Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-26 / 47. (2268.) szám
2 II.......... .............................................. aJ rik vállalják a centralizmussal szemben a 7 harcot az őslakosság igazáért és külön azoknak, akik most már a számok ismeretében is felelősséget vállalni hajlandók Szlovenszkó és Ruszinszkó népei előtt a mai kormányzati -rendszer gazdasági és kulturális következményeiért. Alikor, amidőn ég fejünk felett a ház, nevetséges a részletkérdéseken hajba- kaipni. A centralizmust részint tudatlanságból és tájékozatlanságból, részint egyéni érdekből támogató őslakos politikusokat elsöpri a fórumról a helyesen tájékozott nép akarata. A Hlimka-párt pedig, bármennyire is csiklandozza orrát a húsos fazék illata, kénytelen lesz számolni a rideg valósággal és az egyéni érvényesüléstől remélt gyümölcsökről lemondani, a mostoha kormányzat igazságtalanságai alatt roskadozó nép javára. Revizió alá kell vennünk Szlo-venszkó és Ruszinszkó autonómiájának programját. Követelnünk kell a választójogi törvény oly reformját, mely a magyarságnak a számarányának megfelelő képviseletet biztosítja. Közigazgatási téren követelnünk kell a szinmagyar területeken a magyar közigazgatást, ott pedig, ahol a magyarság arányszáma a becsületesen keresztülviendő népszámlálás alapján eléri a törvényben megállapított 20 százalékot, az aránylagos részesedést. De követelnünk kell a számarányunknak megfelelő elhelyezkedésünket az állami, országos, járási és községi tisztviselői karban, éppen úgy, mint az állami üzemeknél is. Ragaszkodnunk kell az iskolaügyi autonómiához és követelnünk kell a beszüntetett magyar iskoláknak azonnali visszaállitását. Átmeneti intézkedéseket kell a kormánytól kívánnunk az állami szállítások, az állam- vasúti tarifák és adózás terén, az államfordulat óta elszenvedett igazságtalanságok jóvátétele céljából, a jövőre nézve pedig olyan, Masaryk elnök által is jogosnak elismert ön- kormányzatot, mely az állam keretein belül lehetővé teszi gazdasági érdekeink teljes megvédését. Követelnünk kell az autonómia újonnan megállapítandó programjában a magyar pénzintézeteken elkövetett igazságtalanságoknak a magyar közönség érdekeinek megfelelő jóvátételét, a magyar uralom idejéből ellenszolgáltatás nélkül beszedett adóösszegeknek a hadi köles ön tulajdonosok részére való felhasználását, az állampolgársági ügyek és. a nyugdíjasok ügyének haladéktalan rendezését. De meg kell kísérelnünk menteni a földreform által a magyar kisebbséget ért veszteségekből is annyit, amennyit még lehetséges. Amit kérünk, talán soknak látszik, de jogiunkat megadja mindehhez a csehszlovák köztársaságnak a szövetkezett hatalmakkal 1919 szeptember 10-én Saint Germainben j kötött szerződése. Nem kívánunk mást, mint a becsületes demokráciának az alkotmánytörvényben is biztosított megvalósítását a köztársaságban élő magyar kisebbség számára. Tényleges befolyást akarunk magunknak biztosítani a hamisítatlan demokrácia szellemében sorsunk intézésére. Mentség és védekezés az igazság érvénye-! sülőse ellen nincs. Nem igaz a kormány-: támogató szlovákok és ugyancsak a kormány j pénzén kitartott magyarnyelvű sajtó azon j beállítása, hogy csak a magyar urakat sújtja ; a kormányzati rendszer s hogy a nagy tömegek megelégedettségben élnek. Elleniben igaz, hogy a helyzetet a nagy tömegek csak bizonyos idő múlva képesek felismerni és a nép politikai vezetését kezükben tartó intelligenciának kötelessége a megállapított tényekből levonni a parancsoló következményeket. Szlovenszkó magyar kisebbségének politikai vezetői évek óta kívánják a l>ecsületes, őszinte együttműködést a közös sorsban szenvedő szlovák, rntén és német őslakossággal a prágai centralizmus ellen vívott harcukban. A magyarság ma is készen áll az együttműködésre, de senkinek a kedvéért nem hajlandó tétovázással időt veszteni. A magyarságnak cselekednie kell késedelem nélkül, mert mai, minden demokráciát meg- csufoló kiszolgáltatottsága jövőjére veszedelmet jelent. Még mindig remélni akarjuk, hogy a prágai kormány hajlik a józan ész szavára és megadja a magyar kisebbségnek és az őslakosságnak azt, amit a szövetséges főhatal- mar./’.al kötött szerződésében vállalt és nem kényszeríti a magyar.kisebbséget arra, hegy akár egyedül, akár Szlovenszkó és Ruszinszr- kó őslakosságával karöltve igazát a népszövetségnél keresse. TTa akaratunk ellenére ezt. az utat kellene választanunk, igazságunk tudatában ettől sem rettenünk vissza és addig fogjuk döngetni a népszövetség kapuját, amig ott meghallgatásra találunk. —- Vége. — Az autonomista blokk eszméiét nem lehet diszkreditálni — A Slovák Tiso beszédéréi — A prágai politika példája Prága, február 25. A Slovák vezércikkben méltatja Tiso volt egészségügyi miniszter parlamenti beszédét, melyben a szlovák néppárt uj ügyvezető alelnöke* sikraszálit a szlo- venszkói autonomista blokk megvalósításáért. Tiso beszéde ebben a problémában — Írja a lap — teljesen világos és átlátszó volt. Nyíltan és egyenesen beszélt, hogy elhárítson minden gyanút, minden aggodalmat jobbra és balra, amely az autonóm isták blokkját érhetné. Tiso kifejtette, hogy itt Szlovenszkó összes erőinek koncentrálásáról van szó Szlovenszkó érdekében és pedig úgy koncentrálva azokat, hogy az autonomista pártoké józan szintézisének se>- gitségével mielőbb elérhessük nemcsak Szlovenszkó, hanem az állam egyetemes viszonyainak konszolidációját. Igaz, ennek a koncentrációnak a szlovák nyelv és kultúra szuverenitása jegyében kell megtörténnie. Tiso beszédével a leghivatottabb és legkom- petensebb helyről erősítette meg ugyanazt, amit mi e hasábokon az autonomista blokkról hónapokkal ezelőtt irtunk. Természetesen azzal a különbséggel, hogy Tiso még további, illetve ujabbkeletü érveket sorakoztatott fel az autonomista blokk mellett a prágai politikai iskolából. Ezek olyan érvek, amelyeket mi annakidején nem hozhattunk fel s nem tudtunk és nem is tudhattunk róluk, mert. hisz a legfrissebb keletűek. Ilyen argumentum volt Tiso idézetében a köztársasági elnöknek Krepekhez intézett levele, mint pedig Czech miniszternek küldött levele. A Slovák leszögezi, hogy Czeah galíciai származású német ember, aki éveken keresztül alelnöke volt a képviselőháznak, de annyira őszien táti ve került minden alkalmat, hogy csehül beszéljen, hogy egyetlen egyszer sem elnökölt. Czech brünni ügyvédnek a csehszlovák köztársasághoz való magatartásáról — írja a Slovák — nem akarunk beírni, mindössze azt jegyezzük meg, hogy Czech mindezideig sehogy sem tudott gyökeret verni a 'köztársaság talaján. És ezt a két németet jubiláns alkalomból Masaryk elnök üdvözölni tudta s mind a két jubilánsnak aktív miniszterek tolmácsolták jókivá- nataikat... Hogyha a csehek és németek között ezen kívül soha semmi más nem történt volna, már ez a két igen feltűnő eset is elég lett volna a szlovákok részére, hogy a prágai politikai iskola tevékenységéből tanulja-1 niak és kövessék a csehek példáját. ; A mi eljárásunknak azonban igen óvatosnak kell lennie. Mert amíg Csehországban gőz- . erővel dolgoznak a legheterogénebb, nemzeti és politikai tekintetben a legnagyobb mértékben tagolt erők koncentrálásán, ad- , dig Szlovén szkon. hasonló csoportosításra • már gyanakvó szemmel néznek még akkor is, ha a mi esetünkben nem oly heterogén • irányzatokról van sző, melyeket az autonomista gondolat közös platformján egyesithe. tünk. Ahogy valamikor rossanéven vették tőlünk az autonomista blokk ideáját, éppen úgy rossznéven veszik most Tisótól az auto- , nő m isták koncen trációját. A Slovák vitába száll a Národmy Dennik ■ cikkével, mely igen hevesen nekirontott Ti• sónak s a szlovák ügy elárulását látta az ■ autonomista blokk tervében. A Národny ■ Dennik tudhatná — írja a Slovák — hogy , az autonomista mozgalmat egyáltalán nem lehet diszkreditálni és kompromittálni. A szlovenszkói autonomista pártok blokkja ismét előbbre jutott. Ez a legjobb bizonyité■ ka annak, hogy ez a gondolat valójában Szlovenszkó mindennapos szükségleteiből nő ki és terebélyesedik, mint a napsugarak melegétől a földből előbuvó növény. Hogy a blokk gondolata lassan tör utat magának, hogy ' megvalósulása még nem történt meg, ez a ken^mény 'bennünket nem nyugtalanít. A szlovenszkói viszonyok a blokk javára érnek. Minden jel arról tanúskodik, hogy minél később jön el a blokk realizálásának ideje, annál több hive lesz ennek az eszmének s ebből viszont logikailag az következik, hogy annál erősebb és szilárdaJbb lesz maga a blokk. 1 csaknem száz százalékban magyar dunaszerdaheíyi járás nagy sérelmei a nyelvhasználat körül Hogyan érvényesül a demokrácia és hogyan teljesítik a kisebbségi jogokat egy szinmagyar járás területén? —A dunaszerdahelyiek csak ígéreteket kannak, sérelmeiket azonban nem orvosolják TAunaszerdahely, február 24. Amikor a magyarság politikai pártjai és sajtóorgánumai ajzt követelik, hogy a magyar kisebbségnek biztosítsák a kisebbségvédelmi szerződésekben s az ailkoímánytörvényben biztosított jogait, mindig azt a stereotip választ kapjuk, hogy a magyarság minden jogot megkapott, ami neki jár, további követelései tehát jogosulatlanok. Hogy az ilyen beállítás mennyire nem felel meg a valóságnak, tudjuk azt a gyakorlati életből. Most a dunasaerdaihelyi járás magyarságának panasza jutott el hozzánk, amely élethűen mutatja be, miiképpen szenved sérelmet ennek a színtiszta magyar járásnak a lakossága. A Pnágai Magyar Hírlap már több ízben foglalkozott a dunaszerdaheíyi járás égető bajaival. Megírtuk, hogy Ihmaiszerdahely nem tud magyar polgári fakóidhoz jutni. A község képviselőtestülete xnár íkétiabeai egyhangúlag hozott határozat alapján nyújtott be kérvényt a kultuszm misztériumhoz s bár akciójának bevezetése óta, több mint négy év múlt el, még csak választ sem kapott. Ellenben a Dunaszerdahelyen palán egy százalékot nem kitevő szlovákságunk von szlovák, nyelvéi elemi és polgári, iskolája. így fest a nemzetek egyenjogúsága gyakorlatban. A járásbíróságon, a járási hivataliban, adó- hiValiban, a vasúton, postán, pénzügyőrségen, a csendőtrség szolgálatában alig van magyar. Igen gyakori eset, hogy a legtöbb hivataliban a főnökök egyáltalán nem tudnak magyarul és igy a felekkel nem is tudnak közvetlenül i érintkezni. A nyelvhasználat terén igen súlyos sérleme- ket szenved a dunaszerdaheíyi járás lakossága, amelynek számára szinte lehetetlenné van téve, hogy életbevágó ügyeit kielégítő módon elintézhesse. 1924 végéig a dunaszerdaheíyi járásbíróságon a régi személyzet működött s igy a magyar nyelvhasználat sérelmei nem váltak szembetűnőkké. Ugyan az idézések csak szlovákul szóltak, de a végzéseik túlnyomó része magyar volt. Amint azonban a régi, bevált tisztviselőiket — az egy járásbirő és egy kezelőnő kivételével — nyugdíjazták, vagy egyszerűen elbocsátották és uj tisztviselőket hoztak ide, akik alig tudnak magyarul, a helyzet egyszerre rosszabbra fordult. Az uj tisztviselők azzal érvelnek, hogy kért: nyelven nem tudják a hivatalos ügyeket elintézni e mivel fegyelmi terhe alatt hagyták meg nekik, hegy az ügyiratokat államnyelven kell kiadni, inig a magyar nyelvre vonatkozólag ilyen rendelet nincsen, csak államnyelven hi- vataloskodhainak. Arra hivatkoznak, hogy ha kétnyelvű h 1 vata.’lokoskodásra kényszerülnének, nem győznék a hátralékot feldolgozni, h iszen igy is túl vannak terhelve. Érvelésükben sok igazság van, a magyarságot azonban nem lehet büntetni azzal, hogy olyan tisztviselőket hoznak a nyakára, akik ' nyelvét egyáltalán nem értik meg. Ennek a rendszernek következtében az igazságügy és a telekkönyvezetés terén olyan visszás állapotok következnek be, amelyek al 1930 február 26, gggrta. lakosság elemi jogait sértik. így a végrehajtási ügyekben a sorrendi jegyzőkönyveket, a kiutaló végzéseket s a többi összes végzéseket is csaknem kizárólag szlovák nyelven adják ki. A biktebő ügyekben az idézések csaknem mind szlovák nyelvűek. A tárgyalás magyarul folyik, de a jegyzőkönyvvezetést szlovákul végzik, mert a jegyzőkönyvvezető nem tud magyarul s igy a bíró kénytelen a jegyzőkönyveket szlovákul vezettetni. A duna- szerdahelyi -ügyvédi karban senki sem beszéli az államnyelvet s igy a jogvédelmet a legnagyobb sérelem éri az idegenmyelvü iratok használatában. A gyámhatóságnál magyar beadványra még tévedésből sem kapnak a felek miagyar elintézést, az idézéseket, határozatokat, felhívásokat, a számadásokat, a számadások jóváhagyását kizárólag szlovák nyelven adja ki a gyámnak. A járás magyarságának legnagyobb sérelme azonban az, hogy telekkönyveit egy év óta kizárólag szlovákul vezetik. A vezeték és keresztneveket teljesen 'Kiforgatják értelmükből, föHc&erélik azokat, a csallóközi községkenek ezeréves nevei helyett a belügyminiszterium által megállapított, elferdített neveit használja a telekkönyvvezető. Az ügyvédek visszaadják a járásbiróság- nak a csak szlovák nyelven kiadott végzéseket és magyar kiadványokat kérnek, a legtöbb esetben azonban nem kapják &e a szlovák, se a magyar nyelvű végzést. A megsokasodott sérelmek orvoslása miatt Uhrovics Vendel dr. dunaszerdaheíyi ügyvéd, az országos keresztényszocialista párt járási elnökének vezetésével mozgalom indult meg. Uhrovics dr. még a múlt óv májusában felterjesztést intézett a felső bíróság elnökéhez, amelyben részletesen rámutat a- duniaszeráahely-i magyarságnak a nyelvhasználat terén szenvedett sérelmeire és követelte a járás lakosságának az 1920, évi 122. törvényben biztosított magyar nyelvhasználati jogot Beadványára Fajnor dr. lábaiéinak válasza julius 16.-án érkezett meg s e válaszban a táblaelnök megígérte, hogy az ügyet kivizsgáltatja és közölte azt is, hogy a duna- szerdahelyi járásbíróság vezetőjének utasítást adott a legszükségesebb nyomtatványoknak magyar nyelven való beszerzésére is. Kilátásba helyezte, hegy amint a telekkönyvi hátráiékot földolgozzák, nyomban megkezdik a telekikönyvbe a két nyelven való bejegyzést s ez a változás 1930 elejére várható. A dunaszerdaheíyi magyarság ebben a válaszban bizakodva türelemmel várakozott, annak ellenére azonban, hogy már az uj esztendőnek második hónapja is vége felé közeledik, semmi sem történt a táblaelnök válaszában foglalt ígéretek realizálására. A dunaszerdahelyi járás magyarságának nyelvi sérelmei már a képviselőháziba is eljutottak, ahol Jabloniezky János dr. országos keresztén yszo ei alista párti képviselő tárta fel azokat- A dunaszerdaheíyi járás magyarsága most. már újból fölvette erélyes akcióját és addig nem nyugszik, amíg igazságos ügyét sikerre nem viszi. Barátságos szerződés a két (egkardasabb arab királyság között London, február 25- Inak és Hedzsasz királyainak találkozóján a két államfő rnegtfea törtté a két állam barátsági szerződését. Az angol hadihajó fedélzetén azonnal pontokba foglalták a megállapodást, melyet hamarosan ratifikálni fognak. A szerződés főbb pontjai a következők: a függetlenség kölcsönös elismerése, a diplomáciai megbízottak kinevezése, azoknak a törzseknek kölcsönös megrendsza- bályoziása. melyek indkolatlanul átlépik a határit, a körözött menekültek kiszogáltalása, állandó határbiaotteág kinevezése és egy döntőbíróság megszervezése, amely hivatott lesz valamennyi vitás esetben dönteni. Forradalom San Domingo szigetén Washington, február 25. San Domingo néger köztársaságban lázadás ütött ki, amelyről a kis állam amerikai követe hivatalos jelentést kapott. Az ellenzéki pántok a hadsereg támogatásával elfoglalták Monté Christo erődjét. és Santiago de Solt, ahonnét csapatokat küldtek a főváros ellen. A felkelők megkisúrolták, hogy az Egyesült Államok sandomitn- goi követsége révén kibéküljenek a kormány- nyail. Mivel a helyzet reménytelen. Vítsquez köztársasági elnök és az átélnék a k 011 gr esz- ezuspaik beadta lemondását, mert a polgár- háború csak igy kerülhető el- A kongresszus az uj választások kiírásáig az áldani vezetését ideigiemee kormányra bízta.
