Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-22 / 44. (2265.) szám
iifuú 101/1 UU1 lesi Hickmannra, erre a fiatal banktisztviselőre, aki egy leánykát rabolt el és darabolt föl autóján, azután áldozata holttestének darabkáit az édesapa lába elé hajította. 'Amikor Bakert megmotozták, éjszakai fölvételeket találtak zsebében, azután Krafft Ebing Havelock Ellis cimü müvének egyes oldalait, továbbá de Sade marquis memoárját. Három Hím, három siker, Berlin szenzációi — „A szerelem heringője“ — „Küzdelem a földért“ — „Az emberek vasárnap“ Bakernek, az utazó halálának rémkró- nikáiáva.l hasábokon át foglalkoznak az amerikai lapok. A szolgálati idő leszállításénak kérdése a szenátus véderő- bizottsága előtt Prága, február 21. A szenátus véderő bizottsága tegnap a tényleges katonai szolgálati idő leszállításának kérdésével foglalkozott. Éliás tábornok kijelentette, hogy a katonai szolgálati idő leszállítására vonatkozólag már megtörténteik az előkészületek és mihelyt elegendő továbbszolgáló altiszt lesz, a katonai szolgálati időt azonnal le is leket szállitani. Ebhez azonban elsősorban az szükséges, hogy a továbbszolgáló altisztek anyagi helyzetén segítsenek, másrészt, az is, hogy ezeknek a katonai szolgálatból való kilépés után is bizr tositsák a megélhetést. Hosszabb vita után a véderő bizottság határozati javaslatot fogadott el, amelyben tudomásul veszi a nemzetvédelmi minisztériumnak a tényleges katonai szolgálati idő leszállítását előkészítő intézkedéseit és reméli, hogy belátható időn belül sikerül eltávolítani az ennek útjában álló akadályokat, amikor is a katonai szolgálati időt leszállítják. Továbbá követeli a bizottság, hogy az alsóbb kategóriákba tartozó tisztek, őrmesterek mostani tarthatatlan egzisztenciális •helyzetén a legsürgősebben segítsenek. fi szenátus mai ülése Prága, február 21. A szenátus ma délelőtt szintén ülést tartott, amelyen gyorsított eljárással letárgyalta azt a törvényjavaslatot, amellyel az állam Masaryk köztársasági elnöknek nyolcvanadik születésnapja alkalmából húszmillió koronát bocsát rendelkezésére azzal, hogy ezt az összeget saját belátása szerint szociális és kulturális célokra fordítsa. A javaslat előadója Karas cseh néppárti szenátor volt, aki bejelentette, hogy a csehszlovák Nemzeti Bank ezen összeghez ötmillió ^ koronával járul hozzá, azonkívül más aján- -oíidékok is gyarapították ezt az alapot, mely olvasásban elfogadta, majd letárgyalta a költ- javaslathoz egyedül Mikulicsek kommunista szenátor szólt hozzá, akinek beszéde közben óriási lárma támadt a kormánypárti és a kommunista szenátorok közt. A szenátus ezután a törvényjavaslatot első olvasásban elfogadta majd letárgyalta a költségvetési provizórium április 15-ig való meghosszabbítását. Több órás félbeszakítás után a szenátus folytatta ülését és a délelőtt folyamain a képviselőiházban elfogadott második •Masaryk-törvényjavaslatot kiutalta a bizottságoknak. A szenátus február 26-án tartandó legközelebbi ülésének napirendjén a képviselőház által elfogadott lex Masaryk, valamint a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés és több mentelmi ügy szerepel. ■ '■■■■liHllwilWM i» (I iWmhiii|ITT]|||iiibiii Eliingert halálra ítélték, Baíoun háromévi súlyos börtönt kapott Znavm, február 21- A znaimi esküdtbiró- ság háromnapos tárgyalás után tegnap hozta meg ítéletét Flórián csendörtiszthelyettes és feleségének meggyilkolása ügyében. A háromnapos tárgyalás érdektelenül folyt le. A két vádlott, Eli inger Ferenc csavargó és tá rsa , a Mirigy és bőrbaj oknál Kérje a csizí jód-bróm kúrák használati utasítását. ip • ü *• J » Csizmrdo. tizenhétéves Raloun József beismerő vallomást tett. Megdöbbentően hatott a tárgyalás második napján, amikor egy hiszérikus asz- szony virágcsokrot adott át a bestiális gyilkosnak. Az esküdtök egyhangú verdiktet hoztak, amelynek alapján a bíróság ELIiinger Feren-j oet, gyilkosság büntette miatt kötólátali halálra, BaJoun Józsefet pedig gyilkosságban v-a-! ló közvetett részvétel miatt három évi súlyos [ börtönre ítélte eb A két elitéit nyugodtan fogadta az ítéletet. Berlin, február Itt. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Három film. Semmi közük egymáshoz. Akik gyártották, . nem is tudtak egymásról. És a hármat az egyidejűségem kiviil talán éppen a különbözőség P fűzi össze. Igen, a különbözőség. Mert valóban alig különbözhet egymástól jobban három alko- , tás, mint. az Ufa nagy operettje, a Liebeswalzer, Einstein hatalmas propaganda filmje, a Németországban Kampf um die Erde címmel adott „Generallinie“-je és az öt berlini fiatalember . szerény kis kísérlete, a Menschen am Sonntag. , A film jövőjének legfényesebb igazolása ez a három egyidejűleg bemutatott moziszindarab. ’ Rajtuk keresztül kibontakozik a vetítőgép le- | hetőségeinek végtelen sokoldalúsága. A három közül csak egy hangos film: a Liebeswalzer. És bár éppen ez a filmoperett bizonyítja a legéke- ■ sebben a talkie tökéletességét: ha. a másik kettőt látjuk, tudomásul kell venni, hogy a hangos film valószínűleg sohasem fogja megölni néma elődjét, hanem pararell, egymás mellett élve és fejlődve fogják meghatározni a mozi további kialakulását. A Liebeswalzer kétségtelenül a szezón legnagyobb közönség-sikere. Sokat beszéltek és írtak az operett haláláról, görcsösen keresik az uj formákat. A komponisták egy része az operai hatások felé gravitál, s másik a revüiben, a jazzben leli inspirációját. A mozi a fiatalság merészségével konzervatív mer lenni. Paradoxon hangzik, de így van. A régi operett támad a vásznon uj életre, az ezerszer elcsépelt csere-here játék, az álruhás milliárdosfiu és a duodec-fejedelemség rég szétzilált romantikája újra megbabonáz, magával ragud és elfelejtet mindent, ami volt és ami van: gonosz háborút és gonosz békét, gazdasági krachot, politikai mizériát. FouLd autógyáros fia nem bírja ki az apai önkényt-, az íróasztal melletti tétlenkedést, kimenekül a világba, összeakad az Amerikában kóborló Péter Ferdinánd főherceggel, aki épp olyan fiatal, épp olyan szerelemre-éhes, mint ő. A fiatal amerikai őfenségének jobbkeze lesz, átkelnek együtt Európába, a ceremóniáktól rettegő, szabadságszomjas király helyett az ifjú amerikai keveredik bele egy eljegyzési komédiába. Persze beleszeret, a makrancos hercegkisasszonyba és a mozi azért mozi, az operett azért operett, hogy sok bonyodalom, humoros epizód és még több szentimentalizmus után azok, akik egymáshoz valók, egymásra is találjanak. De a giccs a mozirendező fantáziájától meg- nemesitve az uj lehetőségekben megifjodva remekmű lesz. Az első pillanattól kezdve a beállítás minden eh amié ja azt hangsúlyozza: ne tessék semmit sem komolyan venni! Ez nem más, mint mozi! Mozi, amelynek joga van kutyába venni a valóságot és finom iróniával fölényesnek maradni ott is, ahol a színház a maga megkötöttségével, lcorlátoltabbb formáival elvesztené a játékot. Ez az első hangos film, ahol a hang és a kép valóban szintézisbe forr. Most először volt az az érzésünk, hogy zene, hang, beszéd nélkül elképzelhetetlen éz a játék: csak a hangos film eszközeinek maradéktalan igénybevétele éri el a rendkívüli hatást. Igen, a Liebeswalzer megmutatja, hogy a filmoperettnek jövője van és talán meg fog történni az, amire senki 6em számitottt — és néhány továbbrezgő szép melódia erre vall — hogy a mozi fogja kiépíteni az elparentált operett uj reneszánszát. Ez az egyik. A másik Eisenstein útja. A Po- tekpin és a többi harcos orosz film születésnapja alig két-három esztendei távolságban van. És az orosz film, — ezt mutatja a Turksib és ezt a Kampf um die Erde, —• ilyen rövid idő alatt teljesen átformálódott. A szovjet nem tartja többé szükségesnek a politikai agresszivitást. Rendezői lehiggadtak, megnyugodtak, nem vádolnak többé, nem hadakoznak a múlt fantomjai ellen, hanem a népnevelés gigantikus eszközévé varázsolták mesterségüket. Három esztendeig dolgozott Eisenstein, hogy megmutassa a kollektív termelés áldásait az egyéni gazdálkodás módszereivel szemben. A tételről ne vitatkozzunk. A művész joga a túlzás, az árnyék és a fény egyenlőtlen elosztása, — bár meg kell jegyezni, hogy Eisenstein ezúttal már meglepő mértéktelenséget, tanusit és kíméletlen szatírával leplezi le a szovjet-bürokrácia ásító semmittevését is. A közgazdasági tétel, a kiindulópont a. film rendezője számára, hogy száz és száz felejthetetlen erejű képbe belekoncentrálja az ember Harcát a földdel. I Egy orosz falu nyomorbafuUadó népe, állattá I butuló és Önmagát állattá alázó parasztsága, j egy másra., többre vágyó fiatalság iniciativá- jótói hajtva — egy orosz parasztiul és egy orosz parasztleány ennek a gondolatnak minden sztárnál mesteribb megtestesítői —lassan meg- 1 tanulja a munka győzelmes offenzívájának módjait, önmaga és ronccsá nytitt állat helyett a diadalmas gépet fogja igába, megvalósítja az elérhetetlent, ráeszmél az élet örömeire, újra emberré nemesedve élvezni tudja a szépséget, a szomorúság falvára ráköszönt az öröm; hymnikus erővel zeng ki a film, ezer és ezer traktor csíráztat a meghódolt földből életet- adó uj magot, a paraszt harca mítosszá nemesedik és szinte vallásos áhítattal avatja istenné a csodát teremtő gépet, technikát. Mi sem lehet idegenebb egy német nagyváros publikumától, mint ez a téma, de a rendezői zsenialitás könnyűszerrel győz a más közönség számára készült tanitókölteménnyel, (mert talán igy lehetne leginkább nevezni Eisenstein uj müvét), a kívülállók közönye fölött. Egy berlini soffőr, egy berlini elárusitóleány, egy mannekin, egy borügynök, no meg egy kis filmstatiszta vasárnapi kirándulásra indulnak, ügy, mint a többi berliniek, a többi manne- kineík és a többi gépirókisasszonyok, a Waun- see partjára. S itt a maguk vasárnapi boldogságában szerelmeskednek, isznak, alszanak, táncolnak és azután hazatérnek a maguk mindennapjába. Úgy, mint az öt Fiatal szereplő a Berlini Filmstúdió első filmjének elkészülése után visszatért a volán, az íróasztal és a manikűrös- doboz mellé. Öt olyan ember állt össze, egy fiatal rendező vezérlete alatt egy film megteremtésére, aki még soha életében nem játszott a felvevőgép előtt és ha elég okosak hozzá, nem is fognak játszani. A maguk örömeit, a maguk vasárnapját formálták a cselekménytelen film cselekményévé. És a furcsa vállakózásból egy friss szépségében utolérhetetlen idill született. A rutin helyett az ember ősi játszó-ösztöne, a kiagyalt sujet helyett egy nagyvárosi vasárnap mesterkéletlen keresztmetszete adja meg a Menschen am Sonntag hangulatát. Nem szabad összehasonlítani. Nem szabad azon gondolkozni, hogy a három közül melyik az igazi. Talán mind a három, talán egyik se. De mind a három uj ut és uj akarat. A film ráeszmélt fiatalsága erejére, győzedelmeskedik a rutin fölött. így versenyre kelhet Európa Amerikával. De csak igy. Ráskay László. 85 százalékban rozslisztet és 15 százalékban búzalisztet fog tartalmazni a kenyér Gabonára „készenléti", állat-termékekre végleges vámokat vezetnek be—A lakóvédelmi törvényt nem változtatják meg Prága, február 21. A többségi pár tok között a gazdasági válság enyhítésére megindult tárgyalások tegnap két kérdésben megegyezésre vezettek. Az úgynevezett politikai miniszterek tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen elfogadtak két törvénytervezetet. Ezek egyike a lásztkeverésre vonatkozik, a másik pedig a köztestületeket kötelezi belföldi élelmiszerek fogyasztására. A liszttkeverésre vonatkozó törvénytervezet megállapítja, hogy a kenyérnek 85 százalékban rozslisztet és 15 százalékban búzalisztet kell tartalmaznia. Ez kompromisszumot jelent az élelmezési minisztérium és az agráriusok követelése között, mert a minisztérium 90 százalék rozslisztet, az agráriusok pedig 80 százalékot követelitek. A másik törvénytervezet kötelezi a köztestületeket (legnagyobb fogyasztóként a közélelmezési minisztérium jön itt tekintetben), hogy mezőgazdasági termékekben és pedig gabonában, lisztben, húsban és zöldségben mutatkozó szükségleteiket a belföldi termelésből fedezzék. A két elfogadott törvénytervezet minden jel szerint nem elégíti ki a cseh agráriusokat. Ezek tegnap tanácskozást tartottak s elhatározták, hogy kitartanak a vámemelés és a lakóvédelmi törvény megváltoztatása mellett. Ezzel a két követeléssel ma a minisztertanács is foglalkozik s kompromisszumot keres ebben a kérdésben is. Hír szerint ezt oly módon vélik megtalálni, hogy gabonára vonatkozólag csak az úgynevezett „készenléti“ vámokat vezetnék be, mig az állat-termékekre, igy a húsra, tejre stb. végleges vámok lépnének életbe. Az agráriusok a lakóvédelmi törvény megváltoztatását csak azért követelik, hogy az előbbi kérdésben minél több engedményhez jussanak s mivel a vámkérdésben kompromisszummal valószínüleg kielégítik őket, a lakóvédelmi törvény minden valószínűség szerint változatlan marad. Az errevonatkozó tanácskozások még napokig fognak eltartani. lenes szerint az autonómia követelése nem lehet a kisebbségek harci jelszava — „Ni más szellemben élsinh, mint a régi monarchia — Prága, február 21. A prágai munkásakadémia keretében rendezett sorozatos előadások tegnapi estéjén Benes dr. külügyiminiszr ter beszélt a következő témáról: „Európai Egyesült Államok, kis államok, nemzetek és a kisebbségek problémája.“ Benes dr. előadásában kifejtette, hogy a nemzeti idea a háború után is nagy politikai probléma maradt, mivel a destruáló és a szintetikus erők között, amelyek éppen a nemzeti eszmét jellemzik, kiegyenlítést kell keresni. A két erő kiegyenlítődésén nyugszik most a kis nemzetek és államok sorsa, az uj im- perialisztikus törekvések elleni harc és legvégül a kisebbségi probléma végleges megoldása is. A páneurópai gondolatról a miniszter úgy nyilatkozott, hogy megvan a törekvés konkrét keretet és gyakorlati célokat nyújtani a szolid békealapok iránti vágynak. Ez az eszme egyelőre inkább tendencia, semmint egy minden ^részletében kidolgozott terv. Megemlékezett Briand tervéről s hangsúlyozta, hogy Európa gazdasági szervezetét kell megalkottuk Az olyan politika, amely Páneurópa vagy egy európai föderáció vagy az Európai Egyesült Államok megteremtését célozza, megfelel a kis és kisebb államok érdekeinek és szükségleteinek. A szónok végül a kisebb ségvédelem kérdésével foglalkozott s azt a követelést támasztotta, hogy a kisebbségvédelem általános érvényű legyen, ne csak a tizenhárom uj államra vonatkozzék s politikamentessé tétessék. Az autonómia kérdése szerinte nem lehet harci jelszó a kisebbségek számára (?), hanem itt is elsősorban a gyakorlati résznek, a megvalósítás lehetőségének és az államegész tényleges tekintetbevételének kell döntően kihatnia. Beszédét ezzel zárta be: — Ausztria és Magyarország megbukott, mert. különösen a nemzetiségi probléma megoldásához nem értett Mi nem vagyunk ugyanabban a helyzetben, mint a régi monarchia, mi más szellemben élünk. És ha ebben a szellemben fogjuk csinálni nemzetiségi politikánkat, államunk túl fog élni minden nehézséget s a csehszlovákok és németek, valamint ;i többi kisebbség szép együtt- mülvödé-'1 mellett fel fog virágozni.
