Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-26 / 47. (2268.) szám
Has nftmwils US oMal >**1| JL, Ha* némánk US oMal ^DC. é*f. 47. (2268) szám * Sx«r«Sa 26 1930 február 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovertszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja telelő.s szerkesztő: DZURANYí LASZLC FÖRGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 •— Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ui 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából Irta: Tarján Ödön vra. Csehszlovákia magyar kisefb’bség'éaék a halálomhoz való viszonyát, politikai, kulturális (és gazdasági helyzetét igyekeztünk tárgyilagosan megrajzolni. Úgy a magyarságot közvetlenül érintő, mint az őslakosság többi részével azonos, a kormányzati rendszerből folyó sérelmeket túlnyomó részben hivatalos, de mindig megbízható és a kormányzat .részéről nem kifogásolható forrásból vettük. Hogy a mérleg a centralizmusra és a mai koalíciós kormányzati rendszerre -nemcsak a magyarság, hanem Szlovén szkó és Kuszinsz- taó egész őslakossága szempontjából megsemmisítő, nem a mi hibánk, hanem az iü j meghonosított óldemokrácia szükségszerű következménye. Csak a politikai rövidlátás és féktelen kapzsiság vakithatta el annyira a hatalom mai birtokosait, hogy az emberek tájékozatlanságára számítva, állandósítani remélték a demokrácia maszlagjával lepted jett, de a valóságban a becsületes demokrácia minden követelményét lábbal tipró uralmukat. Az áldemokrácia demagóg jelszavai nem pótolhatják a kenyeret, valamint a hazugság sem pótolhatja az igazságot. Sorra vizsgáltuk az alkotmánylevél kezdő mondataiból kiindulva, a magyar kisebbség és részben az egész őslakosságnak a hatalomhoz való viszonyát és a kormányzati politika eredményeit, kulturális, pénzügyi és gazdasági téren és a megbízható számadatok súlyával igazoltak, hogy a magyarság és őslakosság kulturális és gazdasági visszafejlődésének egy olyan lejtőjére került, melyen kérlelhetetlenül megállást parancsol a magyar kisebbség és az őslakosság jövőjének biztosítása. Jíem véletlenségekról, nem egyes, talán tévedésen, a viszonyok félreismerésén alapuló kormányzati intézkedésekről van szó, hanem egy minden részletében átgondolt, céltudatos kormányzati politikának a kisebbségi élet minden fázisában megnyilatkozó következménye irőL Az a korlátolt felelősségű társaság, mely a kormánykoalíció cége alatt a szerzett javak megtartása, és a hatalom kiaknázása érdekében alakult, a demokrácia varázsigéjével hiába óhajtja leplezni a kulturális és gazdasági pusztulás nyomait, az igazság kérlelhetetlenül utat tör magának és el fogja söpörni azokat, akik a valódi demokrácia érvényesülését tovább is akadályozni akarják. Ha a kormánykoalíció sorsát nem rövidlátó pártpolitikusok, hanem a jövőért dolgozó államférfiak irányítanák, már régen gondoskodtak volna arról, hogy éppen hatalmuk állandósítása érdekében azt a tiszta erkölcs és igazság alapjaira építsék. Miután a csehszlovákiai magyaT kisebbség 11 évig hiába várta, hogy a többség hatalmi mámorából a; saját jószántából kiábránduljon, a jövője biztosítását célzó intézkedéseket ezen körülménynek számításba vételével kell anegpj tennie. Megállapítottak, hogy a magyar kisébbsé- í get és részben az egész őslakosságot másod-1 rendű, állampolgárokká degradálta már az] alkotmánytörvény. Láttuk azt is, hogy a mai j uralom az alkotmánylevél rendelkezéseit ] nem. hajtja végre ott, ahol az a kisebbség j -/eropoutjáböl. előnyös volna. A! magyar íakoiaűgy vizsgálata kétségbe-* ejtő eredménnyel zárult A koalíciós kormány közoktatásügyi politikája elsorvasztja a magyar iskolaügyet és egyáltalán nem vesz tudomást a magyarság kulturális szükségleteiről. A pénzügyi kormányzat pusztulni engedte a magyar pénzintézetek túlnyomó részét, a megmaradottakat pedig negyven esztendőre a segélyt élvező, szinte kivétel nélkül a többséghez tartozó pénzintézetek adófizetőivé tette. A földreformmal egyik fontos gazdasági pillérétől fosztották meg kisebbségi életünket és oly eltolódást idéztek elő általa a magyarság nemzeti vagyonának állagában, hogy azt az itteni magyar kisebbség aligha is tudja valaha kiheverni. Azt az aránytalanságot, melyet a pénzintézetek betétemelkedéseinél megállapítottunk, méltón egészítik ki azon megállapítások, melyeket a fe nrány pónaügyl és gazdasági politikájának vizsgálata eredményezett. Számokban kifejezve a következő, képet kapjuk: Az állami költségvetés dologi kiadásainál 1919—1928-ig Szlovenszkó és Ruszinszkó károsodása, a közteherviselésbem való részesedés alapul vétele mellett 10,000.000.000 va.suti többletfuvar 2,000.000.000 Szlovenszkó és Ruszinszkó károsodása az állami adókban való részesedés terén az államfőrdúlat óta 800.000.000 összesen 13,300.000.000 korona. Ezen összeghez hozzászámitódák a kétféle adózási rendszer következtében fizetett, pontosan meg nem állapítható összeg, valamint a magyar kisebbség szempontjából a kulturális célokra fordított összegekből minket megillető hányad, mely az iskoMigyi minisztérium költségvetéseiben, számarányunknak megfelelően, az államfordulat óta 300.000.000 koirouára tehető, ■ehhez járul, a mezőgazdasági kultúra léteiéinél kimutatott 53Ü8Ö.Ü00 korona. valamint azon összegek., melyeket a magyar társadalom azáltal veszített el, hogy tagjai as állami és egyéb ^kilókban és üzemeknél nem tudtak számarányuknak megfelelően elhelyezkedni. Ha tehát a centralizmus, illetve ma is hatalmon lévő kormánykoalicié gazdálkodásának mérlegét Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának szempontjából megáll api tjük, a terhűnkre mutatkozó összeg többszöröse a csehszlovák köztársaság által Hágában vállalt jóvátétel], összegnek. Számszerűleg pedig az állami költségvetés dologi kiadásaiból, az állaim vasúti fuvar többletekből és a beruházások aránytalan elosztásából kimutatható veszteségünk eléri a havi százmillió koronát. Ne csodálkozzanak tehát Prágában, ka nem óhajtjuk a 11 év óta fenntartott állapotokat továbbra is 'bekötött szemmel nézni. Nekünk, Szlovenszkó és Ruszinszkó egész őslakosságának, a mai kormányzati rendszerre] szemben ‘vannak a demokrácia becsületes értelmezésével megindokol!] at ó ióvátétoli követeléseink, melyekről senkinek a kedvéért sem vágjunk hajlandók lemondani. Tulajdonképpen vizsgálódásainkkal leegyszerűsítettük Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának politikai problémáját. A szlovén szkó i és ruszinszkói törvényhozóknak szint kell vallaniok pártállásra való tekintet néllríR Külön kell oflonortosuluiok azoknak. Chautemps vagy Tardieu? A végsőkig feszített izgalom a francia kamarában — Kit fiatalember gyilkos harca — Ma éjjel dől el a parlament sorsa Párís, február 25. A francia páriámén tarizmus ma ismét nagy napra virradt. Ma méri össze erejét a kamarában Chautemps baloldali kormánya a jobboldali ellenzékkel, amelynek koncentrált rohamát legaktívabb vezére, Tar- dien, a lemondott miniszterelnök vezényli. A jobboldal és a baloldal körülbelül egyforma erős a kamarában « így a végeredményt néhány órával a döntő szavazás előtt senki meg sem jósolhatta. A két párt egyforma erős, de soha annyi gyűlölettel és megbántott önérzettel nem tekintett egymásra, mint most A régi kipróbált államférfiak, a konciliáns nagyágyúk, háttérbe szorulnak s a küzdelem porondján két fiatal politikus áll: Chautemps és Tardieu. Mindkettő ég a vágytól, hogy átvegye a vezérek örökét. Mindkettő pontosan kidolgozott programmal és évtizedek óta nem tapasztalt energiával vonul a küzdelembe, megveti a kompromisszumot és egyetlen kártyára teszi a játszmát Chautemps elszántsága közismert Franciaországban. A miniszterelnök egyike a ieglánglelkübb baloldali politikusoknak, aki a tökéletes udvariasság formája mögé délvidéki temperamentumot rejt és akinek parlamenti bátorsága egyenesen legendás hirü. Tardieut, „a rend nagy emberép*, nem kell bemutatni. Bizonyára egyetlen módot és eszközt sem hagy ki ellenfele összemorzsolására s mint a jólérte- sült körök jelentették, napok óta szakadatlanul készül a nagy találkozóra, amelyen vissza akarja adni a kölcsönt azoknak, akik távollétében orvul megbuktatták. Az infláció zavaros ideje óta, amikor Briand és Herriot párviadala alkalmával egy-egy kormány csak napokig élt, a maihoz hasonló intenzitása vita nem volt a Pa- lais Bourbonneban. Ez egyszer két egyenrangú fél áll egymással szemben s egyik oldalon sincs kvalitatív, vagy kvantitatív túlsúly. Jólértesült körök vélMué,£7c szériát a helyzetet az örök mentőangyal, Briand fogja megmenteni. A kűí-1 ügyminiszter osztályrésze, úgy látszik, hogy minden alkalommal olyankor jelenjen meg a tribünön, ha a kormány sorsa veszélyben forog. Hónapokkal ezelőtt ő volt az, aki Tardieu kormányát megmentette a biztos bukástól Chau- tempsék rohamaival szemben, most ő lesz az, j aki Chautempst menti meg Tardieu ellenzéki támadásaival szemben. Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy mi lesz a ma éjszakai szavazás következménye. Ha Chau- tempst megbuktatják, akkor a köztársasági el- j nők föloszlatja a parlamentet, vagy újra Tardieu kerül uralomra és a baloldali kartell j 1932-ig lemond arról, hogy kormányra jusson. | Ha a kormány győz, a baloldal hozzákezdhet programja megvalósításához és ugyanolyan hévvel indulhat munkába, mint 1924-ben, amikor Herriot homogénan számíthatott a baloldal támogatására és nem kellett kompromisszumformulákon gondolkoznia. Ebben az esetben a londoni flottakonferencia sorsa is eldől, mert ha MacDonald szocialista kormányát Chau- ‘ lemps baloldali kormánya támogatja, akkor a részleges leszerelést nagyobb nehézségek nélkül ] meg lehet valósítani. Európa általános politikája szempontjából jelentős ténynek számíthatna, hogy a bárom döntő nyugati nagyhatalom-! bán baloldali kormány van uralmon, melyet mindhárom helyen elsősorban a szocialisták támogatnak. A döntő roham Paris, február 25. Huszonnégy órával a döntő küzdelem előtt a politikai pártok elfoglalták hadállásaikat a kamarában. Az ellenzék vezetését Tardieu vette át. A meg-í buktatott miniszterelnök tegnap levelet intézett frakciójának képviselőihez és kijelenti, hogy „a szocialista támogatással létező kormány sohasem élvezheti a rend férfiúinak j bizalmátA len éiben huszonhat barátját esti i értekezletre hívta meg, hogy megbeszélje velük a roham utolsó előkészületeit. Hervey a Victoireban nyíltan a következőket írja: Ma az országnak választania kell Chautemps és Tardieu között. A Maiin szerint két ellenséges sziklatömb áll egymással szemben és nem hajlandó koncessziókat tenni. A Journal szerint az uj kabineti 295 szavazattal 270-nel szemben többségben marad, de már a nacionalista Eeho de Paris szerint az ellenzék győz 300 szavazattal 270-nel szemben. A szavazás eredményét órákkal a döntés előtt senki sem sejtheti. A szocialista Populaire szerint a kormány legföljebb tíz szavazattal győzhet. A nagy információs sajtó óvatosan azt írja, hogy a kabinéit sorsa ma délután kis incidensektől, nagyon kis incidensektől függ, de egyelőre senki sem tudja, mik lesznek ezek az incidensek. Az ellenzék mindenesetre óriási aktivitást fejt ki. A Republique szerint akármiképpen végződik a csata, annyi bizonyos, hogy évek óta most küzd először egymással tisztán és minden zavaró kompromisszum nélkül a jobboldal és a baloldal. Ma minden álarc lehull. Ha a kabineti megbukik, a baloldal 1932-ig hallgatni kénytelen, ha nem bukik meg, hozzáfoghat a radikális program koncessziónélkiili megoldásához. Az Ere Wouvelle szerint minden a baloldal fegyelmezettségétől függ. Ha a fegyelem nem lazul, a kormánynak győznie kell. A tanácsfalaro floitakonfsrencia London, február 25. Á flottaszakértők tegnap délelőtt ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy egyelőre nem foglalnak állást a sajtóban fölmerült kombinációkkal szemben, amelyek szerint a konferenciát 1935-ig elnapolják. Egyelőre nem tudni, hogy szükség van-o elnapolásra, vagy sem. Minden a francia kamara mai ülésétől függ. A londoni flottakonferencia köreiben az a hír terjedt el, hogy a francia kormány győzőimé esetén Briandon kívül Chautemps is az angol fővárosba jön és személyesen rész tvesz a tárgyalásokon. A francia miniszterelnök érkezését a jövő hétre várják, míg Briand mát -szerdán Londonba jön.
