Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-21 / 43. (2264.) szám
% AR-HIRMP 1930 február 21, pétttefc. 1 szisialisták szabotálják a mtzigaiÉssági javaslatokat — iria a Venkov Prága, február 19. Február 28-án lesz az alkotmány 10 éves fönnállásának megitnnep-1 lése a szenátus termeiben. Az ünnepségre a szlovák néppárt klubja, illetve a párt azon tagjai is meghívót kaptak, akik a forradalmi nemzetgyűlés tagjai voltak. A néppárt parlamenti klubja azonban kimondta, hogy az ünnepségen részt nem vehet, mert a pittsburgi szerződést a mai napig nem iktatták be az ezen ország polgárainak kell majd véres verejtékkel megkeresnie. Történik pedig ez a komédia a népek milliói jóhiszeműségének kihasználásával akkor, amidőn magyar részről évek óta hivjuk fel a közönség figyelmét a most részletesen ismertetett eljárásra. Csupán még annyit, hogy az elmúlt években a helyzet még kedvezőtlenebb volt, mert Szlovenszkó és Ruszinszkó átlagban a mai összegnek csak a felét kapta a kormánytól térítés címén. A károsodás összege tehát ezen a címen a történelmi országokkal szemben az elmúlt évek folyamán circa 800 millió koronára tehető. Hasonló igazságtalanság mutatkozik a pénzügyi kormányzat azon eljárásában, hogy nem egységesítette az államfordulat után az adótörvényeket, hanem Szlovén szkon és Ruszinszkóban közel 10 éven keresztül fentar- fotta a régi magyar adózási rendszert. Az adófizetések statisztikájából tehát nem is lehet az egyes országok népeinek jövedelmi arányára helyesen következtetni. Nagy hátrány érte szükebb hazánk őslakosságát az adókivetö- és felszólamlási bizottságok kinevezési módja, az adóalap megállapítása, továbbá leírási igények megállapításánál és oly adónemek fentartósánál, melyeket a történelmi országok lakossága egyáltalán nem ismer. Csak röviden legyen szabad rámutatni arra, hogy mig az általános kereseti adó és a harmadosztályú kereseti adó kulcsa a történelmi országokban 3 százalék, addig Szlovenszkón és Ruszinszkóban 10 százalék volt. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókulcsa a történelmi országokban 10 százalék, Szlovenszkón és Ru- szinszkóban 6—20 százalék, olyan 30 százalékos pótlékkal, melyet a történelmi országokban nem fizettek. Külön súlyos megterhelést jelent országainkra, hogy az adók kivetése nálunk későn történt és igy azokat a magasabb értékű valutával kellett megfizetni. Az 1919. és 1920. évekre behajtották Szlovenszkón és Ruszinszkóban a vagyonadót, melyet a. történelmi országokban nem ismertek. A prágai kormány tehát nemcsak abban a tekintetben nem teljesítette Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságával szemben kötelességét, hogy nem küszöbölte ki az ezek és a történelmi országok közötti fejlődésbeli és földrajzi adottságuknál fogva is fennálló a termelésben mutatkozó nagyfokú disparitást, hanem még fokozta azt a kétféle adózási rendszer fentartásával. Prága, február 19. A csehszlovák sajtó már a Masaryk-jubileum jegyében él s különösen a baloldali lapok igyekeznek elterelni a közfigyelmet a kormánytöbbség legsúlyosabb kérdéseiről: a mezőgazdasági krízis megoldásának problémáiról. A kulisszák mögött azonban annál hevesebben folyik a háború ezek körül a kérdések körül. Az agrárpárt tulajdonképpen azért robbantotta szét annak idején a polgári koalíciót, hogy a mezőgazdaság aspirációit egy újabb kormánytöbbség keretében jobban érvényre juttathassa, a szocialista pártok pedig elsősorban azért léptek a kormányba, hogy ezt a mezőgazdasági programot éppen a kormányban paralizálják s a lehetőségek határáig megnyirbálják. Most már az agrárpárt is érzi, hogy a szocialistákban, akik minden agrárjavaslattal újabb szociális terheket jelentő javaslatot állítanak junktimba, törököt fogott. A Venkov mai számában vezető helyen le is szögezi a súlyos megállapítást, hogy „a szocialisták szabotálják a republikánus pártnak a mezőgazdasági válság megoldását célzó javaslatait44. Ily nehézségek mellett nem csoda, ha a sajtóban egyre tartja magát a föltevés, hogy a nagy koalieió megthasonlik az agrárjavaslatok miatt s nem lesz hosszú életű. A Národni Politika ifi foglalkozik ezzel a hírrel és föltűnő helyen idézi a Sudetendeutsdhe Tages- zeilung cikkét, mely azt a politikai horoszkópot állította föl, hogy a cs eh-német polgári-szocialista többség és kormány csak március 7-ig,'a köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapjáig fogja tartani magát s aztán szétmegy. „Hogy mennyire nehéz volt a köztársasági elnök kívánságának eleget tenni, hogy az ő óhaja szerint alakuljon meg az uj többség, azt az a hosszú idő árulja el legjobban, mely szükséges volt arra, hogy a polgári és szocialista pártok összeállhassanak — írja a S. TagesZeitung. — Miután minden gyermeknek nevet kell adui, ennek az alakulatnak a „.gazdasági koncentráció koalíciója44 szép nevét adták. Ez azonban téves keresztelés volt. Inkáid „születésnapi koalíciódról lehetne beszélni — mondja a német lap —, mert további létezésére való minden remény nélkül tákolták össze.44 A koalíció egyelőre szorgalmasan tárgyalja a mezőgazdasági válság enyhítését célzó javaslatokat. Mint egyes lapok jelentik, a kenyérsütés szabályozása terén föltűnően radikális újítást terveznek, mely csak háborús körülmények közt vagy a szovjetdiktatura országában szokásos. A javaslat szerint ai iparilag, pékeknél készült és kereskedelmi forgalomba kerülő kenyér kizárólag rozslisztből sütendő, legfeljebb tízszázalékos búzaliszt hozzákeverésével. Bz a radikális intézkedés — úgy látszik — a hegyvidékek rozstermelése számára akarja lefoglalná a kenyórpiaoot, ami az alföldi búzatermelés határozott háttérbe®Borítását jelenti, eltekintve attól, hogy azonkívül fe túlságosan erős korlátozást visz bele a kenyérprodiukoióba és a fogyasztás meg kereskedelem szabadságát a minimumra korlátozza. A fogyasztás ily radikális befolyásolása kétségtelenül zavart és bizonytalanságot keltene s nem hisszük, hogy ez a kezdeményezés akár a cseh-német vegyes koalieió pártjainál is keresztülmenjen. A pékeket különben kötelezni fogják, hogy a kenyeret oégjeggyel, esetleg keltezéssel lássák eL Sokkal véglegesebb formájú az a másik javaslat, amely kimondja, hogy a közváJlala- tok és intézmények belföldi mezőgazdasági terményeket kötelesek fogyasztani A közvállalat fogalmát a törvényjavaslat nemcsak az állami vállalatokra korlátozza, hanem annak jóval szélesebb értelmet ad. A fogyasztási kötelezettség alá esnek a gabonán emüek, mindennemű moiomtermék, hús, burgonya, gyümölcs 8tf>. Ez a kü .'öld felé meglehetősen bojkottjelle- gü javaslat nehézségeket támaszthat a déli gyümölcs fogyasztásában. Különben mind a két tervezett törvény rendkívül szigorú büntetőszankciókat tartalmaz. A honi termés melletti mozgalom buzgó napjaiban a szocialistáit magatartására igazán stílszerűen jellemző a szocialista sajtónak nagy öröme abból az alkalomból, hogy Prágába megérkezett az első szovjetoroszországi nagy seríéshusszállitmány, mely hivatva lesz arra, hogy Prágát olcsó hússal lássa el. A lengyel sertéshús mellé tehát még a szovjetorosz sertéshús kerül a szlovenszkői husprodukciő versenytársául. A Právo Lidu jelentése szerint a közélelmezési minisztériumban tegnap Ízlelték meg a szovjeté értés húst, melyet már Prágában füstöltek ki. A lap nem fukarkodik a dicsérettel, hogy „a hús jóminőségű és kitűnő izü“. A szállitmányt egy fogyasztási szövetkezeti bevásárló-központ eszközölte. Reméljük — zárja tudósítását a szocialista lap —, hogy egyetlen hazafias gyomor sem fordul el a szovjethustól, mert olcsósága és ugyanolyan minősége, amit a szakemberek teljesen megerősítettek, mégis csak döntő érv marad. FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (35) Félix az ablakihoz állott, most már mindent mert, mindént elvégzett magában és széles gesztusokkal mesélte el Magdát. Az Almás! Györgyöt elmondta, csak egyet hagyott ki egyelőre: a házasságot. Hogy Magdáról végre szabadon beszélhetett Eszter előtt, ez fellel- kesiitefcte; egyre nagyobb hévvel, egyre sugárzóbb arccal hirdette a másik asszonyt- Kö- zelhiajolt Eszterhez és boldogan kiáltotta az arcába: — És kis fiunk vau, Eszter! Gyermekünk van! Eszter mosolyogni próbált, de küzdött, a könnyeivel. A büszke Eszter nem akart sírni, aminthogy alig volt ember, aki könnyezni látta volna még. Tenyerét hozzás imitálta homlokához: — Milyen nagyon szeretheti maga őt • . • — mondta s halkan csengő fájdalom húzódott meg a hangjábanKésőbb, hogy szótlanul állottak sokáig, még szólt: — Szeretném ismerni. Félix nem felelt. Eszter újra szól!: — Hallja? Szeretném megismerni! — Maga? — nézett rá a férfi csodáikozóan. — Én! — csattant erősebben Eszter szava. — Egyszer szembe kell kerülnöm v-ele s azzal, aki a maga nevét hordjaFélix meghajolt: — Meg fogja ismerni. Eszter kiegyenesedett: — Ide hozza! Ide kel! hoznia hozzám! — Ide? — Jgen. Úgy .szeretném, ha itt ismerném meg. Oly magas, oly büszke, oly elérhetetlenül nagy volt Eszter- Mintha a két asszony egymás tudtán ki.vü is mindig azon harcol! volna melyikük a nagyobb, a lelkesebb. Miéit, nem egy a kettő, — volt Félix örök mottója. Irta: SZOMBATHY VIKTOR 4 Az égen szürke felhők csatangolták, esőre hajlott. Eszter nyugtalanul járkált a lakásban, r endel e teket adott ki hirtelenül, konyhába szalad t,verandán hajolt ki, szinte nem találta helyét. Végire bekanyarodott a kocsi. A két fehér kutya lomhán, megszokásból vakkamtott s kiváncsiam szaglászta küröl az érkezőket. Érkezőket. Mert kelten voltak. Igaz, hogy az egyik oly kicsi, hogy alig számit még embernek, viszont lármát csinált kettő helyett is. A kocsiból barna nő szállott ki. Riadt őzikeszemiével nyugtalanul nézett körüli, megállóit a kerekek mellett s egy apróságot ringatott a kezében, aki épp e pillanatban indult kitartó sírásra. A kocsis egy nagy utazótáskával szuszogott. Az idegen hölgy bátortalanul lépett közelebb és Eszterre nézett, aki habozó lassú lépteivel közeledett a kocsihoz. Megálltak egymással szemben, nézték egymást. Szinte hallatszott szivük dobogása. Eszter törte meg a csöndet. — És Félix . . .? — kérdezte. — ő nem jött! — mondta alig hallhatóan s kiicsöppent szeméből a régen rejtegetett könny. — No, ne sírjon, — fogta át Eszter, bátor, erős, büszke szép asszony és vitte befelé a szobákba Magdát. Az ajtóban megállóit s halkan mondta: — Isten hozott! Ment előre, helyet készített az apró gyereknek, aki pösamögött csendesen. Eszi ej- a gyerek fölé hajolt és sokáig nézte. Szőke hajából egy tincs elszabadult, a gyerek beleun árlicit és ráncigái ni kezdte. Eszter hagyta, valami becéző sfcót szólt, a gyerek mosolyogni kezdett, aztán csengőén nevetgélt. — Kukk! — incselkedett már Eszter és megsiimogatia a gyerek pufók arcát. Magda halványán állott mellette. Később alig látható pár lapózott arcára, bátorságot vett miagán, odament Eszterhez s megfogta a kezét. — Nem haragszik? — kérdezte csendesen. Eszter megingatta szép szőke fejét. — Miért? — Nagyot vétettünk mindketten. — Aki nem tud a bűnről, az nem vétkezik- S ki tudná, vájjon melyikünk a hibás . . .? — mondta Eszter s körülmutaitott a lakásban: — Érezd itthon magad! Elsuhant a dolgok mellett, mint aki sohasem kíván többet ezekről szólani. Szomorúságának várából erős akarattal költözik ki máris, tesz-vesz, parancsol. Ó, erős Eszter, bátor és különös Eszter, mennyire kell téged csodálnunk, milyen egyenes, egyszerű vagy s mennyire nem ért meg senkii téged. Azt mondják: te vagy a különös, titokzatos nő, az érthetetlen asszony, pedig semmi érthet ellenség körül nem lebeg, lám, most milyen őszinte anyai vágyódással hajolsz Magda, e mártir-asszony gyermeke fölé, amely u?m a te véredből lett, Eszter. Simogatod a gyermeket, ringatod s ha nem látja senki, könnyezel is. Ránézel Magdára s megsajnálod őt, aki még most is félve néz reád: nem tudja, milyen sorsa következik ezután. ö még nem ismer téged. De ő is nő, és ő hamar meglátja majd a te lelkedet. Én hiszem, hogy ti egymásra fogtok találni ebben a bús anyaságban. Lám, Eszter, a mindig erősebb, már tervez és uj gondokat vesz nyakába. Ő már tudja, hogy te a ház őröli vendége leszel, ő már látj^i kisfiádat, ahogy oől-nől egyre nagyobbá, deli férfivé, hogy átvegye majdan a Fabriczy örökséget De Félixet ne várjátok. Félix, megtört, bús lovag, kalandozásainak nagy állomásához érkezett, ő, egyszerű ember, aki nagyot botlott, érzi ám tettének súlyát és vezekelni szeretne bűneiért, mert minden bűnt megbüntet valaki egyszer. Félix önmagát bünteti: ő is nagy akar lenni o harcban, melyben tuindeniki kapott sebet, de egyik sem győz eteti le. Félix ül és ir. Levelet ir, melyet Eszter és Magda rövidesen meg is fog kapni majd, de nehéz az írás, eltépi többször is. ■■■MmaaBnmnnmsMKmnMnRBnmi És azt inja, hogy őt nem látják többet A2Jt Írja, hogy oly nagyot vétett, amit javítaná már alig lehet, ő elmegy, ne tudja, senki hová- Európát is ehagyja majd s idegen világban próbái szerencsét. Kalandozik tovább, de mindig gondol két asszonyára s értük vezekel szünetlen. Kéri, hogy ne felejtsék el s próbáljanak jót is gondolni róla később, ha gyógyulnak a sebek. Csak azt szeretné, ha Eszter és Magda megértenék egymást, barátok lennének, egyek lennének, mert mindig is úgy szerette volna, ha Eszter és Magda egy asszonnyá válna. A fiára ügyeljen mindkettő, nagyon szeressék őhelyette isTgy ir Félix, kis bőrönd mellette, azt ösz- szecsappantja zárjában s úgy ül füstölgő, fekete vonatra, mely viszi már különös, idegen tájak felé. Ki tudja, hol áll meg örök nyugtalanságában . . . 5 A palikban piros szatviák ragyognak, a kertész öntözgette őket a reggel. Fehér virágok bakóinak a fenyők aljában. Eszter pálmái alatt, a ház mögött, még ott a reggeli maradványa s darázs'zümmögi körül dühösen a mézet. Az akácosból rigó tilataózik, a kocsis jártat ja a lovakat s az Eszter kis irodájában tel efon csengő zajong, valaki a tanyáról utasítást kér. De Eszter most komolyabb dologgal van elfoglalva.. Ül a veranda lépefőjén s egy apró legény kezét fogja. Az apró legény tétova, ingatag mozdulattal próbál megállni a lábán, sikít egyet nevetve s döcögve fut át Magdához, aki lehajol s tárt kezébe hull a fáradt legén ylke. Már reggel óta ezt próbálják, nevezetes nagy nap: a gyerek járni tanul. De nem sokáig áll a lábán- Sasa, a lusta kövér kutya oda ball ag, orrát rányomja a gyeiek vállára s az a következő pillanatban felborult a homokos utón. Ketten kapják ölbe. Kelten tisztogatják. Aztán két pár széni mosolyog össze. Két szürke, fényes szeme Eszternek s Magda ragyogó barna szeme. A kisfiú boldogat síkit. — Appa! — mondjaRagyogó, nyári reggel van. VÉGE alkotmánytörvények közé, habár a párt több ízben beterjesztett a nemzetgyűléshez ilyér- telmü javaslatot. A klub azonkívül hangsúlyozza, hogy a centralista pártok, mint az államhatalom gyakorlói, az alkotmányt a szlovák nemzet és annak szuverénitása ellen használták föl. Az alkotmány ilyértelmü megcsorbításáért a centralista pártokat teszi felelőssé. j A síimét néppárt nem vési részt az alkoimánytörvény jubileumának megünneplésén 2
