Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-08 / 32. (2253.) szám

1930 február 8, szombat ^í»<M-MA!GfeARH!RIiA3? Az ezidei költségvetés sem enrisiti Sziovenszkö igazságügyi sérelme Jablonlcsfeir Jásiisi filssélaSásii s liltsigvetés bizottsági vitájában-----„— Frága, február 7. j Jublon-kzky János dr, országos k-s-p&aatié'oy- ezocralista -párti nemzetgyülésii képviselő — j aimiiuí már vasárnapi szíibmaiajflLib*auü jelentei- . fűk — a képviprjetház költségvetési bizolfsá-1 gtáíban ugy a belügyi, mint az igazságügyi j tárcák költöégve léséihez alapos és tárgyi la* | gos kriiitkévíU szólít hozzá. A belügyi költség-; vetéssel fpgüajlkoaö beszédén>etk nagyrészéí! már (wwiak idején ismertettük, befejező né-; szét pedig technikai okokból csak most van j módunk az alábbiakban közö'oi: tCSssgasgaSáss kűríSássSi | A nyelvi sérelmek terén a beTigyminisztérium | reszortjai tvem különböznek a többi min tezté- j wwmokíók M állania hivatalok túlnyomó része j még nean js szlovákul, de csali csehül hivatalos- J kod-ilk; ez különösen inkább a szlovákok nyelvi eére'une, a nemzeti kisebbségiek iszejnapmitjá'bó! pa­naszom a*, hogy különösen ax állami rendőrség a nyelvtörvényt abszohite nem respektálja, m inden ren d őre égi döntés csak cs eh nyelven tör­ténik, még a kvalifikált kisebbségeikkel rendelkeső terű'eteken is. Ami pedig a magyar helységnevek­kel történik, az már a komolyság rovásain megy. A helységnevekről szóló törvény aimugy is sérel­mes a nemzeti kisebbségekre, de Szlovén szkon még ennek a törvénynek az imf őzikédéee/i is ki- íorgattatnak és lehetetlen káosz támadt a helység­nevekkel különösen a magyarok lakba vidékeken. Ami ezen a térén történik, az a leg'ep'ezetlene'bb einena^tlenfiitési kísérlet A magyarok lakta terü­letek k'ü'BÖ'eg való átfestésének kísérlete, ami ellen a leghatározottabban tipaikozn unk kell. Szlovenszkd ifftisségueféséissk esete Nagyon Mfőgásoíamdo, hogy Szlovensakó múlt évj köóteégvetésé't csak nagyon későn intézték el és, hogy csak közbenjárásra lett azután ez a költség­vetés jóváhagyva. Ezáltal nemcsak Szjlovenszkó gazdasági élete szenved hátrányt, de nagyon furcsa fényt vet az, hogy Szlovemszkó első költségvetését a belügyminiszbérium jelentéikenyen restringálta, magára a szellemre, amely SzloveneZkó ellenében megnyilvánul. Igaz. hogy közbenjárásra a dolgot raparáMk, de, —- ha helyes volt a belügyimnisztóriium állás- foglalása, —- akikor egy közbenjárásra nőm lett volna megváltoztatható, vagy nem volt helyes, s az, hogy az eredetileg elfoglalt álláspont megváltozott, azt mutatja, hogy nem volt az. Mindez kétséget kelt a közvólemiényben a minisztériumok objektivitása iránt Ez pedig minden esetre kerülendő. a népsiésnláMs SSgyéf a nemzeti kisebbségek nem hagyhatják szó nélkül azon keserű tapasztalatok folytán, amelyéket e tórán 1921 -ben szereztek. Az akkor alkalmazott összeírok eljárása a nem­zeti kisebbségekkel szemben minden kritikán aluli volt Ahol különösen magyarok laktak, egész házsorokat kihagytak az ceszeirá*ból, nem tiszta magyar nevű embereket a terror minden eszközével igyekeztek eltéríteni magyar nemzetiségének bevallásától, s ha már semmi más nem használt, rábeszélték, hogy inkább német nemzetiségűnek vallja magát. Az összeíró iveket ceruzával töltötték íd sokszor, ami. visszaélésekre adott alkalmat. Mi nemzeti kisebbségek a népszámlál.'is objekitivi- tásában ezért vagyunk érdekelve, mert Bók helyen a népszámlálás keresztülvitelének tis^teeségétől fog függni, vájjon a magyar és német nemzeti ki­sebbségek gyakorolhatni fogják-e kisebbségi nyelvi jogaikat. Ezért a népszámlálásról szóló törvénynek, vagy végrehajtási ntasitásának ki ke® terjeszked­nie arra, hogy a népsaám'áló biztosok megfelelően kfválogattaae*m«k g ilyenekül minden ©ovinizmustól ment egyének haszná'taesanak fel a ezenkívül fe­gyelmi és büntetőszankció alá kod helyezni tevé­kenységüket a tekintetben, hogy mindenkit olyan nemzetiségűnek kell össze Írni, amilyennek magát állítja, hogy a nemzetiségi hovátariozácé sem vitatni, eera megmáriíására semmiféle évközt fsAasználrai nem szabad. A népezámiáláft kérdd*iónéi meg kell állapítani, hogy az állami statisztikai hivatal működése ellen nemzetiségi ezetmnowKból kifogás nem emelhető; ez a hivatal a helyzet magaslatán áll és, — amit különösen is ki W4 eme!nem. — a hivatalos titok kérd ééöéél is klfogástalidiul kezeli. Mi ellenzékiek sziveden hajlandók volnánk más hivatalokkal szeimbea te ilyen uiegádapiUteo-kat tenni, ha ezeknek indoka, fennforogna. Végezetül még fel kell hívnom a minisztar ur figyelmét a követkéz ökre •- Pozsony várnának történelmi becsli, nagyszerű ok Ír at gyűjtőn lénye iV, nagyon gok más muzeális kinő e vám, anteiyneik egy része te dákban és pad iá-; M/i) van elhelyezve, mórt a régi városháza uagyj részét az áitemrendőrség fogtolju <>!, * a városnak mincjeu törekvésű, hogy a reridöivóg onnan elkerül- jön. eddig nem hozott eredményt. Uj múzeumnak épiiówu a város pénzügyi helyzete miatt k'l van zárva. Minthogy a pénzügyi törvény indokolásában Az i^nafáigiügyi köitségwléiS vifájábaai Jab-( ionjesky János dr. többek között a köveitiko- zökre hivrija. fül a kormány figyelmét: Amilyen az Igazsáigs^oilgállatas, olyan maga az állaim is. Ez okiból igyekeznek a módéira államok igiazságszolgált a tá rakat fejleszteni, hogy a jogállam fokát elérhessék. De, hogy valamely állam a nemzetközi értékelésnek ezt a fokát elérthesse, szükséges, hogy az igazságügy megfelelőieg doíáltiassék, Pénz nélkül"' néni lehet az igazságügyi tárcához tartozó tnibézsményetkiet sem fejleszteni. Az igazságügyi tárca költségvetésénél erő­sen fejt'üjnlk az, hogy ez a tárca csak 305 millió koronával tett dotálva. Ha figyelembe vesszőik, hoigy az állami összkiadásodi 9 mil­liárd 419,807.429 koronára vannak prelimi- milvu, a,z igazságügyi tárcára íordifantló kiadások a fenti óriási összegnek csupán 3.20 száza­lékát teszi ki. Ha az Igazságügyi tárca költségvetését csak a belügymmisztépkwn költeégivetéisóvol ha­son li tjük ö'ssze, akkor — a hadügyi tárca óriási, kétmilliárdot meghaladó költség veté­séről nem is szólva — nagyon elsramorúló- nak kell kijelenteni azt, hogy amíg a belügy- minlszténiiiiin alá tartoc&á rendőrség és csetnd- örsóg oéljama 450 millió van prolim inéivá, az egész igazságügyi tárcának meg keli eléged­ni© osak a rendőrségre és oseaidörségre fór- diiiandó költségnél jó egybarmaddial kisebb összeggel. Ily körülmények között nem lehel crodálkoaui azon, íiO'gyr az igazságügy terén az állapotolk norp nevezhetők ideálisaiknak. Ami különiösein Szlovens-zkó igazságügyét illeti, itt Is, mint a többi tárcáknál, meg le­hel állapítani, hogy a viszonyok Szlovenszkón még mostoháb­bak, mint a történelmi országokban; különösen pedig szenved Szlovénszivóban az igazságszolgáltatás a hlróhiánv által. A bírósági forgalom 1918 után megnövebe- dett, ellenben még a rendszieresiíetí hirói ál­lások közül jts 98 betöltetlen. Az igazságszol­gáltatás' ennek folytán hiányos, ami ismét a gazdasági életre hat ki. A birói fizetések és előléptetési viszonyok nem állanak arányiban az életkörülmények­kel s ez okból mindenki, aki csak némi ké­pességet érez magában a szabad pályán való életküzdeleiriiez, nagy ívben kőikéről i a bírói pályát, vagy megunva a hiálbeuvaló küzdelmet a szegénységgel, otthagyja. Ilyen körülmé­nyek között szinte csodaszámba megy, hogy a korrupció még nem talált utat a birákhoz. Egymagában véve ez a tény a legkitűnőbb bi­zonyítéka a bírák jellemsziláróságának. Ilyen erkölcsi értekéket állami szempontból nem lehet eléggé megbecsülni és mielőtt, a viszo­nyok nyomása alatt elvesznének, sietni kell megmentésük re. A bírói fizetések és az előmenetel javítása elsőrendű állami feladat, ha az állam súlyt helyez arra, hogy jogállam­nak megmaradhasson. Nem szabad, elhallgatnom, hogy Szloveu- szkón a nagy biróíiiánvnak másik oka volt: a magyar nemzetiségű bíráknak lehető kiül- d'üzileté.se a bírói szolgálatból. A kiüldözési tendencia annyira felismerhető volt, hpigy -még jogi tanulmányokat folytató magyar nemzeti­ségű . ifjúságot is visszatartotta attól, hogy a birói pályára menjen, ahol részére csak sze­génység és prpteraálás virul. Ma már megvan a statisztiJka áriról, hogy a magyar kisebbség mennyire van képviselve a birói karban, a tény, hogy még az általá­nos százalékon alul van. De, ha a bírót kar­ban a magyar elem a népességi arányon alul van képviselve, az ügyészi pályán a viszonyok még rosszabbak: ott. alig lehet találni magyar embert. Az igazságszolgáltatás érdeke meg­követeli, hogy e téren változás történjék, A nyelvi sérelmek 9t igazságügy tesrétt Irtásiak Még az úgyszólván majdnem tiszta magyar- nyelvű bírósági járásokban is a bíróságok a legtöbb helyen csak az államnyelven bírás­kodnak, egyedül ezen a nyelven adját'k ki ösz- s»os irásloeii kiadványaikat, az idézéiseket is beleértve. Az igaz, hogy a kétnyelvű hivataloskodiás a ; liÍróságokat te nagyon megterheli, de ha a ijyelrtörvény fennáll, elő kell tudni teremteni azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyek a törvény végrehajtásához szük­ségeseik. A nemzeti klsefbségekriek joguk vau köve­telni, hogy különösen a nyelvtörvénynek rá­juk nézve kedvező részei becsületesen haj­tassanak végre. Hogy ez a követelés meny­nyire jogosult, ezt többek között különösen a dunaszecdahelyi járásbíróság területén ural­kodó lehetetlen nyelvi viszonyok illusztrál­ják. Ezen járásbíróság területe 99 százalékig magyar, s mégis a du na szerdahelyi járásbí­róság a magyar nyelvet teljesen mellőzi. En­nek a járásíbÍróságnak minden megnyilvánu­lása, minden Írásbeli intézkedés© csak állam­nyelven történik, de ugyanez áll a telekköny­vekbe való bevezetéseikre nézve te annyira, hogy még akkor te, ha egy újonnan nyitott telekkönyvi betétibe valami átvezetés törté­nik, amely a régi betétben magyarul szólt, az uj betétbe az átvezetés már csak állaim- nyelven történik. Az ez állapotok ellen emelt panaszok ered­ménytelenek maradtak eddig. A felügyeleti hatóság a bírákat és a bírósági tisztviselőket fegyelmi büntetés terhe alatt kötelezi arra, hogy határozataikat és a telekkönyvi bejegy­zéseket államnyelven kell meghozniuk, az ezáltal előálló nyelvi sérelmek ellen beadott panaszokat pedig azzal intézi el, hegy a ma­gyar nyelven való bíráskodásra nmpsen fe­dezete. Ez tűrhetetlen állapot és méltatlan az ál­lamihoz is, s kérem a miniszter urat, hogy ennek a törvénytelen állapo'tniaik vessen vé­get, A szS©veis?zkői Bgjrvéds^ sé?e!mel További jogos panaszt képez a-z az állapon amelybe a szlove-n&zkói ügyvédek kerültek azáltal, hogy 1919-ben az addig fennállott autonómiával biró pozsonyi és kass-ai ügyvédi kamarákat meg­szüntették és helyükbe oly intézményt alkottak amelybe néhány úgynevezett megbízható ügyvédet neveztek ki s ezeknek „ügyvédi kamara1' nevet adtak. Nem hiszem, hogy a történelmi országokból száraiazó bizottsági urak tudnák, hogy ezzel mi történt tulajdonképppen?I Röviden meg fogom magyarázni: 1, A ezlovenszkói ügjwédek elvesztették jogukat, hogy kari érdekeik vé­delmét maguk intézzék. 3, Kaptak egy feleöbbséget, amely diktatóriku­sán rendelkezett velük, amely önkényesen meg- állapitotta a kinevezett tagok hivataJoskodásainak évi költségejt, ezeket behajtotta, e felügyelt az ügyvédi etikára. Első teendője volt a kinevezett ügyvédi karca rának. hogy felemelje a köréből kijelölt titkár, ügyééz és pénztárnok addig élvezett tissteletdi- ját, a tizfizereeére és ehhez képest is szabta meg tízszeres összegben az eddig fizetett tagdijakat. EHenloen az ügyvédek egyeteme abe«olute sohasem jutott ahhoz, hogy bármi köze is legyen ezek feb haeználáeához. Azután jöttek a különböző eljárá­sok az ügyvédek ellen, de a kari érdekek védelmét az ügyvédség sehol sem tudta észrevenni. És ez a? állapot inég máig tart? A azloveuezkói ügyvédek nagy többségének minden törekvése, hogy ezen méltatlan állapotnak vége vettessék, máig hajó­törést szenvedett. Magam te két memorandumot adtam át a váltakozó Igazságügyminteztereknek a ezlovenszkói ügyvédség részére felállított Ge&s- lerkalap eltávolítása céljából, ex is hiábavalónak bizonyult. Méltóztaeeék csak elképzelni azi a képtelen helyzetet, hogy a történelmi országokban élő, két külön nemzet­hez tartozó ügyvédek teljes ügyvédi autonómiát élveznek, s ugyanakkor a Szlovcnszkóban é§ Ruszinszkóban élő ugyanazon kvalifikációval bíró ügyvédeket néhány megbízhatónak állított ügyvéd diktatórikusán kezeli! ite ez a.v, állapot már 11 óv óta tart ceupán azért, mert egyeseknek sikerült az ügyvédi kérdést poli­tikummá tenni. Ezt a kérdést végre valahára- el kell intézni az ügyvédi autonómia elvei alapján, de nem ugy, ahogy ezt a mostan: kinevezett ügyvédi kamara ajánlja, hogy t. I. a vezető bizalmi állások cra.k » szláv nemzetiséghez tartozók részére legyenek fenntartva.. Az ügyvédi autonómiában a gyűlöl­ködő sovinizmusnak semmi itelye nincsen, nem szabad különbséget tenni az ügyvédek közölt a nemzetiségi hovatartozás alapján, s nem tehet az ügyvédi autonómia területére le bevezetni az első és másodosztályú ügyvédek karikatúráját! ^ A levente-ítéletek Újabban szaporodnak a ceeŐKzlavák-triagyar ha­táron a letartóztatások azon magyarok ellen, akik­ről a csehszlovák határon való bedépésük után valami módon megállapítják, hogy a magyar le­vente-egyesülethez tartoznak. Magyarország az 1921. évi Lili. t. cikkében min-1 den 17—21 éves állampolgárát arra kötelezi, hogy a levente-egyesületnek a tagja legyen. Az odat-ar- tozáe tehát nem az illetőnek szabad elhatározásán múlik, hanem érvényes törvény által kötelezőkig elő van Írva ó« az alól senki nem vonhatja ki ma­gát, még ha akarná is. A csehszlovák hatóságok egyszerűen megállapították, hogy a levente-egye­sülethez való tartozás a csehszlovák köztársaság ellen a rendtörvéoy értelmében elkövetett bűncse­lekményt jelent. Milyen alapon? Hát nem a ma­gyar törvény kényszere folytán lesz valaki a le­vente-egyesületnek a tagja? Ez az egyik jogi lehetetlenség, a másik az, hogy mindaddig, amíg a magyar törvény értelmében a levente-egyesület az ifjúság testi edzettségének iskolája, nem lehet azt a csehszlovák köztársaság elleni egyesületnek tekinteni. Feltevésekre nem szabad ítéleteket alapítani, ezt minden jogász tudja. Ha az általam kifogásolt csehszlovák felfogás helyes volna, akkor Magyar- ország a Sokol-egyJethez való tartozást jelenthet­né ki egy napon államegysége ellen irányuló bűncselekménynek, mert a Sokol-egylet is az ifjú­ság testi edzését ta-rtja feladatának! Miért nem te­kintik a csehszlovák hatóságok valamely állam katonai alakulataihoz való tartozást a köztársasá­gi rendtörvénybe ütköző bűncselekménynek? E* sokkal indokoltabb volna, mert a más állam kato­naságának hivatása háború esetén esetleg a cseh­szlovák köztársaság ellen küzdeni. A csehszlovák hatóságok eljárása azt a benyo­mást kelti, mintha mindenáron a tüszurás politiká­ját kellene követniük Magyarország ellen. Minthogy ez az eljárás nem törvényes, kérem a miniszter urat, hogy az ügy megvizsgálása után a köztársasági hatóságokat megfelelő utasítások­kal lássa el, amelyek az ilyen, a nemzeteik megér­tését és közeledését gátló akadályok kiküszöbölé­sére alkalmasok. CsehszlovSft-r^yar jogsegély;zei A0 itsü A pénzügyi törvény indokolásának 221. oldalán jelentést tesz az igazíágügyminisztérium arról, hogy mely államokkal kötött a köztársaság jog segély-szerződéseket. Nagyon örvendetes, hogy es Brazíliával, Görögországgal és Uruguay-jal is si­került az elmúlt esztendőben, mert az ilyen szer­ződések te előtérbe viszik a civilizált népek ősz* szetartozandósági érzését, de a szlovenszkói gazdasági érdekek százszorosán jobban megkövetelik a Magyarországgal vgló jogsegély-szerződést. f Tudom, hogy Magyarországgal való jogsegély- tárgyalások megindítása nem az igazeágiigymi- nl&sténurohoz tartozik, azonban nem tartottam feleslegesnek Szlovenszkó gazdasági életének e lényeges követelményére a figyelmet ehelyütt is ráirányítani. A pénzügyi törvény indokolásának 220. oldalán az igazeágügyminisztériuin felsorolja azon kodifi- katórius munkálatokat, amelyek folyamatban vau­nak. Kétségen kívül áll, hogy a magánjog, keres­kedelmi és büntetőjog kodjfikációját már az anyag terejdeimébői fogva te nem lehet siettetni, nehogy ez a kpdifikáció felületességre vezessen, mégte a gazdasági életre te kiható jogbiztonság érd; ké­ben Valóban re-ndkivül kívánatos volna e munká­latoknak mielőbbi befejezése. Ezenkívül is vannak a gazdasági életnek az igazságszolgáltatásba átnyúló követelményei, ame­lyek könnyen teljesitbetők. Ilyen például a Ma­gyarországgal szomszédos területek telekkönyvi ügyeinek végleges rendezése. Mulasztást követnék el, ha meg nem emlékez­ném a legeflsőbb közigazgatási bíróság kitűnő jo­gi munkásságáról, amellyel objetkive ég követke­zetesen arra törekszik, hogy a jognak tiszt eletet szerezzen, tekintet nélkül a nemzetiségi hovatar­tozásra. Nagyon hátráltatja azonban e jogi mun­kásság eredményeségét az a körülmény, hogy a benyújtott panaszok csak másfél év mulv* kerülnek elintézésre. Ezen segíteni kell e ajánlom te az igazságügyml- niszter ur figyelmébe ezen kirívó anomália meg­szüntetését, természetesen a közigazgatási bíróság hatáskörének és jogi nívójának sérelme nélkül, — A komáromi kongressausd zsidó kitköz- ság újabb válsága. Komáromi tudósítónk je­lenti: A komáromi kongresszusi zsidó hit­község, melynek kebelében már kilenc év óta alig kiegyenlíthető vélemény különbségek vannak, ismét válságba jutott. Köztudomású, hogy a rabbikérdés ennek a nézeteltérésnek az oka, melyet a legutóbbi években sikerült a napirendről levéteni. Most közel kétszáz tag aláírásával inditvány*érkezett, hogy a hit­község másodrabbit, Krausz Mór dr.-t válusz- $za meg tiszteletbeli főrabbijává- Mitek De­zső nagykereskedő, hitközségi elnök a kér­dést a? elő]járósági ülésen akarta szavazás­sal megoldani, de" a többség rendkívüli köz­gyűlés összehívása mellett döntött. Ezért Mitek Dezső még az ülésen leköszönt tisztsé­géről és példáját követle az egész választ­mány. A válságot újabb választás oldhatja meg. ahol elnökjelölliu ismét Fried Jenő nagykereskedő neve körűit forgalomba, aki több éven át már vezette Ilyen minőségben a hitközséget. 4 1 uimmukM birdhíámr oka: niszter ur gondoskodásét, különösen, ha figyoleon-, be vesszük, hogy az okiratgyüjtemény maga eoík-j pok száz évre nyúl vissza a múltba és hogy oeak arról van szó, hogy a város a tulajdonát képező régi városházának korlátlan tulajdonát kapja meg. a 210. oldalion azt olvastam, hogy a nvintezuer ur többek között a volt cseh holytairiósiíg arcMvusw tudományos részóuefk rendezés®! gondjai közó vette, azj hiszem, hogy Pozsony város okirafigyüjte- mónve és muaeááie kincsei is megérdeanüík a mi-

Next

/
Thumbnails
Contents