Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-08 / 32. (2253.) szám

1930 február 8, szombat. 'PB&íUUtMA&k&n-HtRLAP Prága, február 7. (§) Nem kell hosszasabban fejtegetnünk, a cseh szlovákiai magyarság saját borén tapasz­talta, hogy a népszámlálás milyen fontos ak­tus egy vegyes nemzetiségű államban, a m inő Cséhsdoválkia. A népszámlálás eredményét a nemzeti állam ideálját hajszoló többség poli­tikájának igazolásra akarja kihasználni, a ki­sebbségeknek pedig egyenesen létérdeke, hogy a népszámlálás a valóságot tükrözze vissza. A kisebbségeknek biztosított helyi vagy provinciális kiszolgáltatása, ami nők a hatóságok előtti nyelvhasználat joga, az isko­lák létesítése, a kormányzótestületekben való képviselet, a kisebbségeknek a népszámlálás­kor megái lapított fejszámától függ. így a ha­tóság előtti nyelvhasználat jogát attól tették függővé, hegy, a kisebbség száma elérje a 20 százalékét. Igaz, hogy ez a húsz százalékos arány nem valami demokratikus s Finnor­szágban analóg körülmények között már a tiz százalékos kisebbségnek biztosítják a nyelvhasználat jogát, de a legnagyobb baj nem is a magas percentben rejlik, mint ab­ban a törekvésben, hogy ahol a kisebbség meghaladja a húsz százalékot, ott igyekeztek az arányszám alá szólítani s így kisebbségi jogait megsenimisileni. A népszámlálás tehát Csehszlovákiában, amely nemzetiségi tekintő’ben nem egységes, hanem összetett, nem egyszerű statisztikai ■ténykedés, nem tisztán államkormányzati, tu­dományos és szociológiai jelentőségű aktus, hanem elsőrendű politikum. Ennek tekintik s ekként kezelik a kormányzat é? közigazga­tás tényezői s a többségi nemzet politikai pártjai, ekként kell a kisebbségeknek is fel- fogniok. Az olyan államban, amelyben az uralkodó nemzetiség nem éri el a többséget, vagy ép­pen csak valamivel haladja meg az ölvén szá­zalékot, mindig fennforog a veszély, hogy a kormányzat az úgynevezett államalkotó nem zet többségének biztosítása érdekében bizo­nyos hatást gyakorol a népszámlálásra és így igyekszik a többség előuralmi törekvéseinek statisztikai, bázist és morális jogosultságot szerezni. Így le9z a népszámlálás politikai ha­talmi célokat szolgáló cselekménnyé s abban a pillanatban el is veszti jogcíméit arra, hogy az ethnikai viszonyokat híven visszatükröző eljárásnak tartsák. A régi Ausztriában különö­sen a csehek panaszkodtak a népszámlálás- mak-módja ellen. A magyar népszámlálásról még most is azt állítják, hogy a magyar több­ség érdekeinek szolgálatába állították, bár az 1910. és az 1921. évi népszámlálás eredmé­nyeinek összehasonlításából ennek az ellen­kezőjét bizonyíthatjuk be. Viszont Csehszlo­vákia kisebbségei jogosan panaszkodhatnak az 1921 február 15-én végrehajtott népszám­lálás ellen. sok ezzel a jogukkal alaposan éltek is. Hogy csak egy pár krasszáns esetet emeljünk ki, hi­vatkozhatunk a n agykereszt ónyi példára, ahol 194 magyar emelt panaszt, hogy akarta elle­né '•■© szlováknak vették fel őket, vagy a dobó- cai esetre, amikor a faluban egy ember val­lottá magát szlováknak, mire a zsupán uj számlálási biztost küldött ki. aki már 114 szlovákot számlált össze. A statisztikai tanács a múlt év júniusában megkezdett tanácskozásait a napokban fejezte be az 1930 december elsején végrehajtandó második népszámlálásra vonatkozólag. Indít­ványait jelentésiben foglalta össze s ezt a kormány elé terjesztettéi Fontos újításokat tartalmaz ez a javaslat, amelyek között a leg­nagyobb jelentőségű a népcsoporthoz való tartozás megállapításának uj kritériuma. Ed­dig a szubjektív vallomás, melyet azonban a biztos kerr igáiba tett. szolgált alapul, a jövő­ben objektív kritériumként a nyelv szere­pelne. Az a veszély, hogy a megszámlál and ók sza­bad vallomását befolyásolják, ba nem is szű­nik meg teljesen, mégis jelentékeny mérték­ben korlátozódik abban az esetben, ha a nem­zetiségekhez való tartozás kritériumának a szubjektív és a biztosok által korrigálható val­lomás helyett a nyelvet veszik, bár az anya- nyelv meghatározása meglehetős nehézséget okoz. A statisztikai tanács hosszas tárgyalá­sok után azt ajánlja a kormánynak, hogy a számlálási ív fejében a nemzetiség szó mellé zárójelbe nyomassa ki ezt a szót is: anya­nyelv. A számolási ivén levő kioktatásban az­után a következő szöveg állana: Mindén egyes megszámlálandó egyén nemzetiségét aszerint a nvelv szerint vézessék be. amely nyelvet az illető legjobban és lemetvarnaío- sabban beszéli. Általában ez az illetőnek az anyanyelve. Zsidó nyelvnek a héber mellett a jiddist is el kell fogadni." Az 1921. évi népszámlálás nemzetiségi kri­tériumától tehát ez a felfogás abban külön­bözik, hogy már nincsen ezó benne valami­lyen faihoz való tort ozásról, a népszámlálási biztosok nem operálhatnak benne leszárma­zást teóriáikkal, nem mondhatják azt, hogy akinek szlovák édesatyja, vagy szlovák édes­anyja volt, az eo ipso szlovák, hanem a meg­szánd állandónak érintkezési nyelvét kell ala­pul elf'őgadnioik. Ezzel a csehszlovák nép­számlálási módszer visszatér az osztrák alap­ra, amely tudományos eredetét az 1873. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kon­gresszus határozatából meríti, amely a „la la rigaié partéé" kritériumát állapította meg. Mivel a jövőben a megszámlálandónak az érintkezési nyelvét kérdezik meg, az annyira igazságtalan és vexáló családfa-kutatások megszűnnek és cionista tüntetésekre sem fog sor kerülni, amennyiben csupán azon zsidók vehetők fel zsidó nemzetiségünknek, akik hé­berül vagy zsargon nyelven tökéletesen be­szélnek, viszont következetes a héber vagy zsidó nyelvet nemzetiségi kritériumnak elfo­gadni ott, ahol a nyelv használata a tényle­ges viszonyoknak megfelel, mint például Ru­szin szk óban. Ila a népszámlálás végrehajtásában ezek az elvek érvényesülnének, ha az a rendelke­zés érvényesülne, hogy a számlálási biztosok semmiféle nyomást nem fejthetnek ki és ha mégis befolyásolni akarnák a megszámlálan- tlókat, tízezer koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel és három hónapos börtönbüntetéssel sujtandök, ba tehát a népszámlálást mentesítik az 1921. évi, még a háborús pszichózis hatása alatt végrehajtott számlálás sok-sok ferdesé- gélől. kinövéseitől és visszaélésétől, akkor a népszámlálásnak a,z lesz a természetszerű eredménye, hogy a csehszlovákiai magyarság száma nemcsak abszolút, hanem relatív mér­tékben is emelkedni fog. Először legalább Szlovenszkó területén csökkennie kell a zsidó nemzetiségűek számának, hiszem az 1921. évi népszámlálás alkalmával Szlovemszkőn 70.529 egyén vallotta magát zsidónak, akik közül egész biztosan legalább 60 ezren nem beszél­nek héber vagy jiddis nyelven és érintkezési nyelvük a szlovák vagy a magyar. A magyar­ság természetes szaporulatán kívül tehát most izraelita vallásu magyar testvéreink is — mint a múltban — a magyar nemzetiség rubrikájába kerülnek be és ennek különösen a városokban lesz nagy jelentősége, amelyek­ben a magyarság létszáma gyakran azért szo­rult a húsz százalék alá. mert a népszámlálási biztosok azokat a zsidókat is zsidó nemzeti- ségüeknek vették be tiltakozásuk ellenére, akik egy szót sem beszélnek más nyelven, mint magyarul. Hogy csupán néhány példát említsünk fel, Kassa városában az 1921. évi népszámlálás 11.206 magyart, a város Iákos­Figyelem! Duzzadt nyakat és golyvát legkönnyebben úgy akadályozhat és ryógyiihcl meg ha naponta egy kis szelet Gehe-léle jód-csők® Iádét fogyaszt el. A Gehe-féle jód-csokoládé használata elövigyázal. ssógi szempont­ból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak és golyvaképzödés elke­rülésére. A készítmény a legújabb és legideálisabb gyógyszere a golyvake- zelésnek és vele jódmérgezés nem áll­hat elő. A csokoládénak semmiféle mellékize nincsen, úgyhogy annak használata beteg gyermekek kezelésé­re is kiválóan alkalmas. Kapható min­den gyógyszertárban, vagy pedig köz­vetlenül: GEKE-WERKE A.-CL, AUSSIG. ságának 22.12 százalékát, míg 5 275 zsidót, a város lakosságának 10.41 százalékát állapított meg. Ha ez az arány az uj népszámlálás al­kalmával ís megmarad, ami azonban nem kö- vetkezhetík be, ha a családfa-kóklorkedés és egyéb büv ászfogások használatát kikapcsol­ják, Kassa magyarságának a jövőben legalább 28 százalékot kell mutatnia. Ugyanez vonat­kozik több városra is, ahol a zsidóság elvá­lasztásával a magyarság létszámát 19 száza­lékra nyomták le és így a magyarságot még a kultúrának, a színházaknak, a magyar fel­iratokkal is ellátott mozgószinházaknak élve­zetétől megfosztották, mint Nyitrán, Eperje­sen és más városokban. Ebből az eszmefuttatásból megállapíthatja a magyarság, hogy az 1930 esztendőnek leg­fontosabb belpolitikai aktusa a népszámlálás lesz és ezért a magyarság politikai munkájá­nak arra kell irányulnia, hogy fel vi lágosítsa a legszélesebb magyar tömegeket ennek a,z aktusnak a nemzet egész életére kiható jelen­tőségéről. Csak sí efiiSk szütetésaapjinafe közelítése tartja sasi össze a mesterséges nagykoalíciót? — Hagy nehézségek a ksriaányprogram megáiíapitósa kerül — Milyen népszámlálási princípiumokat tarta­nak szem előtt a nemzetcsoporthoz tartozás megállapításánál? Az osztrák népszámlálás­nál az érintkezési nyelvet, a magyarnál az anyanyelvet, az első csehszlovák népszámlá­lásnál a nemzetiséget vették kritériumul. Mind a három módszert tudományosan meg tehet indokolni, de mind a hárommal szem­ben kritikai ellenvetéseket is lehet felhozni. Az első népszámlálás alkalmával a lakossá­got nemzetiségéről kérdezték meg. Ez a mód­szer egyenesen a célra tör s a központba a lakosság csoportosításának leginkább érdeklő jegyét állítja. Minden egyes megszámlálandó- tól nyilvános vallomást követel meg nemzeti­ségéről, kívánja az egyik vagy másik népkö- zösségbe való érzelemileg vagy értelmileg in­dokolt bekapcsolódást. Ha minden megszám­lálandó politikailag felvilágosodott, eléggé in­telligens és képzett volna, ha továbbá min­denkiben meg volna a népi érzés és a nem­zetiséget népi, nem állami értelmezésben fog­ná fel s végül, ha mindenki szabadon, bátran, semmiféle következménytől nem tartva vall­hatná be nemzetiségét, a három között ezt a kritériumot kellene tudományos értelemben a leghelyesebbnek elfogadni. Még ma is élénk vitatkozás folyik nemcsak a kisebbségek részéről, hanem csak szakkö­rökben is arról a kérdésről, vájjon az 1921. évi népszámlálás alkalmával teljesültek-e mindezek a feltételek. Rád! Emánuel dr., a prágai cseh egyetem professzora, számos írá­sában és vitaestélyén tudományos meggyőző­désének egész hevével hirdeti, hogy „az 1921. évi népszámlálás eredményeit nem lehet megbízhatóknak elfogadni", bár nem tudja felbecsülni, hogy „az alkalmazott mesterfogá­soknak milyen gyakorlati következményeik voltak". Az 1921. évi népszámlálás igen ha­mar következett a háborúra s a még élénken ható háborús pszichózis, meg az a törekvés, hogy a külföldnek bemutassák, minő kevés német és magyar él a csehszlovák köztársa­ság területén, nagyon éreztette a hatását. A legnagyobb anomáliát az 1920 október 80-án kibocsátott kormány rendeletnek az az intézkedése okozta, amely szerint a nemzeti­séget ugyan az érdekeltek bevallása alapján kell megállapítani, azonban a népszámlálási biztosoknak megvan az a joguk, hogy a be- vM'á-4 ellenőrizzék. A népszámlálási bizto­Prága, február 7. Jelentettük, hogy a koa­líció megbízottai az úgynevezett kis munka- program összeállításán dolgoznak s a kor- mánylapok véleménye szerint remélhető, hogy ezt az ideiglenes programot e héten si­kerül összeállítani. A mint a jelekből látható, a tárgyalások nem mennek a legsimábban, sőt egyre erősebb a depresszió a kormány- többség soraiban. A koalíció megalakulása többhetes vajúdással járt s akkor a szocialis­ta sajtó állandóan azt hangoztatta, hogy a tárgyalások az uj program körűi forognak. Azóta két hónap telt el és most kisül, hogy a kormánykoalíciónak — nincs programja. Ezt a programtalarságot takarta a kormány­expozé semmitmondó, tartalmatlan volta is. Az uj program megalkotásának legnagyobb akadályozói a szocialista pártok.' Több jobb­oldali lap mutat rá arra, hogy a szocialisták nem hajin dók a kényes kérdések végleges rendezésébe belemenni. Ezt a magatartást azzal a számítással tanú­sítják, hogy később, egy újabb választás ess­— Bethlen a magyar zsidók nemzeti hiva­tásáról. Budapestről jelentik: Az Egyenlő­ség ötvenéves jubileaima alkalmából tartal­mas ünnepi számot adott ki, melybe Bethlen István gráf miniszterelnök a következő em- léksorokat irta: „Az Egyenlőség 50 éves pályafutása alatt a hazához való hűség szol­gálatában mindig a magyar nemzeti gondo­lat útjait járta. A zsidóhitü magyarok nem­zeti hivatásának önzetlen hirdetése, ame­lyet az Egyenlőség folytat, felette érdemes cselekedet annak a törekvésnek elősegíté­sére, hogy az ország egyetemes érdekéért, amelynek minden magyar ember lelkében elevenen kell élnie, a partikuláris szempon­tokat fel kell áldozni." — Taft haldeklik. Washingtonból jelentik: Taft volt elnök utolsó óráit éli. Az orvosok lemondtak minden reményről. Taftnak sú­lyos érelmeszesedése van. Családját távira­tilag a betegágyhoz hívták. tén a kommunisták rovására még jobban meg fognak erősödni s akkor a fontos problé­mák el in té zésénél ők diktálhatnak. Egy szó­val most egyelőre a szaboíálás taktikáját követik a nagykoa­líció bán. A koalició belső lehangoltságáról a leghite­lesebb képet az agrárpárt hivatalos lapja, a Veinkov adja mai vezércikkében. Mi ffsr&ass-OTEt rsáiö fiisor — Már két hónapja él a mai kormány — Írja a lap —, de csapatai eddig két megerö- diteít tábor képét mutatják, mely a várako­zás állapotában lövöldöz egymásra és köl­csönösen fenyegeti egymást. A nemzetgyűlés­ben láthatjuk, hogy a kormánypártok között még nem jött lét­re az együttműködéshez szükséges légikör. A beásott raj vonalak kölcsönösen szemmel tartják egymást és bizalmatlanok egymással szemben. Ha a köztársasági elnök születésnapja nem közelítene négy hét távolságban, alig­ha lehetne visszatartani a két tábor inge­rült katonaságát. Mi az oka ennek a jelenségnek? A szocialista blokk azt hiszi, hogy hatalma állandóan nö­Newyork, február 7. Rothermere lord Amerikába való megérkezése után a nála tisztelgő amerikai magyarság vezetői előtt hosszabb beszélgetés során kijelen­tette, hogy a hágai egyezményt igen nagy jelentőségűnek tartja, mert ezzel az egyez­ménnyel az optánsügy végleg lekerült a napirendről és bizonyos enyhültebb atmo­vekvőben van és rövideséül döntő tényezővé válik a köztársaságban. A szociáldemokratapárt a politikai pártok mai erőviszonyát provizóriumnak tekinti. Ez a párt nem akar egy ilyen ..provizórium" ideje alatt nagy ügyek elintézésében közre­működni. csak időt és erőt akar nyerni a döntő mérkőzéshez. A cseh szociáldemokra­ták taktikája a mezőgazda sávi kérdés megol­dása körül teljesen megerősíti ezt.. ¥a .. Mit kell tennünk ebiben a szituációban? — kérdi az agrárius lap. — Mielőbbi döntést kell kieszközölnünk. Ez csak kétféle, lehet. Vagy lehullanak a szembenálló táborok közötti erődítések és a hadseregek termékeny munkára összefognak, amint azt a népnek ígérték, vagy pedig a szo­cialista tábor fegyverkezését általános fegy­verkezés fogja követni. A szociáldemokratá­kon a sor, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányban határozzanak. A Venkov jellemzése nagyon találó a hely­zetre. Mi annak idején ugv mondtuk, hogy ezt a koalíciót a belső ellenzéke és belső el­lentétei fogják szétrobbantani. szférát teremtett a közép európai politiká­ban. A lord ezután rámutatott arra, hogy Magyarországnak 1943-ig, illetve 1968-ig kell fizetést eszközölnie. Ez nem annyira súlyos, mert hiszen Németország példáját véve tekintetbe, odáig sok minden történ­het és újabb megegyezéssel esetleg eny- hithetnek a helyzeten. i 3

Next

/
Thumbnails
Contents