Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-22 / 68. (2289.) szám
UuU'kiUá £níá, Diwtui/iUi Tudós professzor Hatvani csodálatos élete Rimaszombattól Losoncig — A debreceni pestis — Miért 1a- szanah a hívók a templomban? — Három császári arany és egy tunikára való hollandi szövet — Megtalálták Hatvani István önéletleirását Vendéglő és kávéház Szlovenszkó egyik jól látogatott fürdőjében már as 1930. évi für- doidénytol kezdödöleg bérbeadó. Ajánlatok „Elsőrendű üzlet" jelige alatt a kiadóba kéretnek. gősebben kellene rendezni s különösképpen pedig keresni kell az iparral való megegyezés módját, mely megegyezés a két legfontosabb termelési ág terményei árának a paritását létrehozza. Hangsúlyoztam azt is. hogy oly kartelltör- vényt kell alkotni, amelynek nem az volna a feladata, hogy’ a kartellek alakulását az üzemek racionalizálásának szemszögéből megakadályozza, hanem, hogy hatékonyan avatkozzék bele a kartellek áralakitási tevékenységébe, hogy egy-egy kar telinek a megalapítása ne hozza magával mindig az áremelkedést, mint az most történik. Ezekre az intézkedésekre volna pillanatnyilag szükség, ezek segíthetnének pillanatnyilag. mert a mezőgazdaságnak igen gyors, sőt azonnal nyújtandó segítségre van szüksége. Egyéb törvényes intézkedések, mint amilyenek a vámpolitikai és kereskedelmi politikai rendszabályok, csak másodsorban jönnek figyelembe, mert ezeknek végrehajtása, illetve megvalósítása hosszabb időt igényel. Alapos segítség csak az eardpa; áSSam@k eg^üttmM- tíésÉSéS remélhető Egyszer azonban meg kel! jönnie annak az időnek is, hogy az európai államok átlátják, hogy egymásra vannak utalva és hogy egymást kölcsönösen kell ellátni ok és segélyezni ök. Magyarország és Jugoszlávia terményíölös- lego éppen csak Csehszlovákia és Ausztria számára elegendő s igy az elosztást nagyobb körben racionálisan kell megcsinálni. Mert mit kell látnunk ma? Németország a tengeren túl levő államokból 2 millió 430.000 tonna gabonát importál, ezzel szemben R> mániából, Jugoszláviából és Magyarországból csekély 8000 tonnát. De ez az arány mutatkozik mindenütt. Belgium például a tengeren túl levő államokból 1,150.000 tonnát, az európai államoktól 10.000 tonna gabonát vesz át; Franciaország a tengeren túl Levő államokból 1,616.000, az európai államokból 56.000, Angolország a tengeren túl levő államokból 5 millió tonna gabonát szállít, Európából semmit. Ha tehát Európa népeiben csak egy kis jóakarat mutatkoznék a kölcsönös megértés érdekében úgy Európa könnyen elláthatná Európát. De mit kell látnunk? Azt, hogy a sok kis európai állam vámfalakkal veszi körül magát, egyik igyekszik elnyomni a másikat. Egészen helyesen állapította meg Hotowec volt kereskedelmi miniszter ur, hogy ma úgy élünk, mint a középkorban, amikor minden nagyobb városnak saját vámsorompói voltak s a városok egymást kölcsönösen zaklatták. A nagy szervezetekben tömörülő iparnak sem miféle vámkorlát nem áll az útjában, mert annak hatalma egyszerűen túl teszi magát a vámfcérdésen, azonban a szervezetlen mezőgazdaság, sajnos, ezt nem tudja megtenni. Ezért az államoknak az a feladata, hogy közös elhatározással segédkezet nyújtsanak a mezőgazdasággal foglalkozó népnek. Ez azonban nem történhetik meg kenyér- törvényekkel, hanem csakis egy széleskörű, m e ssze ható közgazdasági program megvalósításával. Ez a feladat vár nemcsak az államra, hanem az egész közgazdaságra is, mert ha a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság elveszti a megélhetési lehetőséget, úgy azt elveszti az egész állam is. Németország bölcs államfője a mostan megkötött lengyel—német kereskedelmi szerződés alkalmával, mely kereskedelmi szerződés már a kölcsönös árucsere alapján nyugszik és amely szerződés azáltal, hogy az első évben 200.000 lengyel sertést enged be Németországba, mely szám minden további két évben 75.000-rel emelkedik, ennek ellenében Lengyelország Németország ipari termékei részére megnyitja piacait, Hindemburg figyelmezteti a kancellárját, tessék a birodalom keleti tartományai részére szüksógprogramot felállítani, mely program állami segítséggel hathatós segélyt nyújt a keleti határokon lakó és mezőgazdasággal foglalkozó népességnek és üzeni az iparnak, hogy lássa be ezt a nagy áldozatot, amit a birodalmi mezőgazdaság hozott azáltal, hogy a lengyel mezőgazdasági termékek számára megnyitotta a határt, hogy igyekezzék minél előbb az egyezséget a mezőgazdasággal megkötni olyképpen, hogy álljon elő minél előbb az árparitás a mezőgazdasági és ipairi termékek között. Ezt üzente a bölcs, ősz államférfiu és ilyen üzenetre volna nálunk is szükség. De ez ne- Csali üzenet legyen, hanem de facto végrehajtassák is és ne törjön meg a cseh phitokrácia ellenállásán. Mind a két javaslat olyan jelentéktelen értékű, hogy nem is érdemes velük részletesebben foglalkoznom s még csak annyira sem érdemesítem őket, hogy a szavazásnál a teremben jelen legyek. A további vita Seharnagel német keresztényszocialista képviselő bejelentette, hogy a javaslat mellett fog szavazni. Hanreieb német nemzeti párti véleménye szerint mind a két javaslat jelem féktelen és nem hiszi, hogy velük segíteni lehessen a mezőga zda ság on. Következményük csak az lesz, hogy a búza ára még jobban esni fog és pedig olyan áresés lesz, amilyenre eddig még példa nem volt. Szükség van arra, hogy a mezőgazdasági válságon segítsenek, azonban nem ilyen törvén yjava sla tokkal. A lakástörvények A vitát ezután befejezték, a szavazást azonban későbbre halasztották és áttértek a lakók védelméről és a kényszerkilakoltatásról szóló törvényjavaslatok tárgyalására. Langr cseh nemzeti szocialista képviselő, a javaslat előadója rámutat arra, hogy a lakók védelméről szóló törvényt 1920 november 30-ig meghosszabbítják, tehát a rövid provizóriumból az következtethető, hogy a kormány rövid időn belül hosszabb lejáratú. törvényjavaslatot fog benyújtani. A. javaslat módosítja az eddigi törvényt, amennyiben lehetővé teszi a háztulajdonosnak, hogy az esetben felmondhasson lakójának, ha legalább három éve tulajdonosa a háznak és lakásra van szüksége férjes leánya vagy nő? fia. avagy házasuló gyermekei számára. Az igy megüresedett lakást a kiürítés után négy héten belül el kell foglalni, mert ha ez nem történik meg, a régi lakó a háztulajdonos költségére visszaköltűzhetik. Igen fontos még annak a kérdésnek az elintézése, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a háztulajdonos ilyen esetben köteles pótlakásról gondoskodni. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hegy igen nagy költségekkel jár a pótlakás kérdésének elintézése, mert rendszerint bizottságot kellett kiküldeni, amely felülvizsgálta a pótlakás minőségét és megfelelő voltát. Most a kormány rendeleti utón fogja definiálni, mi értendő pótlakás ■alatt. Az eddigi törvény módosul abban az irányban is, hogy mindazoknak a lakbérét, akiknek legalább hatvanezer koronás évi jövedelmük van, 1930 junius elsejétől fel lehet emelni és pedig az 1914. évi lakbérhez viszonyítva 350 százalékig. Az eddig törvényesen megengedett lakbéremelés 190 százalékot tett ki, amihez újabb 160 százalékos emelkedés jön. 350 százalékos lehet a házbéremelés az esetben, ha a lakónak nincs több, mint két fiatalkorú ellátatlan gyermeke, három gyermek esetén 325 százalékkal, négy vagy több fiatalkorú gyermek esetén pedig 300 százalékkal emelhető a lakbér. 1930 julius elsejétől a törvényjavaslat szerint a íakóvédelem nem vonatkozik olyan bérlőkre, akikre legalább százezer korona jövedelem után vetettek ki jövedelmi adót. Ez az intézkedés nem vonatkozik oly lakhelyiségekre, amelyek bármely élethivatás teljesítésére, vagy ipaT üzésére szolgálnak. A szociálpolitikai bizottság © törvényjavaslattal nincs megelégedve, azonban nem lehet egyszerre megszüntetni a kötött lakásgazdálkodást, hanem a kérdéskomplexumot csak fokozatosan lehet rendezni. Az előadó azonban óva int attól, hogy különösen a házasulandó gyermekek részéire biztosi tolt kedvezmény eszköz legyen a lakók és bérlők üldözésére, mert ha a gyakorlatban ez alakulna ki, úgy a lakásprobléma legközelebbi tárgyalása során ezt a pontot törtük a törvényből. A iakblrwta Felszólalt még Adámek és Rozdek előadó, majd megindult a vita. Jiorpijika német nemzeti párti képviselő kijelenti, hogy a két törvényjavaslat óriási csalódást kelt. Eddig minden koalíció azzal a kifogással élt, hogy nem volt elég ideje a végleges törvény kidolgozására. Meg van róDebrecen, már ciné 1 í. A magyar tudományos világnak aligha van még egy másik tudós Hatvani professzorhoz hasonló titokzatos életű, legendás alakja. Hatvani István egyetemi profesz- szort a maga korában bűbájosnak és ör gong ősnek tekintették, akiről az a hir járt, hogy rossz szellemekkel tart fenn cimboraságot és azoknak köszönheti csudálatos hatalmát. Ez az akkor európai viszonylatban is kiváló matematikus 1749-ben foglalta el a filozófiai és matematikai tanszéket a debreceni főiskolán. Előadásait rögtön az aritíhmetikával és a geometriával kezdette meg. Utána a kísérleti fizikát ismertette és ennek keretében adta elő az egész mechanikát, a hidrostatika elemeit, a kémiát, a botanikát, az orvosi élettant, a földrajzot és a csillagászatot is. Tudós Hatvani professzor élete egy szín játékhoz hasonlatos. Gyermekkorában gyakran betegeskedett, korán jeelntkezett nála a szerelmi érzés és ifjúkorában nehéz kísértések szállották meg. Hatvani professzor régi nemesi családból származik, ősei 1634-ben H. Ferdánándfcól kaptak címeres armális levelet. Nagyszülői a XVH. század végén a hires ecsedi várban éltek. Itt született Hatvani is 1718-ban. A gyermeket szülei eleinte papi pályára szánták. Hatéves korában adták be a rimaszombati református gimnázium elemi osztályába. Innen 16 éves korában a losonci gimnáziumba került, majd tanulmányait befejezve, a declinisták osztályának pu- blicus receptora lett. 1736-ban Kecskemétre í ment, majd onnan nemsokára Révkomáromba került. Tízeunyolcóves volt ekkor és egy év múlva ettől a-z állásától is megvált és rövid losonci tartózkodás után Debrecenbe sietett, hogy résztvehessen a tógátusok felvételi vizsgáján. Miután azonban későn jelentkezett, elutasították és így kénytelen volt Rimaszombatba utazni, majd ismét jelentkezett Losoncon, hol a gimnáziumba való felvételét kérte. Úgy számított, hogy eltölt a gimnáziumban félesztendőt, az tan Debrecenbe utazik, a tervét azonban nem válthatta valóra, mert közben Debrecenben kiütött a pestis és igy 1741-ig kellett várnia, amíg újból visszakerülhetett Debrecenibe. Hatvani ezt a három esztendőt kemény tanulásra fordította. Tanulmányozta a klasszikus írókat, olvasgatta Rossini és Niporti könyveit, átvette az egyetemes történelmet és földrajzot, hallgatta Kármán András nyilvános előadásait az etikából és a természetjogból, tanulmányozta a morális filozófiát és teológiát ée még arra » jutott ideje, hogy baráti összejövetelek alkalmával hozzászólhasson a közügyekhez is. Ilyen módon még jogi ismeretekre is szert tett és nagy tudásával elérte, hogy Forgách. Ferenc gróf vármegyei tisztséggel akarta felruházni. De Hatvani kitért a megtiszteltetés elől, megmaradt régi elhatározása mellett, hogy addig folytatja tanulmányait, amíg titkos célját el nem éri. Zsebében hat rfiénes forinttal állított be a városba, hogy minden tudományban alapos készültségre tegyen szert. Minthogy eredetileg lelkésznek készült, a kollégiumban először is a görög nyelvnek látott neki. 1741 nyarán már az Ujszövetla győződve arról ,hogy a mostani kormány sem fogja ígéretét beváltani és nem fog őszre végleges törvényjavaslatot benyújtani. Pártja a javaslat ellen fog szavazni. Mareg csehszlovák szociáldemokrata a lakók védelme mellett szólalt fel, majd utána felszólalt Hokky Károly országos keresztényszocialista párti képviselő, aki ugyancsak egy végleges törvény kidolgozását sürgette. Beszédét technikai okokból lapuink legközelebbi számábau fogjuk részletesen ismertetni. Benyújtották a tartalék vámjavaslatot Prága* március 21. A konmány a parlament mai ülésén benyújtotta az úgynevezett tarta- lékivámokra vonatkozó törvényjavaslatot. E lőném yja vaslat szerint a tartalékvámokat, Illetve pót.vámokat szednek a rendes vámokon felül a különböző gabonaueiuüeknél, liszt, valamint őrlési termékeknél. Alapárnak veszik az 1925—1929. évi tőzsdei átlagos árfolyamokat, ebből levonva 11 százalékot. Ha egy naptári negyedévben ezen átlagár alá esne a gabona ára> úgy a kormány rendeletileg bevezetheti a tartalékvámokat, amelyek búzánál nem tehetnek ki többet 100 kilogrammonként 25 koronánál, rozsnál 50, árpánál 36, zabnál 6éget kezdte tanulmányozni, 1742-ben pedig hozzáfogott a héber nyelv megtanulásához. Hamarosan rájött, hogy a nyelvtanítások eddigi módszerei hibásak, uj alapokon indult el, aminek az lett az eredménye, hogy, amikor társai mégcsak az elemi ismereteknél tartottak, ő már az igeragozással is tisztában volt. 1742 augusztus havában ő lett a kollégiumban az éke.-szó- láa előadója. Százötvennél több diák iratkozott be hozzá, vasakarata, széleskörű, szinte félelmetes tudása már ekkor sok irigyet szerzett. Az öregebb diákok kezdtek mendemondákat terjeszteni róla és gúnynevekben figurázták ki. Ez a titkos ixigykedés még inkább fokozódott, amikor Debrecen város főbírája rábízta egyetlen fiának a tanítását. De nemsokára újból pestis támadta meg Debrecent, Hatvani tanítványai szerteszéledtek és a tudós fiatalember újra a teológiai tudományoknak szentelte idejét. Ez alatt az idő alatt két magyar egyházi éneket is szerzett. Két ével töltött el a debreceni kollégiumban, amikor egymásután három tisztséggel ruházták fel. 1744-ben publicus receptorrá tették, a következő hónapban felvették az iskolaszék assesszorjai közé, novemberben pedig a teológia prézesévé választották. Ezen az őszön résztvett azon a nevezetes pályázaton, amelynek pályatétele igy szólt: „Mi okozza azt az álmosságot, amely a hívőket a templomban elfogja?44 Hatvani komolyan vette a kérdést és a pályatételt tudományos alapon magyarázta meg. Szeremley Sámuel népszónok és Debrecen főbírája a komoly munkájáért három császári arannyal, egy tunikára való hollandi szövettel, egv pár félcipővel ajándékozta meg Hatvanit. Nem igy azonban az egyház lelkészei, akik Hatvani megjegyzéseit a hallgatóság álmosságának okairól a templomi beszédek anyagának a megválasztásáról, a szónok megjelenéséről, taglejtéséről és kiejtéséről kissé csípőseknek találták és alat- tóraiban igaztalan dolgokkal vádolták meg a tudós férfiút. A Debreceni Tisza István Társaság első osztályának a közelmúltban tartott ülésén Lósy- Schmiedt Ede Máv. igazgatósági főmérnök, a társaság rendes tagja tartotta a fenti előadást Hatvani professzorról. A kiváló férfiú önólet- leirása ugyanis, amit sajátkezüleg vetett papírra, csak nemrégiben került elő egy magánlevéltárból s ez az önéletrajz nemcsak Hatvani István életét ée tudományos munkásságát világítja meg, hanem fényt vet a XV1I1. századi magyar és külföldi művelődéstörténet számos, eddig még ismeretien mozznatára is. Ennek az önélet- leirásnak az alapján Lósy-Schmiedt Edének sikerült teljesen uj világításiba helyezni a nagyhírű és kiváló professzor tevékenységét és a különböző legedákkal eddig homályossá tett életét. Lósy-Schmiedt legközelebbi előadásán ismerteti Hatvani külföldi tianuímányutjait, tanári, tudományos, közéleti működését, családi körülményeit és halálát. A homály tehát, amely eddig Hatvani életét takarta és alkalmat adott a különböző mendemondákra, most a tudós professzor önvallomásai után végre el fog oszlani. 34’ lisztnél és őrlési termékeknél 75 koronánál. A törvényjavaslat szeriont a jövőben semmiféle lieztfehéritéet nem engedélyeznek, hanem ellenkezőleg, a lisztfebéritésí (amerikai liszt előállítását) hamisítványnak fogják tekinteni és büntetni is fogjak azt, aki ilyen lisztet elad. A törvény kihirdetésétől számított 15 napon belül lép érvénybe és kereskedelmi szerződésekkel ezen törvény imtézfce- déeeit megváltoztatni nem lehet. A szavazás A vita befejeztével a képviselőhöz gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a lakbéríorvényeketi majd a kenyér- lisztkeverékérői és a köenszállitásokra vonatkozó törvén yja vasiatokat. A liszitikeverélfere vonatkozóan a Ház módosította az első szakaszt olyképpen, hogy a fogyasztás számára csak 65 százalék őrlésű nemkevert rozslisztből szabad kenyeret előállítani tíz százalék búzaliszt hozzáadásával. Több mentelmi ügy elintézése után végétért az ülés. A legközelebbi ülés március 28-én- kedden dédiután három órakor lesz a következő napirenddel: a légforgalmi törvény ée a két mezőgazdasági javaslat második olvasásban. \ FTapfttSf! zoHgorafciaiiiUls '■*■*kóficé, ziiina, ANT» PGTROF ?'orF«-l!t*r63,oU’ ,,Musika“ Hangszerhá,. világhírű zongoréif&óg mmmumw/ iiimii ■ ■■■—■ mm*i 11 n ■iiiumi mi i»—mm*mimuumi ,‘rrmmi»*11mh■ p——w—iini m ■ww»ili■ wwmii\ \
