Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-20 / 66. (2287.) szám
10 'PMGAI-AV\GtARHIUIiAr> 1930 máneins 20, wtMöriSk. PEMETEFŰ • CT^^W KÖHÖgSS IS-RtKlÓrSCft -IS általános árnivó 1930. február közepén 130- en áll (1913-ban: 10), asm! 1924 óta a legalacsonyabb árindex. Az áresést különösen a mezőgazdasági termények áresése idézte elő, de a gyarmatáru, a nyersanyag féláru s részben készáru is áresést mutat. Az áresés okai külföldi, nemzetközi hatásokban keresendők. A csődök, kény szer egyezségek és váltó- ővatoláisok száma 1929. őszétől állandóan emelkedik; ez a jelenség azonban inkább átmeneti jellegű, mert a csődök és kényszer- egyezségek szánna nem haladja meg az előző évek januárjában elért számokat. Á pénzpiac feszültsége megszűnt ugyan, jelentős javulás azonban itt sem észlelhető. Minden jel arra mutat, hogy a közgazdasági tevékenység erősen csökken. A depresz- szió azonban nem fog örökké tartani. Az alacsony kamatlább, a nyersáru olcsóbbodása az egész termelést olcsóbbá teszi s mert tőke is bőven van, ezért uj gazdasági vállalkozások létesülhetnek s élénkebbé teszik a köz- gazdasági helyzetet. Hogy az idei közgazdasági depresszió is olyan könnyen simán múlnák el, mint az 1926-ban történt, az nem valószínű. A közgazdaság újraéledésének első, nélkülözhetetlen föltétele a jóvátétel! kérdés megfelelő, végleges rendezése, mert csak akkor várható a külföldi tökének hosszú lejáratú kölcsönök alakjában való beözönlése. A legközelebbi hónapok némi időszakos idényjavulást hoznak. A német közgazdaságnak fentebb vázolt helyzetképe nem sokban különbözik Csehszlovákia közgazdasági helyzetétől. A „jóvátétel”, a „felszabaditási dij“ Csehszlovákia s Európa valamennyi államának közgazdasági életét egyformán megnyomorítja. Prága, március 19. A s-zlOvenszkóá és ruszi.nszkói legelők kérdését az 1924. évi 87. számú törvény rendezte; ennek hatálya a múlt év végén lejárt. Az említett törvény célja az volt, hogy Szlovenszkó és K uezánsaké állatién vésztőinek legel'öcKÜkségtél érő! átmeneti?' eg. a földreform végrehajtásának 'befejezéséig gondoskodjék. A földreform végrehajtása során azonban a legelő- kérdést csak részbén sikerült megoldani, az állattenyésztők túlnyomd része azonban legelő nélkül j maradna, ezért a kormány egy javaslatot nyújtott j be a képvkselőházhoz, umelyel lényegében az 1924 j —87. számú törvény hatályának meghosszaljbi tását J javasolja, egyiben azonban módositásokat is eszközöl a régebbi törvényen. A legelőtörvény hatályát a javaslat szerint még három évre kell meghoíszab- bi'tamii, mert remélhető, hogy ez alatt az idő alatt az erdőreform végrehajtása során ismét előbbre j vihető a 'legeLőpjobuérna megoldása. Az elfő paragrafus szerint a föld ama tulajdonosai, bérlői, használói, akik az 1929. évi legeltetési idényben az 1924/87. számú törvény szerint kötetesek voltaik bizonyos földterületeket közös legelő céljaira átengedná. ugyanezt a földet ugyanoly óéiból az 1930—1932. évek legeltetési időszakaiban rendelkezésre bocsátani kötelesek. Eme földterületeknek közös legelő céljára való felhasználását azok a személyek igényelhetik, akik az 1929. évben ott legeltették állataikat, vagy a legeltetésre jogosultak voltak. (2. paragrafus.) A harmadik paragrafus első bekezdése kimondja azt, hogy a járási hivatal megállapíthatja, hogy a Idegbajoknál Kérje a csizi jód-bróm ?vó- és fürdőkurák használati utasítását. Csszfürdő, közös legelőt a 2. paragrafusban megállapított személyeken kívül más, újabb ál! áltulajdonosok is használhatják, ha nincs más legelőjük. A második bekezdés szerint viszont a közös legelő használatából a járási hivatal kizárhatja azokat a személyeket, akik közben megfelelő területű saját legelőt szerezték. A régi tegelőtőrvénnyei szemben a legfontosabb módosításokat a negyedik paragrafus tartalmazza. Fiszeriht közös Jegelő céljaira egyáltalán nem használhatók a jövőben a védett erdők és a futóhomokos talajon tevő erdők, továbbá azok az erdők, melyéknek talaja az 1879:XXXI. te. 4. paragrafusának első bekezdésében említett egyéb gazdálkodási célokra nem felel meg. ha legalább öt év elolt' e’mul-t a törvényes erdősítési ha lát idő; ez vonatkozik oly erdőterületre is. amelynél a beféri tási határidő a jelen törvény áfáivá idején telik le; végiül közös legelő céljaira nem használható, oly terület, amelyet a tulajdonosa eredetileg! szántóföldnek vagy 'kétkaszáiásu rétnek használt. A forgalmi adó alá eső importcikkek nj jegyzéke. A fónyüzési adó alá esó táirgyak jegyzékének redukálása magával hozta a forgalmi adó alá eső importcikkek jegyzékének a megváltoztatását, illetve kibővítését. Az uj jegyzék mindefnekéilőtt felöleli mindazokat a tárgyakat, amelyek után a jövőben fónyüzési adót nem kell fizetni. Ezen kiviül forgalmi adó alá esik a jövőben mindeninemü mezőgazdasági termény behozatala, a gipsz, mész, egy csomó vegyszer, szesz mentes illatszerek, a művirág, disztoílak, müiprém, kalap, esernyő, továbbá mindenfajta szövöttáiru és ruhanemű, amennyiben nem esik fényüzósi adó alá. A terűn iszrakett forgalmi adója 10 korosra, csak keretnél 8 korona, mindenfajta labda 2 százalék; tömör gumiabroncsok 60 korona, pneu- matik 110 korona forgalmi adót fizet méter- mázsánként. 2 százalékos adó alá esik mindennemű fényképészeti papír, díszítő papír, ! lampion, album, emlékkönyv, kaucsuktárgyak, guttapercha, lábbeli, viaszkos vászon, sótapál- oa, sí, szánkó, csónak, bútor, dohányzó készülék, bizsutéria, fényképlemez, film, luszter, fegyver, kése saru, villamos lámpák, kerékpár és alkatrészei, motoros kerékpár, motoréke, traktor, repülőgép, automobil, motor, gramofon és lemez, számoló- és Írógépek, hangszerek, óra, egy csomó gyógyszer, illatszerek és kozmetikai szerek, ecet, zsír ée olajok. Az uj jegyzék ugyancsak április elején lép hatályba. Olcsóbb lett a vasárnapi távirat. Mint ismeretes, a legutóbbi időkig a vasárnap feladott táviratokért kettős dijat kellett fizetni. Az ipari és kereskedelmi sza kérdőkéit ségek állandó sürgetésére a postaügyi minisztérium a múlt héten kiadott egy rendeletet, amely sze- i rint a jövőben a vasárnap és ünnepnapokon | feladott táviratokért ugyanolyan dij fizetendő, | mint a héííköznapi táviratokért. A rendelet j már életbe lépett. A bankbetétek egységes kamatlába. A pénz! ügyi tisztesfiágtelen verseny kérdései saámá- | ra létesített központi békéltető bizottság a ! Nemzeti Bank elnökének, Pospisil dr.-nak el- iiöklésével tegnap tartott teljes ülésén a cseh- i szlovákiai pénzintézetek mai helyzetével fog- ! lakkozott különösen a tisztességtelen verseny ! szempontjából. A vita során az a helyzetkép ! alakult ki, hogy a betéti kamatlábat semmiképpen sem lehet egységesen megállapítani az egész ország területére, legfeljebb az egyes I területrészekre, mert a gazdasági és pénzügyi viszonyok az ofszág különböző részeiben na- ' gyón változatosak. A gyűlésein határozatot nem hoztak, hanem a legközelebbi üléseken lárom évre meghosszabbítják a szlovenszkói és ruszinszkói legelőtörvény hatályát tag kimondja, hogy a®t szabad egyezkedés alapján kell meghatározni. Ha egyezség nemi jött létre, úgy az alábbi legeltetési dijaik fisse téridők: á e yéb le jelét.rülc len i*Sla i> bo w u 3^-5 >• * / o‘g t1’ | O. .* §~ •" i §• G -n js *3. a ? korona 2 év etaiél idősebb szarvasniiarha 20 30 8 2 „ fiatalabb ., 10 15 2 2 „ idősebb tó 30 45 6 2 „ fiatalabb ló -20 30 4 Kanca csikóvá! 40 60 8 Juh báránnyal, vágj- kos 4 6 1 1 évesnél idősebb sertés 9 13 2 1 „ fiatalabb „ 6 9 1 Kecske gödölyével 10 6 1 Ha 2 kát. holdra átlagban egynél több szarvasmarha, vagy ló, vagy 5 juh, vagy 5 sertés, avagy 2 kecske jut, úgy a felsorolt dijak arány tagosam le- szállittat-nask olyképpen, hogy az első hasábon említett terület 1 kát. holdjára 10 koronánál e a második hasábon eníiitett terület 1 kát. holdjára 15 koronánál nagyobb bérösszeg ne jusson. A fentebb megállapított dijaikat, a kormány az 1031. és 1932. évekre rendelettel állap ithatja meg. A dijaikat — más megállapodás hiányában — a legeltetés megkezdésétől számított 90 napom beliül, rővidebb ideig tartó legeltetésnél 30 napom beiül keli megfizetni. A körös legelőkön való gazdálkodásra a községi bíró köteles felügyelni. (8. paragrafus.) A kiteaioedilk paragrafus szerint ha a bérösszegre vonatkozólag megegyezés nincs, úgy a legeltetési dijakat a községi .báró veti ki, hajtja be; a kivetés ellen 15 napon beliül lehet fellebbezni a járási hivatalihoz. A jogerősen kivetett s közigazgatási utón behajtott dijaikat a községi biró köteles a tulajdo- nosnak átadni. A tizedik paragrafus kimondja, hogy az 1930 r 32. •évekre kötött e a jelen törvénnyel ellentétes legeltetési szerződések hafóly talonok. A 11—12. paragrafus egyrészt a lefoglalt területeken a földhivatal jogait állapítja meg, másrész', kimondja, hogy a jelen törvény kihirdetésé napján lép hatályba. \ Ha a legeltetés rővidebb időszakra szól. A prágai mintavásár harmadik napja Az éppen felsorolt területeknek közös legelő céljára való reihaezná'lá&a csak abban az esetben .•engedheti meg. hit a kizárással az állatállomány veszélyezte Ive volna. Az a földtulajdonos, bérlő, használó, aki a területét az éppen említett címek valamelyikén a közös legelőnek való felhasználás alól ki akarja venni, ezt a jelen törvény életbelépésétől szájnlitcxtt lő napon belül, a jövő években pedig az év első 15 napjában a járási hivatalhoz intézett kérvényben kérni köteles. Az ötödik paragrafus szőrűit a föld tulajdonosa a törvény életbelépését követő lő napon belül, a jövő években mindig március végéig köteles megjelölni a legelőhöz és innen az Hatóhoz vezető utat. A 'hatodik paragrafus a következő újítási tartalmazza: A közös legelők használata számára a tartományi hivatal irányelveket szab meg s ezek alapján a járási hivatal legelő rendszabályokat ad ki az egyes legelőkre vonatkozó hatállyal. Ez a rendszabály előírhatja azt is, hogy a legelő használói milyen költséggé', milyen intézkedéseket köle esek megtenni a legelő kanbamta.j-iáea vagy feljavítása érdekében. Etek a költoégok azonban nem halaid- b-atják meg az alább megálLapiitott bérleti dijakat. A közös legelők használói egyetemlegesen felelősek a legelőnek karbantartásáért s ennek érdekében díjtalanul kötelesek elvégezni műiden olyan tri'iin'.ál, amely kézi és igavonó erőve.! elvégezhető. Ha a legelő 'kaszálói eme kötelességüknek nem lesz- ndk eleget, a járási hivatal a legelőt elveheti tőliük. A hetedik paragrafus a bérösszegre vonatkozóPrága, március 19 A ruintavásár harmadik napja szintén juagyobb üzletkötéseket eredményezett. A forgalom most j már teljesen kifejlődött, művei sok uj vásárló —j ! köztük igen nagy külföldi cégek képviselői —f | Prágába érkeztek. A míntavásári palotában nagy; | az érdeklődés textiláruk iránt, elsősorban a kük > löki részérő1 és sajnálaton. hogy eme nagy brans ! öesaep ágai nincsenek képviselve a mintaváré j ron. Mivel azonban az érdeklődés igen nagy. a j legközelebbi napokban várható, hogy ezen a té - ren is nagyobb üzleteiket fognak kötni. Játékát uk; iránt is nyilvánul meg érdeklődés, valamint fény- ; reklám és reki árucikkek iránt. Magyarország, Ju- ‘ goszlávia és Hollandia eszközöltek vásárlásokat, j A belföld bőr és cipő iránt érdeklődnek. Az j elektrotechnikai kiállításon szintén kielégítő a j forgalom. Belföldi érdeklődés mutatkozik mégj különböző gépek és fűrészek iránt. A motor-! és motorkerékpár-kiállítást igen sokan látogatják j A külföltsd ezen a téren is érdeklődést tanúsít- A: szálloda- és gazdasági vásáron nagyobb üzleteket kötöttek élelmiszerekben, borban, likőrökben, s kávéházi berendezésekben. Az egészségügyi kiállítás rendkívül érdekes és tanulságos. A mintává j fcári palota balszárnyiban van elhelyezve az egé-z-1 ségügyi kiállítás technikai része, s itt szemlélhető meg a modern városi higiénia. A vásár eme külön j kiállítása a leglátogatottabb, mert Itoentgen-berendezések. egészségügyi mechanizmusok láthatók aj legkülönbözőbb kivitelben. A bútor-vásáron eddigi csak a belföld tanúsított nagyobb érdeklődést és! ez áll a rádióvásárra is. Az épitőanyag-kiállitáson gránát fis izolációs típusok iránt, érdeklődnek. A ja-1 pán klllöivkiáliHtás, amely a minta vásári palota eb' sö emeletén van elhelyezve, rendkívül vonzó és igen. agy látogatottságnak örvend. Pompás a k:-j nai kiállítás k. amely a második emeleten van el < helyezve. 1 még részletesebben fogják megvitatni ezt a kérdést. Egy újabb srlorensikói eég Prágába költözik. A kukor ^feldolgozó részvénytársaság pozsonyi központi irodája a legközelebb Pxá- | gáJba teszi át a székhelyét. A cég bolerázá gyárüzeme javarészt Egyiptomba szállított kukoricaíkeményitőt, a kivitel az utóbbi időben azonban erősen megapadt. A kedvezőtlen elhelyezési lehetőségek miatt a vállalat nagy veszteségeket szenvedett, amelyek a részvénytőke legnagyobb részét felemésztették. A | társaság részvénytőkéje tutnyomórészben i amerikai pénzérdekeltségekre támaszkodik. A kassai niagnezitbánya üzemét újból meg- i nyitják. Néhány hét előtt jelentettük, hogy a j kassai magnezitbánya üzemét beszüntették s i ezáltal kétszázötven munkáscsalád kenyér nélkül maradt. A bányátulájdonos, a Nyugat- r sehországi Kaol i n müvek r. t. igazgatósága az üzenubeszüntetést azzal indokolta, hogy a gázolajra berendezett üzem nemi rentábilis, mert a gázolajra igen magas vám van megállapítva. Az üzem régebbi tulajdonosának elég jelentős vámkedvezménye volt, ezért Kassa város tanácsa a kereskedelmi és pénzügyi minisztériumoknál eljárt, hogy az uj tulajdonos j ugyanazokat a kedvezményeket megkapja. Ezt j sikerült is keresztülvinni s ezért a magnezit- j bánya a legközelebbi napokban újból felveszi j az üzemet. í Két csehországi textilgyár likvidál. Hűiből ; Flórián Cseh-kamenicaj szövetgyára a műit i bélen beszüntette az üzemét. A fel soka meni- J cai Preidl-féle, a közelmúltban bezárt gyapot- ! mosó vállalat teljesen likvidál. ( Milliós fizetésképtelenség. A Politzer-test- i vérek Nyitra melletti gőzmalom vállalata fize• tésképleien. Az aktíva 2,890.000 korona, a j passzíva 6,285.000 korona, ebből 1,020.000 ko- ; róna elsőbbségi követelés. A nyitrai törvóny- ! szék a kény szer egyezségi eljárást már nueg- ! kezdte. A. oég 40 százalékot ajánlott fel. Egy ! prágai nagy pénzintézet 3 millió koronával | j van érdekelve. J A szlovenszkói gyáriparosok központi szövet ! ségének közgyűlése. A szlovenszkói gyáriparosok i • központi szövetsége folyó hó 22-én délután öt j [ órai kezdettel tartja meg Ótátraíüreden a Grand j i Hotelben ezidei rendes közgyűlését. A tanáceko- í | zásokat f. hó. 23-án, vasárnap, folytatni fogják, j ! A közgyűlés napirendjén a következő pontok ezt- ; I repelnek: 1. elnöki jelentés; 2. az ügyvezető elnök j j jelentése; 3. az ipar- és kereskedelemügyi minis? j tér ur felszólalása; 4. a csehszlovákiai gyáripara j sok központi szövetsége áléin Őkének,. Hodáce dr. képviselőnek felszólalása; 5. ipari politikai kér- ! dósok; 6. népjóléti politikai .kérdésok; 7. közieké- < dée-, tarifa-, kereskedelmi politikai és vámügy: kérdőé ok; 8. adóügyi jelentés; '.). szabad indítva I nyolc, • ‘Szombaton, március' 22-én. a délutáni • tárgyalások befejezése után közös díszvacsora 1 tesz s Grand Hotel ótteimeiibea. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, március 19. A külföldi péruípiajcofe- ról érkező njaibíb kedvező jeleu'tések, ©leőr sorban azonban a Berliniben és Londoniban várható banterátanuér&éfclés kediverö hatássá] voltak a tőzsdére é« szilárduló irányzatot idéztek elő. Elsősorban a beruházási piacra hatottak ká kedvezően, ahol az alacsony kamatozású kategóriák iránt erős órdeklődjés mutatkozott, úgyhogy a tegnapi lanyhulásokat általában megint behozták. A r-észjvény- piac is barátságosabb magatartást tanúsatok, mert a koutenmin fedezeteket eszközölt A kulisfflban Skodát favorizáltak és ez hatott a többi értékre is. A korlát árfolyammérl ege aktii\r- volt Az ipari részvények piacán javult: Béig és Hűtlen 30, Svetovar 20, Pozsonyi Kábel 19, Prágai Vas és Schöller 15, Skoda 14, Nordbahn-fbonnok, Solo, Köruigs- hoffer és Ringfhoffer 10, Aussigi Vegyi 8, Poldi 6, Cseh Cukor 5, Egyesült Villany 2 koronával. Budweisi Sör 50, Cseh Kereskedelmi 18, Tejipar 11, Dux-Bodmbacbi 10, Nord- bahn és Brünni Gépek 5 koronával gyengülitek. A bankpiacon Piiseni Bank 10, Nemzeti Bank 5, Sporo 1 koronával javult, Oeh Unió és Zsivmo 1 koronával gyengült. A beruházási piacon javult: hadiszállítás 40, a 3,5%-o® negyedik 30, prémiuimkölcsön 20, a 4%-os pót.járadék és a 3.5%-os negyedik 15, a 445%-os negyedik és az 5.5%-os n^ye- dik 10, hadikölcsönkárpótlás, lásztkölcsön 5 fillérrel. Az 5%-os államkölcsön 15, forgalmi beruházási és konvertálható 10, konzol és 1923-as beruházási 5 fillérrel gyengült. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Má>- nyitáskor barátságos volt a hangulat. Nagyobbb oeztalékreimények következtében Általános Kőszén az érdeklődés központjába került. Az első félidőben a külföld arbitrázsértékeket vásárolt és később Budapest is belement a vásárlásba. A beruházási piacon hadikölceön szilárd volt. A devizapiac csendes. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81-5, Törökszentmiklósi 14, Feáten 202 peai gőe árfolyamot értek eL-f Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Gyengébb prágai jelentésekre az üzlet nem fejlődött ki. A spekuláció tartózkodó magatartást tanúsított. Egyes értékek lemorzsolódtak, de az árfolyamváltozások sem föl, sem lefelé nem voltak lényegesek.-f Ingadozó a berlini értéktőzsde. A nyitás szilárd volt, később azonban aa irányzat ellanyhult. Egyes papírok 2—4 százalékos veszteségeket szenvedtek. Kivételt csak villanyértékek képeztek, amelyek 3—á százalékkal javultak. ÁRUTŐZSDE + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja: az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tigzavidéki búza 24—24.10, feLsőtiszai 21.65—21.75. egyéb 20.40—20.80. rozs 11.25—11.40. tengeri tiszántúli 11.80—11.90, egyéb 11.90—12-10 pengő. A többi gabonacikkekben az árak változatlanok maradtak.-f A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szeikeeztőségünk telefonálja, az irányzat gyengülő, a forgalom közepes. Magyar- búza májusra 20.60, 20.58. 20.55. 20.52, 20.50. 20.4c. októberrre 20.18, 20-15, tengeri júliusra 12.35 pengő.-f A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 240—243, rozs 144—149, árpa 162 —172, zab 121—132, tengeri 157, búzaliszt 26.75— 27.50, rozsliszt 20.25—23 50, buzakorpa 8—8.50. rozskorpa 8—8.25, Viktoria-borsó 20—25. kis ehető borsó 18—20, takarmányborsó 16—17. peluska 16.50—19. lóbab 16—17.50, bükköny 19—23. repce pogácsa 12—13. lenpogácsa 16.7—17.2, szára rezeiét 6.2—6.4, burgonyáras-zelék 11—11.50 márka. A prágai tőzsde derlMfegyiésel: március 19 március 18 Amsterdam . . . 1351.87 1365.37 1351.40 1355 40 Berlin ..... 803.65 806.15 803.82*/, 806.32% Zürich .................. 652.17*/, 654.17 % 652.10 654.10 Os lo (Christiania) 901.62*/, 904.62% 901.62% 904.62*/,1 Kopenhagen . . 901.62 904.62 901.62 % 904.62*/, Stockholm ... 904.50 907.50 904.55 907.55 Mailand .... 176.33 177.13 176.36 177.16 Paris....................... 131.84 132.24 131.83 132.23 London .................. 163.79% 164.39% 163.82 164.42 Ne w York Cable. 33.70 33.80 33.71 33.81 Őrössel.................. 469.65 470.85 469.65 470.85 Ma drid.................. 429.— 431.— 432.— 434.— Bo lgrad..... 59.48% 59.73% 59.48% 59.73% Soíia....................... 24.41 % 24.51% 24.40 24.60* Konstantínope! . —.— —.— —.— —.— Wien.................. 474.82 % 476.32% 474.82% 476.32% VV arschau . . . 377.25 379.25 377.25 379.25 Budapest .... 588.62 % 590.62 % 588.67% 590.67% i Buenos Aires . . 1252.— 1258.— 1242.— 1248,—* ! Helsingfors . . . 84.70 85.10 84.70 85.10 Riga....................... 648.50 651.50 649.50 652.50* Rio de Janeiro , . 399.— 401.— 394.— 396.—* Montevideo . . . 31.90 32.10 31.90 32.10* Alexandria . . . 168.10 168.90 168.10 168.90* Athén.................. 43.85 44.15 43.85 44.15* Bu karest .... 19.97 20.17 19.96 20.16* Uowno.................. 335.60 337.60 335.50 337.50* Li ssabon .... 153.60 154.40 153.60 154.40* ; Révai....................... 898.- 902.— 898— 902.—* Montreal .... 83.61% 33.73% 33.66% 33.68%*; Prága, március 10. Valuták: Holland 13IH, jugv* c®liáv 58.85, nőmet 802.50, belga 468.50, magyar 587.75. román 19.75, svájci (352.50, dán 890, angol KCI.RO. spanyol 428.50, otesz 177.15. (V/akauiiM iUa.i 113.62. norvég 899, (franciái 192.07ki, bokjár 29.15, svéd 9ÚQ, leqgyel 376A5, csctnák 473.02.S.
