Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-13 / 60. (2281.) szám

1930 mámns 13, csütörtök. J ^RXCSaMAGtARHlRLflt 3 9Keghalt IHanqos Ostoán dr. Érsekújvár, március 12. A cseh síiorá- kiai magyar kisebbségi társadalmat szomo­rú veszteség érte: Hangos István dr. ér­sekujvári ügyvéd, a magyar nemzeti párt egyik igen értékes vezető egyénisége, ma délelőtt Budapesten 42 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Hangos Istvánt vakbél* gyulladással egy héttel ezelőtt szállították Budapestre, ahol rögtön operációnak vetet­ték alá. Az operáció sikerült, de utóbb komplikációk jelentkeztek, úgy hogy az orvosi tudomány és a beteg szervezete már nem tudott megbirkózni a hirtelen erősö­dő kórral. Az élete delén álló, közszeretet­nek és népszerűségnek örvendő közéleti férfiú halálának híre megdöbbentette az érsek újvári közvéleményt s országszerte részvétet keltett a magyarság körében. Hangos István dr. holttestét Budapestről haza fogják szállítani Érsekújvárra s a ró­mai katolikus egyház szertartásai szerint szombaton helyezik örök nyugalomra. # Hangos István dr. váratlan halála súlyos vesztesége a miagyar kisebbségi életnek, melyben úgy is mint pártember, úgy is mint egyházának hü és tevékeny fia és mint a társadalom szociális, érzésű épitonminkása is szorgalmas munkát végzett és előkelő szere­pet vitt. Tagja volt a magyar nemzeti párt országos párt vezet ős-égének és Giller János dr. mellett ő vezette a párt katolikus szak­osztályának munkaiját. Hangos egyike volt azoknak a kevés vezérférfiaknak, akik a magyar kisgazda-, földimi vés- és kisiparos- párt alapítói voltak és Szent-Irány zászló- bontása után naggyáépitették a magyar nem­zeti pártot. Eme munkájának és képességei­nek elismeréséül az érsekujvári pártszerve­zet, mely egyike a legerősebb magyar nem­zeti párti helyiszervezeteknek, elnökévé vá­lasztotta, beküldte a városi képviselőtestü­letibe, a járás pedig a járási képviselőtestü­letbe ruházta föl mandátummal. A katolikus körnek ugyancsak elnöke volt. Az elhunyt a politikához való előszeretetét már édesatyjá­tól, idősb Hangos Istvántól örökölte, aki a magyar kisgazda- és kisiparospárt szenátora volt. A halál egy éüeterős, széles műveltségű, nagy energiájú és vezetésre predesztinált egyéniség karciérjét törte ketté. Hangos Ist­ván szemfödele egy törhetetlen hitü magyar harcost takar, aiki tulajdonképpen a jövőre nézve még nagyobb efllhivatásra való Ígéret volt s éppen azért kétszeres a csapás, mely halálával a magyar kisebbségi életet érte. A magyar képvfseKHiéz és felsfi- Mz részvétét fejezte ki az árvizsujtofta Franciaországnak Budapest, március 12. Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke a felsőház nevében távirat­ban fejezte ki részvétét Doumengue elnöknek a délfranciaországi árvízkatasztrófa miatt. Paris, március 12. A francia kamarában az elnök felolvasta a magyar parlament részvét­táviratát. A távirat nagy hatást váltott ki, va­lamennyi képviselő tapsolt és a kamara egy­hangúlag szavazta meg a Magyarországnak küldendő köszönő táviratot. iiráf@if meghalt Prága, március 12. Jirásek Alajos, a cseh nemzet egyik legreprezentánsabb Írója és a cseh irónemzedék nesztora ma reggel Prá­gában 79 éves korában elhunyt. Jirásek mint iró a romantikus regényiró- iskolából került ki. Főleg történelmi regénye­ket irt, amelyekben a cseh nemzet múltját di­csőítette és megrajzolta legnagyobb történel­mi alakjainak heroikus életrajzát. Regényei­ben tántoríthatatlan és fanatikus hazaszeretet nyilvánul meg, amely nagy mértékben hozzá­járul a háború előtti cseh generáció hazafias­ságának öntudatositásához és neveléséhez. Ji- ráseket az államalakitás után a hivatalos cseh világ a nemzeti érzés egyik felkeltőjeként és a nagy tett előkészitőjeként ünnepelte. Masa­ryk mellett talán őt vették körül a legna­gyobb tisztelettel és szeretettel. Jirásek eszétikai értéke korántsem akkora, mint náción ál i? értéke volt. Regényeinek alaptónusa körülbelül olyan, mint Jókai tör­ténelmi regényeié, de kevesebb lendülettel és több hazafias alapeszmével. Legfontosabb müvei a következők: elsősorban az ötkötetes F. L. Vék, továbbá a szlovénekéi vonatkozású Bratrstvo trilógia, amely a huszita hadjára­tok alatt játszódik és amelynek első kötete Hunyadi és Giskra csatájáról szól. Ugyancsak kimondott hazafias tendenciájú regény a Proli Vsom (Az egész világ ellen). Legérté­kesebb könyve a Psohlavci, amely a cseh pa- r&rethábofu alatt játszódik te, A budapesti „Népszaga" bitvámruE megrágalmazta a Prágai Magyar Hírlapét A Konti-uccai sajtóorgánum brigantizmusát felháborodással! utasítjuk vissza — A rágalom s a kisebbségi munka elgáncsolnia a csehszlovákiai passepartout ára? Budapest, március 12. (Budapesti szer­kesztőségünk telefo<n<jelentése.) A Népszavá­ban Garami Ernő Masaryk elnök jubileuma alkalmából cikket irt és a lap az elnök fény­képét is közölte. A Népszava ugyanebben a számaiban Horthy kormányzó jubileumával kapcsolatban azt irta, hogy „a magyar mun­kásság nem ünnepel". A budapesti lapok egy része a Népszava eme eljárása miatt felhá­borodásának adott kifejezést és a lapok fel­vetették azt a kérdést, vájjon mit tettek volna a csehek, hogyha az elnök jubileuma alkalmából valamely cseh lap nem emlékezett volna meg az elnökről, hanem Honthyról irt volna dicshimnuszo­kat, A Népszava egyik következő számában men­tegetőzni igyekezett és a Prágai Magyar Hírlapra hivatkozott, amelyről — irja a lap — „köztudomású, hogy a rnagyaT kormány sajtóorgánuma és prágai félhivatalosa", még­is leközölte Masaryk elnök arcképét és di­csérő cikket irt 'róla. A Magyarság mai szá­mában a Népszava ellen éles támadást intéz emiatt és leszögezi azt a köztudomású tényt, hogy a Prágai Magyar Hírlap a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikád napilapja, amelyet nehéz küzdelemmel tart fenn Szlovenszkó és Ruszinszkó ma­gyarsága, a Népszava pedig perfid, hazug denunoiálással igyekszik támadást intézni a« ellen a lap ellen, amely önzetlenül szol­gálja a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyarság érdekeit. A Népszava nyíltan el­árulja, hogy gyűlölködéssel és ellenszenv­vel nézi a szloveuszkói és ruszinszkói ma­gyarság hősies harcát. A Népszava nagyon jól tudja, hogy a Prágai Magyar Hírlapot nagy áldozatkészséggel és odaadással a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok és a magyar társadalom tartják fönn, azt is nagyon jói tudjuk, hogy a Prágai Ma­gyar Hírlap ellen azt a vádat, hogy Pestről kap pénzt, eddig csupán a cseh soviniszták és a kormány félhivatalosai emelték. Abból, hogy a Népszava a rágalmakat és orvtáma- dásokat a cseh soviniszta sajtó szótárából emeli ki, egyszerre sok mindent megérthet a magyar munkásság. Megértheti a cseh propaganda számára „bizonyára ingyen" tel­jesített egyéb jó szolgálatokat, megértheti a bizonyára ingyen liferált Masaryk-kultuszt, megértheti a Népszava bebocsátását a kis- antant-állaim okiba, megértheti a Népszava magatartását a kisebbségi elnyomással szem­ben. Minden magyar munkás, aki csak távol­ról is ismeri a cseh állapotokat, nagyon jól elképzelheti, mi történt volna a csehszlovák szociáldemokraták lapjával, ha Horthy-kul- tuszt kezdett volna Prágában Masaryk ün­neplése helyett és ha hasonló politikai szol­gálatokkal akarta volna örökre elkötelezni magának a magyar saijtápropagandia irányí­tóit és finanszírozóit. A mi válaszunk Prága, március 12. A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi képes mellékletének címlapján közöltük / a nyolcvanadik szüle­tési évfordulóját ünneplő köztársasági el­nök legújabb fényképét. Akkor, amidőn nemcsak a csehszlovákiai sajtó, hanem az egész világsajtó megemlékezett a patriar­chális korú elnökről, nem egyszerű udva­riassági aktus volt ez a ténykedésünk, ha­nem természetes kötelességünk, hiszen mi a® áMam népességén ek egy ti zenharmadát kitevő magyar kisebbség sajtóorgánuma vagyunk és az ilyen nevezetes alkalmat, mint a köztársasági elnök nyolcvaneszten­dős születésnapját, egyszerűen kötelessé­günk tudomásul venni. Józan emberi ítélet ezen nem ütődbe iák meg, ebben semmi­féle feltiinésreméltó jelenséget nem lát. A magyarországi szociáldemokrata párt hiva­talos lapja, a Népszava, március 11-iki szá­mában ezt a tényt alantas módon és alan­tas indokokkal ngy állítja be, mintha „a Prágai Magyar Hírlap, mint a magyar kor­mány prágai sajtóorgánuma, a magyar kormány félhivatalos hódolatát fejezné ki Prágában". Felháborodással utasítjuk vissza ezt a sajtóbetyárságot, amely minden sajtóetika lábbaltiprásával, a legnagyobb könnyel­műséggel és gonosz rágalmazókat jellemző non-ehalance-szal vet oda ilyen súlyos rá­galmaikat: „A köztudat szerint — amint ismeretes —- a Prágai Magyar Hírlap a magyar kormány sajtóorgánuma." Ezt a hitvány denuneiálást, ezt a légből előrán­gatott rágalmat felháborodással utasítjuk vissza. Régóta megvan az ítéletünk a Nép­szaváról. amely a nemzetközi szociáldemo­krácia elveit meghazudtolva, soha egyetlen szóban meg nem emlékezett a kisebbségi magyarság szenvedéseiről, soha nem han­goztatta prágai elvtársainak soviniszta po­litikájával szemben a kisebbségek irányá­ban is kifejtendő demokrácia szükségessé­gét, hogy ne veszélyeztesse azt 200—300 példányát, amelyet Szlovenszkón elhelyez­het. De hogy ennyire ostoba és gonosz le­gyen, hogy hazug argumentumot szolgál­tasson a prágai kormányzat számára egy a magyar kisebbség érdekeit szolgáló, a ma­gyar kisebbség filléreiből fentartott, be­csületes emberi és becsületes nemzeti munkát végző sajtóorgánum ellen, erre csak a Konti-uccai brigantizmus vetemed­hetett, amelynek morálja mellett kommu­nista ellenfeleinkről ki kell jelentenünk, hogy a gáncsnélküli lovagok páncéljában tündökölnek. A magyarországi szociálde­mokrácia orgánuma ügyi áts zik nemcsak az eszét vesztette el régi vezetőivel, hanem a tisztesség utolsó foszlányát is. Tudjuk és érezzük, hogy ezt az alantas brávó-tempót elsősorban a magyar mun­kásság Ítéli el, amely minden szeretőiével vesz részt kisebbségi nemzettestvéreiuek szomorú sorsában. A német birodalmi gyűlés elfogadta a Youag-tervezetet A hágai szerződés törvényerőre emelkedett - Meglepően nagy többség — Hindenburg közbelépése döntött Berlin, március 12. A birodalmi gyűlés tegnap a Young-tervezet törvényjavaslatá­nak második olvasásakor a javaslatot je­lentős többséggel elfogadta, ami után bizo­nyos, hogy a harmadik olvasás is hasonló eredménnyel fog végződni. A birodalmi gyűlés 490 képviselője közül 451 vett részt a szavazásban. Az alapvető cikkelyeket a ház 251 szavazattal 174 ellenében elfogad­ta, A ház némán, minden tüntetéstől, tar­tózkodva, hallgatta meg az eredményt, amely véget vet a hónapok óta tomboló vitának és törvényerőre emeli a hágai szer­ződést. Huszonöt képviselő tartózkodott a szavazástól, közöttük a bajor néppárt vala­mennyi tagja. A német-lengyel likvidációs szerződést a ház mindössze 17 szótöbbség­gel fogadta el, mig a Young-tervezet több­sége 77 szavazat volt. A lengyel szerződés megszavazásánál a jobboldali pártok és a kommunisták ellenzékét néhány centrum- párti és német néppárti képviselő támo­gatta. A harmadik olvasásnál a kormányt aligha fenyegeti veszedelem. A fordulatot Hindenburg közbelépése okoz­ta. Mint ismeretes, a kormány hetek óta fogr lalkozott a szavazás előkészítésével, de min­denfelé nehézségekbe ütközött. A centrum a belpolitika pénzügyi tervek keresztülvitelé­nek elmaradása miatt tartózkodni akart a szavazástól, ami veszedelmes helyzetbe hozta volna a kormányt. Hindenburg elnök tegnap magához kérette Brüning képviselőt, a cen­trumpárt fejét és kijelentette előtte, hogy véleménye szerint a jóvátételi törvényt csak úgy lehet keresztülvinni, ha a birodalmi gyű­lésen jelentős többséget kap és azért a cen­trum belátására apellált és nyomatékosan kérte Brüninget, hogy pártja ne tartózkodjék a szavazástól. A köztársasági elnök állítólag határozott ígéreteket tett arra vonakozólag, hogy «4fcaéis eeetée a wefanari ajkotmány 48. paragrafusának kivételes intézkedéseivel fogja a kormány pénzügyi programját meg­valósítani, még abban az esetben is, ha a parlamentet ki kell kapcsolnia. Hindenburg állásfoglalása és ígéretei arra bírták a centrumot, hogy részt vegyen a sza­vazásban és a kormány oldalára szegődjék. Ezzel a német belpolitikai krízis első része elmúlt, de a pénzügyi és az adóügyi kérdé­sekben támadt ellentétek csak most fognak teljes mértékben kirobbani. MQIIer-Frsnken beszéde Berlin, március 12. A birodalmi gyűlésnek tegnap ismét nagy napja volt. A Young-ter­vezet elfogadásának jelentősége óriási. A közvélemény és a képviselők meleg érdeklő­déssel kisérték az eseményeket s a tárgya­lási terem ismét megtelt. A birodalmi gyűlés palotája előtt nagy tömeg várakozott, hogy minél előbb megtudja az eredményt. A birodalmi kancellár beszédében kizáró­lag jóvátételi ügyekről emlékezett meg. A beszéd mindössze háromnegyed óráig tartott, de ügyesen összefoglalta a kormány prog­ramját és a jövő feladatait. A hágai szerző­dés fontosabb részeit Müller-Franken ismét bemutatta a háznak. A jövőben valamennyi államnak lojálisán közre kell működnie a Young-tervezet ke­resztülvitelénél és Németország becsületes szándékát a külföld becsületes szándéká­nak kell kiegészítenie. Amikor a kancellár a terv megvalósításának egyes fázisait ecsetelte, a jobboldal meg­kezdte obstukcióját. Müller-Franken szerint sem a szakértők, sem a kormány, de senki más sem láthatja a Young-tervezet jövőjét. E bejelentésre a jobboldal egyhangúan azt. ki­áltotta a kancellár felé: „Akikor, miért irja alá?" A kancellár ügyes feleletében a tiz év előtti helyzetre hivatkozott, amikor a közvé­lemény úgy tartotta, hogy a keleti és a nyu­gati tartományok elvesztésével a birodalom életképtelenné válik, de időközben kitűnt, hoo-v Németország igy is megélhet, A kancel­lár zárószavai, amelyekben kijelentette, hogy a terv elfogadása a jövendő utjából eltávo­lítja az akadályokat, az adott körülmények között többet jelentettek az egyszerű frázis­nál és nagy helyeslésre találtak a ház cen­trumánál és baloldalánál. Vakmerő betörést kíséreltek meg egy rózsahegyi bankban Rózsahegy, március 11. (Saját tudósiitónktót.) A rózsahegyi Hite libáink épületében lévő egyik magáor llakiásban a csel'édleámy vasárnap este a pincéből felhallatszó gyanús zajra lett figyelmes. Rosszat sejtve, rendőrökért sietett, aikdlk a járókelők segítségével kordont vontak a ház körül, majd be­hatoltak a pincébe. Megadásra szólították fel a sö­tétben elrejtőzött betörőt, majd, amikor ez nem je­lentkezett, átkutatták a pincét s rövidesen ártalmatlanná is tették. Bevitték a rendőrségre, ahol megállapították, hogy az illető Gedeon János budapesti illetőségű lakatos, aki az egyik rózsahegyi géplakatosmüíheiyben ál­lott alkalmazásban. Átvizsgálták a pincét is 6 ekkor kiderült, hogy Gedeon még vasárnapra virradó éjjel álkulcs segít­ségévet behatolt a pincébe e modern beíörősarszá- mokkal felszerelve, hozzáfogott a pinceboltozatot a földszinten lévő bankhelyisógektől elválasztó vastag falréteg ki­bontásához, hogy a résén keresztül a bankiba jusson. Azonban munkájával miég hajnaliban sem volt készen, erre vasárnap este újból besurrant a pincébe s folytatta munkáját. Már sikerült is nagyobb nyílást ütnie a Parton, nmú kor a üselédJeány ébersége íeüMyta rá a rendőrül! fígyeknéfc.

Next

/
Thumbnails
Contents