Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-20 / 66. (2287.) szám

Ávov uiawue ~u. touiAMwa. JSaOPHAzIKtotWtoMURA. Megkezdődön a lévai magyar szmiszezón Léva, március 19. (Saját tud óéi tónk tói.) Föl­des Dezső színtársulata szombaton nyitotta meg az egy hónapra tervezett lévai magyar szi'üiszezont a Városi Színházban. Földes Dezső tavalyi ígéreteiből mégis osak beváltott vala­mit, mert régi társulatát átszervezte <s ezzel az uj társulattal mutatkozott be most Léván első Ízben. Meg kell állapítanunk, hogy Földes mai társulata magasabb művészi színvonalat kép­visel a múlt évinél, de azért mégis nagy föladat előtt áll Földes Léván, ahol a magyar színját­szás régi tekintélyét kell visszaállítania, ame­lyet mintegy félszázad óta alapoztak meg itt nagynevű elődei, a magyar színjátszás olyan héroszai, mint pl. Egry, vagy Bokody s a ké­sőbb utánuk következők. Földesnek ezt meg kell értenie, hiszen maga is művész ember, igy tudnia kell, mit jelent az, hogyha a színházi közönség lelkében régi szép szinházi esték emlékét ringatja s hasonlók után vágyik. Megnéztük az operett- és utána a drámai bemutatót; erről, a két előadásról általában el­ismeréssel emlékezhetünk meg. Szombaton és> vasárnap este Erdélyi—Szántó hangulatos ope­rettje, a ..Mit susog a fehér ákác“ ment. A tár­sulat női tagjai között Takács Gitta kellemes hangú, jól táncoló primadonna, akinek játék- készsége is van. Vermes Ica, a szubrett, lobogó temperamentummal és szinesen játszott. Róbert Mária egy kis szerepben is meg tudta mutatni, hogy játékába lelkét viszi bele s őszinte érzé­sedet tud megcsillogtatni. A fiatal bonviván, Fáv Béla, elegáns színpadi megjelenésű alak, játékát diszkrét letompitottság jellemzi. Simay Ede markáns erejű jellemábrázoló, száraz hu­mora pedig mindig hatásosan pattan. Külön nagy sikere volt hangulatosan előadott dalá­val. Hetényi Ferenc pompás tánckómikus, Ve­réb Matyijéből iz és zamat áradt. Szántó Ernő cigányprímása törölmetszetten jellegzetes fa­lusi figura volt. Kabos László bemutatkozása is az olasz gróf szerepében sikeres volt. Az előadás jól gördült, a zenekar kicsi, de képzett zenészekből áll, egy kissé lefokozott igények mellett, helytálló, de, sajnos, a diszlettárban még mindig a régi szegénység uralkodik. Hétfőn T. 'Forray Rózsi vendégszereplésével Földes Imrének „A hivatalnok urak“ cimü színmüve ment nagyobb művészi, mint közön­ségsiker .mellett. Földes Imrének ez a .békebeli darabja, melyből kiüt a régi élet színe és ke­sernyés ize, a háború katasztrofális társadalmi és gazdasági viszonyai következtében ismét aktuális és mondhatnék, hogy ismét frissen 'hat. Gyakran csattant föl a taps, mert a színé­szek játékában ott lebegett annak a feszült le­vegőnek minden árnyalata, amelyet a szerző a szövegkönyvbe belezárt « azt most a .szerep­lők onnan kiszabadították. Fáy Béla az osz­tályvezető szerepét drámai erővel játszotta meg, feleségét Róbert Mária életes realizmus­sal, intelligens elképzeléssel festette meg. Föl­des Dezső Róth bácsija komoly művészi alakí­tás, amely hol a humor aranyával, hol pedig a dráma sötét színével volt átszőve. (Azt mondták, hogy Földes jobb színész, mint igaz­gató!) Simay Ede egy nagyszerű pe&ti bank­figurát teljes illúzióval állított színpadra. Ka­bos László az izgató, elégedetlenséget szító hi­vatalnok szerepében nagyszerű karakteralaki- tást mutatott. El lehet mondani, hogy a ven- dégmtivésznö, Forray Rózsi, aki természetesen ismert kvalitásait csillogtatta, teljesen megfe­lelő partnerekkel dolgozhatott. A közönség so­kat tapsolt még az egyes jelenetek közben is. (*) Egy babonás színház. A párisi Folies Kergé­re &z hibáz igazgatósága a legbahonásabb direk­ció a ezéles világon. Hosszú esztendők óta ra­gaszkodik ahhoz, hogy minden műsorát 13-án mu­tassa be és a darab cime tizenhárom betűből áll­jon. A peches szám halmozásával e hó 13-án mu­tatta be tizenharmadik uj darabját. (Minden revü egy évig megy, legtöbbször tizenhárom hónapig. Ez még a legkisebb pech.) Azonkívül még egy sa­játossága van a címnek: a folie (bolondság) szó­nak benne kell lenni. Az uj revünek a címe: „Un eoup de folie“. Pontosan tizenhárom betii. Nem ritka eset az ilyen babona a, színházi világban. Molnár Ferenc sok hét betűs híres darabot irt: Farsang, A farkas, Az ördög, Liliom, Színház, A testőr stb. Szenes Béla a tiz betűhöz ragaszkodott: A buta ember, A gazdag lány, Nem nősülök, Az alvó férj, stb. Legrövidebb cime Savoir uj darab­jának van, Franciául három betű: Lui. Most pió hálják Berlinben is. Ott csali két betű: Er. Ha magyarul is színre kerül, kifutja egy betűből: „Ö“. (*) Az Alton a és a Troika sikere. A napokban mutatták be az Altimát, Fazekas Imre szinjátékát a bolognai Aréna dél Sóiéban nagy sikerrel. Az Altona olasz cime II Fred Capitano. Fazekas da­rabjával Olaszország legelőkelőbb staggioi’éja fog turnézni a nagyobb olasz városokban. — Ugyancsak Fazekas Imre darabját, a Trojká-t mu­tatták be sikerrel az elmúlt hetekben Ncwyork mellett. A darabot, mely sikert aratott, a napok­ban viszik be Newyorkba. (*) Emmy Destin színmüve. Osak nemrégiben hunyt el Emmy Destin, a világhíres énekesnő. Hagyatékában most teljesen kész befejezett szim müvet találtak. A postbumus darab annál érdeke­sebb, mert senki sem tudta, hogy a kiváló énekes­nő írással is foglalkozik. Drámájának hőse RacheJ, a klasszikus francia színésznő és Destin darabját az egyik prágai színház fogja bemutatni. (*) Filmbemutatók Prágában. A Louvre- mozgó a napokban siajtóbemutaitőf rendezett az „Ázsia csodái“ cimü kulinrflbűből. A filmet Hűk rimáim Márton dr. ismert svájci utazó áliáltotita össze keletázsiiai útja alkalmából. Eliőázsia, Elő- india, Hátsóindia országaim vezetett ez’ az ut a titokzatos Kínába. Hülirámamn filmje ügyesen válo­gatja össze az etnográfiáikig érdekes részleteiket, amelyekre a fősulyt helyezi. Azért azok is, akik tájképi szépségelvet ki várinak látni, sok gyönyörű­séget találnak különös a Malabár-partvidiék festő? képedben. Anniit 4000 méteren Ázsiáról be lehet mutatná, azt Hülrimane fiimije becsületesem el­végzi. Az egész Utat plasztikus térkép teszi szem­léletessé (v. z.)., — A prágai Lucerna- mozgó, amely a csehszlovák fővárosban, a beszélőfilm úttörője volt, jubileumi évének újabb nagyfáimjét iktatta programjába. A komédiiáshajó, Négy ördög, A hazafi és Párás gyermekei mellé sikerben mél­tán sorakozik: „A szerelem dala“ dmem tegnap bemutatott beszólőfilm, amelyben Rumom Novarro, akit; Prága közönsége a Ben Húr óta szivébe foga­dott, mint igazi operaénekes mutatkozik be. A paradicsomi környezetben lejátszódó faji és sze­relmi dráma Novarro mellett a bájos Renée Adorée-mak hoz megérdemelt sikert. A darab tájjeleneteinek felvétele, valamint; a jelenetek szinchromizálása tökéletes, (mi.) (*) Kínai és perzsa kiállítás. A bécsi Secessioban tegnap nyitották meg a kínai kiállítást, amelyen a mai kínai művészet kerül bemutatásra. London­ból jelentik: Az olasz mesterek londoni kiállítá­sát — amelyzet sok százezerfőnyi közönség kere sett fel — a hét végén zárják be. Híre jár, hogy a jövő évben nagyszabású perzsa szépművészeti és régészeti kiállítást rendeznek Londonban. Ennek keretében nemcsak régi perzsa festményeket, kéziratokat, miniatűröket és klasszikus mintákat, hanem a régi perzsa ötvös- és kerámiai művészet remekeit, szőnyegeket és fegyvereket is kiál- litanak. A perzsa sah titkára a kiállításra kölcsön­adja legértékesebb műtárgyait. (•) Színházat nyit a Vatikán. Érdekes ezinhóz- alakulás híre érkezik Olaszországból. Rómában a Vatikán támogatásával színház épül, amely kizá­rólag vallási tárgyú színdarabokat és filmek elő­adását tűzte ki céljául. (*) A régi magyar zene és énekek. Komáromi ,tudósítónk jeleníti: A Jókai Egyesület utolsó hang­versenyét ebben az évszakban szombaton este tartja, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Ko­máromi Kacz Endre hegedűn és Schmidthauer La­jos, az európai hírű művész zongorán mutatják be a régi magyar klasszikusokat: Rózsavölgyi, La- votta. Csermák és Bihari szerzeményeit, majd pedig régi elfeledett magyar népdalokat játsza­nak, köztük komáromi helyű darabokat, amilyen az ácsoknak híres indulója és a Meigyercsi uccai kesergő. Ugyanezen a hangversenyen fellép Mol­nár Imre dr., a budapesti zeneakadémia énektaná- ra, aki XVI. századi virágénekeiket, XVII. század­beli katonadalokat énekel az ő utólérhetetlenül ér­dekes és rokonszenves előadásában. A klasszikus magyar zenét Molnárné Hir Sári zongoraművésznő szólaltatja meg, aki egy Liszt rapszódiát és más darabokat is ad elő. A losonci gyáripar szanálása Irta: Tarján Ödön A Pozsonyban megjelenő NárocLny Hüöpoclár cimü közgazdasági folyóirat legutóbbi számának vezetőire Lyéu Tar­ján Ödön tolláiból a következő cikket közli a Losonci gyáripar szanálásáról: ,-Ez a probléma már közel' tíz éve foglal­koztatja Csehszlovákia szakköreit és sajtó­ját. Mindenki tudja, hogy a losonci gyáripar az általánosságban ismert viszonyok követ­kezményeképpen, elsősorban azonban a bol- seviká betörés okozta nagy tőkeveszteségek miatt válságba került. A munkát nemcsak a tőkeszegényebb, kisebb üzemek, de nagy gyárak is kénytelenek voltak beszüntetni, amelyek nagy bankok érdekkörébe tartoz­nak, igy például a gácsi posztógyár és az Egyesült nemzeti textiilmüvek apátfalvi gyá­rai. A Rakotfyaydéle zománoedénygyár csődbe került. A Stennlioht-tféle zománcáru- gyár, amely a maga szakmájában a régi Ma­gyarország első és tőkeerős vállalata volt, már évek óta vergődik a fizetésképtelenség bilincsedben. A gazdasági gépgyár már hó­napok óta nem dolgozik s eddig csak a leg­nagyobb nehézségek árán tudta magát fenn­tartani. A környékbeli táblaüveggyárak sor­ban szűntek meg. A jópataki, kokovai üveg­gyárak kéményei már nem füstölögnek töb­bé. Sokezer munkás vesztette el kereseti le­hetőségét Losonc városa iparosainak és ke­reskedőinek kárára. Az elmúlt évek folyamán az érdekelt gyá­rosok a munkásság bevonásával és a hivat a- lok éli smenésir érnél tó támogatásával minden lehetőt elkövettek, hogy a prágai kormányt megnyerjék a losonci gyáripar kórjának gyógyítására. A boldogult Zoch püspök Csicsmanec járási főnök kezdeményezésére felismerte azt a veszedelmet, amelyet a lo­sonci gyáripar halódása a közérdek szem­pontjából magában rejt s minden .lehe! őt el­követett a losonci ínség enyhítése érdeké­ben. Sajnos, teljesen hiábavalóan. A prágai kormány feláldozta a szlovenszkói gyáripart a pusztulásnak s ezért az a játék, amelyet a hivatalos körök évek óta űznek a losonci gyáripar képviselőivel, teljesen komolytalan. És mégis a problémának van egy komoly erkölcsi oldala is, amelyet számításaikból nem hagyhatnak ki azok a felelős tényezők, akik csak az orrukig látnak. Az államnak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak polgáraival szemben. Az állam csak akkor követelheti polgáraitól kötelességük teljesí­tését, ha maga is teljesíti kötelességéit ve­lük szemben, A bolsevíki betörés által okozott kár tu­lajdonképpen háborús kár. A csehszlovák köztársaság köteles polgárainak vagyonát megvédeni. Ha ezt nem tudta megtenni 1919-ben, úgy viselnie kell ennek következ­ményeit. Az egyes embereknél támadt kár nem lehet ezen egyedek kára, mert az ösz- szességre tartozik s az állam, mint a polgá­rok összessége, felelős érte. Hogy a német birodalmi kormány mennyit ad a morális momentumokra, azzal bizonyíthatom, hogy Németország megtérítette polgárainak az orosz forradalom által okozott károkat Is. Itt pedig idegen állam területén és nem a né­met birodalom hibájából okozott károkról volt szó. Amit tehát nálunk csinálnak, azt az államrezón szempontjából is el kell ítélni, mert rövidlátásra és rosszakaratra mutat. Az ók azonban teljesen kézenfekvő. A köztársaságnak sokkal több ipara van, .mint amennyit elbír különösen a mai helytelen kereskedelmi politika mellett, tehát sorsuk­ra kell bízni azokat, akik messzebbre esnek a hatalomtól. És hogy tulajidonképpen igy áll a dolog, bebizonyítom az eddigi tárgyalá­soknak minden politikai színezet nélküli ecset elésével. Kétéves tárgyalások után az 1929-iki költ­ségvetésben 3 millió koronát prelimimáltak. A kereskedelmi miniszter minden vállalat­tal külön tárgyalt, a minisztérium több Ízben megvizsgálta az egyes vállalatok helyzetét s azt is megállapította, hogy mely üzemek életkéipesek és érdemetek a segítségre. De az 1929. óv elmúlt s máig sem tudjuk, mi történt a 3 millió koronával. Tény az, hogy mi, a losonci gyáripar, egy fillért sem cu A losonci gyáripar kaptunk, egy kis szlovák kályhást kivéve, aki néhánykoronás alamizsnát kapott. Talán azért, mert véletlenül a Tátra-banknak tar­tozott. A többieket az illetékes tényezők ad­dig vezették orruknál fogva, mig megunták a tárgyalásokat. A Stennlicht-féle zomámc- árugyárral nem tudtak zöldágra vergődni, mert nem tudtak megegyezni a zománc- termék-kartellel. A gazdasági gépgyár ré­szére 175.000 horónát prelimraáltak kaim.at- megtéritésképpen ötéves időszakra, de a re­alizálást azután megszüntették, mert a vál­lalat négy cseh komfcurrense tiltakozott a szanálás ellen Novák mérnök kereskedelmi miniszternél, akinek a losonci gyáripar sza­nálásának kérdése valóban szívügye volt. Ez jellemzi a hatalmi viszonyokat s azt bi­zonyítja, hogy Prágában nagyobb befolyása van egyetlen cseh gyárosnak, mint Szloven- szkó valamennyi törvényhozójának, közéjük számítva a nemzethü szlovákokat is. A kereskedelmi miniszter megijedi azon gyárosok tiltakozásától, akik a világháború utáni áruhiány által okozott konjunktúra idejében leszüreteltek minden gyümölcsöt és pedig éppen akkor, amikor a losonci gyáripart a bolsevik! betörés pusztította. A kereskedelmi miniszter nem tud arra a magaslatra felemelkedni, amelyről világo­san meglátná kötelezettségeit az állam pol­gáraival szemben. De ahogy az idő múlik, 'éppen úgy, sőt még gyorsabban múlnak el a hivatalos kö­rök szemeiben a, lefolytatott tárgyalásoknak még az emléke1' is Amikor néhány héttel ezelőtt, a losonci já­rási képviselőtestület küldöttsége Prágában járt a Stemlicht-gyár érdekében, a kereske­delmi minisztérium vezető tisztviselői már emlékezni sem akartak arra, hogy a losonci gyáripar szanálásának érdekében valamikor tárgyalások folytak, amelyeket már realizál­ható formába is öntöttek. A tárgyalások egész menetéből' nemcsak én, az ellenzéki magyar politikus győződtem meg, de meggyőződhettek a hivatalos orgá­numok is arról, hogy Prága csak a saját zse­be iránt viseltetik érdeklődéssel és hogy az illetékes tényezőkből teljesen hiányzik a jó­akarat a baj orvoslására. Amit szándékaik fedezésére felhoztak, hogy tudniillik ma­gyar tulajdonosok üzemeiről van szó, csak ostoba kifogásnak lehet nevezni. Hiszen már a szanálási akció megindításakor is ismer­ték a tulajdonosokat, sőt éppen ezen sorok írója hangsúlyozta Írásban és szóban politi­kai álláspontját s kifejezte azon készségét, hogy kizárja magát az akcióból, amennyiben ezzel megsegítené a többi vállalatot. Az ok tehát nem ebben van, hanem tulajdonkép­pen a konkurrenciáről van szó. Azok követ­nek el hibákat — és pedig nemcsak a losonci és losonevidéki gyáripar, hanem a köz szempontjából is — akik homokba dugják fejüket és nem akarnak szemtől-szembe néz­ni a tényekkel és az igazsággal. Prága mind­addig folytathatja eljárását Szlovenszkóval szemben, amig ellenségei lesznek a szloven- szkói ügynek, akik vagy tudatlanságból vagy pedig személyi érdekekből támogatják a Szlo'veuszkó ellen irányuló centralista gaz­dasági politikát. Amig ezek elrejtőzhetnek Prága háta mögé, addig nincs kilátás a lo­sonci gyáripar szanálására. Németország közgazdasági viszonyai A Berlinben megjelenő „Vierteljahrshefte zűr Fonjunkturforscírang'4 legutóbbi száma erősen pesszimisztikus kritikát mond Német­ország közgazdasági viszonyairól. Az állami­lag segélyezett munkanélküliek száma 1929. július vége óta, amikor 864.000 volt, ez év február közepéig két' és félmillióra emelke­dett. Noha ez a szám körülbelül ugyanolyan magas, mint a múlt év február havában volt, a közgazdasági konjunktúrát vizsgáló intézet nézete szerint az idei munkanélküliség sok­kal súlyosabb, mert az idei enyhe tél az idénymunkákat nem is szakította meg s igy a munkanélküliség ily nagyfokú emelkedé­sének okát a konjunktúra általános romlásá­ban kell keresni. A termelés a múlt év közepéből ez év janu­árjáig' nagyon erősen csökkent. Az ipari ter­melésnek az intézet által az 1928. év ered­ményei alapján kikalkulláll indexszámai 1929. júniusában emelkedtek a legmagasabb­ra 109.8-ra. Ezzel szemben 1930 januárjában 95.9-re estek vissza. Különösen erős, 9 szá­zalékos visszaesés van a nyersvastermelés- nél, a nyersacélnál 14, a hengerelt vasnál 13 százalékos a visszaesés. A. gépiparnak keve­sebb munkája van most, mint 1927-ben volt. A haszonára gyártás az utolsó évnegyedben erősen ingadozó. A gyapotipar 1929. év vé­gén még emelkedő irányzatot mutatott, feb­ruárban azonban ismét erős visszaesés ész­lelhető. A megrendelések száma s a nyersanyag- behozatal is erősen csökkent 1929. decem­berében. Januárban a nyersanyagbehozatal ugyan némileg emelkedett, nem érte el azon­ban az előző évek január havi nyersanyag- i behozatalát. A kivitel is erősen csökkent. Az indénybe- folyásokon kívül az általánosan gyenge kon­junktúra itt is érezteti a hatását. I Ennek következtében az árak is esnek. Az IJL | I fffy I ■ esBaM^56JiKE8R3ffiíT^í;"iVi$5^:<aaa8eiSBMm^i.Si,’íi^íBBireBMi Megnirilt „MUSIBCA** Mset! zongorakésziiö és hangoló zongora raktára, ®sraiisla¥-53>, <Ssr£>ssEiBag ueca Rátöröm csak viliágmárkás zongorák ás piacayRék. ©EresSa*1' ác©ffi,'5ii$ hava réSRfieftre is, Kérjem dMmeníes áraljáé*Hatot. Hangolás, Jav&fás -- vidéken is — garaitasvai. rr-nw—' •' r.WHMouKiUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents