Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-19 / 41. (2262.) szám
ÍL Hat ssSmHBiP? 13oMal ff?y Ji % IX évf. 41. (2262) szám « Szerda ’ 1930 február 19 C7’YAGVARHIKM& Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő. DZURANY1 LASZLC FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská *il 12/111. —Telefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha I magam Stisellsés osztályrésze Irta: Tarián Ödön v- I A Csehszlovákiában ólő magyar kisebb- | séget közvetlen érintő sérelmek közül mint i legsulyosabbal, az állampolgárság ügyével kell foglalkoznunk. Egyrészt, mert nagyszámú magyar kisebbségi állampolgár sorsát tartja az állampolgársági törvény ismert gyakorlata az államrordulal óta bizonytalanság- j bán, másrészt, mert az állampolgársági jog ismert értelmezése, különösen a nyugdíjas tisztviselőknél további súlyos sérelmeknek forrása. Az 1920. év április 9-én elfogadott alkotmánytörvény módosítja és szabályozza az állampolgársági és illetőségi jogot. Fenti törvény értelmében csehszlovák állampolgárok 1918 október 28-tél kezdve azok, akik 1910. január 1-ig a csehszlovák köztársaság területén valamely községben illetőséget szereztek és azt megszakítás nélkül megtartó tták. A törvény 2. szakasza szabályozza az azelőtt német birodalmi állampolgárok csehszlovák állampolgárságát. A harmadik szakasz elismeri az előbb német, osztrák, vagy magyar kiskorúak állampolgárságát, akiknek szülei német, osztrák, vagy magyar állampolgárok voltak, de állandó lakhelyük volt a csehszlovák köztársaság területén, abban az esetben is, ha a törvény életbeléptetésekor nem laktak a csehszlovák köztársaság területén, vagy nincs ott illetőségük. A törvény 4. szakasza elismeri azok állam- polgárságát, akik 1918. október 28-án a volt Osztrák-Magyar Monarchiának a csehszlovák köztársaságon kivül fekvő területén bírtak illetőséggel, de a csehszlovák állam tényleges tisztviselői lettek, vagy valamely állami intézmény, vagy üzem alkalmazottai. Sőt a törvény II. szakaszának 10. paragrafusa azok részére, akik az Osztrák-Magyar Monarchia most Jugoszláviához tartozó területén szereztek 1910. január 1. után illetőséget, tehát későbbi időpontban, mint ahogy azt a törvény a csehszlovák köztársaság egyéb polgáraira nézve előirja, megszerzik a csehszlovák állampolgárságot, ha nem kérik a szerb, horvát, szlovén állampolgárságot, vagy ha ezt tőlük megtagadják. Az állampolgársági törvény alkalmazása a csehszlovák köztársaságba bekebelezett ősz-; szes népekkel szemben liberális, csupán a: magyar kisebbség részére lett az az évek óta; tartó szenvedések kutforrása, azáltal, hogy az állampolgárság elismerését valamely község kötelékébe való felvételtől teszik függővé. Különösen sérelmes ezen intézkedés a volt magyar köztisztviselőkre, akiknek a régi magyar törvény értelmében nem is kellett valamely községben illetőséget szerezniök, s | akiknek a törvény ilyen alkalmazása követ-; keztóben nincs módjuk nyugdíjigényüket ér-, vényesiteni. A lex Dérer csak lényegtelen gyakorlati eredményt hozott, de az állampolgársági kér-! dés megoldásában érdekelt nagy magyar tömegek sorsa ma is bizonytalan. Még Cseh-. Szlovákia nagy külföldi protektorának, Seton I Watsonnak ez ügyben a sajtóban is többször j publikált állásfoglalása sem tudta a prágai ; kormányköröket jobb belátásra bimi. Egyébként a gyakorlat az állampolgárság i kérdésében annyira kegyetlen, hogy ismétel - • ten megtagadták a csehszlovák állampolgárság elismerését utólag még olyanoktól is,! f akiket katonáknak besoroztak s akik katonai ! kötelezettségüknek eleget tettek. Az állampolgárság megtagadása legsúlyosabban a nyugdíjigénnyel bíró magyarokat érinti. Ezeket, különböző kategóriákba sorozták. Akiknek állampolgárságát a csehszlovák állam el nem ismeri, azoknak nyugdiját részben beszüntették, részben fizetik a régi ma- i gyár nyugdijat, csehszlovák koronában. Akik később szerezték meg a csehszlovák állam- polgárságot, magasabb nyugdijat kapnak, akik kezdettől igazolni tudták ezt, azoknak nyugdiját 1928-ban rendezték. Az egyenlő elbánás elve itt is a demokrácia követelményeinek megfelelően aként érvényesül, hogy az annakidején Boszniában szolgálatot teljesítő cseh tisztviselők háborús éveit háromszorosan, a magyar tisztviselők háborús éveit ellenben csak egyszerűen számítják. A magyar kisebbségnek súlyos sérelme, hogy a közigazgatásban, az állami és tartományi tisztviselői karban nem tud magának az arány szériának megfelelő elhelyezkedést biztosítani. Ez kettős szempontból érinti súlyosan kisebbségi életünket. Egyrészt elengedhetetlen követelménye a magyar kisebbségnek, hogy ott, ahol a magyarság a törvény által előirt. 20 százalékos arányszámot eléri, a magyar tisztviselők a lakosság arány számának megfelelően alkalmaztassanak, hogy Párt*, fébruáT 18. A francia kamara hetekig várt „színházi botránya*4 tegnap bekövetkezett. Taxdieu kormányának a ház 286 szavazattal 281-gyei szemben bizalmatlanságot szavazott, miután Cheron pénzügyminiszter a pénzügyi vita folyamán fölvetette a bizalmi kérdést, a kormány öt szavazattal kisebbségben maradt és a francia alkotmányos szokás szerint kénytelen volt le- mondni Cheron az összkormány nevében tette meg bizalmi javaslatát, azaz nem hagyott kiutat az esetleges leszavazás alkalmára. A parlamentben levő miniszterek az eredmény után azonnal fölkeresték Tordien miniszterelnököt, aki betegen fekszik lakásán és tájékoztatták. Majd a kormány hamarosan összegyűjtött tagjai Rriand vezetése j alatt este ti* órakor az Elysée-palotába mentek és a köztársasági elnöknek benyújtották a kormány lemondását, A lemondó irat szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a lapok szerint tartalma pusztán formális, a kormány egyszerűen értesiti ;i. közvéleményt, hogy a kamarában kisebbségben maradt s e tényből levonja a konzekvenciákat. Rriand külügyminiszter lemondta holnapra tervezett londoni utazását. Leygues tenger és zetügy i minisztert távirati nten visszahívták Párásba* a közigazgatásban is megfelelő befolyása legyen, de másrészt súlyos károsodás éri a magyarságot azáltal is, hogy a kinevezési rendszer folytán részben a községek tisztikarából is kiszorulnak a magyarok, akik azután a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette nehezen tudnak más pályákon elhelyezkedni. De a most felnövő magyar fiatalság jövőjét is súlyosan érinti azon körülmény, hogy a magyarság az állami, tartományi, községi és az állami üzemek tisztikarában nem kap ará- 'nyos elhelyezkedést. Amint a hivatalos statisztikából megállapíthatjuk, néhány tízezer magyar embernek volna joga, hogy a magyarság által fizetett adófillérek ellenértékéként kenyerét az állami, tartományi, városi, vagy az állami üzemeknél, vasútnál, postánál, stb. biztosítsa. Csehszlovákiának ugyanis 1926 juMus 1-én a hivatalos statisztika szerint van: állami alkalmazottja 108.879 üzemi alkalmazottja 236.310 összesen 345.189 A hivatalos statisztika szerint a magyar nemzetiségű tisztviselők és hozzátartozóiknak száma összesen a postánál az alkalmazottaik 2.2, a vasútnál 3.3, az állami és egyéb közigazgatási alkalmazottak számában 5.1 százalék. Miután azonban az 1921. évi nép* számlálás adatai nem adnak tiszta képet a magyarság számarányáról & azt mi reálisan 7.5 százalékra becsüljük, a magyarság átlagban még az arámyszámának felét sem éri é) az állami és egyéb közálkaim ázásban. Az adófizető magyar állampolgárok az állam kenyeréből nem kapnak megfelelő részese- dóst, ellenben az állam alkalmaz orosz menekült bírákat és tisztviselőket, akiknek az' A katasztrófa Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Tar- dieu influenzában megbetegedett és nem lehetett jelen a döntő ülésen. A kamara a pénzügyi vita alatt másodrendű fontosságú kérdésiben szavazott bizalmatlanságot a kormánynak. Arról volt sző, vájjon a kormány hajlandó-e visszaszolgáltatni jogos tulajdonosainak a behajtott kereskedelmi adók egy részét vagy sem. A pénzügyi bizottság meglehetős magas összeget kivánt a kormánytól és Cheron ka- tegóriíkusan tiltakozott © visszaszolgáltatás ellen. Mire a kamara előadója ragaszkodott javaslatához, Cheron fölvetette a bizlmi kérdést és a kormány öt szavazattal kisebbségiben maradit. Az ülést azonnal bezárták. A kormány bukása háromnegyed nyolckor történt. Délután négy órakor már láthatók voltak a krízis előszelei. A kormány csak nagy ügy- gyel-bajjal tudott többséget szerezni egy-két másodrendű kérdésiben s több esetben — természetesen a bizalmi kérdés fölvetése nélküli — kisebbségben maradt. A szituációt hat óraikor Cheron csak úgy tudta megmenteni, hogy teszjavazíatta mind a huszonnégy minisztert s, állaimhoz talán mégis kevesebb közük volna, mint az itt élő adófizető magyarságnak. Az 1921. évi népszámlálás erőszakos keresztülvitele más tekintetben is súlyos következményekkel jár a kisebbségi magyarságra, mert ezáltal a magyarság nem éri el a 20 százalékos arányszámot és elesik a bíróságok és hatóságok előtt a magyar nyelv- használat jogától. De ahol ez, mint például Pozsonyban, meg is volt, a közigazgatási és bírósági kerületek megfelelő ki kerekítésével gondoskodtak arról, hogy a magyarság arány száma a 20 százalékot el ne érje s ezzel elütötték a magyar kisebbséget a magyar nyelvhasználat jogától. A magyarsággal szemben mindenütt ugyanazon intenciókat érvényesíti a kormányzat. Még az állampolgári nevelésről szóló törvényt sem hajtják végre, mintha a hatalom nem reflektálna arra, hogy a felnövekedő magyar generációból a köztársaság részére kötelességtudó és értékes polgárokat neveljen. Amint láttuk, tanügyi téren épp úgy, mint a banktörvények végrehajtásánál, a magyar pénzintézetek ellenőrzésénél, nemkülönben a magyarságnak a közigazga tásban való elhelyezkedésénél minket mindenütt másodrendű szerepű© kárhoztat a hatalom. Valami nevetséges, csak a hatalmon lévők önbizalmának hiányával magyarázható félelem jel- temzri a magyarsággal szemben minden tétén megnyilatkozó ellenszenvüket. A magyarság azonban nem fél. igazságának és erejének tudatában méltóságteljesen viseli sorsát, melynek szenvedései egy pillanatra sem rendíthetik meg saját jövőjébe vetett bizalmát. államférfiul s igy néhány szavazattal a kormány javára billentette az egyensúlyt. A katasztrófa négy órával később következett be. A genfi, hágai és londoni nemzetközi konferenciák alatt a kormány elnök elhanyagolta a belpolitikai életet s igy lehetővé tette, hogy az ellenzék megszervezked- jék. A képviselők nem szerették Cherout, aki a túlzott takarékosság elvét hirdette. Az adókból nem volt hajlandó engedni és a kiadásokat csökkentette, mig főtörekvése a bejött összegek tezauráLása volt. Fösvénységet és kispolgári gondoIkozásmődet vetettek szemére. Maga Pardieu sem helyeselte teljes mértékben Cheron politikáját és több Ízben meggyőzte a pénzügyminisztert álláspontja tarthatatlanságáról. A miniszterelnököt betegsége most meggátolta abban, hogy más belátásra bírja pénzügyminiszterét. Amikor Taráién péntekem délután Londonból Párásba jött, már tudta, hogy a helyzet kritikus és minden erejét latba akarta vetni a kormány megmentésére. Sajnos, váratlanul jött betegsége ágynak vetette s igy szombaton és vasárnap nem tárEGY ROSSZKOR JÖTTINFLUENZA KÖVETKEZMEiVYE 1 Iműmí tetsferencia legkritikusabb idöpontiában Parisban megbukott a Tardieu-kormány Cbéron-krizis, vagy Tardien-krizisT - A pénzügyi javaslatok tárgyalásánál a kormány üt szavazattal kisebbségben maradt - Jelentéktelen ügy, súlyos következmény — Tardiey, Rriand vagy Poincaré meghívása ai előtérben —
