Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-18 / 64. (2285.) szám

ii*>u ui4x<>iiust» Aö, kieddu KOMMENTÁROK PRIMO HALÁLA Miguel de Unamuno után az ellenemigrán*: Primo de Rivera, Estei la márkija, lakott Párie- banaRue de Bac egyi kszáliodájában, — snem tudtuk, hogy a halált várta ott. Titokzatos, mindennél titokzatosabb ez az embólia, mely véget vetett a diktátor életének, s mint ahogy Primo pályafutásának utján sok­ban hasonlított a renaissance condottierijelhez —• a „nagy kapitányokéhoz —, úgy stílusos maradt a halála is: a diszgrácia első hotelben, a messze idegenben, hirtelen eltűnt a föld szí­néről, — lehet, hogy véletlenül, lehet, hogy erőszakkal, ki tudná megmondani? Mintha a Borgiák római udvarában, vagy a Sforzáknál i és a Medicieknél történt volna az eset elejétől! végig: egy vidéki kapitány magához ragadja j az uralmat a zilált országban, erőszakos, amig! fel iön. szelíd és fáradt, amikor uralmon van, j évekig'uralkodik, mig betelik a serleg s egy1 gyenge szél elfujja, hogy néhány hétre rá meg-| haljon az önkéntes száműzetésben. A nagyi kapitányokat sem a cinquecentóban, sem ma! nem földrengések s a népharag elemi kitörései távolították el helyükről, ó, ezekkel le tudtak számolni, hanem valami belső féreg, 'talán ön- önmaguk, a fáradtságuk, az undoruk, a vélet­len, mint Pangalost, Woldemarast, vagy Primo de Riverát. Nem, Primo de RiveTa nem tartozott az erő­szakos és az ellenszenves diktátorok közé. Most, amikor a .sors kiszámíthatatlan játéka folytán rövid időn belül másodszor el kell pa- reníálnumk; egyszer, amikor politikailag letűnt, másodszor, amikor az életből letűnik, a minden­képp szomorú halál közelében enyhébb és meg­értőbb hangokat üthetünk meg, mint másfél hónappal ezelőtt tettük. Elvégre megtudtuk, hogy a diktátor múlt évi fokozatos elfáradásá­nak és elkedvetlenedésének a külső okokon kívül tényleg belső okai is voltak, mint Primo váltig hangoztatta, de nem hittünk neki. A miniszterelnök beteg volt, orvosai megmond­ták. hogy vigyáznia kell, kerülni az izgalmat, a forradalmat, a vérengzést és az erőszakot, — s Primo kerülte is: most már értjük, miért ma­radt nyugodt és miért mosolygottá. állandóan, ha erkélyéről üvöltő tüntetéseket látott, most már tudjuk, miért nem Ítélt halálra az utolsó öt évben egyetlen politikai bűnöst sem, í*öt megkegyelmezett nekik és pénzzel ellátva kül­földre küldte őket, holott a forradalom-rajongó spanyol nép és katonaság jóformán havonta kiadós rohamokat intézett ellene, — más dikta­túráknál, tegyük föl Moszkvában, egy-egv ilyen levert roham ezer és ezer ember életébe került volna, — megértjük, hogy a diktátort alapjá­ban véve nem érdekelte többé az ucca és a nép, saját belső létét figyelte, s tudta, hogy tilos az izgalom. Az első kedvező alkalmat megragadta a pihenésre. A spanyol politika nyilván más­képp fejlődött volna, ha a diktátor nem beteg és nem ül a mellén a bármikor bekövetkezhető halál lidércnyomása. Berenguer aligha kerül uralomra, a diktatúra aligha marad osendes, s valószínű, hogy Primo de Rivera több sikert, de kevesebb külföldi rokoné zen vet aratott volna. Most már tudjuk, hogy két év óta szelíden és önfeláldozóan várta a halált, mint annakide­jén Stresemann. A helyzet ismerete következ­tében kevesebb haraggal tekintünk rá, annál inkább, mert a párisi halál váratlanul megol­dotta a gordiuszi csomót, a felemás diktatúra problémáját, a szelíd rémuralomét, amellyel a szocialisták sem tudtak mit kezdeni. Politikai fogalomzavar van, s miként a baloldal nem igen lát tisztán Gandhi hindu elindulásában, amelyet egyrészt dicsérnie kellene, mert a ki­zsákmányolt proletár nép tiszta és elszánt for­radalma az elnyomók ellen, másrészt elítélni, mert mélyintenzitásu vallási megújhodás, mely hadat üzen a fölpuffadt civilizációnak és a fej­lődés demokrata-materiális világnézetének, — úgy állt tanácstalanul az utóbbi évek Primo de Riverája előtt-, akit ütnie kellett volna, de nem üthette, mert a diktátor nem ütötte őt. Tény, hogy Primo de Rivera a légynek sem ártott. Tény, hogy Spanyolországban, ahol az előző rezsimnek gőgös és ostoba uralma alatt hirből sem ismerték a szocializmust, megengedte, sőt fejlesztette a szakszervezetek kiépítését és így előkészítette a megszervezett proletár-ság po­litikailag iskolázott tömegeinek érvényrejutá- sát. A munkásság életnívóját emelte, a ki-ski- rálykodó kapitalizmus uralmát megfékezte. El­lensége a hadsereg volt — a nyegle tisztikar —, vagy a régi konzervatívok, mint Sanchez Guerra, avagy a véreskezü és csatavesztő Be­renguer. Az ország tekintélyét és gazdasági nívóját emelte. Amint elment, lefújták a szocia­lizmust és újra a tiszti junták vették át az ural­mat. a junták, akik Spenyolországot az utóbbi évszázadokban számtalanszor a végveszélybe sodorták. Ha Primo egészséges és folytathatja politikai akcióját, megszervezheti az Union patrioticát, úgy megtörténhetett volna, bármily paradoxán hangzik, hogy a küszöbön álló spanyol köztár­saság első elnökévé az elcsapott diktátort vá­lasztják a spanyolok. FULGOR. — Masaryk elnök elutazott a Riviérára. 'A köz társasági elnök ma a párisi gyors­vonattal délelőtt 11 éra 15 perckor a francia Riviérára utazott. Kíséretében van Masaryk János londoni követ, Masaryk Alioe dr., I Maixmer dr., az elnök háziorvosa, Scheník dr. titkár és Masaryk A'lice dr. titkárnője, j Udrzsa! kisasszony. I ________________________________________________^PRAOAI-yvWjVAR-HIRLAP______________________________________ J EG Y TRAGIKUS ÉLET TRAGIKUS BEFEJEZÉSE Primo de Rivera Párlsban váratlanul meghalt Szivsiélhűdés és a csalódás bánata ölte meg a volt spanyol diktátort - A bír hatása Madridban — Szentimentális reakció Primo savára - A diktátora megítélésének revíziója Paris, .március 17. Primo de Rivecra, Spanyolország vélt diktátora, tegnap dél­előtt £él tíz órakor párisi száll ódájában szivszélíhüdés követke®tébem váratlanul elhunyt. A volt spanyol msLniiszterelnök családjával hetek óta a francia fővárosban tartózkodott és a közeli napokban Frank­furtba készült utazni, hogy az ottani hires professzoroknál megkezdje régi cukor- betegségiének kezelését. Primo hozzátarto­zóival a Rue du Bac egyik előkelő szálló- diájának több lakosztályában vett szállást. Bandelac dr., a halott jóbarátja és kezelő­orvosa, kijelentette, hogy Primo de Rivera évek óta cukorbeteg. A betegség egyre veszedelmesebbé vált s az elmúlt hetek­ben az exdikíátor influenzát kapott, amely tizennégy nap alatt teljesen legyengítette szervezetét. A beteg állapota tegnap reg­gel kilenc órakor mindazonáltal annyira megjavult, hogy a család délutánra meg­hívta Primo de Rivera barátait és bucsu- fogadtatást akart rendezni az elutazás előtt. MigueJ, Primo de Rivera fia, reggel kilenc órakor meglátogatta atyját, akit jó­kedvében talált. Primo karosszékben ült és újságot olvasott. Kilenc óra után a tá­bornok családja misére ment a közeli templomba. Amikor tizenegykor vissza­érkeztek, az exdiktátor már halott volt. Jobboldalára dőlve békésen feküdt az ágyon és fia, aki a szobába lépett, az első pillanatban azt gondolta, hogy nyugodtan alszik. Annikor kérdéseire nem kapott vá­laszt, a® ágyhoz ment s legnagyobb meg-* rókönvédésére látta, hogy atyja meghalt. Az azonnal előhívott orvos csak a halált állapíthatta meg. Idegenben, elhagyatva, egy párisi szállodai szobában halt meg az az ember, aki hét évig Spanyolország sor­sát intézte... „Atyám szerencsétlen volt** Párás, március 17. Primo de Rivera halá­lának híre a késő délutáni órákban terjedt el Madridban és mindenütt óriási szenzá­ciót keltett. A közvélemény tudta, hogy az exdiktátor súlyosan beteg, de váratlan ka­tasztrófára senki sem gondolt. A diktátor a múltban különben is bebizonyította, hogy szervezete rendkívül ellenállóképes és ám­bár régóta cukorbeteg volt, munkabírása nem csökkent. Betegségének ellensúlyozá­sára állandóan szükségét érezte, hogy reg­geltől estig dolgozzon és azt hitte, hogy el­foglaltságával Jebdrja a kórt. Ha diktátor marad, bizonyára több évig élhetett volna még, de a bukás szörnyű erővel sújtotta kü­lönösen azért, mert a lemondás körülmé­nyei nem olyanok voltak, mint Primo de Rivera elképzelte. Primo le akart mondani, de tisztességben és azt hitte, hogy joga van a diadalmas visszavonulásra. Ezzel szem­ben a király a nyilvánosság előtt elejtette és lemondása után a nép gyűlölettel fordult ellene, a vég csúnya és meg nem érdemelt volt. Néhány nappal ezelőtt Jósé Antonio, a diktátor fia egy madridi újságírónak a kö­vetkezőket mondotta: — Atyán az elmúlt hat év alatt egészsé­gét teljesen lerontotta s a fizikai bajhoz leg­újabban súlyos érzelmi bántalmak járultak. Atyám szerencsétlen. A diktátor fia nyilatkozatában ki akarta fejezni, hogy a Bourbon-ház hálátlannak bi­zonyult hajdani megmentőjével szemben. Bi­A lengyel kormány lemondásé Varsó, március 17. A heteikig tartó kor­mány krízis után Bartel lengyel kormánya szombaton lemondott. Ellentétbem a szom­baton elterjedt híreikkel, a köztársasági elnök egyelőre nem fogadta el a kormány lemondását és egy hivatalos kommüniké­ben kifejezésre juttatta, hogy szívesen lát­ná, ha a szejm és a kormány a költségve­tés letárgyalásáig békében maradna. A döntést mindaddig ki akarják huzni, amíg a költségvetést elfogadják. A költségvetés letárgyalása után a parlament nem gyako­rolhat nyomást a kormány összeállitására és Pilsudski ismét szabad kezet kap. A költségvetési vitát az alkotmánynak meg­felelően március 31-én be kell fejezni. zonyosra vehető, hogy a spanyol népben a diktatúra bukását követő gyűlölet elmúlik és Primo de Rivera tragikus halála szenti­mentális reakciót fog kelteni, mert a széles néprétegek belátják, hogy igaztalanul bán­tak a kétségtelenül jószándéku diktátorral. A sajtó súlyos támadásai a jövőben szintén megszűnnek. Az exdiktátor halála bizonyos tekintetben tisztulást fog hozni a spanyol politikában, mert a diktatúrának emléke is elmúlik és Primo de Rivera utolsó barátai is átmentek az ellentáborba. Primo de Rivera diktatúrájának felélesztéséről ezek után szó sem lehet. Martiniz Anido, a diktátor volt belügyminisztere, aki betek óta erősen intri­kált és nyiltan a diktatúra visszaállítását tűzte ki célul, ezek titán bizonyára vissza­vonul. Primo de Rivera a legjobb akarattal szol­gálta Spanyolországot és meggyőződéssel hitte, hogy hazájának megmentője volt. Túl­zott optimizmusa következtében sok bajt okozott; mint államférfiu és politikus külön­ben is tapasztalatlan volt s igy pénzügyi és gazdasági téren több olyan hibát követett el, amit Spanyolország hosszú ideig meg fog szenvedni. Az ország a diktatúra alatt ötmil­liárdos uj kölcsönt vett föl s e hiteleket leg­nagyobbrészt a Jegybank fedezte, ami a bank­jegyforgalom emelkedésével járt. Primo de Rivera legnagyobb érdeme, hogy annakide­jén befejezte a marokkói háborút, de ezt a tettét sem bocsátották meg neki. Életének utolsó heteiben többször nyilatkozott elke­seredetten a világ hálátlanságáról. Párisba nem a diktátor érkezett már meg, hanem a beteg és megtört ember, akinek napjai meg voltak számlálva. A helyzet jelentős megvál­tozása nélkül aligha térhetett volna többé vissza Spanyolországba. Azt hitte, hogy Madridban diadalivekkel fogják fogadni, ha egyszer visszatér és szobrot állítanak emlé­kének, de az utóbbi hetek gyűlölete és a spanyol sajtó uszító hangja meggyőzték ar­ról, hogy rehabilitálásra nincs kilátás. Különös fájdalmát okozott Primonak, hogy éppen halála előtti nap tudta meg, hogy a spanyol nép gunykacaj között szag­gatja le azokat az uccatáblákat, amelyeken az 6 neve díszelgett. A hatóságok nem gá­tolták meg a népet az emlékgyalázásnál és engedték, hogy Primo emlékét a sárba ta­possák. Az exdiktátor szempontjából a ko­rai halál talán a legjobb megoldást jelen­tette. A mstirltSi temetés Madrid, március 17. Primo de Rivera holtteste kedden érkezik a spanyol-francia határra. Innen különvonat viszi Madridba. • Café Corso Kávéház W. Fleischer, Luéenec Esténként cigányzene. A temetést szerdán tartják meg a San Isi- doro temetőben. A halott diktátornak meg­adják a katonai végtiszteletet és úgy te­metik el, mint a vezénylő tábornokokat szokás. A halottaskocsit nagyobb csapat- . test kiséri ki a temetőbe. A király és kor­mány kifejezték résztvevőket Primo de Ri­vera családjának. A diktatúra Madridban időző exminiszterei vasárnap délután ösz- szejövetelt tartottak és megállapodtak ab­ban, hogy a jövőben folytatni fogják Primo* de Rivera politikáját. A diktátor a katonai ranglistán a legöregebb tábornok volt és a kilencvennégy éves Weyier tábornok halá­la után automatikusan átvette volna a spa­nyol hadsereg főparancsnokságát. Primo de Rivera életrajza Primo de Rivera lf m született A basoimevS tábornagynak fia Itt Atyja a királytól megikapta az Estella márkija elmet. Az exdiktátor harminc éves korában már tábornok volt s 1917-től 1920-ig szenátor. Később Barcelona főkapitányává nevetzték ki. 1923-ban Mussolini példáján felbuzdulva, a ka­tonai forradalom élére állt és bevonult Madridba, hogy megmentse az anarchiába süllyedt országot e végiromtástótl és likvidálja a szerencsétlen marok­kói hadjáratot. A franciákkal együtt sikeresen be is fejezte a kellemetlen vállalkozást. Számos fasiszta izü törvényt hozott, majd 1925-ben csupa táborno­kokból álló direktóriumát rendes kormánnyá ala­kította át, amelyben máir bét polgári személy fog" látt helyet Primo de Rivera fölvette a mániszter- elnöki elmet, de a parlamentet nem hívta össze és az alkotmányt továbbra is hatályon kívül hagyta. A diktatúra először 1926-ban került veszedelme* helyzetbe, amikor a tüzértásztek fölláaadtaik Primo ellen. A diktátor leverte a lázadást, de a résztvevő­ket nagyon enyhén büntette meg. 1927-ben nemzet- gyűlést hívott össze, amelynek tagjait a kormány nevezte ki. Alig ült össze a nemzetgyűlés, azotnnai ellenzéki politikába kezdett. 1929 elején uj forra­dalom tört M a vidéki spanyol városokban. Ezt a forradalmat Sánchoz Guerra volt konzervatív ma- nisztenelnök vezette. A diktátor letörte a lázadást és Sanchez Guerrát egy hadihajón interuáttatta, ■majd szaibaidoniboosáttatta. Amikor a segoviaá tüzér- iskoláinak tisztjei újabb katonai puoosot készítettek ellő, a spanyol király fötaszfetta a tüzérséget Primo 1930 februárjáig diktátor maradt, amikor Beren­guer tábornok javára lemondott. Primo de Rivera folytatni akarta politi ai működését és megszervez­te az úgynevezett „hazafias uniót", amelyet rendes politikai párttá alakított át. A súlyos cukorbetegség megbénította híres munfcaenergiiáját és a hirtelen halál derékon törte a volt diktátor reményeit. Síül® Géza a kormányhoz közelálló sajtó álhireirői Pozsony, március 15. (Pozsonyi szerkesztő sémiink telefon jelentése.) A kormánypárti és a kormányhoz közelálló magyarnyelvű sajtó, továbbá a szlovák, csehszlovák és cseh sajtóorgánumok az utóbbi két nap óta tele vannak olyan hírekkel, hogy Szüllő Géza dr, ellem az országos keresztényszocialista párt kebelében akció indult meg, amely őt állító­lag lemondásra akarja kényszeríteni és pedig szerintük a külpolitikában és a belpoliti­kában tanúsított intranzigeíos politikája miatt. A hadjárat ólén A Nap cimü pozsonyi lap áll, amely „biztos" híreket közöl kouventikuhunokról, amiket Franciscy Lajos dr. hívott össze és amely tiz papból és nyolc világi emberből áll Jabiomiczky János dr.-ral és Aixinger László dr.-ral az élén. A legújabb cikk címe az, hogy „Palotaforradalom tört ki ,a keresztényszocialista pártban". Erre vonatkozólag kérdést intéztünk az országos keresztényszocialista párt elnökéhez, a jelenleg Pozsonyban tartózkodó Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, aki csak annyit felelt a nevetséges és természetesen alap­talan híresztelésekre, hogy-,Ez éppen olyan forradalom, mint amilyen palota az országos kereszténv szocialista párt pozsonyi bérhelyisége." rtCíll I I s M » • RB | Életerős erösesontu Zü io-Kai OlCSOOD !8ff I ellenállóképes állatokat | » szarvasmarhák UUJA.il, kezelése g p . aminos takarmánnyal I DISTOL XS4±,. I nevelhetünk olcsón. _ í marháit és juhait. Óvakodjék értéktelen | Tessék megpróbálni! i utánzatoktól! Minden tokon o „DISTOL" |j czó látható. Kapható minden gyógyszertárban. § „Medica" $!ov. Bratislava. g§ I I __________■____________________H

Next

/
Thumbnails
Contents