Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-18 / 64. (2285.) szám
ii*>u ui4x<>iiust» Aö, kieddu KOMMENTÁROK PRIMO HALÁLA Miguel de Unamuno után az ellenemigrán*: Primo de Rivera, Estei la márkija, lakott Párie- banaRue de Bac egyi kszáliodájában, — snem tudtuk, hogy a halált várta ott. Titokzatos, mindennél titokzatosabb ez az embólia, mely véget vetett a diktátor életének, s mint ahogy Primo pályafutásának utján sokban hasonlított a renaissance condottierijelhez —• a „nagy kapitányokéhoz —, úgy stílusos maradt a halála is: a diszgrácia első hotelben, a messze idegenben, hirtelen eltűnt a föld színéről, — lehet, hogy véletlenül, lehet, hogy erőszakkal, ki tudná megmondani? Mintha a Borgiák római udvarában, vagy a Sforzáknál i és a Medicieknél történt volna az eset elejétől! végig: egy vidéki kapitány magához ragadja j az uralmat a zilált országban, erőszakos, amig! fel iön. szelíd és fáradt, amikor uralmon van, j évekig'uralkodik, mig betelik a serleg s egy1 gyenge szél elfujja, hogy néhány hétre rá meg-| haljon az önkéntes száműzetésben. A nagyi kapitányokat sem a cinquecentóban, sem ma! nem földrengések s a népharag elemi kitörései távolították el helyükről, ó, ezekkel le tudtak számolni, hanem valami belső féreg, 'talán ön- önmaguk, a fáradtságuk, az undoruk, a véletlen, mint Pangalost, Woldemarast, vagy Primo de Riverát. Nem, Primo de RiveTa nem tartozott az erőszakos és az ellenszenves diktátorok közé. Most, amikor a .sors kiszámíthatatlan játéka folytán rövid időn belül másodszor el kell pa- reníálnumk; egyszer, amikor politikailag letűnt, másodszor, amikor az életből letűnik, a mindenképp szomorú halál közelében enyhébb és megértőbb hangokat üthetünk meg, mint másfél hónappal ezelőtt tettük. Elvégre megtudtuk, hogy a diktátor múlt évi fokozatos elfáradásának és elkedvetlenedésének a külső okokon kívül tényleg belső okai is voltak, mint Primo váltig hangoztatta, de nem hittünk neki. A miniszterelnök beteg volt, orvosai megmondták. hogy vigyáznia kell, kerülni az izgalmat, a forradalmat, a vérengzést és az erőszakot, — s Primo kerülte is: most már értjük, miért maradt nyugodt és miért mosolygottá. állandóan, ha erkélyéről üvöltő tüntetéseket látott, most már tudjuk, miért nem Ítélt halálra az utolsó öt évben egyetlen politikai bűnöst sem, í*öt megkegyelmezett nekik és pénzzel ellátva külföldre küldte őket, holott a forradalom-rajongó spanyol nép és katonaság jóformán havonta kiadós rohamokat intézett ellene, — más diktatúráknál, tegyük föl Moszkvában, egy-egv ilyen levert roham ezer és ezer ember életébe került volna, — megértjük, hogy a diktátort alapjában véve nem érdekelte többé az ucca és a nép, saját belső létét figyelte, s tudta, hogy tilos az izgalom. Az első kedvező alkalmat megragadta a pihenésre. A spanyol politika nyilván másképp fejlődött volna, ha a diktátor nem beteg és nem ül a mellén a bármikor bekövetkezhető halál lidércnyomása. Berenguer aligha kerül uralomra, a diktatúra aligha marad osendes, s valószínű, hogy Primo de Rivera több sikert, de kevesebb külföldi rokoné zen vet aratott volna. Most már tudjuk, hogy két év óta szelíden és önfeláldozóan várta a halált, mint annakidején Stresemann. A helyzet ismerete következtében kevesebb haraggal tekintünk rá, annál inkább, mert a párisi halál váratlanul megoldotta a gordiuszi csomót, a felemás diktatúra problémáját, a szelíd rémuralomét, amellyel a szocialisták sem tudtak mit kezdeni. Politikai fogalomzavar van, s miként a baloldal nem igen lát tisztán Gandhi hindu elindulásában, amelyet egyrészt dicsérnie kellene, mert a kizsákmányolt proletár nép tiszta és elszánt forradalma az elnyomók ellen, másrészt elítélni, mert mélyintenzitásu vallási megújhodás, mely hadat üzen a fölpuffadt civilizációnak és a fejlődés demokrata-materiális világnézetének, — úgy állt tanácstalanul az utóbbi évek Primo de Riverája előtt-, akit ütnie kellett volna, de nem üthette, mert a diktátor nem ütötte őt. Tény, hogy Primo de Rivera a légynek sem ártott. Tény, hogy Spanyolországban, ahol az előző rezsimnek gőgös és ostoba uralma alatt hirből sem ismerték a szocializmust, megengedte, sőt fejlesztette a szakszervezetek kiépítését és így előkészítette a megszervezett proletár-ság politikailag iskolázott tömegeinek érvényrejutá- sát. A munkásság életnívóját emelte, a ki-ski- rálykodó kapitalizmus uralmát megfékezte. Ellensége a hadsereg volt — a nyegle tisztikar —, vagy a régi konzervatívok, mint Sanchez Guerra, avagy a véreskezü és csatavesztő Berenguer. Az ország tekintélyét és gazdasági nívóját emelte. Amint elment, lefújták a szocializmust és újra a tiszti junták vették át az uralmat. a junták, akik Spenyolországot az utóbbi évszázadokban számtalanszor a végveszélybe sodorták. Ha Primo egészséges és folytathatja politikai akcióját, megszervezheti az Union patrioticát, úgy megtörténhetett volna, bármily paradoxán hangzik, hogy a küszöbön álló spanyol köztársaság első elnökévé az elcsapott diktátort választják a spanyolok. FULGOR. — Masaryk elnök elutazott a Riviérára. 'A köz társasági elnök ma a párisi gyorsvonattal délelőtt 11 éra 15 perckor a francia Riviérára utazott. Kíséretében van Masaryk János londoni követ, Masaryk Alioe dr., I Maixmer dr., az elnök háziorvosa, Scheník dr. titkár és Masaryk A'lice dr. titkárnője, j Udrzsa! kisasszony. I ________________________________________________^PRAOAI-yvWjVAR-HIRLAP______________________________________ J EG Y TRAGIKUS ÉLET TRAGIKUS BEFEJEZÉSE Primo de Rivera Párlsban váratlanul meghalt Szivsiélhűdés és a csalódás bánata ölte meg a volt spanyol diktátort - A bír hatása Madridban — Szentimentális reakció Primo savára - A diktátora megítélésének revíziója Paris, .március 17. Primo de Rivecra, Spanyolország vélt diktátora, tegnap délelőtt £él tíz órakor párisi száll ódájában szivszélíhüdés követke®tébem váratlanul elhunyt. A volt spanyol msLniiszterelnök családjával hetek óta a francia fővárosban tartózkodott és a közeli napokban Frankfurtba készült utazni, hogy az ottani hires professzoroknál megkezdje régi cukor- betegségiének kezelését. Primo hozzátartozóival a Rue du Bac egyik előkelő szálló- diájának több lakosztályában vett szállást. Bandelac dr., a halott jóbarátja és kezelőorvosa, kijelentette, hogy Primo de Rivera évek óta cukorbeteg. A betegség egyre veszedelmesebbé vált s az elmúlt hetekben az exdikíátor influenzát kapott, amely tizennégy nap alatt teljesen legyengítette szervezetét. A beteg állapota tegnap reggel kilenc órakor mindazonáltal annyira megjavult, hogy a család délutánra meghívta Primo de Rivera barátait és bucsu- fogadtatást akart rendezni az elutazás előtt. MigueJ, Primo de Rivera fia, reggel kilenc órakor meglátogatta atyját, akit jókedvében talált. Primo karosszékben ült és újságot olvasott. Kilenc óra után a tábornok családja misére ment a közeli templomba. Amikor tizenegykor visszaérkeztek, az exdiktátor már halott volt. Jobboldalára dőlve békésen feküdt az ágyon és fia, aki a szobába lépett, az első pillanatban azt gondolta, hogy nyugodtan alszik. Annikor kérdéseire nem kapott választ, a® ágyhoz ment s legnagyobb meg-* rókönvédésére látta, hogy atyja meghalt. Az azonnal előhívott orvos csak a halált állapíthatta meg. Idegenben, elhagyatva, egy párisi szállodai szobában halt meg az az ember, aki hét évig Spanyolország sorsát intézte... „Atyám szerencsétlen volt** Párás, március 17. Primo de Rivera halálának híre a késő délutáni órákban terjedt el Madridban és mindenütt óriási szenzációt keltett. A közvélemény tudta, hogy az exdiktátor súlyosan beteg, de váratlan katasztrófára senki sem gondolt. A diktátor a múltban különben is bebizonyította, hogy szervezete rendkívül ellenállóképes és ámbár régóta cukorbeteg volt, munkabírása nem csökkent. Betegségének ellensúlyozására állandóan szükségét érezte, hogy reggeltől estig dolgozzon és azt hitte, hogy elfoglaltságával Jebdrja a kórt. Ha diktátor marad, bizonyára több évig élhetett volna még, de a bukás szörnyű erővel sújtotta különösen azért, mert a lemondás körülményei nem olyanok voltak, mint Primo de Rivera elképzelte. Primo le akart mondani, de tisztességben és azt hitte, hogy joga van a diadalmas visszavonulásra. Ezzel szemben a király a nyilvánosság előtt elejtette és lemondása után a nép gyűlölettel fordult ellene, a vég csúnya és meg nem érdemelt volt. Néhány nappal ezelőtt Jósé Antonio, a diktátor fia egy madridi újságírónak a következőket mondotta: — Atyán az elmúlt hat év alatt egészségét teljesen lerontotta s a fizikai bajhoz legújabban súlyos érzelmi bántalmak járultak. Atyám szerencsétlen. A diktátor fia nyilatkozatában ki akarta fejezni, hogy a Bourbon-ház hálátlannak bizonyult hajdani megmentőjével szemben. BiA lengyel kormány lemondásé Varsó, március 17. A heteikig tartó kormány krízis után Bartel lengyel kormánya szombaton lemondott. Ellentétbem a szombaton elterjedt híreikkel, a köztársasági elnök egyelőre nem fogadta el a kormány lemondását és egy hivatalos kommünikében kifejezésre juttatta, hogy szívesen látná, ha a szejm és a kormány a költségvetés letárgyalásáig békében maradna. A döntést mindaddig ki akarják huzni, amíg a költségvetést elfogadják. A költségvetés letárgyalása után a parlament nem gyakorolhat nyomást a kormány összeállitására és Pilsudski ismét szabad kezet kap. A költségvetési vitát az alkotmánynak megfelelően március 31-én be kell fejezni. zonyosra vehető, hogy a spanyol népben a diktatúra bukását követő gyűlölet elmúlik és Primo de Rivera tragikus halála szentimentális reakciót fog kelteni, mert a széles néprétegek belátják, hogy igaztalanul bántak a kétségtelenül jószándéku diktátorral. A sajtó súlyos támadásai a jövőben szintén megszűnnek. Az exdiktátor halála bizonyos tekintetben tisztulást fog hozni a spanyol politikában, mert a diktatúrának emléke is elmúlik és Primo de Rivera utolsó barátai is átmentek az ellentáborba. Primo de Rivera diktatúrájának felélesztéséről ezek után szó sem lehet. Martiniz Anido, a diktátor volt belügyminisztere, aki betek óta erősen intrikált és nyiltan a diktatúra visszaállítását tűzte ki célul, ezek titán bizonyára visszavonul. Primo de Rivera a legjobb akarattal szolgálta Spanyolországot és meggyőződéssel hitte, hogy hazájának megmentője volt. Túlzott optimizmusa következtében sok bajt okozott; mint államférfiu és politikus különben is tapasztalatlan volt s igy pénzügyi és gazdasági téren több olyan hibát követett el, amit Spanyolország hosszú ideig meg fog szenvedni. Az ország a diktatúra alatt ötmilliárdos uj kölcsönt vett föl s e hiteleket legnagyobbrészt a Jegybank fedezte, ami a bankjegyforgalom emelkedésével járt. Primo de Rivera legnagyobb érdeme, hogy annakidején befejezte a marokkói háborút, de ezt a tettét sem bocsátották meg neki. Életének utolsó heteiben többször nyilatkozott elkeseredetten a világ hálátlanságáról. Párisba nem a diktátor érkezett már meg, hanem a beteg és megtört ember, akinek napjai meg voltak számlálva. A helyzet jelentős megváltozása nélkül aligha térhetett volna többé vissza Spanyolországba. Azt hitte, hogy Madridban diadalivekkel fogják fogadni, ha egyszer visszatér és szobrot állítanak emlékének, de az utóbbi hetek gyűlölete és a spanyol sajtó uszító hangja meggyőzték arról, hogy rehabilitálásra nincs kilátás. Különös fájdalmát okozott Primonak, hogy éppen halála előtti nap tudta meg, hogy a spanyol nép gunykacaj között szaggatja le azokat az uccatáblákat, amelyeken az 6 neve díszelgett. A hatóságok nem gátolták meg a népet az emlékgyalázásnál és engedték, hogy Primo emlékét a sárba tapossák. Az exdiktátor szempontjából a korai halál talán a legjobb megoldást jelentette. A mstirltSi temetés Madrid, március 17. Primo de Rivera holtteste kedden érkezik a spanyol-francia határra. Innen különvonat viszi Madridba. • Café Corso Kávéház W. Fleischer, Luéenec Esténként cigányzene. A temetést szerdán tartják meg a San Isi- doro temetőben. A halott diktátornak megadják a katonai végtiszteletet és úgy temetik el, mint a vezénylő tábornokokat szokás. A halottaskocsit nagyobb csapat- . test kiséri ki a temetőbe. A király és kormány kifejezték résztvevőket Primo de Rivera családjának. A diktatúra Madridban időző exminiszterei vasárnap délután ösz- szejövetelt tartottak és megállapodtak abban, hogy a jövőben folytatni fogják Primo* de Rivera politikáját. A diktátor a katonai ranglistán a legöregebb tábornok volt és a kilencvennégy éves Weyier tábornok halála után automatikusan átvette volna a spanyol hadsereg főparancsnokságát. Primo de Rivera életrajza Primo de Rivera lf m született A basoimevS tábornagynak fia Itt Atyja a királytól megikapta az Estella márkija elmet. Az exdiktátor harminc éves korában már tábornok volt s 1917-től 1920-ig szenátor. Később Barcelona főkapitányává nevetzték ki. 1923-ban Mussolini példáján felbuzdulva, a katonai forradalom élére állt és bevonult Madridba, hogy megmentse az anarchiába süllyedt országot e végiromtástótl és likvidálja a szerencsétlen marokkói hadjáratot. A franciákkal együtt sikeresen be is fejezte a kellemetlen vállalkozást. Számos fasiszta izü törvényt hozott, majd 1925-ben csupa tábornokokból álló direktóriumát rendes kormánnyá alakította át, amelyben máir bét polgári személy fog" látt helyet Primo de Rivera fölvette a mániszter- elnöki elmet, de a parlamentet nem hívta össze és az alkotmányt továbbra is hatályon kívül hagyta. A diktatúra először 1926-ban került veszedelme* helyzetbe, amikor a tüzértásztek fölláaadtaik Primo ellen. A diktátor leverte a lázadást, de a résztvevőket nagyon enyhén büntette meg. 1927-ben nemzet- gyűlést hívott össze, amelynek tagjait a kormány nevezte ki. Alig ült össze a nemzetgyűlés, azotnnai ellenzéki politikába kezdett. 1929 elején uj forradalom tört M a vidéki spanyol városokban. Ezt a forradalmat Sánchoz Guerra volt konzervatív ma- nisztenelnök vezette. A diktátor letörte a lázadást és Sanchez Guerrát egy hadihajón interuáttatta, ■majd szaibaidoniboosáttatta. Amikor a segoviaá tüzér- iskoláinak tisztjei újabb katonai puoosot készítettek ellő, a spanyol király fötaszfetta a tüzérséget Primo 1930 februárjáig diktátor maradt, amikor Berenguer tábornok javára lemondott. Primo de Rivera folytatni akarta politi ai működését és megszervezte az úgynevezett „hazafias uniót", amelyet rendes politikai párttá alakított át. A súlyos cukorbetegség megbénította híres munfcaenergiiáját és a hirtelen halál derékon törte a volt diktátor reményeit. Síül® Géza a kormányhoz közelálló sajtó álhireirői Pozsony, március 15. (Pozsonyi szerkesztő sémiink telefon jelentése.) A kormánypárti és a kormányhoz közelálló magyarnyelvű sajtó, továbbá a szlovák, csehszlovák és cseh sajtóorgánumok az utóbbi két nap óta tele vannak olyan hírekkel, hogy Szüllő Géza dr, ellem az országos keresztényszocialista párt kebelében akció indult meg, amely őt állítólag lemondásra akarja kényszeríteni és pedig szerintük a külpolitikában és a belpolitikában tanúsított intranzigeíos politikája miatt. A hadjárat ólén A Nap cimü pozsonyi lap áll, amely „biztos" híreket közöl kouventikuhunokról, amiket Franciscy Lajos dr. hívott össze és amely tiz papból és nyolc világi emberből áll Jabiomiczky János dr.-ral és Aixinger László dr.-ral az élén. A legújabb cikk címe az, hogy „Palotaforradalom tört ki ,a keresztényszocialista pártban". Erre vonatkozólag kérdést intéztünk az országos keresztényszocialista párt elnökéhez, a jelenleg Pozsonyban tartózkodó Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, aki csak annyit felelt a nevetséges és természetesen alaptalan híresztelésekre, hogy-,Ez éppen olyan forradalom, mint amilyen palota az országos kereszténv szocialista párt pozsonyi bérhelyisége." rtCíll I I s M » • RB | Életerős erösesontu Zü io-Kai OlCSOOD !8ff I ellenállóképes állatokat | » szarvasmarhák UUJA.il, kezelése g p . aminos takarmánnyal I DISTOL XS4±,. I nevelhetünk olcsón. _ í marháit és juhait. Óvakodjék értéktelen | Tessék megpróbálni! i utánzatoktól! Minden tokon o „DISTOL" |j czó látható. Kapható minden gyógyszertárban. § „Medica" $!ov. Bratislava. g§ I I __________■____________________H
