Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-09 / 57. (2278.) szám

fRM nfetAn I, toaSamap. 11 KIBONTAKOZIK A PERSELYMOZGALOM j Ifi A pufelleisfc* gyakran vet fd eszméket és ha esek az eszmék életrevalóak, megvalósítások nagy előnnyel Járna a közösség szempontjából, akkor közvéleményt teremtenek, beszélnek és írnak ró-j %k és így válnak olykor a napilapok hasábjain\ felvetett eszmékből reális valóságok. A mólt vasárnapi Prágai Magyar Hírlapban #n . sak a kedves kassai vacsorának alkalmából, ame- dyea a toasztozók nemes versenyéből 1450 korona gyűlt össze magyar közcélokra, Forogjon a per­sely elmen cikket írtam és örömmel látom, hogy a Prágai Magyar Hírlap lelkes és a magyar köz- ügyek Iránt nagy érdeklődéssel viselkedő olvasó­tábora körében ez a cikk élénk rezonanciát vál­tott ki. Szerkesztőségünkbe az elmúlt hét folya­mán ebben a kérdésben sörön érkeznek a hozzá­szólások, a legtöbbjében megszivlelésre érdemes indítvány is van, úgyhogy szükségesnek látjuk ennek a kérdésnek szőnyegen tartását, mert a nagy érdeklődésből jogosan következtetünk arra, hogy ezt az eszmét megérlelte az idő és igy bőn volna elhanyagolni. j Valamennyi hozzászólás a Prágai Magyar Hír­laptól várja az irányítást, a szervezést. Az egyik ! levél országos perselybizottság megszervezését in- { ditványozza. A mozgalomnak kibontakozását nem igy képzel- j tök el. A szervezkedésnek sok akadálya és sok nehézsége van. Egy múlt századbeli francia re-; gény jut eszembe, nagyon régen olvastam, az író­jának a nevét elfelejtettem. A regény a francia-né­met háború utáni Franciaország társadalmi életét mutatja be és kissé szarkasztikus színekkel rajzol­ja meg azt a szervezkedési lázat, amely erőt vett a, francia társadalmon- Közhiedelem volt akkor Franciaországban, hogy a németek nagy győzel­müket csupán szervező talentuimaknak köszönhe­tik, ezért ezen a téren kívánták utánozni a gyű­lölt ellenséget. Az ország egyik legnagyobb baja a depopulation, az elnéptelenedés volt (most is az!) Ezen segíteni kell, határozták el a szervezők. Nosza megszervezték az anyák egyesületét, az anyákat gondozók szervezetét, eme szervezet felé még tágabb szervezetet állítottak, megszervezték a bábákat, a bábák ellenőreit, az ellenőrök ellen­őreit, az anyák azonban a nagy szervezkedés elle­nére sem szültek. Ezt a példát csak azért hozzuk fel, mert rá akarónk mutatni arra, hogy felesle­gesnek tartunk minden nj szervezkedést. A per­selymozgalomnak spontán kell megteremtődnie minden városban, minden községben, minden ál­landó magyar társadalmi szervezetben és minden: alkalmi társaságban. A perselymozgalomnak elsősorban apostolokra <ran szüksége, akik átérzik és teljes mértékben fel­fogják a nemzet önadóztatásának nagy jelentősé- j gét, megértik, hogy az anyagi erőforráson kívül \ micsoda társadalmi és morális erőforrást jelent egy Ilyen nemzeti mozgalom. Az Idősebb generáció j emlékezhet egy Ilyen nemzeti felbuzdulás korára.] As is minden társadalmi megszervezés nélkül hódi-1 tóttá meg a nemzet minden rétegét, az igaz, hogy azután el is lankadt, mert csupán cs^ik szalmaláng táplálta. A tnlipánmozgalomra gondolunk. A múlt (szomorú tapasztalatai azonban mementóként le­begnek a magyar társadalom előtt, hogy régi hi­báit levesse és állhatatosságot, kitartást tanúsítson olyan ügyekben, amelyek a nemzet nagy kérdései. Elsősorban az szükséges tehát, hogy minden városban, minden helységben akadjon a persely- mozgalomnak propagátora. A mozgalom alapjai­nak a családi életben kell kibontakozniok. Minden család életében vannak olyan események, ame­lyek társas összejövetelekre adnak alkalmat. Szü­letés- és névnap, lakodalom, keresztelő, zsur, egy­szerű ebéd, vagy vacsora, amelyre vendégeket hívunk meg, — mint ami nő a kassai vacsora is volt —, mind megfelelő alkalom arra, hogy a ta­pintattal és a jelenlevők érzékenységére való te­kintettel kezelt persely ne járjon hiába körben. Vannak azután nagyobb organikus alapok, egye­sületek, kulturális szervezetek, amelyek elég gyak­ran rendeznek összejöveteleket és ezeken egypár fillér erejéig mindenkit igénybe lehet venni a per­sely számára. Családi perselyek és egyesületi per­selyek forogjanak minden városban és községben, ahol magyarok élnek. A perselyklürités nagyobb időközökben, negyedévenként, félévenként történ­hetik, az eredményről szóló beszámoló beszaladhat a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségébe Is, amely örömmel és készséggel regisztrálja egy-egy persely diadalmas körútját. A perselynek nevet is lehet adni, teszem azt rimaszombati Tompa-persely, kas­sal Flscher-Colbrie-persely, Rákóczi-persely, Attila- persely stb. stb. Amikor azután ilyen beszámolók­ból kitűnik, hogy a perselyek fillérei ezreseket és ezreseket adnak, gondolkodhatunk majd arról is, hogy miképpen történjék a perselyalap kezelése és a perselymozgalom organlzálása. Ml magnnk példával akarunk előljárni és meg­teremtjük a Prágai Magyar Hírlap perselyét. Olva­sóink gyakran fordulnak hozzánk olyan ügyekben, amelyek magánvonatkozásuak. Tanácsokat kér­nek, gyakran Intervenciót Is Igénybe vesznek. Ne sajnálják ilyenkor az önkéntes, nemzet! adakozást és mellékeljenek levelükhöz egy-egy bélyeget a Prágai Magyar Hírlap perselye számára. Ki-kl az anyagi tehétsége szerint Ha ötvenfilléres Is az a bélyeg, már súlyt Jelent, mert a peraelymozgalom- nak értelme éppen a kis adományokból felépített hatalmas nemzeti segélymunka. Reméljük, hogy az a mozgalom, amelyet megin­dítottunk, hamarosan a magasba szökken és Innen i is, onnan is örvendetes hírt kapunk arról, hogyj persely megkezdte körútját. i Egész Szlovenszhói elárasztották jómévá magyar festőművészek képeinek hamisítványaival Szüle Péter budapesti festőművész Losoncon felismerte több képének hamisítványát Amikor az eredeti kép Í500 kor^a hamisítványért 3500 koronái zsebel be a műkereskedő Losonc, máTCkss 8. (Saját tedósitónldóL) ] A budapesti napilapok nemrégiben n-agy ará­nyú képhamisitástról számoltak be. A szén-: zációs tudósítások beszámollak arról, hogy eddig még felderítetlen képkuíárok tömegé­vel. hamisítják jónevü festőművészek képeit s a hamisított képekkel vidéken és a kül­földön kiállításokat rendeznek, Voltak olyan kiállítások is, ahová még véletlenül sem ke­rült valódi kép. Az erkölcsileg és anyagilag súlyosan meg1- károsított festőművészek közül Szüle Péter budapesti festőművész száMott s ikra, hogy erélyes rendszabály okival, aka­dályozza meg a magyar festőművészek pa­razitáinak további garázdálkodását,. Budapesten a festőművészek intervenciójára a Képzőművészeti Tanács veszi kezébe a festőművészek $ áUaLábam a magyar pikto­ra, védelmét s valószínűleg törvényhozási utón fogják szabályozni a műkereskedelem és a kiállítások rendezésének s főként a szerzői jog fokozottabb ^védelmének mind- ezideig rendezetlen kérdéseit. A festőművészek érdiekéinek védelmét azon­ban neon elegendő csupán Magyarországon biztosítani, mivel a képhamieitók az utódál­lamok területén sokkal nagyok,báránya visz- szaélése'ket követnek el. így például I szakértő festőművészek megáüapvtotl&k, I hogy egész Szlovetiszkó el vöm árasztva hir- : neves festőművészek képeinek hami&itmi­nymvab Cseh I. Lajos losonci, festőművész levélben divta fel Szüle Péter figyelmét a szlovenszkói hamisítók özeiméire. Az értesítés folytán Szüle Pétéi' nyomban Losoncon termett s megkezdte képeinek agnoszkálásM. Látogatásai, megdöbbentő eredményire vezet­tek. Már as első két órában amit Losoncon föltett, több h/imsüványt fedezett fel. Rátalált például egy eredeti festményére, me­lyet 1500 koronáért adott el s alig pár száz lé­pésnyire egy másik úri házban ráalcactt ugyanezen képének értéktelen ha,- sitványára. Ezt a hamisítványt azonban 3500 koronáért értékesítette a képkeres­kedő. Felelősségre vonták a képkeretedet, hogy honnan szerezte a hamis képet. Azt válaszol­ta, hogy nem tudja megállapítom, hogy melyik mű­kereskedő kollégájától kapta cserébe — « képbőrzén. ígéretet tett azonban, hogy rövidesen felde­ríti. A festőművészek a nevükkel visszaélő iképügymökök ellen csalás címén bűnvádi fel­Nedves falak szárazzá létele náramló levegő44 módszerével» Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgái: Sebül* göztéglagyárak r. t. speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. A bécsi magyar saiiőattasé revolverei merénylőié a bécsi esküdtek előtt A merénylő, May Kálmán pécsi ügyvéd, aki büntetése elől Bécsbe szökött Bére, március 8. Az esküdtbíróság ma tár­gyalja Buday Kálmán dr. bűnügyét. Buday múlt ér szeptember g-án a bécsi magyar követség épületében revolveres merényle­tet követett el Ziegler sajtóattasé ellen, aki könnyebben megsebesült. Buday 1920 után Pécsett ügyvédeskedeít. A budapesti törvény- zék 1925-ben, a pécsi törvényszék pedig 1927- ben sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt Ítélte el Budayt, akit azonkívül zsarolás miatt is köröztek. - Buday Bécsbe szökött, ahol azután a sajtóattasé ellen merényletet követett el. Buday a mai tárgyaláson a me­rényletet azzal indokolta meg, hogy az ellene politikai okokból „jogosulatlanul44 indított sajtópörök tönkretették. Nem akarta agyonlőni Zieglert és csak azért vette öt célpontba, mert megtestesí­tője volt a magyar hivatalos sajtáréndseer- nek, Buday vallomása további során kijelentette, hogy' tulajdonképpen Bethlen ellen akart me­rényletet elkövetni. A tervet úgy dolgozta ki, hogy Bethlent madridi útja alkalmával a bécsi pályaudvaron meginterjúvolja és azután agyonlövi. Később elállótt ettől a tervtől és megelége­dett azzal, hogy a bécsi magyar sajtóattasét megsebesítet te. Déli tizenkét órakor az es­küdtszék verdikthozatalra vonult vissza. Ítélet: félévi saíyes bérlőn Az esküdtszék a perbeszédek elhangzá­sa után súlyos testisértés bűntettében és a fegyverviselési tilalom megszegése miatt elkövetett kihágásban mondotta ki bűnös­nek Buday Kálmán dr,< akit a bíróság hat hónapi súlyos börtönre Ítélt, havonként egyszer kemény fekhellyel szigorítva, A bíróság a büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és egyidejűleg elrendelte a* elitéltnek Ausztriából való kiutasítását. Café Corő® Kávébár W. Fleischer, l.acenee J Esténként cigányzene. jelentést tesznek s ezenfelül polgári utón kár­térítési pert is indítanak. Szüle Péter budapesti festőművész felke­reste losonci tudósi.tónkat. aikj által arra kérte fel « Prágai Magyar Hírlapot? intézzen felhívást mindazokhoz, akik egy- leét éven belül műkereskedőktől, vagy ván­dor képűgynököktöl képeket vásároltak, hogy vizsgáltassák meg szakértőkkel képei­ket. vágjon nem estek-e csalóknak az áldó tánl. Szüle Péter készséggel siet segítségére a sal­ját képeinek agtnotszkálásáná 1. aki őt levél utján felkeresi (Budapest, Vilma k&rályoő-u* 38. az.), úgyszintén készséggel vállalkozik « képek megvizsgálására Cseh í. Lajos losonci .festőművész is. A hamisítványok felderítésén fáradozó fe? tőmüvészek szerint különösen Losonc, Zólyom, Léva. tluttka. Zsolna és Nyitva városokban lelhetők fel tömegesebben a hamis képek. A képhmwm- tők különös előszeretettel hamisították a Mednyánszky, Budnay, Szüle Péter, Kézéi- Kovács, Feszty, Mihalik és Berkes fest­ményeit. Hozzáértők számítása szerint az az összeg, amelyet a hamis képekkel összeharácsoltak, több százezer koronára rúg. Minden remény meg van arra, hogy rövide­sen. kiderül, kik hozták forgalomba a hamis festményeket s a- hatóságok bizonyára kellő eréllyel fognak fellépni allenük. maradjon. A további fölvilágositást mindén tartalékos a ka tonaköny vében találja meg. A kérvények idejében nyújtandók be. Elintézé­sük ellen föliebezésnek nincs helye. A nem zetvédelmi minisztérium közli, hogy az a hir. mely a legutóbbi napokban jelent meg a saj­tóban, s amely szerint nagyszámiu 'tartalékos­nak elengedik a hadgyakorlatot.- nem volt teljes és nem vonatkozik azokra a személyekre, akik behívóikat már megkapták. Épp azért az ilyen behívót laknak "céltalan volna a hadgyakorlat elengedéséért folyamod­niuk, mert az ilyen kérvényeket a katonai ha­tóságok nem veszik figyelembe, Március első felében mindenki megkapja behívóját, aki az idei hadgyakorlatukon részivenni kőteles Prága, március 8. A legközelebbi napok-j bán küldik szét a tartalékosoknak a hadigya- j korlatra szóló behívókat. Március első felében mindenki megkapja j behívóját, aki az idén hadgyakorlaton részt- venni köteles. Egyes fegyvernemeknél több turnusban tör-! ténik a gyakorlat. Ezért eleget lehet majd tenni a földművesek, munkások, iparosok, ál­lami és magánalkalmazottak ama kérésének, hogy a hadgyakorlatot olyan időben szolgál­hassák le, amely rájuk népve a legkedvezőbb s a gyakorlatot más hónapra helyeztethessék át. A szolgálatnak a jövő évre való elhalasz­tása indokolt kérvényekre csakis különösen méltánylandó esetekben lesz megengedve, az is csak akkor, ha a kérvényező a jövő évben nem lesz ugyanabban a helyzetben, mini amelynek alapján mostan? kérvényét indokolja. A hadgyakorlat áttétele olyan hónapokba, melyekben az illető fegyver­nem nem gyakorlatozik (március, április, okótber stb.) csak olyan esetben engedhető meg, ha az előirt időben való szolgálat a behívott exisztenciáját súlyosan veszélyez­tetné. A kérvényező, ha komoly exiszten- ciális indokai vannak rá, azt is kérelmez­heti, hogy gyakorlatát az állandó tartózko­dása helyén illetékes divízió körzetében hasonló csapattestnél tölthessn ló, amennyiben a saját oparpatteste kívüle esik lakóhelye országos katonai parancsnokságá­nak körzetén. A kérvényezőnek a. bélyegmen­tes kérvényben általánosságban jellemeznie keli viszonyait. A kérvény az illetékes járása hivatalnál nyújtandó be s azt csak a behívott nyújthatja be, eemmiesetre az alkalmazója. A kérvényhez melléklendő a katonakönyv, mig a behívó levél a Mryényező kézén kell, hogy Nem töltik ke a ssísíjié©!! fcoflvédföpai'aűcsnok helyéi Budapest, március 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjeleniése.) A Pesti Napló tudni véli, hogy a lemondott Jánky Kocsárd honvéd főparancsnok helyét nem töltik be- Gömibös honvédelmi miniszter a takarékosko­dást a tábornoki kar létszámcsökkentésével akarja megkezdeni és igy nem neveznek ki u.i tábornokokat a régiek helyére. A magyar kémrlteiőház felfüggeszti a csalással és sikkasztással vádolt Bartos képviselő menteim; Jogát Budapest, március 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A képviselőház mentelmi bizottsága kommünikét adott ki, amely szerint tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a többrendbeli csalással és sikkasztás­sal vádolt Bartos János országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését java­solja. Bartost 1910-ben választották meg Ara­nyosmarót képviselőjének, mig a Károlyi- forradalom alatt a volt Felvidék kormánybiz­tosává nevezték ki. A kommiüai alatt ellen- forradalmi megmozdulásokban vett részt, a Friedridh-kormány pedig a Dunántúlra ne­vezte ki kormánybiztosnak, de erről az állá­sáról gyanús üzletekből kifolyólag kénytelen volt lemondani. Az első választáson is be­került a parlamentbe, üzleti tevékenységei miatt több feljelentés érkezett ellene. Két és­fél évvel ezelőtt a keresztény gazdasági párt Károlyi József gróf javaslatára törölte tagjai sorából. Hogy Bartos az anyagi összeomlástól meneküljön, kijárásokat eszközöli, amelyek során teljesen elvesztette a talajt lába alól. Tekintettel arra, Ihogy a parlament Bartos mentelmi jogát felfüggeszti, a csalással és sikkasztással vádolt képviselő rövidesen a vádlottak ‘padjára keríti

Next

/
Thumbnails
Contents