Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-05 / 29. (2250.) szám

4

A BALKÁN BALKÁN MARAD

A honrát nép Centben memorandumban tiltakozik

a szerbek rémuralma ellen

Szenzációs hatású vádirat a népszövetség elölt — „Horvátország és Szerbia között megszűnt minden politikai és erkölcsi kapcsolat” — Pontos adatok a (murátok üldözéséről

Gení, február 4.

(A P. M. H. mimkatareától.) A n-ép?-zövet- sóg főtitkára — amáiait a P. M. B. már jelentette — az elmúlt héten memorandumot kapott a liorváí parasztpárt képviselőitől, mely- ben ezek fölpanaszolják a horvát nép sérelmeit és azokat a szenvedéseket, melyeket a .népnek el kell tűrnie a szerb abszolutizmus alatt. A memorandum föltárja a horvát és* a suerb nép közölt tátongó és egyre szélesedő ellentétet, amely végül is katasztrófáihoz fog vezetni a BaÍMnoeű. A horvát memorandum óriási feltűnést és megütközést kelteit Géniben, mert pontos és bizonyitókoktkal. alátá- .mafatott adatai szörnyű téayetfcr&l. rántják le a leplet.

Alkalmunk volt a szerb abszolútisinus kinövéseit leleplező érdekes dokumentum szövegét megszerezni. As alábbiákiban '.minden kommentár nélkül íközöljük:

fi mfif!tbf?nílüw

..Mialatt a szabad ás müveit nemzetek képviselői Hágában, Géniben és Loudoaaiban üléseznek, hogy végérvényesen likvidálják a világháborúi és biatoeiteák a világibékét az ösz- szes nemzetek egvüttmüiködéBének utján, tiszteletben tartván sza'badiságiiikiat és egyen! ősegüket és eliamervén minden nemzetnek az élethez való jogát, a horvát nemzeti képviselet arra kényszerül, hogy az egész müveit világhoz, jelesül a Nemzetek Szövetségéihez és a civilizált nemzetek kírniuányakboz forduljon a kővetkező memorandummal:

Spepbia királyának abszolutista rendszerét ráerőszakolták az egész horvát nemzetre az állam területén és a borválságot

1. ez a rendszer megfosztja a legelemibb nemzeti jogaitól, amelyeket számára a nemzetközi jog garantál,

me^ter-ségessen eltünteti és megtiltja a horvát nemzetnek a nevét, akit a békeszeraőrtések nemzetközi tényezőnek ismertek el és aki sohasem mondott le a nemzetek közösségében való létezéséről és nevéről.

Tilos a horvát lobogó és a honról címer. Likvidálásra kény szerűik vagy betilt jóik a horvát kulturális egyesületeket, az iskolából és a közigazgatásból kiküszöbölik a horvát ■nyelvet, a tahikönyvekben megcsonkítják és meghamisítják a horvát történelmet és így próbálják megakadályozni a horvát kultúra haladását, így akarják elnemzetieiien itefii a jövendő honról nemzedéket, hogy hozzáférhe- tetlemné teszik számukra a horvát irodalmat.

B!íP5’Oníjá,k a kopva tok vallásos életét és í meggj-alázzák sirjaihat (Zágráb, 1929 novem- í bér X.)

Mesterségesen feldarabolják a horváit oqpí szágrészéket, ugyanakkor szerb unalom alá i vetik őket és megtiltják Horvátország, Bősz-j nia százados államneveinek használatát.

A nemzet beleegyezése nélkül adókat és j más közterheket vetnek ki, azokat erőszak-1 kaj hajtják be és ellenőrzés nélkül legna-1 gyebbrészben Szerbia javára pazarolják el. I

2. A korlátian abszolutista rendszer segítségével igyekezne^ megsemmisíteni a nemzeti képviseleteket, amelyet a hordátok megválasztottak az összes választáson (1920 nőve mire r 28, 192$ március 18, 1925 i február 8, 1927 november TI). IladJcs Tst-j vánnaí az élén, az üldözések és az érásza-j kodások ellenére.

Megvetik a nemzeti öntadatat év a határozót- j tan Irtfejeaésre juttatott neameti akaratot, az; abézolutlöta szerb király által jóváhagyott I horvát intézmények tényezőivel akarják ezt! belyette/iteni.

3. Elfogják a nemzeti képviselet cipőkét, Mlaesek Vladimír dr.-t s amikor rendkívüli törvényszék elé állítják, kitárt bizonyítékokra és a rendőrségen kicsikart vallomásokra támaszkodnak.

V I

A rendkívüli törvényszéken tefoíy-latoit pert nem szabad nyilván osságra hozni és annak az ítéletei végérvényesek és azonnal végre- bajtandók.

4. A hazában lehetetlenné teszik a nénimét! érdekek törvényes védelmet, mert megsemmisítik a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési jogot, tilos bírálni a r^pdtöer közegeinek tetteit, megszüntetik a ; bírói függetlenséget aráitok hogy bevezetik : a rendőrség mindenhatóságát és a politikai j vétkek sísá.mára rendkivüií. törvényszéket' élHtonsák fej. A rendőrség nenoepak biV* ‘

1 tétlen kínzásokat alkalmaz büntetlenül, ősz- szerugdossák a test különböző részeit, botornak, homokzsákkal ütik a vádlottat, a falhoz kötözik, szögekkel g tűkkel szurkál- ják ökot, leszaggatják körmeiket, ni esztel en testük alá gyertyát tartanak, ékezetik és szomjaztatják őket, addig kínlódnak, amíg elvesztik eszméletükéi. Meg is ölik a foglyokat anélkül, hogy felelniük kellene eze- ■ kért az elkövetett gaztettéért.

Emberkinzfisoh

j A következő esetek megmutatják, hogy a. j horvátországi és különösen a zágrábi rendőr- I ség hogyan kezeli a bebörtönzötíeket.

! Jeiasios Já'kó horvát tanárt 1929 november | 31-én reggel 11 órakor elfogták, bezárták öt ] egy cellába, amely a börtön W. C.-je mellett | volt, ottmaradt egészen december 7-ig. A oel- j Iában nem volt sem szék, sem ágy, sem pe- ; dig takaró. Csak a hideg és nedves beton- ! padlóra tudott leülni vagy lefeküdni. A zárka ablaka be volt dészkázva és világosság nem hatolhatott be a cellába. 30 óra után kapott először enni. Mivel gyöngetestü és beteg ember, orvosi vizsgálatot kért. Kérésére a börtön-örök azzal feleltek, hogy botozással fenyegették. 8 nap uralva engedték sz-abadon. Je~ la-sics professzor zárkája mellett volt bezárva Jávor István kereskedő és Hrararivirs Markó nyomdász.

Egy éjszaka 1. órakor Jela-sies hallotta, hogy a börtön őrök egyiküket kihallgatásra vitték, azonban a kínzások miatt már nem tudott járni, reggel negyed 3 órakor vezették vjssza cellájába, Egészen hajnalig lehetett hallani nyögését és jajgatását.

Jávor István, akit 1929 novemberében csuktak be, még most is a rendőrség foglya. Néhány napig felesége, Jávor Ida is be volt zárva é? futólag alkalma v-olt látná férjét. Csak nehezen tudta megismerni. Inge oaíatokbam lógott, kezei és lábai megdagadtak a kötélé-* kéktől. Az arcán, a jobb szem alatt egy nagy sebhely volt. Néhány nappal- később azt kér- te a büntetőtörvényszék tő 1, hogy a törvényszéki orvos vizsgálja meg férjét. Azonban nemcsak ezt az orvosi látogatást nem engedélyezték, hanem ettől a naptól kezdve senki sem láthatta többé Jávort.

Zsies Iván pékségénél többször megverték. 115 ütést kapott. A spalaitőá Mari-cs Joszipot

S éjszaka visszahozták cellájába a kihallga- teremből, tele volt daganattal és nem tudott a lábára állná. Maz-surál egyetemi hallgatónak a hasán jobboldalit egy fekélye volt és emiatt sokat szenvedett.

Állandóan orvost kért, azonban art felelték neki, hogy árért van a börtönben, hogy meghaljon, nem pedig azért hogy meggyógyuljon.

Simonovics kön y vke r-esk erlÖsegédet egy éve börtönöztek be, noha a törvényszék elejtette azokat a vádakat, melyeket a rendőrség emelt ellene. A börtönben megbetegedett és tuberkulózisban szenved, mégis a többi egészséges fogoly között hagyták. Tőle is megtagadták az orvost. Marganov Pa veit júliusban annyira megbotozták, hogy három napra rá meghalt a börtönben. Délután halt meg, azonban holttestét egészen éjszakáig a cellában hagyták. Éjfélkor az összes lámpást eloltották a rendőrségen és Marganov holttestét az ablakon keresztül az udvarra dobták, hogy így bizonyítsák, hogy Marganov öngyilkosságot követett el. A boncolás alkalmával a hatósági j orvos megállopitóttá, hogy Marganov a beío- \ zés ísÖvetkezitébeTi halt meg és est a gaztettet bejelentette 1929 augusztus 1-én az ál- j l-amügyésznek, aíki mindmáig nem kezdte ipeg a bűnösök üldözését. Az orvos megállapítása ellenére azt lehetett olvasná a hivatalos jelentésben, hogy Marganov öngyilkossá- ' got követett el.

Baslkarov kálváriája!

Ugyan ebben a cellában volt Basikarov| Gyula. A következő módon kínozták; Kü- lön-kiilön öesscjiötöíték kezét-lábát, gúzsba kötötték, hasa alá egy vasbotot helyeztek, amelynek végei két széken nyugodtak. Ilyen ; helyzetben vallatták. Mikor válaszai nem voltak kielégítők, két rendőr megverte és végül a, padlóra dobták és bakancsaikkal ős szét após iák lábán a körmöket. Hetekig népi tudott felkelni ágyából és még tovább í nem tudott cipót huzni. Krónikus íu,barka- \ lódra van, azonban az orvos azt méndja ( neki, hogy elküldeni a kórházba, ha «e,m J tenne poiitiko/t fogoly, *

1929 augusztus végén az eszéki rendőrség börtönében nvogkinozta-k egy Hauk neveselü egyénit. Miután m-eglialt a rendőrség börtönében sebesülések következtében, azt lehetett olvasni az 1929 szeptember 1 i rendőri jelentésben, hogy Hauk levetette magát az ablakon keresztül és öngyilkosságát követett el.

1.929 áprilisában a zágrábi rendőrség hivata- j lor-an közölte, hogy az osztrák határon közegei ! két politikai foglyot, öltek meg: Diakovics pro- j fesszort és Hecimovics tisztviselőt, a vizsgálat szerint abban a pillanatban, amikor az osztrák határ felé próbáltak elmenekülni. Családjuk kérelmére holttesteiket törvényszéki boncolásnak vetették alá. A marburgi büntetőtörvény- szék orvosszakértői 1929 május 7-én a boncolással kapcsolatban megáll api tolták, hogy Dia- koviceot és Hecimovicsot. élve kínozták meg, súlyosan, megsebesítették Őket,

nem menekülés közben ölettek meg, hanem : élőiről és közvetlen közelből lőtték keresztül

őket.

A bírói jegyzőkönyv orvosi megállapításai a /következők: Diakovicsra vonatkozólag: .....Ezt a sebesülést egy szemközt jövő lövés okozta, a gyilkos a meggyilkolt előtt volt. Ami a távolságot illeti, amelyről a lövés történt, tekintetbe keli venni, hogy a mellény felső része és széle megporkölődött és a seb szélén is égési nyomokat lehet megállapítani. Ebből az kövétke- i zik, hogy a lövés egészen közel történt oly mó- | dón, hogy a golyo rendkívül meleg volt... í Azonkívül megállapították, hogy külső zuzó- | elások vannak a többi tagokon, a hátsó részen í és a combokon. Éppúgy megállapították, hogy J két metszőfog mozog és alvadt vér lepi az orrlyukak belsejét, ami azt bizonyítja, hogy

a halottat arcba is ütötték, főként ökölcsapásokat kapott a szájára és az. orrára.

Valószínű, hogy más eszközt nem használtak, mert ez esetben összetörtek volna a fogak. Figyelembe kell venni a holttest elváltozásait is, amely a kezeken és a lábakon 'daganatokat tüntet föl. Ezek a daganatok nem szórványos jellegűek, hanem a tenyértől egészen a talpaíjÖSiimfii'JédikiSjráki

Kérje az oithoni csizi ivó és

fürdökarák használati utasítását.

CsízfSrdö |

i"himihw murai maii ■PM[nTiffrii|iii~rniwiT[iMri'i>fTiiiiriTiiniiiriiwrnrTri'TriiniT~nr

kig terjednek. Ezek a daganatok még az első stádiumban vannak. Ezen elváltozásokból azt kell következtetni, hogy a holttest kót-három napig hevert igen nedves helyen oly módon, hogy a holttest elülső része teljesen a vízben lógott. Ezen megállapítások szerint a halál 2~3 nappal hamarabb bekövetkezett, mielőtt a holttestet erről a nedves helyről eltávolították volna. A tagokon és a hátsó részen megállapított sebeket még élet-éhen kapta az áldozat és pedig az utolsó 24 órában a haláleset beállta előtt. Nagy kiterjedésük miatt ezek a súlyos sebek legalább 20 napig veszélyeztették volna egészségét...“

, Hecimovicsről igy hangzik a törvényszéki orvosok véleménye: ,,—A holttest megvizsgálása után a jobb mellen egy kerek sebet állapítottak meg, melyet egy tüzifegyver okozott. A .seb széle befelé bajíi ik, ezen jelek'szerint a sebet úgy kell tekinteni, mint. egy kiskaliberű fegyver lövedékének behatolási helyét a fcho- raíc belsejébe. A. bal hónalj alatti sebesülés, a 8-5k bordához közel, amelynek széle‘szét van tépve, azon helynek tekinthető, ahol a lövedék 1 kijött...

így arra lehet következtetni, hogy a lövés, s

élőiről történt és az áldozat ebben a pillanat- j

bán kissé rézsut volt támadójától...

Fején a hajas bőr alatt három különböző helyen friss daganatot találtak a koponyán, amelyék egy tömör tárggyal történt legalább háromszori ütésből származnak. Külső daganatot találtak a bal váltepockán, a bal faron és részben a jobb faron, valamint a két térden és a combokon, amelyekből arra lehet következtet- j ni, hogy az áldozat tömör tárgytól származó j nagyszámú ütést kapott hátának baloldali ré- j szőre. A sebesülések kiterjedésűk miatt olya- j nők voltak, hogy legalább 20 napig veszélyez- • tették volna egészségét.

Az áldozat ezeket a haláleset beállta előtti |

24 órában, élve kapta.

Egyedül a tárafögyrór által okozott sebesülés I volt halálos ős a hálái azonnal bekövctkereti:. I Ezen sebesülés után semmiféle orvosi kezelés; nem tudta volna megmenteni életét. A holttest ; két-három napig bovort nedves helyen oly mó

dón, hogy a kezek és a lábak vízben lógtak,- mielőtt eltávolították volna innen ..

1929 júliusában a szarajevói rendőrség ugv megkinozta Báron Marián munkást, hogy nem tudott többé jilrni. Július 30-án Sarajevő környékére ■vitték, állítólagos vizsgálat ürügye alatt, ez-alkalommal megölték.

A rendőrségi jelentésben az áll, hogy szökés közben ölték meg.

' Begics Vií'ko, kb. 60 éves volt ezredes, jelenleg újságírót Bedekovics, a zágrábi rendőrség főnökének és Beli Markovié?; tábornoknak, Zágráb város parancsnokának jelenlétében 1 megkinozták..

; A tábornok személyesen ütötte öt arcul.

i Lábai alatt gyertyát gyújtottak, jelenleg féJ- ! holtan fekszik egy zágrábi kórházban. Olyan | vallomást akartak kicsikarni tőle, hogy Macsek j Vladimír dr.-t ói pénzt kapott arra a célra, hogy i merényletet szervezzen a horvát városok elől-- ; járóinak küldöttsége ellen. Ily kijelentések és erőszakkal kicsikart vallomások alapján Macsek dr.-t -becsukták és rendkívüli törvényszék elé állították.

fi twvéiok ^ szikekben a gegitssyo&b ein^ontéikaf Sétják

A -szerb, honró.t és szlovén közösség fönnállásának tiz esztendejében Szerbiának parla.- menti pártjai minden fáradozásukat arra irányították, hogy megsemmisítsék a horvát nemzetnek és. a horvát államnak egyéniségét. Miután erőlködéseik kudarcot vallottak. Sándor király 1929 január 1-én abszolút uralkodónak nyilvánította saját magát.

A horvát parlamenti képviselet békés törekvéseire, melyeknek az volt a célja, hogy lehetővé tegyék Horvátország és Szerbia cgymás- mellérendeltségét és közös életét a nemzetek közösségében: a- szerb parlamenti többség részéről erre 1928 június 20-án a parlament nyílt ülésén a horvátok lelövöldözésóvel válaszoltak. A meggyilkoltak között volt Itadics István horvát vezér is.

A szerb pártoknak ténykedései, főként ar. 1928 íunius 20-iki bűntett, valamint az abszolutista kormányrendszer említett cselekedetei minden politika! és erkölcsi köteléket elvágtak Szerbia és Horvátország között és oly messzire távolították cl egyiket a másiktől, amilyen távol egymástól sohasem voltak. A horvát nemzetnek tudatában Szerbia a zsarnokság és az igazságtalanság sximfeő- j láma lett.

Az 1919 szeptember 10-iki saintgermá/iní béke- szerződés, amelyet a nemzetek szövetségénél 1920 október 25-én 31, szóm. ala-tt iktattak he, elismeri a szerbek, bőrvédők és szlovének közösségét oly kikötéssel, hogy „az állam összes területeinek lakossága számára, tartozzék az bármelyik fajhoz, nyelvhez, vagy valláshqz, megadja a'teljes garanciát- arra nézve-, hogy^ a szabadság és -az igazságoeéág követelményeinek meefe!előleg fogják kormá-nvozni őket4-.

MiveU az említett kormányrendszer megsemmisíti a horvát nemzet elemi jogait, súlyosan megsérti a nemzetközi megállapodásokat, jelesül azokat, amelyek a föntemlltett békeszerződésből folynak és ezen eljárásával veszélyezteti a világbékét, a horvát nemzeti képviselet az egész nemzet nevében a kijelölt delegáció I utján:

t. az egész emberiség előtt vádat emel slz abszolutista rendszer ellen az említett szörnyű bűnök miatt, valamint azon cselekedetei miatt, melyekkel a horvát nemzet és a Uor- vát állapi ezeréves önálló jellegét akarja megsemmisíteni;

2. a nemzetek szövetségéhez és a béke szerződések szignaíárius liaíahuaihoz fordul, akik a békekonferencián a szerbek, horvátok és szlovének közösségét megteremtették, hogy a humanizmus és az igazság fenkölt elveinek védelmében és a nemzetközi béke érdekében

a) vessenek véget a szerb király kormány- rendszere embertelen tevékenységének azáltal, hogy indítsanak nemzetközi vizsgálatot, mely megvizsgálja a rendőrség és a törvényszékek működését, megtekinti a börtönöket, kihallgatja a foglyokat és megvizsgálja a politikai foglyok halálának az okát;

b) megoldja Horvátország és Szerbia problémáját és biztosítván Horvátországnak az önrendelkezési jogot, Európának ebben a részében állandósítják a békét.

Genf, 1930 január 24.

A horvát nemzeti képviselők delegációja: Kosutics Ágoston, Krnyevics György dr., horvát képviselők, Zágráb.

— A pöstyéni sportkarnevál. Pöstvéni tudósítónk jelenti: A pöstyéni farsangi ezesónt a pösiye- ni futbalfklub sport-karneválja nyitotta me<r, amely szombaton zajlott ]e impozáns keretek között a legteljesebb eiker jegyében. A Royal-nagy- szálló ízlésesen dekorált termeit zsúfolásig megtöltötte a pöstyéni és a környéki társaság. A jel- mezverseny bizottsága nehéz feladat előtt állott, mivel szebbnél-szebb jelmezek közti! igen nehéz volt a legszebbeket kiválasztani. Végül is közmegelégedésre a következő hölgyek nyertek dijut. a svéd Strandberg Mária, Deutsck Lilly, Púnk ovi te Sárika és Bilim Magda.

— Az ógyallai mükcdavlők február elsején víg kabaré -előadást rendeztek, amelyet táncmulatság követett A kitünően összeválogatott műsor p*jy sikert aratott., amelyből Ondroaek Rózsik a- Vcsco Eaiátaé ás "eetik egjűtt az egész nvükeu vtlÖgár- da kivették részüket. A mulatság ti-sita jövedelmét, 1.160 koronát a szegény gyermekek segé-ys- ■sédére tardiiiják,

Í93Ö íéVrnár 5,