és érzem azt is, hogy az angolok in­diai uralmának napjai meg vaunak szám­lálva. Arról nincs szó, hogy azokat eltesz- szük láb alól, akik uralkodnak, csupán az uralkodás formáját akarjuk megváltoztatni. Kalkuito;- március 24. Mától fogiva számos , hindu asszony is a forradalomhoz ősalaké zott és a nőik ugyancsak fölkészültek arra, hogy a sőmonoipótiuimoit megtörjék. A női mozgalom élén Gandhi felesége áll Április elején hét asszony fölfeeirekedik a vezér AJh- madiabad melletti falujából és Gandhi módijá­ra. a tölteti sóvádéfcre gyalogol. A kis csapatot Gandhi felesége vezeti. Gandhi tegnapi be­szédében kifejezte reményét, hogy "z enge­delmesség megtagadásának hadjáratában a hindu női? a tőlük telhető erővel támogatni fogják a férfiak akcióját. A legalsóbb kasztok harcra készülnek Bombay^ március 24. A „megérinthetetle- nek“, a legalacsonyabb hindu vallási és tár­sadalmi kaszt, amely mint ismeretes, még templomba sem járhat, elhatározta- hogy erő­szakkal nagyobb jogokat viv ki magának. El­ső kísérlete azonban véres kudarccal végző­dött. A legalacsonyabb hindu kaszt tagjai teg­nap megkísérel tóik, hogy behatoljanak az egyik bombayi hindu templomba, ahová ed­dig nem tehették be lábukat s ahol még az is meg van tiltva, hogy7 az alacsony kaszt egyik tagjának árnyéka a magosabbrangu kaszt valamelyik tagjára essen. Az illető hin­du lemploin tagjai előzetesen tudomást sze­reztek a megérint hetet! enek támadási tervei­ről és jó pénzen markos legényeket bérelték- akik furkósboiokkal fogadták a beteli dó dó­kat. Valóságos uccui harc támadt, amelynek csak a rendőrség vetett véget. A legalacso­nyabb hindu kaszt egyelőre kénytelen volt lemondani szándékáról, de április 7-én. Rali- ma isten születésnapján hatalmas tömegtünte­téseket terve:.-. A hatóságok megtették a kel­lő előkészületeké t • A romín néppárt követeli Károly extrónörökös visszahívását és a régenstanács félreálütását Bukarest, március 24. A román néppárt va­sárnap Bukarestben nagygyűlést tartott, amelyen Avarescu pártelnök mondott na­gyobb beszédet. Avarescu megállapította, hogy a Maniu-kormány egyik hibát a másik után követi el és válságba sodorja az orszá­got. Nastasescu kijelentette, hogy a régenstanács nem teljesiti kötelességét ezért félre kell állítani és vissza kell hívni Károly volt trónörököst. Teoderescu volt miniszter kifejtette, hogy az államrend minden igaz barátja még a forradalom árán is köteles minden eszköz­zel eltávolítani a kormányt. Bukarest, március 24. Az Universül sze­rint Bratianu Vintila kedden délelőtt meg­jelenik a régenstanács előtt és részletes je­lentést tesz az ország katasztrofális politikai és gazdasági helyzetéről. Követelni fogja a régenstanács tói a kor­mányhatalom azonnali átadását. Bratianu szerint csupán a liberális párt oldhatja meg a helyzetet és pártja hajlandó a súlyos viszonyok dacára is a felelősséget minden­ért elvállalni. Bratianu a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy a keddi audienciát mint dezignált minisz­terelnök hagyja el. Politikai körök véleménye szerint a helyzet kétségtelenül súlyos, de lehetetten jóslások­ba bocsátkozni. BBBHHBBHHnHnnnnnáinmH&Mmi szánéival kiegészítve: „Páneurópa" — avagy ugyanez a sainisziimifónia sarló és kalapács jeggyel: „Európai szovjet". No, de ne túloz­zunk. A sarlósok nem kalandoztak el ilyen messzire. Az ő szál agg yüljtemén yük még nem ennyire teljes. Hiába hittek a vörös szalag miatt a pesti vöröslőik, hogy a sarlósokban már maradék nélküli vörös elvtársaikat pro- tezsálbatnak. Nem, a sarlósok sem nem vö­rösek, seim nem fehérek, sem nem sárgák, sem nem zöldek', hanem mindegyik színből van bennük egy kevés. Eklektikusok és ek- 1 efctioizmaufsukkal eltévedtek és maguk felől; megtévesztenek mindenkit. A különböző j 4 r1 gák, a zöldek, a feketék, a szürkék stb. té­vesen mind a magukénak gondolják ezeket a reményteljes és reméayszinü fiatalokat. És pedig a sokait sejtető szalagnyélv jogán. Sze­gény sarlósok, ők valóban mindenkit szeret­nének szeretni, mindienki.nek szeretnének a kedvében járni s szeretnék, hogy mindenki a magáénak higyje őket. Naivság ez, de azért mégsem lehet haragúd n i rájuk. Más ebben a korban bélyegeket gyűjt kollekcióba, ők el­veket gyűjtenek. És ez valami. Csak egyet nem .ériek meg náluk. A pesti Htjukat. Azzal a buzgalommal és azzal a pénzzel bizonv akár Pozsonyban is meg- voifeia a szatod^ágilms Petőfi szobrát. Minek kellett ezért a hűhóért né­hány száz kilométernyire Pestre utazni és a szegény diákok pénzéből oda-rissza külön­böző államvasutakat, gazdagítani személy- és poggyászíjegyek árával, amikor itt. helyben, saját városukban. Pozsonyban i- van Petpfi- szobor? Hiszen a pesti Petőii-szobor úgyis elég koszorút és szalagot kap így ünnep al­kalmából, a pozsonyi meg semmit. Ez nem igazság. Nekik, mint pozsonyi fiuknak, hatá­rozottan ezt az elárvult pozsonyi Petőfi-szob- rot kellett volna fölkarolniuk. Először is az­ért, mert. ez itthon van, másodszor, mert itt az egész dolog olcsóbb. Hic Rhodus, kic sállá!

Next

/
Thumbnails
Contents