Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-22 / 44. (2265.) szám

nar; uáamfc IS oldal wa! *sémsísate 12 oldal évf. 44. (2265) szám * SlOHlbat ó 1930 február 22 1930 február 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szájon ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURAHY1 LÁSZLÓ FORGACFí GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, lí. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —-Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha I magyar könyv kigyomlálása Irta: ALAPY GYULA dr. Ha a civilizáció mértéke gyanánt a szap­pan- és fogkrémfogyasztást állítják fel, a kultúra mértékét bizonyára a könyv fogja jelképezni. Két év előtt állapították meg, bogy a kicsinnyé zsugorodott és területének hetvenkét százalékát vesztett Magyarország áll Európáiban a második helyen úgy a könyvtenmelés, mint a fogyasztás terén. Eb­ben a fogyasztásban igen szerény koefficiens az utódállamok magyarsága, mert a magyar könyv útja igen nehéz és a halár legtöbb ré­szén tilosra állított szemaforok állják írtját a mágyar könyv behozatalának. Ilyet állított fel még tizenkét év előtt Srobár Lőrinc dr-, Szlovenszkó első teljhatalmú minisztere is, aki elrendelte, hogy az 1918 után megjelent magyar könyveket csak külön engedélyezési eljárás után lehet 'behozni. Elvileg tehát minden 1918 után megjelent magyar könyv indexen van és csak kivéte­lek vannak az általános szabály alól. Srobár rendelet© a Szlovenszkó területén ma is ér­vényes magyar sajtótörvény, az 1914. évi XTV. t.-c. 10. paragrafusa harmadik bekez­désén alapszik, mely igy szél: A magyar szent korona országainak (illetve az ennek jogaiba lépett csehszlovák köztársaságnak) területén kívül kiadott vagy nyomtatott vagy ezen a területen kívül egyébként töfobszörö- sitett sajtótermékek terjesztését a miniszté­rium közérdekből eltilthatja. — Srohár ren­deleté nem jelent meg a Csehszlovák Törvé­nyek és Rendeletek Gyűjteményében annak idején, tehát születésének törvényességéhez ezen a ponton is szó félhet, de szó fér hozzá a kisebbségi kérdés és a kisebbségi kultúra szempontjából és az államipolgári jogegyen­lőség nézőpontjából is. A magyar nemzeti kisebbség kultúráját nemzetközi szerződéseik, állami alaptörvény és az alkotmány védik. Ha ezt a kultúrát megfosztják könyvtáraitól és létfeltételétől, a magyar könyvtől, akkor ez a kultúra ha­lálra van ítélve. Igen, de fennmarad az en­gedélyezési eljárás, amelynek során a beho­zatal tárgyát képező könyv csehszlovák for­dításban bemutatandó. Ki tudja teljesíteni ezt a feltételt? Senki. így maradnak szám­űzetésben egy Gárdonyi, egy Herczeg Fe­renc művei, amelyek nemcsak magyar, de nemzetközi kuTturértékek. Ki vállalhatja a kérvényezési az ezrével megjelenő uj ma­gyar könyvek beengedése érdekében? Ki tudná ennek költségeit megfizetni? Az állami szuverénitásnak azt a jogát, hogy védekezik a vele szemben ellenséges indulatu sajtótermékek ellen, elismerjük, de ezt soha egyetlen állam sem gyakorolta úgy, hogy minden könyvét kitiltotta volna úgy ál­lamnak, hanem olyan formában, hogy egyes, az állami szempontoknak meg nem félelő külföldi könyvektől vonta meg a postai szál­lítás jogát. Mit szól éhhez a srobári idők gyűlölködő szelleméhez a nemzetközi szelle­mi együttműködés világszövetsége? A Car- negie-alapitvány? Mit szól a hágai „kedve­zőbb atmoszféra"? / Nem találhatjuk szerencsésnek ezt a jobb atmoszférát a magyar könyv rendőri és csendőri üldözésével megkezdeni. De külö­nösen nem találhatjuk szerencsésnek az idő­pont megválasztását a köztársasági elnök ju­bileumának előestéjén, aki tanításaiban min­dig elítélte a nacionalizmus erőszakos for­máját és elismerte a kisebbségek jogait, leg­első sorban kulturális jogait, melyeket a bé­keszerződés, az állami alaptörvények és az| Bukarest, február 21. Egyes román la­pokban nyugtalanító hírek jelentek meg a besszarábiai helyzetiről. A miniszterelnök­ség e hírekkel kapcsolatban tegnap este a következő nyilatkozatot tette közzé: Föl­I hatalmaztak, hogy a nyilvánossággal kö­zöljük, hogy Resszaráhiiáhan teljes a rend és a nyugalom s a békét sem belső, sem külső események nem zavarják. Minden ellentétes híradás alaptalan vagy rossz­akaratú kitalálás. A United Press bukaresti tudósítója ez­zel szembein a következő jelentést küldi: „Olyan forrásból, amely nem tűr cáfola­tot, megtudtuk, hogy Lengyelország és Franciaország állandóan tájékoztatja a ro­mán kormányt a besszaráöiaá határ men­téin észlelhető szovjetorosz katonai előké­születekről, amelyek valószín iiieg Len­gyelország, de különösen Románia ellen irányulnak. Az utóbbi időben az odessza- kievá vasútvonal mentén óriási katonai raktárakat létesítettek és a vidéken csapa­tokat összpontositottak. A román kormány más forrásból ugyanilyen értesüléseket kapott. Egyedül az angol forrásokból szár­mazó híreik megnyugtatók. Az angolok szerint az orosz katonai átcsoportosítások nem háborús készülődések, csak egy nagy­arányú hadgyakorlat előmunkálatai, me­lyekkel a moszkvai kormány a súlyos bel­politikai és külpolitikai helyzet következ­tében egyre növekvő belső nyugtalanságot akarja levezetni. KARTELKORMÁNY FRANCIAORSZÁGBAN? Chautemps nehézségekkel küzd, de estig megalakítja baloldali kormányát Szocialistákkal, vagy szocialisták nélkül — A köztársasági koncent­ráció csődje — MacDonaid és Chautemps együttműködése előtt? Paris, február 21. Ma délig úgy látszott, hogy Chautemps, a radikális párt frakcióel- nöbe, az egyre jobban halmozódó nehézsé­gek ellenére megalakítja kormányát, amely tisztán baloldali kormány lesz. Ha törekvéseit siker koronázza, akkor Franciaország visszatér a régi baloldali kartell-kormányáboz, mert Chautemps ka­binetije csak nüanszokkal különbözne Her- riot 1924-es kormányától. Akik a nemzetközi politika fejleményeit fi­gyelik, régóta várták, hogy az angol munkás- kormánnyal párhuzamosan Franciaországban is baloldali kormány kerül uralomra, mert MacDonaid és a jobboldali francia kormány együttműködése csak látszólagos volt s a két irányzat a megszokott diplomáciai előzé­kenységen kívül mélyebb kontaktusba soha sem került egymással. A londoni flottakonferencia bizonytalan menetét a francia és az angol kormányzati rendszer antagonizmusa determinálta, 8 a munkáskormány bizonyára örömmel üdvö­zölné, ha Chautemps baloldali kormánya létrejönne. Viszont az uj kartellkormány esetén a lon­doni konferenciáért járó felelősség a maga egészében az európai baloldali pártokat ter­helné. Ha a lefegyverzést nem sikerül elha­tározni, ez a radikális pártok szégyene len­ne, mert gyönyörű programbeszédeik elle­nére nem tudják, vagy nem akarják megva­lósítani elveiket, ha hatalomra kerülnek. Lon­donban amugyis az a helyzet, hogy az úgy­nevezett kapitalista államok képviselői, mint az amerikai, a japán és bizonyos fokig az olasz delegáció, siettetik a leginkább a le­fegyverzést. Eddig a jobboldali kormánnyal képviselt Franciaországra tolták az ódiumot, ha ered­ménytelenségről volt szó, de ha Chautemps veszi át a francia államügyek vezetését, senki sem vádolhatja a reakciót a lefegy- j vérzés szabetálásával és az angol mun­káskormányt és a francia balodali kartellt éri teljes mértékben a vád. Ha a kartell uralomra kerül Franciaország­‘ bau, vigyáznia kell, hogy a londoni konferen­cián ne ássa alá a francia radikalizmus nem­zetközi tekintélyét. Parisban tegnap estig kitűnt, hogy Cbau- tempson kívül más államférfin egyelőre nem kerülhet kombinációba. Taráién nem fogadta el a megbízatást. Szemmeliáthatóan lehangolt és meg akarja várni, amíg megnőtt tekintély- lyel kerülhet vissza az államügyek élére. Briand az illetékesek tudomására hozta, hogy nem hajlandó még egyszer miniszterelnök lenni. Doumergue elnök Horn útra és Maiurice Sar- rautra gondolt, akik azonban nem fogadták el a fölkínált miniszterelnökséget. Poincar© beteg, s így az egyetlen elképzelhe­tő megoldási mód Chautemps maradt. A de- zignólt miniszterelnök nem nyilatkozott túl­zott elragadtatással a megbízatásról és nem nagy optimizmussal vállalta a feladatot. Ch.au- temps egyike a francia parlament legnépsze­rűbb képviselőinek. Mint belügyminisz- ■ ier bevált és ámbár radikális meg­győződése szilárd, hjalékonyabb és elő­zéken yebb, mint pártvezértől! égája, a me­rev Daladier. Tegnap esti bejelentése szerint Chautemps a köztársasági koncentráció kor­alkotmánylevél ip védenek. Az állampolgári egyenlőség elvét is támad ja ez a Srobár-jel­zésű rendelet, hiszen a történelmi országok­ba szabad a magyar könyv bevitele és ott azokat meg lehet szerezni, csak a szlovensz­kói magyarság van ettől a lehetőségtől meg­fosztva. És ez minden magyar embert egyformán érint, mert a tehetős ember nem veheti meg a drága regényt, a munkás pedig az ipari szakmák részére kiadott füzeteket az auto- génhegesztésről vagy a golyós csapágyakról, a varrónő pedig hasztalan keresi a Tündér- ujjak-at, hogy kézimunkáihoz innen válasz- szón mintákat. És a magyar tudomány: meg­állt 1918 októberében, mert tudományos ma­gyar könyv nem jöhet he. lehetséges igy korlátozni az egy nemzethez tartozóknak ál- 1 ampolgáir i j ogait ? A magyar kultúra egységes és oszthatat­lan, mint minden nemzeti kultúra Az ame­rikai szlovákság két millió értékű szlovák könyvet vásárolt pár esztendeje. A német könyv és kultúra útlevél és vízum nélkül megy ma Berlinből Bécsbe, G rácba, Tirolba, Karlsbadíba, Brassóba vagy Versecre. Miért a magyar könyv sztigmatizálása? Szlovénsz- kóba a világ minden nemzetének könyve be­jöhet, csak a magyaré nem. Azaz hogy még­is. Vannak lajstromok a belügyminiszté­riumban és az iskolaügyi minisztériumban, ezek azonban eltérők és megesik, hogy az ■egyik lajstrom szerint engedélyezett könyv a másikon nem szerepel és elkobozzák. Az­után mit vétettek a magyar klasszikusok, néhai való jó Kemény Zsigmond, Jósika, Jó­kai, akinek hatvanhat müvét olvassák cseh nyelven. Az 1918 előtti kiadásokat beeresz­tik, de az újabbakat, amelyek a régieknek csak utánnyomásai, elkobozzák. Ha ez a hatalmi szó egy nemzet kultúrájá­nak erőszakos megsemmisítésére vagy hátra- szorifására irányul, óvást kell emelnünk el­lene, mert ez nemzetünk lelkét sebzi meg és öntudatát sérti. Tiltakoznunk kell az ellen is, hogy a magyar kultúrát rendőri ügy gyanánt kezeljék. A kisebbségi magyarság a demo­krácia föltétien alapján áll, ez pedig nem is­mer; a nemzeti kultúrák elpusztítását, ha­nem azoknak segítő kezet nyújt a népek ne­mes versenyében. Mérhetetlen anyagi kár és felbecsülje tetten erkölcsi károsodás jár ennek a rendelkezésnek nyomában. A bizán­ci kép r ombolás t örténete jut eszünkbe, mely évszázadok fatális telése után érthetetlenül hat a kései utókor gyermekeire. A magyar könyv ellen intézett megokolhatatlan táma­dások is az utókor itélőszéke elé kerülnék. És a marasztaló ítélet nem a magyar köny­vet fogja megbélyegezni. Bukarestbe nyugtalanító Hírek érkeinek Bessiarébiából Orosz (sspaSösszevoRásoS! a határon — Román cáfolat - Lengyel és francia aggodalom

Next

/
Thumbnails
Contents