Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-08 / 32. (2253.) szám

'prxgax-A\agVarhiri»ap 1930 február 8, szombat. Necsasz leleplezi az enlőgazdálkodás botrányait, Vozseniiek a pártokat teszi felelősekké a maradékbirtokokért Szenzációs kijelentések a képviseUbáz költségvetési bizottságának ülésén Remarque: tűiül íiü li­lailü olcsó kiadása Ke ,23*— Portóköltség 3’— utánvételezésnél 5- Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praha II, Panská 12/111. regjeiig fog tartani. A mai napon folisaóJat­jPrágia, február 7. Megírta a P. M. H., hogy Necas szociáldemokrata képviselő a költség- vetési bizottságban éles támadást intézett a ■ruszánszkói állami erdőgazdálkodás ellen. Neoas többek között kijelentette*, hogy Ruszinszkóban ezer köbméter egészséges fát politikai agitátoroknak adtak potom áron. Rábáin a választási kampány ideje alatt valóságos fatőzsde működött, ahol egyesek az olcsón szerzett fát nagy nyere­séggel adták tovább, anélkül, hogy a fát egyáltalában látták volna. Ezzel a nem be­csületes kereskedéssel az államot óriási összegekkel károsították meg. Amidőn egy másik erdöigazgatóságnál az ellenőrző tisztviselő tiltakozott ezen eladási mód el­lem, a régebbi igazgató és két másik sze­mély kijelentették, hogy a fa megvásárlója magasabb összeget adott egy bizonyos po­litikai párt agitációs alapjának. A Koburg- erdős égek bői szabad késből a rendes ár­nál 70—80 százalékkal olcsóbban adják el a fát. Erdőszakértők az ezáltal előállott kárt egy negyed milliárdra beesülték. Az egész akció előnyét csak egyes személyek élvezték. Az állami erdők igazgatósága szerződést kö­tött egy csoporttal endőkitermeJésre vonat­kozólag. Ezen csoport mögött áll a Morav- sko-Slezská Banka. Ezzel a szerződéssel is­mét óriási pénzügyi károkat okoztak az ál­lamnak. A szónok pártja azt követeli, hogy minden szerződést terjesszenek elő a par­lamenti bizottságnak és az e-rdőigazga tóságok minden szerződés megkötése előtt kérjék ki az e»rdőintézmé­nyiek szakvéleményét Követeli továbbá azt is, hogy százezer koronás összegeknél a pénzügyi hivatalok is meghallgattassanak és avat­kozzon bele az ilyen ügyekbe a legfelsőbb számvevőszék is. / Zsaruén ugyancsak szerződést kötöttek egy céggel s itt az államot szintén két millió ko­ronával károsították meg. Ebben az ügyben is politikád motívumok játszanak szerepet, mert politikai faktorok közvetítették az üzletet. Kifogást emel az elfen, hogy különböző fa­cégeknek és konszerneknek leírásokat esz­közölnek. A Rrdlik cégnek a bustyaház* igazgatóság 5 milliót, a rahói igazgatóság pedig továb­bi milliókat irt le a tartozásából. Az Ofa­cégnek Bustyaházán 1.5 milliót és Rahőn közel 2 milliót Írtak igy le. A kormánypártok a felelősek a maradékbirtokokért Neoas háromórás beszéde után felszólalt Vozenilek, az állami földhivatal elnöke. Rá­mutatott arra, hogy a lefoglalt birtokokból a földiigénylők között 78 százalékot osztottak ki, mig m a radéfkbir tok ok ra jutott 22 száza­lék föld. Egyes politikai pártok, sőt a napi­sajtó is eleinte azt követelték, hogy nagyobb mértékben engedélyezzék a maradókbirto- kokat. A politikai pártok egyeztek meg a földhivatal igazgatótanácsá;ban levő képvise­lőik révén a maradék birtokok nagyságában. A földhivatal ezt a megegyezést a további gyakorlatában is fölhasználta. Vozenilek en­nek következtében visszautasítja azt, hogy a maradékbártoko- kéort a felelősséget a földhivatalra hárít­sák át. A legfelső számvevőszék által ellenőrzött tartalék alap 1929 november elsején 9.2 mil- liárdot mutatott ki. A telepítési alap vég­összege 1.3 milliárd. A földhivatal 1929 de­cember elsejéig 585 millió korona adót és illetéket fizetett. Az erdőreformot a leg­gyorsabban végrehajtják. Az elnök hangsú­lyozta, hogy az erdőreformnál az erdők ká­ros szét tagolását korlátozná kell, a földmive- léshea nem értő igénylőket és spekulánso­kat el fogják utasítani. Végül részletesen foglalkozott a földreform révén kiosztott földek telekkönyvezésének kérdésével. £fj@g-nappal ülésezik a k$E!§é§vetési bizottság Prága, február 7. A költségvetési bizottság tegnap este folytatta a gazdasági tételek fe­letti vitát. Vozenilek földhivatali aleln ök felszólalása után Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő beszélt, akinek nagyérdekü beszédét lapunk más helyén kö­zöljük. A tegnapi esti üflés éjszaka fél tizen­két óráig tartott és azon fölszólaltak még BEWBHWBB—KTM—MWMKBmMJMMMm'iSIWIW'lRMgCgWMMgiEH Bystricky és Teplánsky csehszlovák agrá­riusok, Dietl német szociáldemokrata és Windirsch' német agrárius. A költségvetési bizottság elnöke még ezen a héten mindenképpen le akarja tárgyaltat­ni a földművelésügyi minisztérium, a földhi­vatal és a kereskedelemügyi minisztérium költségvetési tételeit, minek folytán valószí­nű, hogy a ma délelőtt megkezdett bizottsági ülés déli ebédidő megszakításával holnap tak Geyer német nemzeti szocialista, No- votny kommunista, Hodács cseh nemzti de­mokrata, Peters német demokrata, Patejdft cseh nemzeti szocialista, Koudetka cseh szo­ciáldemokrata és Bergimarm cseh nemzeti szocialista. A miniszterek osaik a hajnali órákban fognak beszélni. Hétfőin a költség­vetési bizottság megkezdd a vasut-ügyi és postaügyi költségvetési tételek tárgyalását. —i«mrmmm——■ —■— FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (24) — Bá r . . .? — Bár úgy gondolom, hogy éppen a tett- erős emberek szeretnék az ilyesmivel tné- fálni­— Ilyen követekezitetóssel legalább is a Szahara óietrevarázsolójának tarthatna. — És ha valóban annak? Barna szeme ragyogott, ahogy Györgyöt nézte. — Kénytelen volnék minden illúziójától megfosztani. Sem varázsló, sem mozihős: egy­szerűen ember, aki alatt megingatta a hábo­rú a talajt. Ha ugyan kegyetlen lennék ma­gamhoz, mondhatnám, konjunktúralovag. — Maga nem olyan! György meghajolt. — Köszönöm a jóvéleményét! Magda fölkelt a pádról/ 8 a szökőkút felé indult. Hosszan bámult a locsogó vízbe- Ké­sőbb felemelte a fejét: — Nem érdekes? — mondta halkan, — az az érzésem, hogy már régen-régen ismerjük egymást. Régi jó barátok vagyunk. Maga nem úgy gondolja? György nem szólt semmit. Nézte a lányt, akinek minden izomszálát remegtette az él ebkediv. Magda lement a teraiiazgruodra, de nem figyelt a játékra- A labdát minduntalan el­ejtette. Odakiáltotit Györgynek, aki a vonal melle1! állt ’o nézzen! Lámpa’ázam vau, ha figyel. D em is volt kedve folytatni. Az első :•//', t tán hóna alá kapta 1 labda verőjét a nyugtalanul nézett körül: — Apa hol van? Irta: SZOMBATHY VIKTOR Az öreg Alimási nemsokára előkerült égy másik férfivel, akivel igen élénk üzleti tár­gyalásba ereszkedett. — Na, megtalálták egymást? — rázott kezet Györggyel. György úgy érezte, uj, friss élet szállong körülötte, ha lány mellette van. El tudta néz­ni az arcát, lobogó haját, kecses alakját Magdának sokáig. A lány, mint egy nagy ci­ca, dorombolt az oldalán. Ezek szép napok voltak. Reggelen ki nt ha­talmas sétákra indult az öregur, Magda és György is vele. Magdát nagyon érdekelte, ami György beszél. — Beszéljen az életéről! — követelőzött és György, ügyesen ugorva át életének olyan ré­szein, amelyeket igyekezett eltemetni, sok régi emlékét elevenítette föl. Magda hálásam hallgatta. Nagy ragyogó szemét rajtapihen­tette Györgyön. Az öreg Almáéi többször ér­deklődött György családja iránt, György ki is talált valami bonyolult családi krónikát, de az öreg Alimási a fejét ingatta erre. Nem ta­lált sehol egyilenegy biztos kapcsot, amvely- lyel a két c&aládot összeköthette volna. György néha elhatározta, hogy mindent be­vall: a feleségét, Fabriczy Fólixet, mindent, mindent. De tudta, hogy akkor vége ismeret­ségének js Magdával. Rengeteg m agya rázni- valója lenne, elkeseredne, régi sebeket kel­lene felszáki tani, a Fabriczy nevet tisztára mosni, amihez most már, hogy örökre letünt- nek tudta magát, semmi kedve nem volt- Fabriczy Félix halott és ez végérvényes. Al­máéi György, aki él! Aztán oly jó volt Magda mellett. Minden terv nélkül, cél nélkül, szinte boldog révü­letben töltötte napjait. Elég colt tudnia, hogy e pillanatban él és mint Almása György, ta­lán egy kicsit boldog is­— Beszéljen magáról! — hangzott akár­hányszor magda biztatása, ahogy kis öklét az álla alá támasztva, figyelmesen nézte Györ­gyöt. György hirtelen Orosz Györgyre, a tanárra gondolt, aki Eszternek beszélt ennyit Miért is volt, hogy ő nem tudott Eszterrel ennyit fecsegem? Talán, mert Eszternek nem fecse­gés kellett, hanem állandóan tudományos, okos sző. Magda meg örült, ha a kapitány akármi apró-cseprő dologról eldiskurált vele. Hirtelen eszébe jutott, hogy Eszter mellett sokszor le vertnek érezte magát, a felesége va­lahogy mindig fölényben volt, mig Magda, mint egyenrangú pajtása nézte őt. A nőkkel szemben volt mégis jártassága Györgynek s látta, hogy Magda, legalább e pillanatban, előbbre helyezi minden fórfiismerősénél. Váratlan kérdésekkel lepte meg. Nem volt oly szigorúan következetes, mint Eszter. György egy délután Veronáról beszélt, ah°l három napig fogoly volt. Ezek olyan témáik, amiről szívesem tudott szótant. A lány félig lehunyt szemmel hallgatta. Hirtelen m egszólaU: —- Milyen jól áll a szemén ez a fekete kö­tés ... Györgyöt kizavarta rögtön a beszédből. Visszanézett a lányra s egy ideig hangtalanul ültek egymással szemben­Máskor megint csak Györgynek kellett be­szélni. A. lány megszakította: —• Érdekesek a hajában azok az ő'Sz szá­lak , . . György zavartan simította bábra. A lány gyors mozdulatot lelt, mintha oda akarna nyal­ni, aztán restelkedve húzta vissza a kezét. Györggyel is megtörtént ilyesmi, többször is és mindinkább. Akárhányszor elnézte a lányt s váratlanul szólt: — Milyen szép maga . . . A lány elmosolyodott: — Nem meri mondani a nevemet? —- Magda. — György! — kiáltotta a lány és ránézett a kapitányra. — György! — mondta másod­szor is ... • Alrnási nagyon szomorú lett. Miért nem Magdával hozta össze a sorsa, kivel biztosan jobban egymás rátaláltak volna? Ilyen lány kellett volna az ő számára, Magdával boldog tudna lenni. Késő .... — Mire gondol? — kérdezte a lány. György ránézett.-— Semmi, — mondta, — sok minden eszé­be jut az embernek. Csak annak örülök, hogy maga itt van­— Már nem sokáig! György ijedten nézett rá: — Apának sok dolga van- Nagy vállalko­zásba fogott s hamarább elmegyünk, mint ahogy terveztük. Aztán vidáman tette hozzá: — De, ugy-e, nem fog elfelejteni? György! 7 Egy napon utaztak el. György vissza, Becs­be, ahol valami nagyobb tranzakciót ígért számára egy bécsi ügynök. Aknási Pál, meg a lánya a Dunántúlra, ahol laktak. — Nem búcsúzom el örökre, — mondta Almási Pál,, mintha megérezte volna, hogy a lánya és György ezt a szavát várják, —■ nemsokára megyünk mi is Becsbe. Ugy-e, nem felejt el addig György? — mosolygott a lány, de aliglátbatóan megresz- ketett a szájaszéle. György kezet csók olt. A lány erősen szorí­totta vissza a kezét. (Folytatjuk.) 2 Kuliuratis no kamnvaja Schindler Stefan cég. Schördmde, C.S.R. BelJaflor-késTŐ* «?ei minőségükben tökéletesek, a Miss-harisnya szintén. Szaküzle- tek: különféle kivitelben árusítják. Picot (színes-) és áttört nyíllal. az a selyempuha, feltétlenül simulékony Bemberg-harisnya mely rendes (kb 75 cm-es) hosszúságával a lábviselet mintaképe; ő a A harisnya hosszúság a semmiesetre sem mellékes do­log! Túlrövid harisT •« könnyen okozhat kellemetlenséget! A rendes átlagmérték szerint a hosszúság 75 cm-t tesz 61 Qllisy | ■HBMraoisiHKanraMi I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents