Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-11 / 58. (2279.) szám
1980 március 11, kedd. VVA&YAR- H1 RItAP aMaaBHanBi9NMHraHniBBnnnRnK':>„':v.’/^rraai! j „A déli elvégeztem a magamra vállalt missziót“ Byrd expedíciója megérkezet New-Seetandha — Byrd admirális első sajtónyilatkozata — Dunedin (New-Seeland), március 10. A délisarki expedíció anynhajója, a City oí New-York, tegnap Jutott be Ihinedin kikötőjébe. Byrd admirális az United Press munkatársának interjút adott a* expedíció élményeiről. A sajtóbeszélgetésnek különösen az ad nagyobb érdekességet, hogy ez az első interjú Byrd nagyjelentőségű vállalkozásáról. — Az expedíciónak legfontosabb eredménye — kezdte nyilatkozatát a kutató — kétségtelenül abban áll, hogy a Ross-ten- gertől keletre uj földet fedezett fel, amely az eddigi megállapítások szerint többszáz négyzetkilométernyi területű. Ezzel az eredménnyel szemben az a repüíővállalko- zásom, amelyben a sark felett elszáliottam, ! jóval csekélyebb jelentőségű. — Énmagamnak semmi érdekem nincs abban, — folytatta Byrd — hogy ezt az újonnan felfedezett területet, azért, mert elsőnek egy amerikai expedíció lépett a földjére, az Egyesült Államok birtokálio- mányának proklamálják. Én tulajdonképpen csak tovább folytattam az Antarktis kutatói által megkezdett munkát. Mindaz, amit elértem, lényegében csak egy kis lépést jelent az Antarktisra vonatkozó tudásunk elővitelében. Még generációk kutató munkájára és stúdiumára van szükség. Az uj földet „Maria Byrd föld“-nek neveztük el, de egyáltalán nem vettem birtokba az Egyesült Államok nevében. Az egész civilizált világ tulajdona. — Egyébként a déli sark vidékén magamra vállalt missziómat teljes egészében betöltöttem. Embereim önfeláldozó munkájának és energiájának köszönhetem, de jó- részben a szerencsének is tulajdoníthatóm azokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Az expedíció tudományos eredényeit természetszerűleg még nem lehet áttekinteni, annyi azonban bizonyos, hogy úgy a biológia, mint a meteorologia, fizika, geográfia s nem utolsónak a rádió is sokat köszönhet vállalkozásunknak. Például nagyon érdekes, hogy tájékozódás céljára magunk konstruálta nap-kompasszt használtunk, amelyet az 1925. évi Burdstead-kom- passz mintájára konstruáltunk meg. Nagyon szívesen használtuk volna Amundsen müMim felt halála Newyork, március 10. Williaan Howard TaJt, aki 1909-től 1913-ig az Egyesült Államok köztársasági elnöke volt, tegnap reggel elhunyt. Newyork, március 10. Taft volt köztársasági elnök temetése kedden lesz a Washington melletti Ariingíton katonai temetőjében. * Taft 1857-ben született Cincinnatiiban. 1880-ban ügyvédi praxist kezdett, később á'l- lamügyésszé, majd báróvá nevezték ki. 1890- től 1892-ig az Unió főállamügyésae volt, majd j magasrangiu bíró és a cincinnati egyetem jogi j fakultásának tanára. 1901-ben a Fülőp-saige-; tek első polgári kormányzójává nevezték ki- J 1904-től 1908-ig Roosevelt kabinetjének hadügyminisztere volt. Ebben az időben leverte a kubai lázadást s rövid ideig a sziget főkormányzójává nevezték ki. Mint a Fülöp-szigeteken. Kubában is rendkívül bevált és komoly érdemeiket szerzett. 1908-ban nagy többséggel az Egyesült Államok köztársasági elnökévé választották, mint a köztársasági párt jelöltjét. Hivatali idejiének letelte után 1912- ben a párt úgynevezett „szabályos szárnya" ismét őt jelölte, de barátja és elődje. Roo- sevelt. aki újból köztársasági elnök akart lenni, külön pártot alakított és a köztársasági pártból kiválva szintén jelöltette magát. Az 1912-es választásokon Taft megsenrmisitj vereséget szenvedett s a választási bizalmiak gyűlésén csak nyolc szavazatot kapott, míg Roosevelt 88-at s a demokrata Wilson 485-öt. A rákövetkező években Taft a yalei egyetem i tanára lett, majd az Egy sült Államok leg-j főbb bíróságának elnöke, amely állásában csaknem haláláig megmaradt. Prága, március 10. Az újságolvasóknak ! még élénk emiékeze lében van az cikksorozat, melyek Baüher di\, a prágai német Bohemia főszerkesztője budapesti tanulmányútja ailkal- máwal irt s amelyben a csehszlovák-magyar viszony tisztázásához azzal akart hozzájárni- \ ni, hogy a prágai aaj íóközv élemén y előtt a | magyar mentalitást ismertette s ebiben a kér- ■ désben aj érem másik oldalát is bemutatta.! A cseh sajtó egyetemlegesen és egyért eí-j müen niagyarofil elfogultsággal vádolta meg Baobert, a eséh lapok hetekig tartó vitában igyekeztek érveit visszaverni s viszonzásul a barátságtalan viszonyokért mindenben Budapestre akarták áthárítani az ódiumot. Badher többhetes hallgatás után a Bohemia tegnapi, vasárnapi vezércikkében mondja el zárszavát a nagy hevességgel zajló vitában. A megállapításaiban bámulatosan objektív cikk érdemi részét az alábbiakban fordításban mutatjuk be olvasóinknak. — Ami magát az ügyet illeti — írja Baoher — a Magyarországihoz való viszonyunk megjavításának kérdése nem tűnhetik el a napirendről, mert azt, hogy csupán Jugoszláviával és Remánkbml, de Magyarország nélkwl középeurópai, politika nem csinálható, azt minden gyemnek az első pillanatra látja, aki térképet olvasni tud, ha pedig a térkép nem elegendő, alkalmas kommentárt nyújt ehhez a behozatali és kiviteli statisztika, amelyben Magyarország az első helyek egyikét foglalja el, nemkülönben a kereskedelmi szerződések története. A viszonyok kényszere odáig vezetett, hogy Csehszlovákia a Magyarországgal való éles mitagonizmus dacára szabályszerű kereskedelmi szerződést kötött, inig a Jugoszláviával és Romániával váló barátság még mindig a legtöbb kedvezmény puszta mankóin vánszorog. Minden nagyban hangoztatott barátkozás nem tudott aunyit használni, hogy a kieantant egészséges gazdasági alapra helyezkedhetett volna. Miért? Azért, mert egy olyan szövetség, amely nemcsak hogy Magyarország nélkül, hanem, mint az egész világ tudja, annakidején egyenesen Magyarország ellen létesült, gazdaságpolitikailag csak nyomorék és az is kell, hogy maradjon. Tisztelet a Romániával való minden barátságnak, Románia, különösen az újonnan szerdát területei révén áldott és szép jövő kilátásokkal bíró ország lett, mely miég nem sej ért lehetőségeket testesít meg s úgy látszik, főleg a mostani nemzeti parasztpárti kormány igyekezetével gyosan egy szebb jövő felé halad, azonban Románia mégis egy inkább keleti, mintsem középeurópai orientációjú állam. És Jugoszlávia? A magyar hid hiánya még érteiében, mint a Romáméval való barátságnál. Aki tehát egészséges, erős lábon álló és nem örökösen veszedelmektől fenyegetett középurőpai politikát akar, annak egyúttal a Magyarországgal való viszonyunk korrigálását kelt akarnia. Hogy ezt ki kezdeményezze, az mellékes kérdés. A fontos az, hogy a kezdeményezésnek végre meg kell történnie és ba az, aki a békeszerződésből előnyt húzott, a nagylelkű és közeledő szerepét játsza, az nem presztízsvesztés, nem veszteség s legfőképpen nem szégyen. Az olyan dacpolitika, amely állandóan lábbal topog s azt hangoztatja, hogy a másik félnek kell kezdenie, élénken emlékeztet a kis gyermek durcás jeleneteire s vele az ügy semmivel sem halad előre. Ebből egyúttal az is következik, hogy azok, akik a két állam között ellenségeskedést és gyűlölködést szítanak, akadályt gördítenek egy őszinte koantruktiv középeurópai megértő politika egyenes útja felé. Itt csak egy vagy-vagy lehetséges: vagy akarjuk a barátságos együttélést Magyarországgal és akkor magaviseleiünket aszerint leéli bér elidőznünk, vagy pedig „örökös ellenséget6 akarunk, de akkor mondjuk ki ezt őszintén. Végre is a cseh sajtó évek óta és nap-nap után bebizonyítható!ag tapintatosan el tud siklani a jugoszláv diktatúra fölött, miért vetik hát akikor a Bohémra szemére, hogy naponta nem szór megfelelő adag sarat és epét a magyarok fejére, ahogy a Károdul Politika, vagy a Venkov teszi. Gondolkodóba lehet esni a dolog fölött. A Bohém! a abban látja a maga feladatát, hogy közreműködjék a középeurópai helyzet egészségesebbé tételén. Ha ezt valaki mindenáron magyaréitlizmus- nak alkarja elnevezni, Isten nevében, nevezze annak. A német körök és pedig az aktivista körök előtt ebben a kérdésiben az objektivitás, sőt még a magyarofilizmus sem diffamáló valami. A „fiiizmus" mindig jobb ée egészségesebb volt, mint a „fóbiaÉs Csehszlovákiának nem „örök-ellenségre66 van szüksége, hanem békére, rendre és a munkája számára piacra. A cseh 'külpolitika mint egy tervszerű gazdaságpolitika élőhangosa eddig csődöt mondott. A kisantattal egyedül nem sokat kezdhetünk. A hadsereg a mezőgazdasági válság enyhítéséért. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos közlönyének legújabb füzete közli azt a hadiparancsot, amely az országos katonai parancsnokságoknak elrendeli, hogy a hadsereg zöldség, hagymaszükségletét a saját körzetükhöz tartozó zöldségtermelő szövetkezetek utján szerezzék be. így a pozsonyi és a kassai országos katonai parancsnokság alá tartozó alakulatok a zöldségtermelők pozsonyi szövetsége utján kötelesek eme szűk ségleteike t be- szereemii — ..... ^ szerei t, de egyáltalán nem tudtam, hogy ezek még megvannak. — Hogy az Arktison szerzett tapasztalataimnak milyen hasznát vetem? Meg kell állapítanom, hogy ezek ugyan a délisarki expedíció szempontjából értékesek voltak, de egyáltalán nem kielcritőek. Fsrész sereg dolgot ke llett még megtanulnom, mert az ^rictis teljes mértékben különbözik az Vrktistól. Az Antarktison é-’»onugy, mint iirépában 30.000 évvel ezelőtt, a jégkorszak uralkodik. — Legjobban örülök azonban annak, hogy az expedíció teljes számban tér visz- sza s hogy mindnyájan egészségesek vagyunk.‘Az expedíció tagjai emberi erejükhöz mérten mindent elkövettek a siker érdekében. Az Antarktison való tartózkodás mindnyájunknak jót tett. Sokan több kilóval meghíztak. — Repülőgépeimet sajnos — jégbefagyva ott kellett hagynom, mert berakásuk rendkívül sok időt vett volna igénybe s a késlekedés a Ross-tengeren beállott viszonyok miatt egyet jelentett volna azzal, hogy újból ott kellett volna telelnünk. A Byrd expedíció tagjai két hetet Bune- diben töltenek, hogy a fáradalmakat kipihenjék. Aztán tovább folyfatját útjukat Newyork felé, ahol diadalmas fogadtatást készítenek elő számukra. „Csupán Jugoszláviával és Romániával, Magyarország nélkül nem csináliiatő lliépiiíipit politika” Bactier de. cikke a Bohemiában Csehszlovákia és Magyarország viszonyáról — „A kisantant gazdaságpolitikailag nyomorék" heítíbb a Jugoszláviával való szövetség esc-. \ Pfeiffer Kiilés prágai előadása a nemzeftezí jog egyik megalapítóiéról | (re.) Prága, március 10. A Prágai Magyár Akadémikusok Köre jogi szeme náci urnának legutóbbi összejövetelén Pfeiffer Miklós dr. kassai székesegyházi kauonok, a nemzetközi katolikus IKA-szövetség ügyvezető elnöke, volt jogakadémiai előadó értékes előadást tartott Victoria Ferencről, a nemzetközi jog egvik megalapítójáról.' Victoria Ferenc XVf. századbeli domon- kosrencli szerzetes és Salamanca egyetemi tanára volt, akire az eladó figyelmét még 1910 körül a boldog emlékű Fischer-Colbrie kassai püspök hivta fel. Azóta állandóan foglalkozik a tudós nagyértékü müveivel és tanulmányozta a reá vonatkozó igen gazdag, főleg snanyol irodalmat. Fejtegetései a nemzetközi jog fejlődése szempontjából korszakalkotóak. Hugó Grotiusra, kit majdnem száz évvel megelőzött, nagy befolyást gyakorolt. Pfeiffer Miklósnak Vietoriáról szóló tanulmánya 1925- ban Rómában, 1928-ban pedig angolul Washingtonban jelent meg. Legújabban spanyol, amerikai, holland és francia szakkörök foglalkoznak vele. Victoria Ferenc 1480 körül született a* északspanyolorsiági Victoria nevű városban. Korán lépett a domonkos rendbe mely akkori szokás szerint felsőbb tanulmányokra a párisi egyetemre küldte, Utána egészen 1526-ig rendje Válladolid-i főiskoláján tanított. Ezen évben a világhírű salamincai egyetem tanárává lett, az akkori spanyol főiskolai szokás szerint ezen egyetemi tanszékre a a.aRság választotta meg. Ott tanított 1546-ban bekövetkezett haláláig. — Mint tudós rendkívül sokoldalú. Irt egy müvet Aquinoi Sz. Tamás erkölcstanáról, egy müvet a közhivatalok betöltési módjáról, egyet a kát. egyház szentségeiről, egy utasítást gyóntatok és lelki vezetők számára. Legfontosabb müve egy „Relectiones" c. gyűjteményes munka. Ebben a következő tárgyakról értekezik: az egyházról, az államról, a pápa és a zsinatok hatalmáról, az északamerikai benszülött indiánu- sok jop'airól, a hadi jogról, a házasságról, álról, hogy hogyan fokozódik az emberben a szeretet, a méríékíeienségről, az emberölésről, asimoniáról stb. — Rendkívül nagy tekintélynek örvendett már életében.' Kora vezető egyéniségei,, a pápa és a császár is ismételtei} kikérték véleményét. Irodalmi kapcsolatban volt kora híres humanistájával: Rotterdami Erazmussal is. Nemzetközi jog szempontjaim! legfontosabb az indiánusokról, a háborúról és részben az államról szóló értekezése. A spanyol hódítók zsarnokságával szemben a leghatározottabban hangoztatja a benszülöitek jogát Amerika földjéhez, közjogi és magánjogi értelemben. Ennek kapcsán a szülők jogát gyermekük neveléséhez általában az őslakosság gazdasági és szellemi jogait csupa aktuális témát fejteget. Másrészt a spanyolok gazdasági szempontból indokolható békés letelepedését is jogosnak ismeri el és ennek kapcsán a szabadgazdálkodás, szabad forgalom, szabad kereskedelem, a tengerek és kikötők szabadsága, a honosságnak a letelepedéssel kapcsolatos megszerzése képezik tanulmánya tárgyát. Felállítja minden heiyes gyarmati jog alaptörvényét: azt, hogy a gyarmatok kormányzása és közigazgatása elsősorban az ottani őslakók, érdekében kell hogy történjék. Főleg Victoria kezdeményezésének és rendtársa, Kas Casas püspök fáradozásának köszönhető, hogy a spauyos korona oly törvényeket hozott, melyek a ben szülöttek jogait védték és igv a közép- és délamerikai benszülöitek létét mai napig biztosították. Rendkívül érdekes hadijoga is. Külön ismertetést érdemelne. Annak kapcsán beszól az általános világszolidaritásról és arról, hogy a fegyverek ereje fölött az igazságnak ós jognak kell uralkodnia. Borongás idő ;s^Éj^s 1 jéjjjjet, hóval és az ezt követő lucskos, | pocsoíyás uccák, különösen óvatosságra intenek. § ■ M e g h ü l é & e k I különösen hideg, nedves lábaknál lépnek j Se! nagyobb mértékben. Mindenféle meghűlésnél és fájdalomnál a Vgiobbnn bevált szer ez ! Asptrini: ablelía. Csakis a Bayer keresztes eredeti csoma- j <?o!ás a valódi. Orvosilag I ajánlva! Hivatalos C ^ jj j ára 9.80 Ke. disp. költség és |sAYEr|| forgalmi adón kívül. \ ® /! fi
