Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-22 / 44. (2265.) szám

A. S/ U O fcv^iUUXU, Németország az olaüsirál^oMől egymilliörcRmárficSs kölcsönt kap H svéd gyufacnonopoliuin folytatása — I Standard Sil is a RoyaS- Dutscii-Sheli egyeduralma a néaes piacon — Hz croszok kiszorítása mányát akarja megalaki tását, de a tárgyalá­sok folyamán egyre fokozódé mértékben bail- felé tért el. A pártok között nagy az egyenet­lenség. Cliaueemps saját frakciója sem egységes s mig jobb szárnya hajlandó az opportunista koncentrációs politikát követni és szükség esetén szakit a szocialistákkal, addig a Da- ladier vezetése alatt álló ortodox pártdok- trinájn balszárny semmi körülmény között nem áldozza föl a szocialistákkal való együttműködést. A centruni-pártok látható idegenkedéssel fi- gyediik Chautemps akcióját s egyelőre nehéz megmondani, mi lesz a dezignált miniszterel­nök kormányának sorsa még abban az eset­ben is, ha most, megalak ul hat . A kormánylista Chautemps tegnap a késő éjjeli órákig tárgyalt a pártokkal. A hajnali órákig nem takaríthatta el utjából a nehézségeket, de a sajtó megbizottainak bizakodó nyilatkozatot adott. Tardieu visszautasító válasza után Chautemps még mindig nem tért vissza a tiszta baloldali kormány formulájához, ám­bár aligha számíthat a jobboldali centrum praktikus támogatásával és kormánya csak niiánszokba.n különbözhet a baloldali kartell 1924-es kormányától. A jelen pilla- náthán a bemutatásra váró kormánylista a k öve tk ező összetó telii: miniszterelnök és belügyminiszter: Ohau- temps; igazságügyminiszter: Re né Besnard vagy Lamoreux; külügyminiszter: Briand; pénzügyminiszter; Charles Dumont vagy Pietri; kincstári miniszter vagy államtitkár: Pál­mádé; hadügyminiszter; Flaudin vagy Besnard; tengerészetügyi miniszter: DanieJou, Du- mesnil vgay Pietri; közmunkaügji miniszter: Jean Durand; kereskedelemügyi miniszter: Julién Hu­niad vagy Lamoreux; földművelésügyi miniszter: Quenille; gyarmatügyi miniszter: Sarraut vagy Bonnet; munkaügyi miniszter; Loucheur; léghajózási miniszter: Laurent Eynac; nyugdijiigyi miniszter: Ricolfi. Chautemps legnagyobb nehézségét a pénz­ügyminiszteri tárca betöltése alkotja. Erede­tileg azt tervezte, hogy Charles Dumont sze­nátort, a szenátus költségvetési előadóját bízza meg és Pálmádét, a kamara költségve­tési bizottságának előadóját kincstári minisz­terként állítja oldalára. A radikálisak azon­ban azt követelték, hogy a pénzügyminiszter ne szenátor, hanem radikális képviselő le­gyen. Ennélfogva Pietri képviselő kandidá- lása, aki Tardieu csoportjába tartozik, szintén lehetetlennek bizonyult. Ha radikális képvi­selő kapja meg a pénzügyi tárcát. Franciaor­szágot a kormány megalakulása után tisztán baloldali kormány kormányozná. Egyedül Pietri, Flaudin és Ricolfi esnek ki a baloldali keretből, azaz a mérsékelt jobboldalhoz. E három minisztertől eltekintve Chautemps kormánya teljesen Herriot, vagy Painlevé kortellkormányainak mintája szerint alakul. A három mérsékelt középpárti miniszter is eléggé balfelé orientált és nem változtathatja meg a helyzetet. A szocialista párt a három mérsékelt miniszter jelenlétét aligha használ­ja föl arra, hogy ne támogassa a radikális kormányt, amely ilyen körülmények között 320 vagy 350 szavazatra számíthatna a par­lamentben. Kik állanak Chaastemps mögött? Chautemps kormánylistáját a reggeli lapok roikonszenvvel fogadják. A nacionalista orgá­numok is nyugodtan mérlegelik a helyzetet és nem fújnak riadót. A baloldali sajtó büszkén húzza alá, hogy sikerült határozottan baloldali kormányt alakítani. Bármit mondanak a teore­tikusok és a statisztikusok, a kamara többsége baloldali és elég erős ahhoz', hogy a laikus tör­vényhozást-, a szociális igazság elvét, az adó- csökkentést és a bátor békepolitikát támogassa, — írja a Repnbliqne. A Quotidien szerint az uj miniszterelnök egyike a baloldal legkiválóbb politikusainak. A köztársaságiak személyével kijátszották dön­tő kártyájukat. Az uj baloldali kabinéit a lap szerint uj irányt ad az egyensúlyából kizökkent kamarának. Az uj kormányt a következő pártok támogat­ják: a szociális radikálisok (115 képviselő), a szocialista köztársaságiak (19), a francia szocialisták (14), a radikális baloldal (51), a szocialista és radikális baloldal (15), a füg­getlen baloldal (20) és a baloldali republiká­nusok (64). E 298 képviselőn kívül Chau­temps a 105 szocialistára is számit, de egy­szer s mindenkorra lemond a republikánus de­mokraták (Marin csoportja) és a demokrati­kus és szociális frakció (Maginot) támogatá­sáról. Ha a szocialisták megtagadják az uj kormány­tól a támogatást, akkor a körülbelül száz főbő! álló kis centrumpártok támogatásúra voliri j n/líík ég, ami a helyzetet hosszabb időre tártba- ■ Newyork, február 21. Az amerkai Standard Oil társaság és az angol—hollandi Royal Duteh Shell társaság, azaz a világ két leg­nagyobb nemzetközi olajkonszernje meg­egyeztek abban, hogy a jövőben együttes erővel, de minden más konkurrenciát kizár­va, áruval látják el a német benzinpiacot. A két társaság megkezdte tárgyalásait a biro­dalommal és kereskedelmi monopóliumot akart kapni a fűtőanyagra vonatkozólag. Prága, február 21. A képviselőháziban a költségvetés részletes vitája során tegnap este utolsónak nem Törköly Józsefi dr., hanem Holotá János dr. magyar nemzeti párti képviselő szólalt föl, akinek beszédét lapunk legközelebbi számá­ban fogjuk közölni. A parlament mai ülésén elsősorban foly­tatták a költségvetés részletes vitáját, mely­nek folyamán fölszólalt Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke. Törköly beszéde végén átnyújtotta Malypetr házelnöknek Micsura kassai táblai elnök azon utasítását, amely a szlovák nyelv használatára vonatkozik . és amely sérelmes a magyar ügyvédségre nézve. Törköly képviselő Miesurának ezt az utasítá­sát azzal a kérelemmel nyújtotta át a ház- elnounek, hogy továbbítsa azt az igazságügy- miniszternek, akinek feltétlenül meg kell semmisítenie Micsura e törvénytelen intéz­kedését. Törköly József beszédét holnapi számiunkban fogjuk ismertetni, A Sex iMsssaryk tárgyalása Ezután félbeszakították a vitát és letár­gyalták az úgynevezett lex Masarykot, mely­nek szövege igy kezdődik: „Masaaryk T. G. az állam körül érdemeket szerzett.** Ezt a mondatot a képviselőház és 3 szenátus üléstermében a Masaryk-szobor alatt egy márványtáblára fogják bevésetni. A javaslat tárgyalása alatt az ülés teremben jelen volt az egész kormány Udrzsal miniszterelnökkel az élén. A javaslat előadója Micsura cseh néppárti képviselő volt, aki részletes beszámolójában kiemelte az állam első elnökének és állam­főjének nagy érdemeit, amit az állam léte­sítése és a nemzet fölszabadítása körül szer­zet. Indítványozta, hogy ezt a javaslatot fo­gadja el a képviselőház. Beszédét a kommunisták állandó közbeszó­lásokkal kisérték és Stern kommunista képviselőt Malypetr el­nök többször rendre is utasította. Ezután megindult a vita a törvényjavaslat fölött. Első szónok Schollich német nemzeti párti volt, aki beszéde elején hivatkozott arra, hogy Masaryk mint képviselő az osztrák parlamentben ezeket mondotta: „Az az állam, mely népéenk megnyilatkozá­saitól fél, amely kellemetlen nyilatkoza­tokat vagy nyomtatott megnyilatkozásokat erőszakkal elnyom, nem találhat ma kellő tekintélyre.** Masaryk elnök 1927. évi újévi szózatában többek között ezeket mondotta: „A szabadság egyúttal kritikát jelent. Egy állam, amely nem akarja a kritikát eltűrni, tatlauhá tenné. A legújabb jelentések szerint a, szocialisták valószínűleg nem támogatják Chautemps kormányát. A helyzet újból felborult? Paris, február 21. A kormányalakítási kí­sérletek egyre nagyobb nehézségekre bukkan­nak. A nemzeti radikális frakció (Franklin Bouillon) arra való utalással, hogy a de­zignált miniszterelnök igénybe óhajtja venni ] a szocialisták támogatását, neon hajlandó I Chautemps-vei együttműködni. Ugyanakkor Ellenértékképpen a svéd gyufamonopólium­hoz hasonlóan egy milliárd márkás kölcsönt kínál a német kormánynak. Ha az ameri­kaiak és az angolok elérik céljukat, a né­met benzinpiacot a jövőben teljesen a két nagy társaság látná cl fűtőanyaggal, ami elsősorban az oroszokat érintené érzéke­nyen, mert eddig leginkább ők fedezték a német szükségletet. Berlini hivatalos körök­ben egyelőre nem nyilatkoznak a nagyará­az állampolgárok hangját elnyomja, az íi- ranus állam.** A szónok föltételezi, hogy a csehek saját ál­lamukban Masaryk eme szavait magukévá te­szik és polgáraik megnyilatkozásait nem nyomják el, még ha azok kellemetlenek Is és a hivatalos véleménnyel ellentétesek. A benyújtott törvényjavaslat, amely az első ál­lamfő nyolcvanadik születésnapjának megün­neplése alkalmából készül, arra irányul, hogy kiemelje Masaryk érdemeit. A szónok is hangsúlyozza Masaryk elnök tényleges érde­meit, amit a csehszlovák nép és a csehszlo­vák állam érdekében kifejtett. Masaryk mun­kája és áldozatkészsége valósággal példaadó. Kivánnám — úgymond — ha a szudétané- metségnek mai helyzetében egy német Ma- sarykja támadna, aki a népet a szabadság hasonló magaslatára és állami önállóságra vezethetné. Üdvözli Masarykot, mint embert, aki ennyi fáradtság és ennyi szellemi és testi munka után ilyen magas kort .tudott elérni. Masaryk azonban nemcsak ember és politi­kus, hanem egyúttal a csehszlovák köztársa­ság elnöke, a köztársaság első államfője és eme ténykedése kényszerít bennünket arra, hogy ezt a működését vizsgálat alá vegyük. És igy sajnálaltal kell megállapítanunk, hogy Masaryk mint államfő adósa maradt annak, amit mint /xm.ber .s politikus igéid, amU múlt­ja, srnam és Írása után lehetett -volna várni. A szónok rámutat arra, hogy Masaryk mint elnök teljesem eltért a háború előtti elveitől, főleg ami a szóidé tanémet problémát illeti. Mi­kor az uj állam területére lépett, szózatot in­tézett a csehszlovák nemzethez, amelyben hangsúlyozta, hogy a németek mint emgiránsok és telepesek jöttek ebbe az országba. Ez a kijelentés, amely sértő a szudétaméme- tekre nézve., felejthetetlen marad s mély sza- íkadékot képez Masaryk és a szudótanérnetek közt, amelynek áthidalásához sem Masaryk, sem más állam férfiú eddig egyetlen komoly lépést sem tett­Voltak ugyan időik, mikor Masaryk a néme­tekről egészen máskép gondolkozott És itt a szónok idézi a Zeit című folyóiratban 1 Sül­ben megjelent Masaryk-cikfcet, majd igy folytatja: — Egészen érthetetlen Masaryk álláspont­ja a nemzetek önrendelkezési joga kérdésé­ben, amelynek megvalósításáért Wilson és a nagyantant oldalán harcolt és amelynek a csehszlovák állam egzisztenciáját köszönheti. Masaryk az autonómia mellett is értelmes és félre nem érthető módon nyílta kozott. Eze­ket mondotta ugyanis: „Az autonómia he­lyesen alkalmazva Ausztria nemzetiségi vi­szályainak enyhítésére a legjobb kulcs lehet.** Egy más helyen pedig Masaryk ezt mondotta: „Aki a szabadságot és a szociális igazságot állítólag a köztársasági baloldal (Tardieu csoportja) kijelentette, hogy nem lép be a kormányba. \ Délben Chautemps az Elysóebe ment, ahol Doumergue köztársasági elnöknek beszámolt a tárgyalásokról és közölte vele, hogy mun- katái'iSnin uk végérvényes listáját délután mu­tatja he. A délutáni lapok szerint az itj kabi-. nett Chautemps eredeti tervétől eltérően nem a köztársasági koncentráció, hanem a bal J oldal kormánya lesz s teljesen a volt kartel1 j mintájára szervezkedik. nyu tervről, annál kevésbé, mert a két óla}- társasággal való megállapodás sok néniéi céget érintene. A J. D. Farben régóta fog­lalkozik a szén cseppfolyósitásával s az igy nyert fűtőanyaggal a birodalomban pompás üzleteket kötött, de most, ha a megegyezés létrejön, kénytelen volna beszüntetni pro­dukcióját komolyan akarja, annak in concreto a poli­tikai autonómia érdekében kell dolgoznia.** A szónok megemlíti, hogy Masaryk mint ál­lamfő mindezeket a-z elveket, amiket mint po­litikus és mint ember hangsúlyozott, nem való­sította meg. Rámutat azokra a törvényekre, amelyek a szudéta népre nézve súlyos csapásokat jelen­tettek. így politikai téren az antidemokratikus módon létrejött alkotmánytörvény, amely min­den igazságtalanság kutforrása. Kulturális té­ren az iskolatörvény. Gazdasági téren a cseh­szlovák állam átvette a régi Ausztria aktivált, de nem a passzíváit. Nemzeti okokból végre­hajtotta a. földreformot és földtelenné tette a szudétanémetség nagy hányadát. Ezért tehát a szudétanémetség nem vehet részt Masaryk elnök nyolcvanadik születésnapja alkalmá­ból rendezett jubileumon. Most a komoly és nehéz időkben nyíltan a sze­gény szudéta nép mellé kell állni, mert ez a legszentebb kötelesség és a nemzeti méltóság parancsa. Ezért nem fogadja él pártja ezt a ^térvény javas latot és nem vesz részt ezeken az ünnepségeken. A következő szónok Kniersch német nemzeti szocialista volt, aki többek között ezeket mon­dotta: — É törvényjavaslattal meg akarják örökí­teni Masaryik elnöknek az állam érdekében ki­fejtett munkásságát. A szudétanémetség azonban nem ünnepelhet most a csehekkel, mert még mindig nincs meg az Önrendelkezési jog, még mindig tel­jesen jogtalan a kisebbségi nép. Ha el is ismerjük, hogy Masaryk személyileg az utóbbi években szóban és írásban töreke­dett arra, hogy jóvátegye a hibákat, ennek az államnak politikája azonban egészen ellent­mond Masaryk tendenciájának és meg kell ál­lapítani, hogy a népünk ellen elkövetett igazságtalanságo­kat még most is folytatják és a kormány még a mai napig sem tett sem­miféle intézkedést arra nézve, hogy javulás áll­jon be. Mindaddig, mig ezek az igazságtalan­ságok tartanak, Masaryk neve, mint az első államfőé és államalakitóé, ezekkel' össze van kapcsolva. Habár Masaryk személyét, mint em­bert, méltányoljuk és tiszteljük magas korát, de a történelmi igazság érdekében és a nemzeti szabadság, nemzeti egyenjogu-ság elvéből kiin­dulva, nein vehetünk részt ezeken a jubiláris ün­nepségeken, mert azok nem az embernek, hanem Masaryk politikusnak és államfőnek szólnak. A törvény- javaslatot tehát nem fogadja el. Majd Kopcczky és Stem koavmunietia képviselők szólaltaik fel. Ez utóbbi élesen támadta Kninsch és Schollich képviselőket, amiből éles kontroveraia tá­madt,- a kommunistáik és a német nemzetiek között. Micsura előadó zárszavában rámutatott arra, hogy még az állaim ellenfelei sem vonhatják kétségbe en­nek az álltamnak demokratikus formáját és a köz­társasági elnök nagy érdemeit. A kópvisetőház ezután elutasította Kopecsky azon indítványát, hogy térjenek a javaslat felett napi­rend re és elfogadták első olvasásban a törvényja­vaslatot. A szavazás alkalmával a szlovák néppárt, m or­szágos kerosztényszociialista párt és a magyar nemzeti párt képviselői nem voltak jelen a te­remben. Rövidített eljárással ezután második olvasásban is elfogadták a javaslatot és ez alkatommal a cseh törvényhozók állva szavazták meg a törvényjavas­latot, míg a németek a szavazás alatt ülve maradtak. A javaslat ellen szavazlak n kommunisták, a német nemzetiek, a német nemzeti szóéiul isták és a né­ni ct kereszt én ^szoci alisták. A képviselőkáz ezután folytatta a köl’sósrvetés részletes vitáját, amelynek során Ivánka Milán dr. cseh nemzeti demokrata szólalt fok akiinek beszédéi lapunk holnapi számában ismertetjük. Schollich: Hasink, mint affér 1 annak, suli mini ember és politikus isist A Sex Hasaryk képviselőházi vitája — A kommunisták és a német ellenzék a javaslat ellen szavaztak — A magyarság pártjai és Hliakáik nem vettek részt a szavazásban

Next

/
Thumbnails
Contents