Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-05 / 29. (2250.) szám

1930 február 5, szerda. A londoni flottakonferencia a csőd előtt áll? Szakadás NacDonald és Stimson között — „Amerikai flört** helyett „John Bull és Narianite*1 közös frontja — Bizonytalanság London, február 4. Tegnapi számunk­ban közei tűk a londoni flottak onlereneia francia delegációjának tervét, amely le­szerelés helyett a francia flotta kifejleszté­sét és m egnagy o bbi tás át határozta el. Tar­áién ti zen n egynapi munkával meggyőzte az angol delegációt arról, hogy a francia flota kifejlesztése szükségszerűség és Mac- Donald szemmelláthatóan elfogadta a francia tételt. Ezzel a londoni lefegyverzé­si flottakonfereneia kritikus helyzetbe ke­rült, mert az amerikaiak az újabb francia- angol tengeri antantban agresszív élt lát­nak az Egyesült Államok ellen. Amikor tegnap este megjelent a francia javaslatot kiegészitö angol pótjavaslat, amely elfogadhatónak állítja be a franciák kívánságát, az angol-amerikai szakadás I Prága, február 4. A képviselőhöz vitája a külügyminiszteri expozé fölött nem váltotta ki azt az érdeklődést, amit Benes várt. A képvi­selők közül csak kevesen szólaltak föl, na­gyobbrészt ellenzékiek, úgyhogy a még hol­napra is tervezett vita ma este befejezést nyer. A mai napon különösen nagy érdeklődést vál­tott ki Pergler Stribrny-párti képviselő beszé­de. aki éles támadást intézett Benes ellen és kijelentette, hogy Benesnek már régen, még a hágai konferen­cia elő'tt le kellett volna mondania. A vita folyamán nyert benyomásunk az, hogy a koalíciós pártok képviselőinek nagy része csakis a kötelező kormánypárti fegyelem miatt nem mert fölszólalni. A helyzet Benes-ellenes kormánypárti berkekben nagy elkédvetlenedést okozott. Sok kényszerhallgatás követkcztébeíi már 24 órával előbb be is fejeződött a vita. Holnap, szerdán a szenátus kezdi meg az ex­pozé fölötti vitát, a képviselőházban pedig a költségvetési bizottság ül össze, hogy folytassa az iskolaügyi költségvetés részletes tárgya­lását. Malypetr elnök az ülést délelőtt féltizenegy ólakor nyitotta meg. A ház folytatta a Benes külügyminiszter expozéja fölötti vitát. Az első szónok Luschka német keresztényszocialista volt. Az összes államok parlamentjei — úgy­mond —• most azon vitatkoznak, vájjon sike­rült-e a hágai konferencián a békeszerződések elviselhetetlen terheit revideálni. A külügyminiszter hágai jelentése tulajdon­képpen önvédelem és eddigi külpolitikájának dicsérete volt. Elismeri a szónok, hogy Csehszlovákia terhei csökkentek, azonban ezt az örvendetes jelen­séget- elhomályosítja az a tény, hogy Lengyel- országot, Jugoszláviát és Romániát teljesen mentesítették a fölszabaditási díjtól és háborús adósságaikat is sokkal nagyobb mértékben csökkentették, mint Csehszlovákiának. A nagy­hatalmak nagyon jól tudják, hogy a történelmi országok leggazdagabb vidékeit háborús invá­zió nem pusztította. Ez —- úgymond —, vegyék akáT sovinizmusnak, akár paradoxonnak, a •központi hatalmak érdeme. Kérdezi., hogy a külügyminiszter milyen kártérítést szerzett a hágai konferencián a magyar bolsevikiek 1919- es betöréséért. Az expozéban említést sem tett arról, hogy az A-alapba 1944-től kezdve Csehszlovákia részleteket fog befizetni. A külügyminiszter expozéja úgy tünteti föl a dolgot, mintha az alapok utján való rendezése a kérdésnek a kisantant érdeme volna. Ez a föltevés azonban illuzóriussá vált abban a pil­lanatban, amikor megtudtuk, hogy az alap igazgatóságában egy magyar és há­rom nagyaníantbeli tag ül. Az agrárpörök egyáltalában nem tűntek el a porondról, épp úgy nem szűntek meg a vegyes- biróságok, sőt ellenkezőleg, azok érvényét még kibővítették. Csehszlovákia kénytelen volt a döntőbíróságok illetékességét elismerni s fel­lebbezési fórumnak a hágai békebiróságot nyil­vánították ki. A B-alap sem jelenti azt, hogy a főhercegek és egyházak birtokjogi követeléseit elutasí­tották volna, mert ezzel akarják likvidálni a nemzetközi bé- ■kebiróságok által elismert követeléseket. A mi- ná&zter dicsekedett, hogy milyen óriási ered­ményeket ért el * földreform-ügyben. Döntő csaknem megtörtént. Az amerikai delegá­cióban bombaként hatott az angolok nyi­latkozata. Úgy érzik, hogy Nagybritannia cserbenhagyta a washingtoni kormányt, mert a Franciaországgal szemben tanúsí­tott előzékenység Hoover és MacDonaJd őszi megegyezésének erkölcsi megszegé­sét jelenti. Stimson éjjel két óra hosszat beszélt telefonon Hooverrel, hogy kidol­gozza az amerikai delegáció uj állásfogla­lását. Stimson értesítette Hoovert, hogy „John Bull és Máriáimé44 karöltve halad­nak a konferencián, ami azt jelenti, hogy az európai hatalmak az amerikai érde­kekkel merőben ellenkező módon akarják a leszerelést elősegíteni. Az amerikai de­legáció szerint a helyzet alig különbözik 1928 augusztusának helyzetétől, amikor az tanújának a magyar külügyminisztert nevezte' meg. A német polgárság azonban úgy látja, hogy a földreform egyáltalában nem demokra­tikus törvény, ezt bizonyltja a nagybirtokok alkalmazottainak tömeges elbocsátása és mun­kanélkülisége, az igazságtalan maradékbirtok­rendszer, a földhivatal igazgatótanácsának tör­vényellenes összetétele, mely tanácsból a mai nemzeti kisebbségek teljesen ki vannak zárva. Pohl német szociáldemokrata az expozé mel­lett, beszélt. Jung német nemzeti szocialista szerint a külügyminiszter igen nehéz helyzetbe került saját nemzetével szemben, mert nemzete úgy képzelte, hogy a nagyhatalmiak egyenran­gú félnek fogják tekinteni. Ami Németorszá­got illeti, Németország nem fog kevesebbet /fizetni, mint ahogy a Youmg-terv alapján kel­lett volna fizetnie, hanem ellenkezőleg 132 milliárd helyett 144-et. Böhllmiann német agrárius az expozé mel­lett beszél. Perrler kritikája Pergler Stribrny-párti képviselő több mint másfél órás beszédéiben azt hangoztatta, hogy a nagyhatalmak a háború alatt sohasem gon­doltak komolyan Ausztria Magyarország fel­oszlására és a csehszlovák állam függetloni- tésére. Csehszlovákiától felszabaditási dijat köve­telni egészen jogtalan, mert Csehszlovákia teljesen a maga erejéből harcolta ki sza­badságát. A párisi ideiglenesen csehszlovák nemzeti tanács a nemzet tudta és beleegyezése nélkül vállalt kötelezettségeket és most, amikor a hágai konferenciára delegációt kellett kül­deni, mindenki azt várhatta volna, hogy Benes a minisztertanácson bejelenti, hogy Csehszlo­vákiát nem képviselheti a konferencián, ha­nem lemond, mert hiszen 5 1918-ban olyan kötelezettségeket irt alá, amelyeket ma az állam nem vállalhat magára. Ha a külügyminiszter lemondott volna, úgy valószínű, hogy a nép rövidesen visszahívta volna régi pozíciójába. Nálunk azonban egé­szen gyermekes, nevetséges személyi presz- tizspolitikáí folytatnak. Azt mondták, hogy nem fogunk fizetni az átvett állami javakért. A földreform ügye sem egészen világos. A vé­gén a magyar optámsok többet fognak kapni kisajátított birtokaikért, mint a csehszlovák állampolgárok. Kérdés, nem fogjuk-e közvetve fizetni azt, amit a magyarok közvetlenül követeltek tő­lünk. Nem érti a szónok azt a logikát, hogy felsza­bad! hasi dijat kell fizetni, amikor az állam a légiók felszereléséért külön fizet és azon­kívül fizette a háború alatt felvett kölcsön őket Is. Az egyik kizárja a másikat. Pergler beszéde után a karzaton számos fiatalember tapsolt. Az elnöklő Stivin alel- nök megintette a karzati közönséget, hogy mindenféle tetszésnyilvánítástól tartózkodjék. Sfafka és Benes az opfánsgtSrral Kaffka német demokrata: 192Eben elmé­letileg megtörtént a jóvátételek elosztása. Most tudjuk, hogy a keleti jóvátétel egy szá­zalékát fogja kapná Csdfaődtwákijag aani azom­angol-francia flottaszerződés miatt csak­nem angol-amerikai szakításra került sor. Tardieu az elmúlt tizennégy nap alatt rendkívül sikeresen működött s minden erejével arra törekedett, hogy MaeDortald „amerikai flörtjét44 likvidálja. Anglia teg­nap 75—80 százalékban irásbelileg elfo­gadta a francia tervet, azaz megkísérelte, hogy Amerikát a konferencián teljesen izolálja. Az amerikaiak helyzete súlyos, mert Japán sem támogatja őket és szíve­sen fegyverkezne. Anglia és Franciaor­szág minden vonalon megegyeztek és Olaszország, bár ugyanolyan őszinte le­szerelési szándékkal jelent meg London­ban, mint Amerika, a módszerek alkalma­zásának kérdésében taktikailag egyetért Franciaországgal és Japánnal. bán nagyon kevés. Hága előtt az olasz és franciaországi adósságok óriási összeget tet­tek, Hága után ezek lényegesen csökkenlek. Végeredményében tehát a he’yzet az, hogy az eredeti 29 milliárd helyett 1.2 milliár- dot kell törleszteni. A külügyminiszter nyilatkozata a földreform kérdésében nem elég világos. Egyesek azt mondják hogy a külföldi nagybirtokosoknak továbbra is igényük van kárpótlásra, melyet Csehszlovákiának kell fizetnie. Benes miniszter közbevág: Ez tévedés! Közvetlenül a íöldrefonirtárgyalások előtt arra kért bennünket Walko külügyminisz­ter, hogy a fölílréfermkérdést az alapok kikapcsolásával közvetlen tárgyalásokkal intézzük el. Nem kért tehát egyebet, mint azt, hogy úgy érvényesítsük a földrefor­mot, amint nálunk eddig is történt. Meg­állapítom, hogy egyetlen egy esetben sem került kapcsolatba a földreform a felsza­badi tási díjjal. Kaffka a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Hága után Középen répában Csehszlo­vákiának, Ausztriának, Magyarországnak együtt kell dolgoznia s bent az országban is meg kell valósi tani a a valódi békét. Síafánsk beszéde Gottwald kommunista után Stefánek volt miniszter, agrárius párti beszélt. Szerinte a csehszlovák delegáció Hágában annyit ért el, amennyit csak lehetett. Idézi Bethlennek a magyar paramentben mondott beszédét. Bethlen nem tudott semmiféle dokumentá- lis megegyezést előterjeszteni és még semmi­féle véig-eges megegyezés nem jött létre. Er­re — Stefánek szerint — legjobb választ Be­nes határozod expozéja adta. A hágai meg­egyezéssel sikerült végre megtörni a magya­rok elutasító álláspontját és bizonyos haladás vehető észre a két ország közeledése terén. Nem hiszi ugyan, hogy az optánskérdés elin- tésével * Magyarország lemondana negativista politikájáról, tekintettel arra, hogy Magyar- országon még ma is a nemesség kezében van a hatalom és a parlamentarizmust egyes ha­talmas családok abszolutizmusa irányitja(?) Bizonyítani igyekszik azt, hogy a magyar ne­messég nemzetiségi és gazdasági kérdések­ben mindenütt egységesen lép fel, ha külön­böző származásúak is. összesen mintegy két­száz nagybirtokos indított pert, akik közül százegy optáns visszavonta keresetét és igy már csak 83 nagybirtokosról van szó, akik nek ügye még nincs elintézve. Érdekes és jellemző — Stefánek szerint — a magyar kül­politikára az, hogy a salovenszkói és rusziin- szkói magyar nagybírtoopok nagy része és — amint ő tudja — a romániai és a jugoszláviai í magyar nagybirtokosok nagyrésze is bizal­matlan (?) Bethlen politikájának praktikus eredményével szemben. Ezután a volt miniszter dicshimunszt zen­gett a földreformról és úgy mint Benes, ő is hivatkozott Walko magyar külügyminiszter­re, valamint Brocchi olasz delagátusra, akik állítólag megerősifetitiék volna azt, hogy a csehszlovák földreform helves(?) és a magya­rok állítólag még azt is kérte levolna, hogy Benes miniszter biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy az erdőreformot is ugv fogják végrehajtani, mint a földreformmal történt. A magyar földreformot egyáltalában nem lehet a csehszlovák földreformmal összehasonlí­tani. Holota János dr.: Ott nem maradékbirto­kek kedvéért vezettek b° •• '""^rmot. Stefánek: De igenis, csakis a marr.dékbirto- kok kedvéért. Törköly József dr.: Ez nem igpz, nem ismeri a magyar földreformtörvényt. Sefánek azt követeli, hogy a jövőben a diplo­máciát úgy szervezzék meg, hogy a magyarok szempontjából fontos állomások­ra jó felkészültségű szlovákokat küldjenek ki, mert cssik azok ismerik a magyar kérdést, A hágai konferencia után Apponyi is nyilat­kozott és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak közelednie kell a kisantant államaihoz. Ugyan­csak békülékeny beszédet mondott Szüllő Géza országos keresztény-szocialista képviselő is. Mindezekből látható, hogy Budapesten barát­ságosabb atmoszféra kezd kialakulni. Magyar- ország kénytelen lesz belenyugodni a középeu­rópai helyzetbe és le kell mondania arról a po­litikai tévedésről, hogy a régi Magyaror zág teljes földrajzi és gazdasági egységet képezett és ennek az egységnek vissza kell térnie. A ma­gyaroknak be kell ismerniük, hogy a trianoni' szerződés meg nem változtatható. Ha a magyar rok ezen az alapon átorientálódnak ... Holota János dr.: De itt is történni kell va­laminek ennek érdekében. y Stefánek: ... úgy feltétlenül közelebb ke­rülnek egymáshoz a középeurópai államok. A vitában résztvettek még Hassold német nemzeti párti, Pechman cseh iparos párti, Seba cseh nemzeti szocialista, Ondercso szlo­vák néppárti és Hajn cseh nemzeti demok­rata párti képviselő. Ezzel a vitát befejezték és az esti órákban szavazásra került a sor. TBrhttly és Hotírta Benes külügyminiszternél Prága, február 4. Törköly József dr. és Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselők ma délután a parlamentben felkeresték Benes külügyminiszteri, aki­hez kérdést intéztek a régi osztrák-magyar nyugdija,lapok felosztására vonatkozólag. Azt kérdezték a minisztertől, hogy a hágai egyezmény miképpen döntött ezen nvug- dijalapokról. Benes kijelentette, hogy két­féle régi közös alapról van szó. Ezeknek egyik csoportját letárgyalták Hágában, a másik csoportját, amelyhez a nyugdíjala­pok is tartoznak, nem tárgyalták le, mert már előzőleg elvi megegyezés jött létre az utódállamok között és csupán a kvóta szempontjából nem tudtak megegyezni. Vitás ugyanis az a kérdés, hogy a kvóta elosztásánál azt vegyék-e tekintetbe, hogy mely területen éltek a nyugdíjasok, avagy pedig azt. hogy miiven illetőségűek. Folo- ta dr. figyel mert ette a külügyminisztert, hogy a nyugdíjasok nagy érdeklődéssel várták a hágai eredményeket, mire Benes kijelentette, hogv először ratifikálni forták a hágai egyezményt és azután hárem hó­napon belül a nyugdijalapok rendezésére is sor kerül. A hafírcHS n#Hf»lli prcvfs#r?um Prága, február 4. A kormány ma a parlament­nek benyújtotta az ujabb költségvetési provi­zóriumra vonatkozó költségvetési javaslatát. A javaslat két paragrafusból áll. Az első igy szól: Az állandó bizottságnak 1929 rovembe-r 7-ről kelt és a törvények és rendeietek tárában 175. szám alatt megjelent s a költségvetési provi­zóriumra vonatkozó intézkedését a nemz g'ü- lés meghosszabbítja a pénzügyi törvény kihir­detéséig. A második paragrafus szerint ez a törvény 1930. március elsején lép életbe és a pénzügyminiszter hajtja végre. A kormány a törvényjavaslat indokolásában rámutat arra, hogy az első költségvetési provizórium érvé­nye február 28-án jár le A határidőt eszerint azért nem kötik dátumhoz, mert rém én v van arra, hogy a pénzügyi törvényt és az 1933-as állami költségvetést valószínűleg még március elseje előtt letárgyalják és a törvények soraba iktatják. A provizórium meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat benyújtása parlamenti körökben általános feltűnést keltett. A parlamenti gya­korlatban ugyanis teljesen egyedülálló eset, hogy valamely kormány bizonytalan időre kéri volna a törvényhozó testülettel indemnityt. Az idegenforgalom a közgazdasági tanácsban A 'közgazdasági tanács folyó hó 7-én tartan Jó ülésén kizárólag az idegenforgalom, nevezetesen a propa­ganda kérdéseivel fog foglalkozni. Egyidejűleg meg­ártó pit jók az idegen forgalmi propaganda statiszti­kájának az irányelveit is. Átszervezik a pénzügyminisztérium vámosztályát. A pénzügyminisztérium jelenlegi vámoeztályán mű­ködő három alosztályból négy alosztályt esi háláik. Az - egyik alosztály a vám'arifa kérdésévé! s neme­sitő eljárással foglalkozik, a másik a keireskeioimi politikai osztály lesz, a harmadik az admimisztrahv ügyeket intézi & a negyedik a vámtarifa reformjával fog logWkozni. Kormánypárti szónokok hiányáén máris végétért a lenas-expozé képviselni vitája Stefánek a földreform mellett mondott védőbeszédet — 1 kormány batáridő nélküli költségvetési provizóriumot kért a nemzetgyűléstől 3

Next

/
Thumbnails
Contents