Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-19 / 65. (2286.) szám
Hat nSnrak lS oldal ^ - ’ : , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára t’20 Ke A szlovenszkói es ruszmszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztőDZURANYi LASZLC FORGACfí GÉZA Szerkesztőség: írtága Ü-, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te- efon: 34184. Sürgönyeim: Hírlap, Praha A pozsonyi ooymAsratalAIAs IRTA: SSUnANYS A szlovenszkói élet fáján fölpattan 1 az. első márciusi rügy. És nyomában összébbaárul, egymáshozzsendül lulrom erőteljes ág, hogy amiképp közös életnedvekből táplálkoznak, úgy közösen is védjék egymás életét, közös termését a derek és viharok megpróbálta- l hsaiban. Az ősi fán néhány ág még alszik. Az uj március szent erjedésé még nem bontotta ki rajtuk a testvérrügyet, még neon bírt áthatolni a. sírni gobökün, még nem mozdulnak a tavaszi szélben, még nem olvadnak bele a maguk külön és mégis egyfelkü muzsikájával a inegiujitödás himnuszába: a fában még mindig nem tudta lebirni a külön életigényiléseket a természettől — egy élet De a nap süt, a természet erői dolgoznak és törvényt szabnak. És ha a fa élni akar, virágba borulni és gyümölcsöt érlelni: akkor össze kell borulnia minden karjának, minden ágának, mert különben egyenként letarolja a tépázó vihar és halálra sorvad. * A frigy, amit tegnap kötöttek Pozsonyban páríjaink: az országos keresztényszocialíeta párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt, nem uj frigy, hanem C3ak a régi testvériség természetes megpecsételése, a testvérek egvnrásr a talál ása. Nem kívánunk a szlovenszkói magyar politikai élet fejlődésének történetére visszatérni, még kevésbé kívánjuk boncolgatni azt a fejezetet, amely pártjaink egymástól való ideiglenes eltávolodását foglalja magában, nem akarjuk fölsorolni azokat a károkat sem, amelyek az eltávolodás következtében közéletünk csaknem minden vonalén megmutatkoztak: elég annyit mondanunk, hogy ezekben a károkban voltak értékes tapasztalások és tanulságok is. Pártjaink egymásratalálása csak akkor lesz teljes, ha okultunk a múlt tapasztalatain, ha megtisztultunk a politikai életünket hosszú időn át elerőtlenitő belső bajoktól és ha jól fölbecsüljük és megbecsüljük erőinket, amelyek hatásfoka még a csehszlovák parlamentarizmus keretében sem kicsinyelhető le, ha összefogunk és összefogásunk őszinte és tartós lesz. A demokratikus magyar kőzsvéleimány, amely lelkendező örömmel fogadta a megújított frigy első etappját, a választási egységet is, ma még teljesebb örömmel és megnyugvással köszönti a közeledésinek és ösz- szöfogásnak ezt a maximumát. Mert Szlo- veuiiszkó és Ruszinszkó magyarsága követelve követelte eddig ás a váll vetett testvéri munkát és a nemzet itélőezékével kellene számolnia annak, aki ezt az egységet újból meg aíkar.ná bontani vagy éppen semmisíteni. Aki nem érzi a nemzet kollektív céljait és aki a nemzet egyetemes érdekei elleniére külön, másodlagos vagy éppen önös célok után fut, az váljék ki sorainikbó] és csináljon, íha mer, nyíltan frontot a magyar sás akarata ellen, !ha pedig nem mer, akkor könyörtelenül belül fogtunk vele leszámolni és kiközös Mijük a kollektív nemzeti munka területéről. Kevesen vagyunk, annyira Írevesen, hogy valóiban miég az apagyilkosnak is meg kell bocsátani, de nem fogunk megbocsátani annak, aki vérvesz teaéget okoz az: Önvédelmi harciban küzdő és véres verejtékkel* é'pntő nemzetnek. * Kisebbségi potlitikánk természetes adottságai, rétegeződéi se, nem különben pártkere| telink fejlődése mellett kétségkívül ez a ma- j xímális lehetőség az erők egészséges egyesítésére. Alii ennél többre törekednék, az | kétes reményekért meglévő eredményeket í és megszilárdult kádereket vetne kockára. } Tehát nem párt egység az. ami megszületett, | hanem pártjaink kooperatív egysége, tegyük j hozzá: legteljesebb kooperatív egysége. i Ebben az átiogásban nincs sémim i kooká- i zat, semmi föladás: eiz mindenképpen csak : nyereséget hozhat. Nyereségét, (mert meg- i marad és koTizerválódfck benne minden meg- | volt külön éri ék. de ez értékek somotázata ; nem csupán erőink puszta számtani összegét j jelenti, hanem ezen fölül még egy nagy I pluszt is, amit a koncentráció révén nyert ! tertméswetes értéktöbblet, szinte mértani | aráaiyban megnövekedett átütő erő hoz föl- | színre, amikor nemzeti politikánk képvisele- ' lében 15 törvényhozó vonul föl egységes vér- ? fezeiben, egységes taktikáival a porondra. Ne mondja azt senki, hogy itt valaki áldozatot hozott, akár világnézetben, aikár más egyebekben, mart nem áldozat az — még ha életről is 1. !#ő ~~ amit a neamet szétüt ügyei parancsod, hanem kötelesség. És aimeáy nemzeti mozgalom a nemzet ügyét viseli pajzsán, az sohasem gyöngülhet még egy be- i csőiéi es testvért szövetségben, hanem csak j gyarapocUiatik. mert erkölcsi ereje- meg- I növekszik, missziója kiszélesbül. k:szélesből | históriai arányókba. mert már nem párt, ha- | nem nemzet áll mögötte. * A magyarság pozsonyi márciusi napja ■ több, irmait az Önvédelmi kiisetbbségpoli'tika ! cselekedete. És több földig suíjtó feleletnél arra a sok gonosz mesbeckedsésre, méregke- verésre, amely — a már nem is kétes szándékú és rendeltetésű — boszorkánykerayihá- kon készült a magyarság még teljesebb megbontáséra és holmi kis palota-, jobban mondva csatomaíorradalimaík szitására. A földalatti menazsséria hiába iparkodott, nem sikerült a nagy müvet megaikadályoania s most a tisztító márciusi szél járásává visszamenők edfoef ik odú iíba. Mind ennél, több volt a pozsonyi márciusi cselekedet. Építő .munka volt, mert a megszületett egységben benne van a szlov-enszr kói -erők nagy szintézisének a magva. Pártjaink összefogása' .már magában is politikai blokk. Blokkja a magyarság meglévő pártjainaik, a szepesi németségnek és az országos keresztényszociálista pártban fölzárkózó szlovákságnak. Az autonomdsta blokk első Lépcsője tehát adva vám És Szüllő meg Szent-lyány az uj parlamenti klub legközvetlenebb és legfontosabb céljául ebinek a blokknak teljes kiépítését tűzték ki. A pozsonyi lépéssel a szlovenszkói autso- nomista blokk eszméje a politikai jelen homlokterébe került. És most már Hí in ka szlovák néppártjának nyíltan, -a tettek nyelvén keöl választ adnia a kérdésre: Szltweu- SRkőval és Salevenstfteő népeivel akarja e Szlowffiszfcó isz&mára kikft»de«ii a jobb jövendőt. vagy' pédig .Prága felé ha jladozó s a ha- fölömért váiíó Mfei ját ék okban akár ja elmeri feni — egészen kétes eredményekért — nemzeti programiját és a népfönmgekben bírt erkölcsi erejét. Ahogyan a ml pártjaink sem adtak föl a szövetkezéssel semmit, éppen úgy HTinkáék- nak sem volna semmi föladni valójuk. Nem kellene fola-díniok miég nacionalizmusukat sem. mert nagyon helyesen mondotta Késmárkon Srzent-Ivány, hogy az egészséges naI oionai izmus sohasem telhet más nemzet kárára. De különben sem lehet kérdéses, hogy a szlovenszkói nemzetek életéiben nincsen érdekelte mtét. Egészséges kulturviszonylat- I bán nincs mit egymástól féltenünk, gaadasáI gi téren pedig éppen közös a félteni valónk. És végül: ha a magyar kisebbségi politika ! hatásfoka erősbödött a szövetkezés által, í mennyivel inkább erősfbödnék Hlinka s ál- | tufában az autonoimiista politika hatásfoka í egy autonoimista blokk széles és hatatmas i horizontján? \ Kis, megszerzett látszatelőnyök és kicsiny j pozíciók megtairtása nem jelenthet a szlovák i néppárt számára problémát akkor, amikor a | szlovák nemzet és Szlovenszkó népeinek í sorsa és jövője van kockán. Tragikus dolog az, ha az ideálok eltörpül- j usk, a nagy és bátor'nemzeti programok el- | sikkadnak óvatos kis megalkuvás okban. | Meri-e vállalni Hlinka és merik-e vállalni 1 társai a saulyos törtáneltmi felelősségeit? * ! A nagy görög történetíró-császár tanúsága I szerint Szvatepluik halálos ágyán testvéri I összetartásra húzói tóttá báróim fiát. Egy | vesszőt nyújtott oda nekik, törjék él. Eltör- : fék. De amikor a haldokló egy vesszőnyalá- i bei; adatott nekik, art mátr nem volt, erejük j éltetni. Ezek holt vesszők voltak. Itt meg Színl-venszkó életfája áll a maga eleven ágaival. .Tói vigyázzunk! V ! Mi megtalálóik egymást Pozsonybaa. De j ennek az egymásiratalálásnak az erkölcsi ér- \ tőke és megtermékenyítő ereje csak akkor í fog ki teljesedni, ha a tegnapi találkozót még \ egy nagy találkozó és Szlovenszkó népeinek \ maradék nélkül való egyrmásratalálása fogja 1 követni. Husvétig tart a londoni konferencia Bizalmas tanácskozások - Az akut krízis elmúlt - Stimson nem utazik @1 Paris, március 18. MaeDonaid tegnap újból erélyes nyomást gyakorolt az olasz delegációra, sőt Anglia diplomáciai ügyvivője ma Rómában demarsot ad át Mussolininak, melyben az angol kormány kéri, Hogy Olaszország tegyen régre koncesz- sziók&t a flottaleszerelés kérdésében, de a brit kormány lépéseinek aligha lesz meg a kívánt hatása. A párisi sajtó pesszimista marad. Szkeptikusan ítéli meg „az utolsó órák több mint kétségbeesett manővereit". A Maiin szerint Olaszországnak nem használhat, ha most ki erőszakol ja Franciaországgal való flottaparitását és papíron ugyan akkora flottát növel, mint Franciaország. Ez a helyzet nem javítaná meg a két latin testvérnemzet közötti viszonyt, de az olasz flottát sem erősítené meg. Sokká! helyénvalóbb volna, ha Mussolini önként tenne hasznos és méltó gesztussal komesz- sziókat s ezzel előkészítené a megegyezést. Olaszország egész más síkokon érhet el előnyt, ha nem élezi ki a helyzetet Fran- i ciaországgal. mert a fiktiv dicsőségvágy ki-, elégitése még nem jelenti a nemzet nagyságád. A félhivatalos Petit Párisién ennél is szkeplikusabban Ítéli meg a helyzetet; s úgy véli, hogy Mussolini eddigi takfcrká í jót a közvéleményre való tekintettel nem változtathatja meg. Az Echo de Paris sze-, rint a londoni konferencia bebisonyitotta, hogy Olaszország és Franciaország között j láféiis rivalitás van, amely évek óta Tart s különösen az utóbbi időben fajult el. A párisi lapok egyhangúan megállapítják, j hogy Franciaország nem tehet több koncessziót Olaszországnak, mert a párisi delegáció elment az engedékenység végső I határáig s most Olaszországon van a sor. í hogy mérsékelje túlzott követeléseit. leendőn, március 18. Az elmúlt hét végén a konferencia sorsa reniéonytelennek lát- 'zott s a legtöbb londoni lap a tanácskozások megszüntetéséről beszélt. Időközben. Maelteiiald és Tardieu hétvégi megbeszélése nyomán, a helyzet megváltozott s ha komoly reményre vagy megegyezési leheiö- -égre nincs is kilátás, u delegátusok elható rázták, hogy még néhány hétig Londonban maradnak és megkísérlik az öthatalmi szerződés megkötését. .A legtöbb delegáció úgy rendezkedett be, hogy a londoni tanácskozások még hetekig fognak tartani minden egyes líföl—3(> között vízre bocsátandó hadihajó vagy tengeralattjáró körül napokig tartó harc tojj tombolni. Ugyanak-! kor megkezdik a bizto-nsági kérdés tárgyalásait is. Tardieu tegnap kijelentette, hogy az eredményes munka fontosabb, mint a gyorsabb s a francia miniszterelnök, ha kell, akár minden hét végét Angliában, MacDonald villájában tölti. Stimson röviddel ezelőtt kijelentette, hogy sürgősen haza akar utazni. Tegnap viszont értesítette az amerikai állami hajós- társaság londoni igazgatóságát, hogy április első napjaira lefoglalt kabinjait nem szándékozik igénybe venni és az igazgatóság ne is számítson április 22-ig az amerikai delegációra. Ez azt jelenti, hogy Stimson jó hossza ideig Londonban akar maradni. A ja pánok kezdetben szintén sürgették a gyors megoldást, de ma ők is beletörődtek a helyzetbe és nem bánják, ha még egy-két hónapig az angol fővárosban kell maradnia, y japánok különben újabban komoly ne- héz-égeket gördítenek a konferencia útjaim. Jelentettük, hogy a tokiói kormány nem fogadta el az amerikai—japán megegyezés tervezetét. Az eljövendő hetekben a konferencia. tárgyalásairól nem sok szivárog ki, mert a tanácskozások legnagyobb része bizalmas fesz. V konferencia a legjobb esetben husvétig tart.
