Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-22 / 44. (2265.) szám

iifuú 101/1 UU1 lesi Hickmannra, erre a fiatal banktisztvise­lőre, aki egy leánykát rabolt el és darabolt föl autóján, azután áldozata holttestének darabkáit az édesapa lába elé hajította. 'Amikor Bakert megmotozták, éjszakai fölvéte­leket találtak zsebében, azután Krafft Ebing Havelock Ellis cimü müvének egyes oldalait, továbbá de Sade marquis memoárját. Három Hím, három siker, Berlin szenzációi — „A szerelem heringője“ — „Küzdelem a földért“ — „Az emberek vasárnap“ Bakernek, az utazó halálának rémkró- nikáiáva.l hasábokon át foglalkoznak az ame­rikai lapok. A szolgálati idő leszállításénak kérdése a szenátus véderő- bizottsága előtt Prága, február 21. A szenátus véderő bi­zottsága tegnap a tényleges katonai szolgálati idő leszállításának kérdésével foglalkozott. Éliás tábornok kijelentette, hogy a katonai szolgálati idő leszállítására vonatkozólag már megtörténteik az előkészületek és mihelyt ele­gendő továbbszolgáló altiszt lesz, a katonai szolgálati időt azonnal le is leket szállitani. Ebhez azonban elsősorban az szükséges, hogy a továbbszolgáló altisztek anyagi helyzetén se­gítsenek, másrészt, az is, hogy ezeknek a ka­tonai szolgálatból való kilépés után is bizr tositsák a megélhetést. Hosszabb vita után a véderő bizottság határozati javaslatot foga­dott el, amelyben tudomásul veszi a nemzet­védelmi minisztériumnak a tényleges katonai szolgálati idő leszállítását előkészítő intézke­déseit és reméli, hogy belátható időn belül si­kerül eltávolítani az ennek útjában álló aka­dályokat, amikor is a katonai szolgálati időt leszállítják. Továbbá követeli a bizottság, hogy az alsóbb kategóriákba tartozó tisztek, őr­mesterek mostani tarthatatlan egzisztenciális •helyzetén a legsürgősebben segítsenek. fi szenátus mai ülése Prága, február 21. A szenátus ma délelőtt szintén ülést tartott, amelyen gyorsított eljá­rással letárgyalta azt a törvényjavaslatot, amellyel az állam Masaryk köztársasági el­nöknek nyolcvanadik születésnapja alkalmá­ból húszmillió koronát bocsát rendelkezésé­re azzal, hogy ezt az összeget saját belátása szerint szociális és kulturális célokra fordítsa. A javaslat előadója Karas cseh néppárti sze­nátor volt, aki bejelentette, hogy a csehszlo­vák Nemzeti Bank ezen összeghez ötmillió ^ koronával járul hozzá, azonkívül más aján- -oíidékok is gyarapították ezt az alapot, mely olvasásban elfogadta, majd letárgyalta a költ- javaslathoz egyedül Mikulicsek kommunista szenátor szólt hozzá, akinek beszéde közben óriási lárma támadt a kor­mánypárti és a kommunista szenátorok közt. A szenátus ezután a törvényjavaslatot első olvasásban elfogadta majd letárgyalta a költ­ségvetési provizórium április 15-ig való meg­hosszabbítását. Több órás félbeszakítás után a szenátus folytatta ülését és a délelőtt folya­main a képviselőiházban elfogadott második •Masaryk-törvényjavaslatot kiutalta a bizottsá­goknak. A szenátus február 26-án tartandó legközelebbi ülésének napirendjén a képvi­selőház által elfogadott lex Masaryk, vala­mint a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés és több mentelmi ügy szerepel. ■ '■■■■liHllwilWM i» (I iWmhiii|ITT]|||iiibiii Eliingert halálra ítélték, Baíoun háromévi súlyos börtönt kapott Znavm, február 21- A znaimi esküdtbiró- ság háromnapos tárgyalás után tegnap hozta meg ítéletét Flórián csendörtiszthelyettes és feleségének meggyilkolása ügyében. A három­napos tárgyalás érdektelenül folyt le. A két vádlott, Eli inger Ferenc csavargó és tá rsa , a Mirigy és bőrbaj oknál Kérje a csizí jód-bróm kúrák használati utasítását. ip • ü *• J » Csizmrdo. tizenhétéves Raloun József beismerő vallo­mást tett. Megdöbbentően hatott a tárgyalás második napján, amikor egy hiszérikus asz- szony virágcsokrot adott át a bestiális gyil­kosnak. Az esküdtök egyhangú verdiktet hoztak, amelynek alapján a bíróság ELIiinger Feren-j oet, gyilkosság büntette miatt kötólátali halál­ra, BaJoun Józsefet pedig gyilkosságban v-a-! ló közvetett részvétel miatt három évi súlyos [ börtönre ítélte eb A két elitéit nyugodtan fogadta az ítéletet. Berlin, február Itt. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Három film. Semmi közük egymáshoz. Akik gyártották, . nem is tudtak egymásról. És a hármat az egy­idejűségem kiviil talán éppen a különbözőség P fűzi össze. Igen, a különbözőség. Mert valóban alig különbözhet egymástól jobban három alko- , tás, mint. az Ufa nagy operettje, a Liebeswalzer, Einstein hatalmas propaganda filmje, a Német­országban Kampf um die Erde címmel adott „Generallinie“-je és az öt berlini fiatalember . szerény kis kísérlete, a Menschen am Sonntag. , A film jövőjének legfényesebb igazolása ez a három egyidejűleg bemutatott moziszindarab. ’ Rajtuk keresztül kibontakozik a vetítőgép le- | hetőségeinek végtelen sokoldalúsága. A három közül csak egy hangos film: a Liebeswalzer. És bár éppen ez a filmoperett bizonyítja a legéke- ■ sebben a talkie tökéletességét: ha. a másik ket­tőt látjuk, tudomásul kell venni, hogy a hangos film valószínűleg sohasem fogja megölni néma elődjét, hanem pararell, egymás mellett élve és fejlődve fogják meghatározni a mozi to­vábbi kialakulását. A Liebeswalzer kétségtelenül a szezón legna­gyobb közönség-sikere. Sokat beszéltek és ír­tak az operett haláláról, görcsösen keresik az uj formákat. A komponisták egy része az ope­rai hatások felé gravitál, s másik a revüiben, a jazzben leli inspirációját. A mozi a fiatalság me­részségével konzervatív mer lenni. Paradoxon hangzik, de így van. A régi operett támad a vásznon uj életre, az ezerszer elcsépelt csere-here játék, az álruhás milliárdosfiu és a duodec-fejedelemség rég szétzilált romantikája újra megbabonáz, ma­gával ragud és elfelejtet mindent, ami volt és ami van: gonosz háborút és gonosz békét, gazdasági krachot, politikai mizériát. FouLd autógyáros fia nem bírja ki az apai ön­kényt-, az íróasztal melletti tétlenkedést, kime­nekül a világba, összeakad az Amerikában kó­borló Péter Ferdinánd főherceggel, aki épp olyan fiatal, épp olyan szerelemre-éhes, mint ő. A fiatal amerikai őfenségének jobbkeze lesz, átkelnek együtt Európába, a ceremóniáktól rettegő, szabadságszomjas király helyett az ifjú amerikai keveredik bele egy eljegyzési ko­médiába. Persze beleszeret, a makrancos her­cegkisasszonyba és a mozi azért mozi, az ope­rett azért operett, hogy sok bonyodalom, humo­ros epizód és még több szentimentalizmus után azok, akik egymáshoz valók, egymásra is talál­janak. De a giccs a mozirendező fantáziájától meg- nemesitve az uj lehetőségekben megifjodva remekmű lesz. Az első pillanattól kezdve a beállítás minden eh amié ja azt hangsúlyozza: ne tessék semmit sem komolyan venni! Ez nem más, mint mozi! Mozi, amelynek joga van kutyába venni a való­ságot és finom iróniával fölényesnek maradni ott is, ahol a színház a maga megkötöttségével, lcorlátoltabbb formáival elvesztené a játékot. Ez az első hangos film, ahol a hang és a kép valóban szintézisbe forr. Most először volt az az érzésünk, hogy zene, hang, beszéd nélkül elképzelhetetlen éz a já­ték: csak a hangos film eszközeinek maradék­talan igénybevétele éri el a rendkívüli hatást. Igen, a Liebeswalzer megmutatja, hogy a film­operettnek jövője van és talán meg fog történ­ni az, amire senki 6em számitottt — és néhány továbbrezgő szép melódia erre vall — hogy a mozi fogja kiépíteni az elparentált operett uj reneszánszát. Ez az egyik. A másik Eisenstein útja. A Po- tekpin és a többi harcos orosz film születés­napja alig két-három esztendei távolságban van. És az orosz film, — ezt mutatja a Turksib és ezt a Kampf um die Erde, —• ilyen rövid idő alatt teljesen átformálódott. A szovjet nem tartja többé szükségesnek a politikai agresszivitást. Rendezői lehiggadtak, megnyugodtak, nem vá­dolnak többé, nem hadakoznak a múlt fantom­jai ellen, hanem a népnevelés gigantikus eszkö­zévé varázsolták mesterségüket. Három eszten­deig dolgozott Eisenstein, hogy megmutassa a kollektív termelés áldásait az egyéni gazdálko­dás módszereivel szemben. A tételről ne vitat­kozzunk. A művész joga a túlzás, az árnyék és a fény egyenlőtlen elosztása, — bár meg kell jegyezni, hogy Eisenstein ezúttal már meglepő mértéktelenséget, tanusit és kíméletlen szatí­rával leplezi le a szovjet-bürokrácia ásító sem­mittevését is. A közgazdasági tétel, a kiindulópont a. film rendezője számára, hogy száz és száz felejthe­tetlen erejű képbe belekoncentrálja az ember Harcát a földdel. I Egy orosz falu nyomorbafuUadó népe, állattá I butuló és Önmagát állattá alázó parasztsága, j egy másra., többre vágyó fiatalság iniciativá- jótói hajtva — egy orosz parasztiul és egy orosz parasztleány ennek a gondolatnak minden sztárnál mesteribb megtestesítői —lassan meg- 1 tanulja a munka győzelmes offenzívájának módjait, önmaga és ronccsá nytitt állat he­lyett a diadalmas gépet fogja igába, megvaló­sítja az elérhetetlent, ráeszmél az élet örömeire, újra emberré nemesedve élvezni tudja a szép­séget, a szomorúság falvára ráköszönt az öröm; hymnikus erővel zeng ki a film, ezer és ezer traktor csíráztat a meghódolt földből életet- adó uj magot, a paraszt harca mítosszá nemese­dik és szinte vallásos áhítattal avatja istenné a csodát teremtő gépet, technikát. Mi sem lehet idegenebb egy német nagyváros publikumától, mint ez a téma, de a rendezői zsenialitás könnyűszerrel győz a más közön­ség számára készült tanitókölteménnyel, (mert talán igy lehetne leginkább nevezni Eisenstein uj müvét), a kívülállók közönye fölött. Egy berlini soffőr, egy berlini elárusitóleány, egy mannekin, egy borügynök, no meg egy kis filmstatiszta vasárnapi kirándulásra indulnak, ügy, mint a többi berliniek, a többi manne- kineík és a többi gépirókisasszonyok, a Waun- see partjára. S itt a maguk vasárnapi boldogsá­gában szerelmeskednek, isznak, alszanak, tán­colnak és azután hazatérnek a maguk minden­napjába. Úgy, mint az öt Fiatal szereplő a Ber­lini Filmstúdió első filmjének elkészülése után visszatért a volán, az íróasztal és a manikűrös- doboz mellé. Öt olyan ember állt össze, egy fiatal rendező vezérlete alatt egy film megteremtésére, aki még soha életében nem játszott a felvevőgép előtt és ha elég okosak hozzá, nem is fognak játszani. A maguk örömeit, a maguk vasárnapját formál­ták a cselekménytelen film cselekményévé. És a furcsa vállakózásból egy friss szépségében utolérhetetlen idill született. A rutin helyett az ember ősi játszó-ösztöne, a kiagyalt sujet he­lyett egy nagyvárosi vasárnap mesterkéletlen keresztmetszete adja meg a Menschen am Sonn­tag hangulatát. Nem szabad összehasonlítani. Nem szabad azon gondolkozni, hogy a három közül melyik az igazi. Talán mind a három, talán egyik se. De mind a három uj ut és uj akarat. A film rá­eszmélt fiatalsága erejére, győzedelmeskedik a rutin fölött. így versenyre kelhet Európa Ame­rikával. De csak igy. Ráskay László. 85 százalékban rozslisztet és 15 százalékban búzalisztet fog tartalmazni a kenyér Gabonára „készenléti", állat-termékekre végleges vámokat vezetnek be—A lakóvédelmi törvényt nem változtatják meg Prága, február 21. A többségi pár tok kö­zött a gazdasági válság enyhítésére megindult tárgyalások tegnap két kérdésben megegye­zésre vezettek. Az úgynevezett politikai mi­niszterek tanácsa tegnap ülést tartott, ame­lyen elfogadtak két törvénytervezetet. Ezek egyike a lásztkeverésre vonatkozik, a másik pedig a köztestületeket kötelezi belföldi élel­miszerek fogyasztására. A liszttkeverésre vonatkozó törvénytervezet megállapítja, hogy a kenyérnek 85 százalékban rozslisztet és 15 százalékban búzalisztet kell tartalmaznia. Ez kompromisszumot jelent az élelmezési minisztérium és az agráriusok követelése között, mert a minisztérium 90 százalék rozslisztet, az agráriusok pedig 80 százalékot követelitek. A másik törvénytervezet kötelezi a köztestületeket (legnagyobb fo­gyasztóként a közélelmezési minisztérium jön itt tekintetben), hogy mezőgazdasági ter­mékekben és pedig gabonában, lisztben, húsban és zöldségben mutatkozó szükség­leteiket a belföldi termelésből fedezzék. A két elfogadott törvénytervezet minden jel szerint nem elégíti ki a cseh agráriusokat. Ezek tegnap tanácskozást tartottak s elhatá­rozták, hogy kitartanak a vámemelés és a lakóvédelmi törvény megváltoztatása mellett. Ezzel a két követeléssel ma a minisztertanács is foglalkozik s kompromisszumot keres eb­ben a kérdésben is. Hír szerint ezt oly mó­don vélik megtalálni, hogy gabonára vonatkozólag csak az úgynevezett „készenléti“ vámokat vezetnék be, mig az állat-termékekre, igy a húsra, tejre stb. vég­leges vámok lépnének életbe. Az agráriusok a lakóvédelmi törvény meg­változtatását csak azért követelik, hogy az előbbi kérdésben minél több engedményhez jussanak s mivel a vámkérdésben kompro­misszummal valószínüleg kielégítik őket, a lakóvédelmi törvény minden valószínűség szerint változatlan marad. Az errevonatkozó tanácskozások még napokig fognak eltartani. lenes szerint az autonómia követelése nem lehet a kisebbségek harci jelszava — „Ni más szellemben élsinh, mint a régi monarchia — Prága, február 21. A prágai munkásakadé­mia keretében rendezett sorozatos előadá­sok tegnapi estéjén Benes dr. külügyiminiszr ter beszélt a következő témáról: „Európai Egyesült Államok, kis államok, nemzetek és a kisebbségek problémája.“ Benes dr. előadásában kifejtette, hogy a nemzeti idea a háború után is nagy politikai probléma maradt, mivel a destruáló és a szintetikus erők között, amelyek éppen a nemzeti eszmét jellemzik, kiegyenlítést kell keresni. A két erő kiegyenlítődésén nyugszik most a kis nemzetek és államok sorsa, az uj im- perialisztikus törekvések elleni harc és legvégül a kisebbségi probléma végleges megoldása is. A páneurópai gondolatról a miniszter úgy nyilatkozott, hogy megvan a törekvés kon­krét keretet és gyakorlati célokat nyújtani a szolid békealapok iránti vágynak. Ez az esz­me egyelőre inkább tendencia, semmint egy minden ^részletében kidolgozott terv. Meg­emlékezett Briand tervéről s hangsúlyozta, hogy Európa gazdasági szervezetét kell meg­alkottuk Az olyan politika, amely Páneurópa vagy egy európai föderáció vagy az Európai Egyesült Államok megteremtését célozza, megfelel a kis és kisebb államok érdekeinek és szükségleteinek. A szónok végül a kisebb ségvédelem kér­désével foglalkozott s azt a követelést tá­masztotta, hogy a kisebbségvédelem általános érvényű le­gyen, ne csak a tizenhárom uj államra vo­natkozzék s politikamentessé tétessék. Az autonómia kérdése szerinte nem lehet harci jelszó a kisebbségek számára (?), hanem itt is elsősorban a gyakorlati rész­nek, a megvalósítás lehetőségének és az államegész tényleges tekintetbevételének kell döntően kihatnia. Beszédét ezzel zárta be: — Ausztria és Magyarország megbukott, mert. különösen a nemzetiségi probléma megoldásához nem értett Mi nem vagyunk ugyanabban a helyzetben, mint a régi mon­archia, mi más szellemben élünk. És ha eb­ben a szellemben fogjuk csinálni nemzetisé­gi politikánkat, államunk túl fog élni min­den nehézséget s a csehszlovákok és néme­tek, valamint ;i többi kisebbség szép együtt- mülvödé-'1 mellett fel fog virágozni.

Next

/
Thumbnails
Contents