Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-11 / 58. (2279.) szám

TOW<M-.MAG$AR-HTKI*aP 1930 március 11. kedd. Hialmár Sehacht utfa a baloldaltól a JobboMaii nissftiliéhez isi furcsa karrier története — 1 biroiaSmi bank elnbkének tündöklése és nyomorúsága — Mit akar Schacht? — Helfferich és Sactit párviadala Berlin, március 10. (A P. M. H. munkatár­sától.) Ódivatú gallérjában, szigorú középis­kolai tanárhoz" hasonló arcával, Hjalmar Schacht ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt. Állása sem olyan természetű, hogy kü­lönös népszerűséget kölcsönözne számára. És mégis! Évek hosszú sora óta a Reichsbank- prásident népszerű tudott maradni és kereste is ezt a népszerűséget. Túlfűtött energia, szenvedélyes érvényesülési vágy sodorta a dán-német keverékből származó gazdaságpo­litikust uj és uj helyzetek felé. Egy ideig, és aránylag hosszú ideig, a né­,met demokráciának, a német respublikának egyik legfőbb büszkesége, legerősebb re­ménysége volt. Ma már kevesen tudják, hogy a konzervatív nagytőke ezidőszerinti kedvence, Hjalmar Schacht a kritikus években éppen ennek a csoportnak megkerülésével, sőt ellenzése mellett jutott abba a pozícióba, melyet ma demonstrative a jobboldal bengáli tüzeinek lobogó fényében otthagyott. 1923-ban, amikor az infláció Németország­ban legjobban pusztított, amikor egy billió papirmárka pont egy aranymárkát ért, ne- j vezte ki a Reichsrat Hjalmar Schachtot elő- j szőr a valutaügyek kormánybiztosává, majd j a Reichsbank elnökévé. Ez a kinevezés szinte forradalmi tett volt. j Hiszen a birodalmi bank nagy autonómiá-1 val felruházott Generalratja a jobboldal fi-} nánc-zsenijét, Rathenau, Erzberger legna­gyobb ellenfelét, a szerencsétlen véget ért Helfferichet ajánlotta egyhangúan erre a tisztségre. Ekkor még Hjalmar Schacht a német demok­rata pártnak lelkes tagja volt. Mikor évek­kel később otthagyta pártját, nem győzte hangsúlyozni, hogy nem meggyőződésének változása, hanem az állása által rákénysze- ritett politikai neutralitás indokolja kilépé­sét. Ez a semlegesség azonban lassanként unalmassá vált a Reichsbank elnöke számára. Nem elégedett meg valóban hervadhatatlan érdemeivel. Pedig az, amit elért és megvalósított, ki- töithetne egy alkotó emberi életet. A valuta- stabilizációval, az aranymárka megteremtésével megalapozta a német kon­szolidációt. 1925-ben amerikai, 1927-ben lon­doni tárgyalásai egész Európa gazdasági rendjének szabtak uj irányt. A jobboldal jó ideig Helfferich elméletének és nem Schacht telteinek vindikálta az eredményt, de ez az elfogult álláspont épp úgy feledésbe merült, mint ahogy Schacht elfelejtette a német de- mokrációhoz való hozzátartozását. Gazdaságpolitikai sikerei, rendkívüli presz­tízse Angliában, Amerikában éu a semleges államokban páratlan autoritást biztosítottak a birodalmi bank elnökének és talán ez a sok megérdemelt elismerés késztette arra, hogy ne elégedjen meg nagybefolyásu állá­sával, hanem uj teret keressen magának az eddiginél is intenzivebb érvényesülésre. A Reichshank-direktórium mellékkormány- nyá fejlődött, melynek diktatórikus elnöke Hjalmar Schacht volt. A birodalmi bank autonómiájában független maradt a kormánytól, viszont a kabineti a nemzetközi szerződések értelmében bizonyos mértékben függő viszonyba került Hjalmar Schachttal szemben. Harmonikus kollaboráció mindkét részről érvényesült tapintat, enyhítette volna ezt a helzetet, de Schacht jobbnak látta, hogy ki­élezze a szituációt. A párisi tárgyalások alatt még a jobboldal aggressziv támadásai kísérték minden lépését és kemény kriti­kában volt része, amikor a kevésre értékelt eredmények után a Young-tervezet alá oda­helyezte aláírását, ugyanakkor, amikor a né­met nagyipar képviselője visszavonulásával fejezte ki elégedetlenségét. Schacht vezette a tárgyalásokat Párisban német részről, Schacht irta alá a Young tervezetet, és ezért jóban-rosszban a párisi tárgyalásokért a tör­ténelem előtt ő a felelős. Ez a felelősség túlságosan terhelte a nép­szerűségre szomjazó bankvezér lelkét. Uj si­kerekre, uj aktivitásra vágyott. Szokatlan, bajkeverő lépései egymást követték. Nem az, amit tett, volt a helytelen, a káros, a bonyo­dalmakat okozó, hanem ahogyan tette. Nyil­vánosságra. hozott memoranduma, mely Hilf- ferdiug pénzügyminis/ler megbnkásához ve­zetett: elsőként jelezte a pálforduláat. Hjalmar Schacht, akit pozíciója a biro­dalmi kormány első tanácsadójává avatott, ebben az aggressziv haugu momo randám­bán már a kormány és a kormánytámogató pártok ellenfelének mutatkozott. Alig hogy elült az általa felkeltett vihar, be­következett a hágai epizód, mely majdnem felborította a hágai konferenciát. A külföldi hatalmak képviselői előtt, egy nemzetközi tárgyaláson helyezkedett, szembe Schacht sa­ját kormányával, és megtagadta a birodalmi bank részvételét a Young-tervezet alapján felállítandó, a jóvátételeket kezelő interna- cionálís bankban. És most másodszor nem akarta Schacht tettének konzekvenciáját elismerni. Ami­kor a. kormány "energiája, a német közvé­lemény állásfoglalása megmentette a hely­zetet, Schacht, ha duzzogva is, de lefújta a megegyezést veszélyeztető offenziváját. Ismét hónapok teltek el. A Young-tervezet a birodalmi gyűlés elé kerül. Az interna­cionális helyzet, az egyre súlyosodé német gazdasági krízis parancsolóan szükségessé tette a " lroung-tervezet elfogadását, mely Schacht szerint már nem az eredeti progra­mot képviseli, hanem a párisi megegyezés­nek Hágában eltorzított lei adása. A reálpolitika meggondolása a Reichstag- ban a Young-tervezetnek mindenképpen többséget biztosítana. Ezen Schacht vissza­vonulása sem tud változtatni. Ezért van a döntő szavazás előtt pár nap­pal történő visszavonulásának csak demon­stratív jellege, azért írja a lemondólevelet nem a valutastabilizáló pénz!* —i szakem­ber, hanem a politikai missziójának tuda­tára ébredt pártexponens. Melyik párt exponense? A jobboldal min­dent megbocsátó lelkesedése nyíltan hirdeti, hogy Hugenberg tábora Hjalmar Schachtot már a magáénak számítja. Kétségtelen, hogy a birodalmi bank éléről rendkívüli értékes egyéniség távozik eL A német közélet nem oly gazdag nagy egyéni­ségekben, hogy megrázkódtatás nélkül tudná az ilyen meglepetéseket elviselni. A berlini tőzsde, melynek érzékeny idegrendszere már napokkal előbb érezte az ismeretlen hely­ről közelgő vihart, az árfolyamok zuhanásá­val jelezte Schacht visszavonulásának hord- erejót. Csakhogy szerencsére az országok és né­pek sorsa ma már nincs er^es emberekhez kötve. A nemzetek gazdasági meggondolásokon kiépült szolidaritása nem fogja engedni a német valuta megingását, mely Schacht el­határozásának végzetes következménye volna. A Young-tervezet elfogadása legalább időle­gesen alapot fog teremteni a német gazda­ság: élet súlyos sebeinek gyógyítására. Szer­ződések — ezt a legutóbbi tíz év máris be­bizonyította — nem örökéletüek. VersaiRés­től Hágáig nagyobb volt az ut, mint Hágától lesz egy még igazságosabb megállapodásig. Schaehttól elvárhatta volna Németország, hogy ebben az úttörő munkában vezetősze­repet vigyen, ö más irányt választott. Európa és Németország számára kétségtelen veszte­ség Scháehtnak, a gazdaságpolitikusnak visz- szavonulása. Kérdés, nyereség lesz-e Hjal­mar Schacht számára, hogy felfedezte magá­ban a politikust és a tetteket a demonstrá­ciókkal cserélte fel. Ráskav László. Doktor Laget rendet, öt — tőzsdézik Hogyan és miért hali meg a béziersi két Aíexandredeány egyik a másik uián? mént az orvas felesége? — Erdélyi Béta déiirancia kiadásban Marseille, március 10. A déiiranciaországi Cap d‘Ágúé tői néhány kilómé ternyire fekszik Béziers, ez a virágzó, eleven és lüktető életű kereskedőváros. Két hét óta nagy szenzációja van Béziersnek. A detektívek egész hada próbálja felfedni két szép fiatalasszony halálának titkát. A kérdés: hogyan halt meg Sára és Zsupánná? Testvérek voltak. Mind a ketten itt születtek a déMrancia partvidéken. Barna volt a hajuk, barna a szemük és a délvidéki nap barnára sü­tötte testüket. Béziers környékén híres volt a két Alaxandre-leány, Sára é« Zsuzsámra. Apjuk, gazdag béziersi kereskedő, nagy gonddal nevel­tette a két leányt. Sára, az idősebb, hat évvel ezelőtt férjhez merni egy jeles és elismert fiatal orvoshoz, Pierre Laget-hez. Orvos a tőzsdén Házasé águk eleinte boldog volt. Laget na­gyon jól keresett. Sára szép hozománnyal já­rult a háztartásihoz és az uj otthon berendezé­séhez. Laget orvos érdekes típusa a mohó, gyors meggazdagodásra vágyó, könnyelmű, minden léhaságra hajló, céltudatos és makacs dólfran- ciának. Noha felesége elragadóan szép volt, a házasság megkötésekor is beszélték Béziers- ben, hogy , Laget dr. tulajdonképp karrierházasságo t csinált. A pénz volt fontos neki, a hozomány, amelyet az öreg Alexaudre kereskedő adott. Bár rendkí­vül látogatott volt a<z orvos rendelője és há­zasságának első évében kinevezték az egyik bé­ziersi kórház főorvosává, Laget mégsem elége­dett meg a pénzszerzésnek ezzel a becsületes és dolgos módjával. Állandó érintkezést tartott fenn párisi és marseillei tőzsdeügynökökkel. Nagy spekulációkba bocsátkozott és gyakran mondta feleségének: — Meglátod, Sára, hogy néhány év múlva é® leszek Dél-Franciaország leggazdagabb embere. Az orvos tőzedemanővéréi eleinte szerencsé­sek voltak, de később egyre többet vesztett a tőzsdén. Sára okos asszony volt. Jól ismerte férjét és már akkor, amikor férje nagy összegeket nyert, előre számolt azzál a lehetőséggel, hogy a koc­ka fordul ée férje veszteni fog. Rábeszélte te­hát az orvost, hogy tegyen be félmillió frankot az egyik ruarsedl- lei bankba és írassa a nevére. Ebben az időben majdnem jelentéktelen öeszeg volt az a félmillió frank Laget dr. költségveté­sében. Egy ezép tekintetért szívesen ajándéko­zott 500.000 frankot feleségének. Amikor azon­ban egymást érték a tőzsdeveszteségek ée Laget egész vagyona elúszott, a férj a feleségéhez for­dult segítségért. Kérte, hogy adja neki kölcsön a marseillei bankban lévő félmillió frankot, ez­zel ki tudná fizetni sürgős adósságait ée a ma­radék pénzzel újabb spekulációba foghatna. A feleség hirtelen meghal — pénz áll a házhoz Az okos Sára asszony nem teljesítette férje kérését. — Elintézem, hogy apám kölcsön ad neked 100.000 frankot. Ezzel rendezheted sürgős adós ságaiiduL De okluj a leckéből, ne jáLsz többé a tózedéo, hanem dolgozz szorgalmas au a kór­házban. Mondj le álmaidról, mérsékeld gazda­godása vágyadat... Laget úgy tett, mintha megfogadná felesége intelmeit. Az öreg Afexandretől felvette a 100.000 fran­kot Ez a pénz azonban vajmi kevés volt Két hét múlva hirtelen meghalt a szép Sára asszony. Az orvos pompás temetést rendezett feleségé­nek s még a temetés napján Marseillei)e utazott, ahol felvette a bankban levő félmillió frankot. Uf nass Egy évig gyászolta Sárit ax orvos. Egy érig tartott a félmillió frank. Laget tovább játszott a tőzsdén. Hol nyert, hol vesztett. Egy év múlva végül is uj megoldáson kellett törnie a fejét. Az öreg Alexandra sürgette a 100.000 frank visszafizetését. Az orvos kitűnő ötlettel oldotta meg a problé­mát. Egy nap megjelent Alexandre lakásán és igy szólt az öreg kereskedőhöz: — Két ügyet akarok tisztázni önnel, uram. Az egyik ügy szigorúan anyagi természetű: az a 100.000 frank, amellyel egy év óta tartozom önnek. A másik ügy már teljesen érzelmi. Halálosan szeretem leányát, Zsuzsannát, aki hangjával, mosolyával, nézésével és mozdu­lataival szegény elhalt feleségemre, Sárára em­lékeztet. Úgy érzem, hogy Zsuzsánna is kelle­mesnek talál engem. Az ő részéről nem volná­nak akadályok. Azt kérem tehát öntől, hogy adja hozzám Zsuzsannát. A 100.000 frankos tartozást pedig majd elszámoljuk a hozomány­nál. A kereskedő szó nélkül kidobta lakásából az orvost. Hallani sem akart arról, hogy Zsuzsámra felesé­gül menjen Lagetbez. Az orvos azonban akkor már meghódította elhunyt feleségének szép bugát. Zsuzisánna mindent elkövetett, hogy megnyer­je apja beleegyezését a házassághoz. Amikor látta, hogy az öreg hajthatatlan, merész elhatároz ássál egyszerűen Pierre Laget laká sára költözött. Az esetből botrány lett. A hely­beli lapok foglalkoztak vele. Alexandre végül sem tehetett egyebet, minthogy beleegyezett Zsuzsánna házasságába. A 100.000 frankot ho­zomány fejében elengedte Lagetnek, sőt még adott 50.000 frankot. A második feleség is meghal — újabb pénz Most egy ideig úgy látszott, hogy Laget meg találta a boldogságot második feleségében, a szép Zsuzsannában. Évekig csendben és nyudog- tan éltek. A jelek szerint Lagtet dr. lemondott a t&fc­dejátékról, de Cisakhamav ismét feltáuuwit benne a játék- szenvedély és a meggazdagodás vágya. Ismét tőzsdézett,. Ismét nyert, majd ismét veszteti. M ind énét el v esz tette. Amikor már csak adósságai voltuk, felesége nevére 100.000 frankos életbiztosi- lékot kötött é. a szerződésbe belevette, hogy l'ólcbégu halála u: elén a 100.000 frank őt illeti. Két hónappal ezelőtt aztán váratlanul meghalt a szép Zsuzsánna is. Öt is nagy pompával temettette el az orvos. A halál oka ebben az esetben is ismeretlen beteg­ség volt. A halotti bi-zonyitványt Laget egyik bizalmas orvosbarátja állította ki. Álig temet­ték el Zsuzsannát, Laget azonnal a biztosító in­tézethez sietett és felvette a 100.000 frankot. A vagyonos nővér is megbetegszik — jeiss a vszsgálóbsró Ezzel a 100.000 frankkal Laget dr. ismét tőzs­dézni. kezdett. De ezt a pénzt is elvesztette. Most váratlanul segítségére sietett a véletlen. Meghalt az apja és vagyonát reá és bugára, Louise Lagetre hagyta. Körülbelül 100.000 frankot örökölt Laget, de ez a pénz is hamarosan elúszott. Rögtön kölcsön­‘ mmmmmmmfnammmmmrnmmm mm mii—mi .... ©f thoni-iédkuráScf Kérje az otthoni csizi ivó és fSrdöknrák használati utasítását. Cslzlördő I kérte bqga készpénzvagyonát, 90.000 frankot De alig vette fel a pénzt, a húga, Louise, gyanús körülmények között megbetegedett A beteg leány magához hivatott egy ügyvédet, akinek megvallotta szörnyű gyanúját: a bátyja, Laget dr. mérgezte meg. A leány azonnal levelet intézett ügyvédje ut­ján a béziensi vizsgálóbíróhoz ée bejelentette gyanúját. Megindult a nyomozás Laget dr. két felesége halálának rejtélye körül. Orvosok vizsgálták meg a beteg Louiset. Megállapították, hogy szervezetébe arzén keriiit. Kézenfekvő a gyanú, hogy Laget dr. Sárát és Zsuzsannát ifi megmérgez-te csak azért, hogy a pénzükhöz jusson. Az orvost letartóztatták A boncolás megállapította,- hogy a béziersi orvos, aki egyébként a becsület- rend lovagja, arzénnel mérgezte meg két fe­leségét. Anyját és nővérét vádolja a gyük os orvos Laget azonban rendületlenül tagad. Drámai körülmények között szembesítik nagy beteg nővérével, anyjával és anyósával. Csukott fekete autó állt meg az orvos béziersi háza előtt. Az autóban ült a gyilkos. Az autót hatalmas rendőrosapat kisérte, mert a rendőrség attól tartott, hogy a felizgatott lakosság meg- lincseli a gyiükoe orvost. A házban a földszinten lakik Louise Laget. az orvos nővére, a félemeleten Laget anyja., Sára és Zsuzsanna egy-ogy árva kislányával. Lagct-t ugyanis mind a két felesége egy-egv gyönyörű kislánnyal ajándékozta meg. Áz emeleten lakik Laget anyósa, a közben meghalt öreg Alexandre özvegye. A gyilkost a rendőrök sorra felvezették a gyászos ház lakásaiba. Louise, a nővére, ami­kor az ágyban fekve megpillantotta. Laget-t, zokogva felkiáltott: — Ha nem te mérgeztél meg, akkor mondd meg, ki tette! Ha életben maradok, térdenáílva fogok bocsánatot kérni tőled. — Mit tudom én? — felelt cinikusan az or­vos. — Talán valamelyik szeretőd ... Vag> te magad ... A beteg Louise erre a durva vádra elájult. Ájult nővére mellett Laget kijelentette, hogy gyanúja, szerint Louise mérgezte meg Sára és Zsuzsimét. A félemeleten Laget síró sunyja igy kiáll itt zokogva a fiára: —Miért nem Ölöd meg magadat, ha ilvet tettél! — Talán te tettől! — mondta, ridegen anyja- nok m orvos.

Next

/
Thumbnails
Contents