Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-08 / 32. (2253.) szám
1930 február 8, szombat. 'PB&íUUtMA&k&n-HtRLAP Prága, február 7. (§) Nem kell hosszasabban fejtegetnünk, a cseh szlovákiai magyarság saját borén tapasztalta, hogy a népszámlálás milyen fontos aktus egy vegyes nemzetiségű államban, a m inő Cséhsdoválkia. A népszámlálás eredményét a nemzeti állam ideálját hajszoló többség politikájának igazolásra akarja kihasználni, a kisebbségeknek pedig egyenesen létérdeke, hogy a népszámlálás a valóságot tükrözze vissza. A kisebbségeknek biztosított helyi vagy provinciális kiszolgáltatása, ami nők a hatóságok előtti nyelvhasználat joga, az iskolák létesítése, a kormányzótestületekben való képviselet, a kisebbségeknek a népszámláláskor megái lapított fejszámától függ. így a hatóság előtti nyelvhasználat jogát attól tették függővé, hegy, a kisebbség száma elérje a 20 százalékét. Igaz, hogy ez a húsz százalékos arány nem valami demokratikus s Finnországban analóg körülmények között már a tiz százalékos kisebbségnek biztosítják a nyelvhasználat jogát, de a legnagyobb baj nem is a magas percentben rejlik, mint abban a törekvésben, hogy ahol a kisebbség meghaladja a húsz százalékot, ott igyekeztek az arányszám alá szólítani s így kisebbségi jogait megsenimisileni. A népszámlálás tehát Csehszlovákiában, amely nemzetiségi tekintő’ben nem egységes, hanem összetett, nem egyszerű statisztikai ■ténykedés, nem tisztán államkormányzati, tudományos és szociológiai jelentőségű aktus, hanem elsőrendű politikum. Ennek tekintik s ekként kezelik a kormányzat é? közigazgatás tényezői s a többségi nemzet politikai pártjai, ekként kell a kisebbségeknek is fel- fogniok. Az olyan államban, amelyben az uralkodó nemzetiség nem éri el a többséget, vagy éppen csak valamivel haladja meg az ölvén százalékot, mindig fennforog a veszély, hogy a kormányzat az úgynevezett államalkotó nem zet többségének biztosítása érdekében bizonyos hatást gyakorol a népszámlálásra és így igyekszik a többség előuralmi törekvéseinek statisztikai, bázist és morális jogosultságot szerezni. Így le9z a népszámlálás politikai hatalmi célokat szolgáló cselekménnyé s abban a pillanatban el is veszti jogcíméit arra, hogy az ethnikai viszonyokat híven visszatükröző eljárásnak tartsák. A régi Ausztriában különösen a csehek panaszkodtak a népszámlálás- mak-módja ellen. A magyar népszámlálásról még most is azt állítják, hogy a magyar többség érdekeinek szolgálatába állították, bár az 1910. és az 1921. évi népszámlálás eredményeinek összehasonlításából ennek az ellenkezőjét bizonyíthatjuk be. Viszont Csehszlovákia kisebbségei jogosan panaszkodhatnak az 1921 február 15-én végrehajtott népszámlálás ellen. sok ezzel a jogukkal alaposan éltek is. Hogy csak egy pár krasszáns esetet emeljünk ki, hivatkozhatunk a n agykereszt ónyi példára, ahol 194 magyar emelt panaszt, hogy akarta ellené '•■© szlováknak vették fel őket, vagy a dobó- cai esetre, amikor a faluban egy ember vallottá magát szlováknak, mire a zsupán uj számlálási biztost küldött ki. aki már 114 szlovákot számlált össze. A statisztikai tanács a múlt év júniusában megkezdett tanácskozásait a napokban fejezte be az 1930 december elsején végrehajtandó második népszámlálásra vonatkozólag. Indítványait jelentésiben foglalta össze s ezt a kormány elé terjesztettéi Fontos újításokat tartalmaz ez a javaslat, amelyek között a legnagyobb jelentőségű a népcsoporthoz való tartozás megállapításának uj kritériuma. Eddig a szubjektív vallomás, melyet azonban a biztos kerr igáiba tett. szolgált alapul, a jövőben objektív kritériumként a nyelv szerepelne. Az a veszély, hogy a megszámlál and ók szabad vallomását befolyásolják, ba nem is szűnik meg teljesen, mégis jelentékeny mértékben korlátozódik abban az esetben, ha a nemzetiségekhez való tartozás kritériumának a szubjektív és a biztosok által korrigálható vallomás helyett a nyelvet veszik, bár az anya- nyelv meghatározása meglehetős nehézséget okoz. A statisztikai tanács hosszas tárgyalások után azt ajánlja a kormánynak, hogy a számlálási ív fejében a nemzetiség szó mellé zárójelbe nyomassa ki ezt a szót is: anyanyelv. A számolási ivén levő kioktatásban azután a következő szöveg állana: Mindén egyes megszámlálandó egyén nemzetiségét aszerint a nvelv szerint vézessék be. amely nyelvet az illető legjobban és lemetvarnaío- sabban beszéli. Általában ez az illetőnek az anyanyelve. Zsidó nyelvnek a héber mellett a jiddist is el kell fogadni." Az 1921. évi népszámlálás nemzetiségi kritériumától tehát ez a felfogás abban különbözik, hogy már nincsen ezó benne valamilyen faihoz való tort ozásról, a népszámlálási biztosok nem operálhatnak benne leszármazást teóriáikkal, nem mondhatják azt, hogy akinek szlovák édesatyja, vagy szlovák édesanyja volt, az eo ipso szlovák, hanem a megszánd állandónak érintkezési nyelvét kell alapul elf'őgadnioik. Ezzel a csehszlovák népszámlálási módszer visszatér az osztrák alapra, amely tudományos eredetét az 1873. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozatából meríti, amely a „la la rigaié partéé" kritériumát állapította meg. Mivel a jövőben a megszámlálandónak az érintkezési nyelvét kérdezik meg, az annyira igazságtalan és vexáló családfa-kutatások megszűnnek és cionista tüntetésekre sem fog sor kerülni, amennyiben csupán azon zsidók vehetők fel zsidó nemzetiségünknek, akik héberül vagy zsargon nyelven tökéletesen beszélnek, viszont következetes a héber vagy zsidó nyelvet nemzetiségi kritériumnak elfogadni ott, ahol a nyelv használata a tényleges viszonyoknak megfelel, mint például Ruszin szk óban. Ila a népszámlálás végrehajtásában ezek az elvek érvényesülnének, ha az a rendelkezés érvényesülne, hogy a számlálási biztosok semmiféle nyomást nem fejthetnek ki és ha mégis befolyásolni akarnák a megszámlálan- tlókat, tízezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és három hónapos börtönbüntetéssel sujtandök, ba tehát a népszámlálást mentesítik az 1921. évi, még a háborús pszichózis hatása alatt végrehajtott számlálás sok-sok ferdesé- gélől. kinövéseitől és visszaélésétől, akkor a népszámlálásnak a,z lesz a természetszerű eredménye, hogy a csehszlovákiai magyarság száma nemcsak abszolút, hanem relatív mértékben is emelkedni fog. Először legalább Szlovenszkó területén csökkennie kell a zsidó nemzetiségűek számának, hiszem az 1921. évi népszámlálás alkalmával Szlovemszkőn 70.529 egyén vallotta magát zsidónak, akik közül egész biztosan legalább 60 ezren nem beszélnek héber vagy jiddis nyelven és érintkezési nyelvük a szlovák vagy a magyar. A magyarság természetes szaporulatán kívül tehát most izraelita vallásu magyar testvéreink is — mint a múltban — a magyar nemzetiség rubrikájába kerülnek be és ennek különösen a városokban lesz nagy jelentősége, amelyekben a magyarság létszáma gyakran azért szorult a húsz százalék alá. mert a népszámlálási biztosok azokat a zsidókat is zsidó nemzeti- ségüeknek vették be tiltakozásuk ellenére, akik egy szót sem beszélnek más nyelven, mint magyarul. Hogy csupán néhány példát említsünk fel, Kassa városában az 1921. évi népszámlálás 11.206 magyart, a város IákosFigyelem! Duzzadt nyakat és golyvát legkönnyebben úgy akadályozhat és ryógyiihcl meg ha naponta egy kis szelet Gehe-léle jód-csők® Iádét fogyaszt el. A Gehe-féle jód-csokoládé használata elövigyázal. ssógi szempontból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak és golyvaképzödés elkerülésére. A készítmény a legújabb és legideálisabb gyógyszere a golyvake- zelésnek és vele jódmérgezés nem állhat elő. A csokoládénak semmiféle mellékize nincsen, úgyhogy annak használata beteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas. Kapható minden gyógyszertárban, vagy pedig közvetlenül: GEKE-WERKE A.-CL, AUSSIG. ságának 22.12 százalékát, míg 5 275 zsidót, a város lakosságának 10.41 százalékát állapított meg. Ha ez az arány az uj népszámlálás alkalmával ís megmarad, ami azonban nem kö- vetkezhetík be, ha a családfa-kóklorkedés és egyéb büv ászfogások használatát kikapcsolják, Kassa magyarságának a jövőben legalább 28 százalékot kell mutatnia. Ugyanez vonatkozik több városra is, ahol a zsidóság elválasztásával a magyarság létszámát 19 százalékra nyomták le és így a magyarságot még a kultúrának, a színházaknak, a magyar feliratokkal is ellátott mozgószinházaknak élvezetétől megfosztották, mint Nyitrán, Eperjesen és más városokban. Ebből az eszmefuttatásból megállapíthatja a magyarság, hogy az 1930 esztendőnek legfontosabb belpolitikai aktusa a népszámlálás lesz és ezért a magyarság politikai munkájának arra kell irányulnia, hogy fel vi lágosítsa a legszélesebb magyar tömegeket ennek a,z aktusnak a nemzet egész életére kiható jelentőségéről. Csak sí efiiSk szütetésaapjinafe közelítése tartja sasi össze a mesterséges nagykoalíciót? — Hagy nehézségek a ksriaányprogram megáiíapitósa kerül — Milyen népszámlálási princípiumokat tartanak szem előtt a nemzetcsoporthoz tartozás megállapításánál? Az osztrák népszámlálásnál az érintkezési nyelvet, a magyarnál az anyanyelvet, az első csehszlovák népszámlálásnál a nemzetiséget vették kritériumul. Mind a három módszert tudományosan meg tehet indokolni, de mind a hárommal szemben kritikai ellenvetéseket is lehet felhozni. Az első népszámlálás alkalmával a lakosságot nemzetiségéről kérdezték meg. Ez a módszer egyenesen a célra tör s a központba a lakosság csoportosításának leginkább érdeklő jegyét állítja. Minden egyes megszámlálandó- tól nyilvános vallomást követel meg nemzetiségéről, kívánja az egyik vagy másik népkö- zösségbe való érzelemileg vagy értelmileg indokolt bekapcsolódást. Ha minden megszámlálandó politikailag felvilágosodott, eléggé intelligens és képzett volna, ha továbbá mindenkiben meg volna a népi érzés és a nemzetiséget népi, nem állami értelmezésben fogná fel s végül, ha mindenki szabadon, bátran, semmiféle következménytől nem tartva vallhatná be nemzetiségét, a három között ezt a kritériumot kellene tudományos értelemben a leghelyesebbnek elfogadni. Még ma is élénk vitatkozás folyik nemcsak a kisebbségek részéről, hanem csak szakkörökben is arról a kérdésről, vájjon az 1921. évi népszámlálás alkalmával teljesültek-e mindezek a feltételek. Rád! Emánuel dr., a prágai cseh egyetem professzora, számos írásában és vitaestélyén tudományos meggyőződésének egész hevével hirdeti, hogy „az 1921. évi népszámlálás eredményeit nem lehet megbízhatóknak elfogadni", bár nem tudja felbecsülni, hogy „az alkalmazott mesterfogásoknak milyen gyakorlati következményeik voltak". Az 1921. évi népszámlálás igen hamar következett a háborúra s a még élénken ható háborús pszichózis, meg az a törekvés, hogy a külföldnek bemutassák, minő kevés német és magyar él a csehszlovák köztársaság területén, nagyon éreztette a hatását. A legnagyobb anomáliát az 1920 október 80-án kibocsátott kormány rendeletnek az az intézkedése okozta, amely szerint a nemzetiséget ugyan az érdekeltek bevallása alapján kell megállapítani, azonban a népszámlálási biztosoknak megvan az a joguk, hogy a be- vM'á-4 ellenőrizzék. A népszámlálási biztoPrága, február 7. Jelentettük, hogy a koalíció megbízottai az úgynevezett kis munka- program összeállításán dolgoznak s a kor- mánylapok véleménye szerint remélhető, hogy ezt az ideiglenes programot e héten sikerül összeállítani. A mint a jelekből látható, a tárgyalások nem mennek a legsimábban, sőt egyre erősebb a depresszió a kormány- többség soraiban. A koalíció megalakulása többhetes vajúdással járt s akkor a szocialista sajtó állandóan azt hangoztatta, hogy a tárgyalások az uj program körűi forognak. Azóta két hónap telt el és most kisül, hogy a kormánykoalíciónak — nincs programja. Ezt a programtalarságot takarta a kormányexpozé semmitmondó, tartalmatlan volta is. Az uj program megalkotásának legnagyobb akadályozói a szocialista pártok.' Több jobboldali lap mutat rá arra, hogy a szocialisták nem hajin dók a kényes kérdések végleges rendezésébe belemenni. Ezt a magatartást azzal a számítással tanúsítják, hogy később, egy újabb választás ess— Bethlen a magyar zsidók nemzeti hivatásáról. Budapestről jelentik: Az Egyenlőség ötvenéves jubileaima alkalmából tartalmas ünnepi számot adott ki, melybe Bethlen István gráf miniszterelnök a következő em- léksorokat irta: „Az Egyenlőség 50 éves pályafutása alatt a hazához való hűség szolgálatában mindig a magyar nemzeti gondolat útjait járta. A zsidóhitü magyarok nemzeti hivatásának önzetlen hirdetése, amelyet az Egyenlőség folytat, felette érdemes cselekedet annak a törekvésnek elősegítésére, hogy az ország egyetemes érdekéért, amelynek minden magyar ember lelkében elevenen kell élnie, a partikuláris szempontokat fel kell áldozni." — Taft haldeklik. Washingtonból jelentik: Taft volt elnök utolsó óráit éli. Az orvosok lemondtak minden reményről. Taftnak súlyos érelmeszesedése van. Családját táviratilag a betegágyhoz hívták. tén a kommunisták rovására még jobban meg fognak erősödni s akkor a fontos problémák el in té zésénél ők diktálhatnak. Egy szóval most egyelőre a szaboíálás taktikáját követik a nagykoalíció bán. A koalició belső lehangoltságáról a leghitelesebb képet az agrárpárt hivatalos lapja, a Veinkov adja mai vezércikkében. Mi ffsr&ass-OTEt rsáiö fiisor — Már két hónapja él a mai kormány — Írja a lap —, de csapatai eddig két megerö- diteít tábor képét mutatják, mely a várakozás állapotában lövöldöz egymásra és kölcsönösen fenyegeti egymást. A nemzetgyűlésben láthatjuk, hogy a kormánypártok között még nem jött létre az együttműködéshez szükséges légikör. A beásott raj vonalak kölcsönösen szemmel tartják egymást és bizalmatlanok egymással szemben. Ha a köztársasági elnök születésnapja nem közelítene négy hét távolságban, aligha lehetne visszatartani a két tábor ingerült katonaságát. Mi az oka ennek a jelenségnek? A szocialista blokk azt hiszi, hogy hatalma állandóan nöNewyork, február 7. Rothermere lord Amerikába való megérkezése után a nála tisztelgő amerikai magyarság vezetői előtt hosszabb beszélgetés során kijelentette, hogy a hágai egyezményt igen nagy jelentőségűnek tartja, mert ezzel az egyezménnyel az optánsügy végleg lekerült a napirendről és bizonyos enyhültebb atmovekvőben van és rövideséül döntő tényezővé válik a köztársaságban. A szociáldemokratapárt a politikai pártok mai erőviszonyát provizóriumnak tekinti. Ez a párt nem akar egy ilyen ..provizórium" ideje alatt nagy ügyek elintézésében közreműködni. csak időt és erőt akar nyerni a döntő mérkőzéshez. A cseh szociáldemokraták taktikája a mezőgazda sávi kérdés megoldása körül teljesen megerősíti ezt.. ¥a .. Mit kell tennünk ebiben a szituációban? — kérdi az agrárius lap. — Mielőbbi döntést kell kieszközölnünk. Ez csak kétféle, lehet. Vagy lehullanak a szembenálló táborok közötti erődítések és a hadseregek termékeny munkára összefognak, amint azt a népnek ígérték, vagy pedig a szocialista tábor fegyverkezését általános fegyverkezés fogja követni. A szociáldemokratákon a sor, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányban határozzanak. A Venkov jellemzése nagyon találó a helyzetre. Mi annak idején ugv mondtuk, hogy ezt a koalíciót a belső ellenzéke és belső ellentétei fogják szétrobbantani. szférát teremtett a közép európai politikában. A lord ezután rámutatott arra, hogy Magyarországnak 1943-ig, illetve 1968-ig kell fizetést eszközölnie. Ez nem annyira súlyos, mert hiszen Németország példáját véve tekintetbe, odáig sok minden történhet és újabb megegyezéssel esetleg eny- hithetnek a helyzeten. i 3
