Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-25 / 70. (2291.) szám
2 HHW márotoí 96, koM Moszkva takaródat fal A vallási törvények enyhítése után uj visszakozás - A választójog kiterjesztése - A nem proletárok is kapnak kenyérlegyet elrendeli, hogy olyan területeden, ahol a mezőgazdaság kollektivizálása megtörtént, csak a valódi ku'lákoktól vehető el a ház és a földbirtok, mig a választójogot nem élvező egyéb személyek birtokát nem szabad bántani. Berlin, március 24. A szovjet központi végrehajtóbizottsága feltűnő stkeltő rendeletet adott ki, amely megszünteti a nem proletár osztályok eddigi háttérbeszoritá- sát. Ez a határozat nemcsak a választójogra, hanem számos más jogra is vonatkozik. A nem proletár osztály tagjait ezentúl nem szabad kiűzni lakásukból és a jövöben ugyanolyan élelmiszerjegyeket kapnak, mint a proletárok. A nem proletár gyerekek tanügyi viszonyait is megjavítják. A rendelet éles eltéi’cst jelent az eddig érvényben volt rendszabályoktól. Utolsó kétségbeesett kísértetek a londoni flottakonferencia megmentésére Lord Tyrell párisi demarsa — Briand visszamegy Londonba? — Japán is takaródat fuj — Hoover az ellentétes kívánságok kereszttüzében Bethlen Parisba utazott Budapest, március 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Bethlen István gróf miniszterelnök ma a párisi expresszvo- nattal Parisba utazottt, hogy részt vegyen a keleti jóvátételi konferencia tárgyalásain. Minden valószínűség szerint a hét végén An- gorából visszaérkező Walko külügyminiszter szintén Parisba fog utazni. A szenátus ülése Prága, március 24. A szenátus mai ülésén a kormány benyújtotta a képviselőház által elfogadott lakástörvényeket. Az eddigi diszpozíciók szerint a szenátus legközelebbi ülése csütörtökön délután lesz, amelyen már letárgyalják a lakástörvényeket is. A következő hét hétfőjén a költségvetési bizottság benyújtja jelentését a költségvetésről s a jövő hét keddjétől péntekig tart a szenátus költsgvetési vitája. A költségvetési bizottság holnaptól kezdve minden nap, ha szükséges, éjjeli üléseken is tárgyalja a költségvetést. Alig harminc szenátor jelenlétében, teljes érdektelenség mellett nyitotta meg délután öt órakor Soultup elnök a szenátus mai ülését. A szenátus tárgyalta a bírósági eljárásokról szóló törvényjavaslatot, amit már egyikben letárgyalt a szenátus, azonban módosításokat eszközölt rajta. A szenátus módosítása szerint az egyes birákhoz kerülnek azok az ügyek, amelyek ötezer korona összegig terjednek, mig a képviselőház ezt a határt tízezer koronára akarta fölemelni, úgyhogy ez a törvényjavaslat ismét a képviselőház elé fog kerülni. A törvényjavaslat vitájában részt vett Helfer német szociáldemokrata és Stolberg német keres'ztényszocialista szenátor. A szenátus ezzel a módosítással elfogadta a. javaslatot, majd második olvasásban a megyei nyugdíjasokra vonatkozólag az utódállamokkal kötött egyezményt és végül egy mentelmi ügyet tárgyalt- le. A szenátus formális második ülést is \ tartott, amelyen a lakástörvényeket kiutalta a szociálpolitikai b i zo11ságnak. Az olasz földmfveiésiígyi miniszter Budapestre érkezett Budapest, március 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) G-iaeomo Acerbo olasz földművelésügyi miniszter vasárnap délelőtt tizenegy órakor a déli vasúti pályaudvaron Budapestre érkezett. Ma- yer János földművelésügyi miniszter több politikai és társadalmi előkelőség kíséretében fogadta az olasz földművelésügyi minisztert. A pályaudvaron megjelent a budapesti olasz követség személyzete is. A pályaudvar körül nagy tömeg gyűlt egybe, amely éljenezte az olasz minisztert. Giaco- mo Aeerbo vasárnap délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és megismertette velük Olaszország mezőgazdasági álláspontját. Moszkva, március 24. Miután a szovjet- kormány a közelmúltban visszavonta vallásellenes törvényeit és vallási politikájában általános visszavonulást rendelt el, ma uj rendelet jelent meg, amely ismét bizonyos megalkuvást és az eddigi szigorú rendszer enyhülését jelenti. Az úgynevezett proletárellenes osztálynak eddig nem volt választójoga. Az uj rendelet szerint most ez az osztály is megkapja a választójogot. A választásra nem jogosultak listáit alapos revízió alá veszik, s mindazoknak, akiktől jogosulatlanul vették el a választójogot, újból visszaadják. A rendelet végül London, március 24. Lord Tyrell párisi angol nagykövet tegnap meglátogatta Páris- ban Briand francia külügyminisztert és de- marsában még egyszer fölszólította Francia- országot, hogy kövessen el mindent a flottakonferencia megmentésének érdekében. A londoni delegációk az angol nagykövet de- marsától sokat várnak: mindenesetre ez az utolsó kísérlet az összhang megteremtésére. Hivatalos angol részről vasárnap elismerték, hogy Tyrell lépésének „a konferencia sorsa szempontjából elsőrangú jelentősége van“ s a demars után megvan az a remény, hogy a jövő héten néhány francia miniszter, esetleg maga Briand is, visszajön az angol fővárosba és folytatni fogja a félbenmaradt tárgyalásokat. Az amerikai delegáció szokatlan nyíltsággal nyilatkozott az újságíróknak. Szerinte MacDonald és Stimson ezen a héten utolsó döntő kísérletet tesz az öthatalmi szerződés megkötésére s ha a lefegyverzés keresztülhaj- szolása lehetetlennek bizonyul, legalább annyit határoznak el Londoniban, hogy az öt hatalom öt évig nem épit uj hadihajót. Az amerikai újságíróknak nyilt kérdésére, vájjon Anglia és Amerika komolyan foglalkoznak-e a Franciaország által kívánt biztonsági szerződés megkötésének gondolatával és vájjon a francia formula elfogadása a konferencia megmentésének egyik lehetősége-e, Stimson kijelentette, hogy a jövő héten, amely alatt minden erőt össze kell szedni a konferencia megmentésére, nincs lehetetlenség és a biztonsági szerződés kérdése is szóba kerülhet. Hoovert a szenátus nacáonáliista és reakciós elemei állandóan azzal a kívánsággal bombázzák, hogy Amerika ne engedjen Franciaországnak és ne határozza el a leszerelést. Ezzel szemben Amerika pacifista egyházi és női szervezetei ugyanilyen energiával követelik Hoo- verfcől, hogy kövessen el mindent a nagy béke- törvények elfogadása érdekében. Ebben az összefüggésben föltűnő, hogy MacDonald egyik bizalma* újságírója a vasárnapi lapokban sürgős fölhiváet intézett Hooverhez és arra kéri, hogy tegyen végre valamit, amivel a konferenciát megmentheti. Amerika eddig ugyanis nem engedett mereven elutasító álláspontjából. A japán kormány tegnap arról értesítette az angolokat és az amerikaiakat, hogy ellenin- ditványalt csak a hónap végén teheti meg. A londoni japán delegáció teljhatalmat kapott az öthatalmi paktum megkötésére, de ha az ötNem jön többet vissza. — De ha akarjuk, ha mi ketten akarjuk, még egyszer, igen a tavaszt, akkor se? Sohase? —< Lehet... Nem tudom ... — Milyen szép volna, képzeld, még egyszer, az élet, ahogy elindult, mik voltunk mi akkor, és nem is olyan régen, hát nem érzed, mámor és levegő, illat é.s csírázás, mit tudom én, hát lehetetlen, miért lehetetlen? Csókolj meg, életem! És a férfi lehajolt s megcsókolta az asszony fehér kezét. —- A számat, az ajkamat, a szememet, a homlokomat, hallod, tavasz van, a mi tavaszunk! — Igen, a mi tavaszunk. És a férfi meredten bámult le a mélybe. — Sohase jön vissza? Milyen jó volna! — Minden visszatér... Hiába ... Tavasz, nyár, ősz, tél. Minden. Emlékeink. A csókok. A tenger. A tűz... Jön minden... És mi megyünk tovább. Fehurrott és elindult,. Visszafelé. Rettenetes —- síkoltotta az asszony —, hát hiába, hiába jöttünk ide? —• Men jünk!... És vigyázz, el ne törd a lábadat ... Hátat fordítottam nékik’, olyan szomorúak voltak'. ÜT. A szerpentínuton két alak közeledett. Ezek nem a lejtőn kúsztak fölfelé. Nyugodtan, csöndesen jöttek ,s nem szóltak egymáshoz nem- mit Az asszony kicsiny volt. Finom Takkcipőjo ragyogott a, napban, puha,, selyem-ruhája tapadóban fedte 'Száradó testét, s borús ernyője gondosan védte ráncos, szikár arcát a nap tűzetni. A férfi magas volt. Nadrágja éles vonalban esett le hosszú lábszárán, nyurga nyakán az évek ráncai szelíden tornáztak, ősz haja gyéren csillogott ki kai au ka alól a tavaszi fényben, amely már semmiféle színre sem tudta megfesteni kemény, sárga arcát. Jöttek és hallgattak. Aztán megálltak. És néztek messze, messze lefelé. Úgy néztek, oly meaeeire, oly iszonyú és elérhetetlen livalüá*hatalmi paktum helyett háromba tál mi szerződést kötnek Londonban, akkor a japán delegációnak uj direktívákat kell kérnie Tokióból, mert a helyzet teljesen megváltozik. Londoni japán körökben utalnak arra., hogy a háromhatalmi szerződés esetén Japán Amerikának és Angliának nem engedhet annyit, mint eddig tette. Junisss&si! m választás London, március 24, MacDonald levelei irt az északangliai választói szervezetekhez, melyben biztosítja a választókat arról, hogy a bányatörvény hamarosan tető alá kerül. A' bányatörvény elfogadása után nagy reformprogramot terjeszt a parlament elé. Ha a kormány ellenfelei e program keresztülvitelében tulnagy nehézségeket gördítenek a munkáskormány útjába, akkor az uj választások kiírásánál MacDonald rámutat arra, hogy a súlyos gazdasági depresszió idején az uj választások nem kívánatosak, de az ellenzék mindenáron ki akarja azokat erőszakolni. A munkáspárt nem fél az uj néphatározattól és a választásokat mindenesetre a kisebbik rossznak tartja, ha másrészt arról van szó, hogy gyönge kormány uralkodjék Angliában. ba, hogy a szemem sugara nem tudta követni a tekintetüket. Hová nézhettek ezek? És álltaik ott és néztek, egyre néztek visszafelé, s ahogy jöttek, néhány perc múlva ugyanolyan szótlanul, csöndesen visszafelé imboly ogt-ak. Az ernyő most olyan volt, mint egy finom kereszt, ment a kereszt lefelé, ereszkedett, repült egy sirhalom felé ... IV. Ő, tavaszi komédia! Miért jöttem én ide? El akartam indulni. De a viráglepel egészen rámnehezedett. Nem tudtam megmozdulni. Hangok ... Kacagás! Megint jönnek. Két édes, apró gyermek kergetőzőtt a szerpentinen. A fiú tízéves lehetett, & lányka ugyanannyi. A leány kergette a fiút. Hajukban virág, a kezükben gally, a szemükben szépség. Kicsiny sugarak, még átlátszók és tiszták, az életen innen, szentek és a játék bolondjai, a tavasszal játszanak, s a tavasz űzi őket. ártatlanok é s sírni tudnak fájdalom nélkül. Ilyenek voltunk mi le? Azok is? Az első szerelem mámorosai? És akik már hiába keresik a tavaszt? És ők is, a fáradt, aggok, az enyészet néma. jegyesei? Ijedten húzódtam össze a fa alatt, hogy meg ne zavarjam őket. —< Április szamara! Április szamara! • kacagott a kislány, —* ápriüe szamara, ugy-e felültettelek? —• Nem, nem, nem — tiltakozott a fiú —, láttam, a nagyapus volt... — Dehogy, idegenek, te április szamara... És máris futott, visszafelé ... A fin felkapott egy göröngyöt, a kislány felé fordult, de aztán meggondolta magát. A virágos fa felé dobta, amely alatt én szornor- kodtam. — ö az április szamara. — mormolta önmagának és ö is futott, visszafelé. — Ó. tavaszi komédia! mormoltam magamban és fáradtan söpörtem el mellőlem a szét málló göröngyöt, amit a kisfiú felém b*Sárost Árpád: FELHŐK Buzsuzik a nap. Aranysugarak, Mint forró kézszoritás siklanak. A tetők fölött éji hatalom, Gonoszság rirraszt bomló falakon. Felhők szeszélye lent játékot üz: Holt várak ormára holdakat tűz. Haragos tenger, szörnyű vízió: Egymást tiporja a sok ködhajó. Uj csodák születnek: álomasszonyok. Mindegyik véres paripán robog. Tüzmezők lángján vert emberszivek. Sorshidak ivén a Kétség piheg. Felhők szeszélye, ez a te képed: Élet. Tavaszi komédia Irta: Berkes ímre I. Egyszer lenn ültem a völgyben b a tavasz leszállt mellém a hegyek közül, mint egy szolid madárka. A tavasz énekelt és akkor én is énekeltem. De ez már nagyon régen volt, tavaly vagy harminc éve, nem tudom, oly régen volt, s most a tavasz már nem száll le mellém, hanem én futok a tavasz után. Tegnap sütött a nap s a zugligeti fák csendesen susogtak mellettem. A nap a homlokomon ült, mint egy a múltból idehullott parázs, és én egy kicsiny fa alatt feküdtem. Geupa fehér, eres, remegő virág játszadozott az arcom fölött, a .szememen, a mellemen. A fa vi- rágzo-tt itt a tavaszban s a virágok elborítottak engem, mint könnyek és mint csókok, nem tudom, talán kiégett sebek voltak, — s táncoltak fölöttem, hogy ne gondoljak többé semmire. Ez fenn, a hegy lejtőjén volt. Alighanem elaludtam s a kis régi völgyről álmodtam néhány porcig. Kinyitottam a szememet. A hegy avaros utján egy fiatal lány kúszott fölfelé. Arca piros volt, & félig nyitott száján szakadozott lihegés tört elő, mint édes muzsika. Hátra-hátranézett, mögötte egy tacskó férfi lépkedett a nyomában. Erős, friss, barna gyerek, csupa ideg és izom, a szemével jött s a szemével beszélt szótalanul. Odaértek a kis tisztásra, a nyúlánk, apró kis gyepro ültek, a férfi a lányka derekához nyúlt, de az felugrott, mintha forró testét csípés érte volna. — Ne, ne, ne, — suttogta ,s a szeme az ég fel éfordult vágyó iszonyattal a káprázatban és a csendben, — valaki meglát bennünket, jaj! / És körülnézett. \ —, Szeretlek, imádlak! — mondta a siiheder; letörte a lány két karját, magához szorította és megcsókolta. —• Mindig szeretsz? — Mindig szeretlek. — Örökre? —i Örökre. És szaladtak tovább fölfelé a hegyoldalon, két vad és szűz árnyék a mindenségbeu, büszkén és gyönyörűen és nem néztek többé hátrafelé. Mögöttük nem volt. még semmi... A völgyet, ahol én ültem és vártam egyszer, még nem ismerték. Ezek a hegyre tévedtek eszméletlenül A fa is kéjben virágzott fölöttem e rámbo- rult, mint a legszebb halotti lepel, hogy ive láthassanak engem. n. Újra elaludtam. Valami kimondhatatlanul szomorú '-beszélgeti'~ro ébredtem. A gyepen, közel hozzám, egy asszony ült a.z urával. Mind a ketten szépek voltak és még ifjak, a nyár telje az arcukon, a a szemükben, bizonytalanság és félelem. — Nézd, virág, virág, — mondta az asz- -zony. — Igen, lehullik, elvész, semmi... — Tavasz ,.. —< Jön óé eimegy. Itt xoíit. Tavast. Itt volt.
