Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-16 / 39. (2260.) szám
9 tt3P Béhrmár 16, rmsáraaa^. 5— a* erőe arteekoek majdai-etn egyformán mígas vatetrT -'ben való elrendezésével hozott ki a művé?* uj és szokatlan harmóniát. Ezt munkáitól való ktí- IfliL'bö&és hajlama okozza, Ée mindenek fölött valami belső művészi kényszer. Nem kell csodáikor,- »Tink rajta, hogy a hetvenhánntas bécsi kiállításon « szokatlanul tündöklő színű képet magasra akasztja a rendezőség, nehogy a többi kiállított képet V/agyoüílase“ és hogy 83-ban Béceben és Pesten sean kap elismerést a másféle képekhez szokott kritikusoktól. A Majális rajza más meetermüével összehason- Ktva, érintőn újszerű. E képnek természeténél fogva — mert szabad ég alatt képzelt formákat ábrásai — másmilyen rajz a feltétele,mint amilyent • * eddigi szabályok előírtak. A formáknak minden körülmények közt plasztikus, ar. úgynevezett megérthető rajzot nélkülözi, A képvirió, mely a művészinek kompozícióiban, színben, a képnek ily- fajta megteremtését sugalta, szükségszerűen ezt a rajzolási módot diktálja. Szervesen igy illenek össze ezek az alkatrészek. Rodin beszélgetéseiben a művészetről olvassuk, hogy meddő az a. vita, hogy vájjon Rafael rajzolt-e jobban Rembrandtnál és utóbbi festett-e jobban Rafaelnél. Mert a Rafael rajzolásához csakis az ő szinezésszerü festése s Rembrandt vér beli festéséhez az a hanyagnak tetsző rajzolási mód illik, hogy művészi egység jöjjön létre. A kép alkotóelemeinek további részletezését most már mellőzhetjük. Következtetéseink levonásában segítségünkre lesznek egye* még futólag érintendő karakterisztikumok. Hogy meghökkenésünk enyhüljön, mikor jól megfésölt esztétikai elvekkel léptok a Majális elé — észre kell vennünk. hogy a tolnék tobzódását az égés® jelenetet vakmerő felül Iá tá-sos elhelyezését, a szokatlan kompozíciót enyhíti egy fontos tulajdonság s ez: a régi mesterekre emlékeztető kézmüvesi komplet- tirozás. Például a hátatforditó férfi, kinek szőkésbarna hajkoronája olyan szabálytalanul rajzolódik bele a hátterét képező nő szürkés-fehér ruhájába, milyen döbbenetesen levegős plaszticitáesal válik el amattól. Az árnyékban levő domboldal milyen gazdag részletekben, a sokféle mezei virág szinte botanikai hűséggel tagozódik, nem tolakodón, nem kicsinyesen, mégis mennyire gazdagítja a hatást. A nagy, színes virágszirmokhoz hasonló ruhafoltok közelről nézve milyen értelmes hordozói az anyagszerüségnek. Ez azonban mégis *!á van rendelve a festőiségnek. De végig e festményen, melyről még sokat lehetne értekezni, részletezve jeüemvonásait, egy lángé®* öntudatlan remeklései meüett, annak csodás bölcsessége is megnyiIvánok Erre már nem kell tethtvm a néző figyelmét, bánnconyiTC hálás feladata ex a wor- gahma* propagálónak. A néző számára a remekmű ösztönös élvezése zavartalan, mindig anegujuló, emelkedett érzést nyújt. Mielőtt aieamzéeftnk végeő következtéié e«R levonnék, iktassunk közbe néhány figyelemreméltó adatot. Tartsalak seregszemlét ama müvek fölött, melyek a Majális megszületése éve körül készültek. 1873-bán készült Székely BöTtalan Thököly Imre meneküléee. Egy sötét tónusa kompozíció Rethel szellemében, de nem annak száraz festési modorában. Ugyané* időből való Paál László Banbizoni erdő belseje és Naplementéje. Egészen mély tónusa képek. Paál lelkének borongó* hangulatát kifejezőik, Benczúr Vajk kereszteléeének vázlata 1870-ben készült. Ez időiben Sz ínye ivei közös műteremben dolgozik. Egy e vázlaton, mint a Courbet hatás alatt készült akt-tanulmányon, melyet Sz ínye ivei közvetlenül egymás mellett állva festettek, némi rokonság látható a Színjeiével. De az 1875-ben befejezett nagy Vajk keresztelőién nyoma sincs annak, hogy közös szinideálokért lelkesedtek volna valaha is. Zichy Mihály Orgia című akvarellje egy világos akvarellezinekkel és értelmes rajzzal készült mű, az 1875-iki dátumot viseli. Végül meg kell említeni Munkácsy Éjjeli csavargók című remekművét, melynek dátuma szintén 1873. Csodálaté® mű, melyben azonban egészen más szinproblémák, lelki ábrázolás, hangulat és rendkívüli festőkvalitások érvényesülnek. E kép és a többi is, melyek egyidősben készültek, ugyanazon kor művészi kifejezései. Mi az oka annak, hogy különböző, majdnem ellentétes kvalitásai dacára mégi* a remekmű megbecsülésében állhatták. Magából a Majálisból levont következtetésekkel akarunk erre válaszolni. Hogy különböző műremekeket a maguk intenciói értelmében élvezhessünk, nem fogadhatjuk el megítélésüknél azon jelszavakat, melyek a kertére szempontjából jelentősek. Például: uj irány, világos vagy sötét tónus, plein air, impresszionizmus, modernizmus, expressz ion izmus, uj tárgyilagosság. Hogy ötven, vagy százötven év múlva is egy remekmű az maradjon, mikor már régee-régen más jelszavak divatja járja, hegy Paál László Erdő belseje, Munkácsy Éjjeli csavargója mellett élvezhessük az expres&zionizmus divatjának mai korszakában i® Szinyei Majálisát, egészen más kvalitásokra kell figyelnünk. Kell, hogy a* összes remekműveknek minden divaton felül olyan közös tulajdonságaik legyenek, melyeket nem befolyásol a képnél az, hogy fekete vagy ezines tónusai, vagy rikító, szabálytalan vagy már kodifikált kompozicióju. E közös alapvető jellemvonása minden remekműnek érzésünk szerint az, hogy harmonikus organizmus. Minden egyéb még olyan kiváló tulajdonság: A. mindenkori korszellemmel való szoros kontaktus, a vatesz előérzete, a tradíciók levetni tudása, a,?, önálló szellem, saját érzésre való hallgatás, najátmagának kifejezni akarása és tudása, másodrendű fontosságúi. (Vége köv.) Prága, február 15. Az állami kőitségwtés pénzügyi, alapgazr dáükodási « uyugdijügyi fejezeteinek bizottsági tárgyalása so-rán a magyar nemzeti párt képviselői klubja részéről Holota János dir. képviselő vett részt a vitáiban. Holota képviselő páratlan szakértelemmel és tárgyilagossággal felépített beszéde nemcsak az ellenzék jelenlevő képviselőit ragadta meg, hanem nagy felttLaéet keltett a kormánykörökben is. Itt említjük meg ast is, hegy Holota képviselő e beszéde során terjesztette be és élőszóval indokolta as öreg nyugdíjasok egy évtized óta vajúdó kérdésének végleges rendezésére vonatkozó s lapunk pénteki számában kősóit javaslatát is. A lapunkban már közök indítvány ismétlésének mellőzésével a beszéd többi részét ar, alábbiakban ismertetjük: A Pénzögyminiszter Ur tárcája mdekoháugá- bam nagy határozottsággal jelenti be, hogy az 1930. évi állami költségvetés összeállításánál teljes energiáját és igyekezetét arra összpontosította, hogy ez a költségvetés ezen keresztül az állam háztartásának teljes stabilizáciéja eléressék. Elismerem, hogy ez minden pénz- ügymlnisztomek a kötelessége. Azonban a jő pénzügyminiszternek van emellett egy másik, ezzel teljesen egyenrangú, kötelessége is: a® államháztartás ©tabilizáciőja mellett a magán- gazdálkodás stabilizációja, as adésaSany roegéfiietéeéaek, boMogdásénak hwtesöMüa, cxfeattHkriájárnak wsegrrédé«e. Mert ha itt túlmegy a tehéntúró képesség határain, a kíméleteién adóztatás súlya alatt ősz saero^kadó adóalany keservesen kisajtolt adóearesei — az ^wlóf01ór“ kifejezés ugyanis csak a boldog mnltumk emlékei közé tartozik már — lassan-lasaan neon folynak be az állam kasszájába és az állami költségvetés bevételi oldalén fükdw, üres számok merednek majd elénk. Englls rózsás reményei Azt is olvasom a Péműgyminiszter Ur jelentésében, hogy miután az állam bevételei a továbbra is állandóan javuló gazdasági helyzet folytán következetesen és kedvezően alakulnak, az állami kormányzat nemcsak, hogy nem (kényszerült felhatalmazást kérni a® év közben felmerülő hiányok fedezésére ideiglenes hitel igényibevétele céljából, hanem ellenkezőleg, módjában állott pénztári készleteiből az átmeneti adósságainak csökkentésére létesített alapnak dotálása is, amely alap bevallása szerint 1929. év december végével 508 millió koronát tett, ki és melynek vagyona értékpapírokban ós bankbetétekben van ei- helyesve. Difficile est satiram non aeríbere. Gyors segítség: as adóterhek leszállítsa Amikor a földműves verejték es mankójának gyümölcsét, magtárában fekvő gabonáját potom áron kénytelen vesztegetni, az iparos é« kereskedő a napról-napra csökkenő fogyasztás és künnlevőségeinek saem- meUátható elértéktelenedése következtében aa eladósodás s ezzel a biztos bukás rémét látja közeledni, — akkor a Pénzügyminiszter Ur a továbbra is állandóan javnló gazdasági helyzet folytán az állam bevételeinek a kedvező alakulását látja. Sajnos, azonban a gazdasági helyset épp ellenkező képet mulat, mint ahogy azt a költségvetésben festi és gyors segítség után kiált. Ez pedig nem lehet más, mint az adóterkek- nek haladéktalan és jelentős leszállítása, i A költségvetés indokolása megállapítja, hogy az 1926. év előtti adóhátralékok likvidálása még mindig befejezetlen és hogy az adóhivatalok nem tudják ezeket a hátralékokat beszedni annak ellenére, hogy az adókövető bizottságok munkájukkal már rég elkészültek. Ebből a niegáHapitásból csak egy egészséges következtetés vonható lé, hogy' tudniillik a® 1926. év előtti adóhátralékokat el kell engedni és le kell írni. A pénzügyminiszter büszke a forgalmi adóra A legelviselhetétlenebb és legigazrágtala- nabb adónemről, mely gazdásági életünket leginkább nyomja és a mindennapi életet. megdrágítja, a forgalmi adóról dícsérőteg emlékezik meg a pénzügyminiszter nr, mind, az állami háztartás állandóan emelkedő legfőbb jövedelméről. A forgalmi adóból ez éviben várható jövedelem ugyanis 2 milliárd és 148 millióban van feltön,tetve. Tehát 70 millióval több, mén* a műit esztendőben. Ismerem a pénzügyminiszter ur többször kinyilvánított ama véleményét, hogy e® az adó ideigilemes jellege ellenére ma mégsm szüntethető meg teljesen, mert ez az államháztartás felborulásával járna, mégis követelnünk kell annak fokozatos leépítését, mert viszont & kereskedelmet és ipart és ezen keresztül as egyes embert mindennapi életét oly hénitókg terheli és olyan igazságtalanságokra rését, as adózók oly hihetetlen rexattteájával jár, hogy ettől a tehertől gazdasági életünket mielőbb meg kell szabadítanunk. Addig is, míg a fokozatos leépítés megindulhat, be kell vezetni az egész vonalon az áifca- lányositás rendszerét, mert a tapasztalait az* mutatja, hogy ezáltal egyrészt megszabadul az adózó a revíziós közegek zaklatásától, másrészt legalább is ugyanannyit eredménye®; mint átealányositá's nélkül. így például a cement forgalmi adójából, amióta az 3 százalékban lett paueailirosnva, még több folyik be, mint azelőtt. !>e a pausalrrosáa bevesefiéee a® álfamMs- tartóa ráesőre Adtnánlssteaöv feére® még jeCsakís a VEREINIGTE SPIRÍTUS und LIKŐR- INDUSTRIE A. G. SVSÁHRISCH-QSTRAU, cégnél kapható lentős megtakarítást is eredményezne, mert a költségvetésben kimutatott és a revíziós osztályra, fordított 19 millió személyi kiadás nagy réesc reduMIhaé volna. Az adóreformhoz ffizótt remények nem teljesedtek he B&Mm év sm*R «i aaőfca, hogy a® ug adótörvények életibe léptek, amelyek különböző adótörvényetek egységesitéró vei aa adózás terén rendet teremteni ós az uralkodó káosz* megszüntetni hivatva voltak. A pénzügy miniszter «r az adómorál Mala&u léeába-n vélte létei azt a* életeiben-*, amely az uj törvények ieradelkeBéseit a gyakorlati életbe átsegíti és megteremti az adéfromton a rendet és a harmóniát az adótok és az adóhivatalok, adókivető szervek között. Sajnos, ezek a remények nem teljesültek. Az adók kivetése, kezelése és behajtása körül rengeteg a panasz és a sérelem. Ma már a hibák is tisztán megállapíthatók. Nem annyira a törvényekben van a hiba, hanem Moh végrehajtásában. Már az adótörvények meghozatalakor hangoztattuk azt, hogy ezek a törvények csak akkor érik el a kívánt eredményt, ha a végrehajtásukat végző szervek azokat emberségesen és igazságosan -fogják alkalmazni. Ez nem történt meg. ái adózók még mindig Sari<«* szemet néznek az adóid vető é« kezelő apparátussal szemben. A* állami adószerrek részéről hiányzik a bizalom az adózóval szemben. Hiúiba vallja ibe becsületesen jövedelmiéit: az adózó, az adóreferens nem hiszi el és úgy gondolkozik, ha as adózó annyit bevallott, akkor biztosan jóval több a jövedelme és önkényesen felemeli az adóalapot. Vagyis ebből az következik, hogy a szükséges adómorál kettős jellegű. Megkivántaiik az adózóié], de ugyanígy megkivántatik az állami közegek részéről is. Itt van az egész kérdés Achilles sarka. Amíg az a kettős morál nem lesz meg, nem is lesz rend. Az érvényben levő törvények és rendeletek jóindulatú alkalmazásával a sérelmeket maguk a végrehajtó közegek megszüntethetnék. A v!ógrehajtási utasításokban foglaltak szigorú intézkedései nem airra valók, hogy azt mindenkivel szerűben alkalmazzák, hanem csak azokkal az egyesekkel szemben, akik arra okot szolgáltatnak. A magyar adófizetők az adóhivatallal nem érintkezketnek Különösen nehéz helyzete van a magyar vidékek földműves lakosságának, miivel az adóhivatalok személyzete nincs ellátva olyan tisztviselőkkel, akik a magyar nyelvet beszélik, úgy' hegy ezek a magyar adózók meg sem tudják értetni magukat panaszaikkal és felvilágosítást sem tudnak kapni. Gondoskodjék a pénzügyminiszter ur arról, hogy a magyar vidékeken működő adóhivatalok kellő számú magyarul tudó tisztviselővel láttassanak ei Nagy hiba továbbá az, bőgj adóhivatalok a feleket hetenként csak két nap délelőtt fogadnak, amikor is oly tömegesen keresik fel az adózók panaszaikkal, hogy a hivatalnokok a sok felet képtelenek jól elintézni, igyekeznek tehát őket sgy- ahogy a nyakakról lerázná. Ez termésbe teeem e’iégületlenségre vezet. Goa- doskodjék tehát a pénzügyminiszter ur rendeletileg arról, hogy az adóhivataloknál heten- késA legalább 4 fogadónap legyen. A végrehajtásod is sokszor kdEiydflelenek így például Guta községbén, amelynek lakossága majdnem 100 százalékra földműveléssel foglalkozik, a hátralékos vagyondézsmát most szedték be végrehajtás utján, amikor az agrárkrízis miatt a földműves népnek nincs pénze. A falu fele a bankokban állott és váltókra szedte fel a kölcsönt, hogy ingóságait, marháját az elárverezéstől megmenthesse. Nincs pénze a földművesnek, ügy állunk, hogy adóját csak kölcsön fölvételével tudja fizetni. A falusi szatócs újabb bevásárlásnál nem ad hitelt, mert örül, ha megkaphatja azt a tartozást., amit eddig könyvre való vásárlásnál hitelezett. — Az adózók közvéleménye fölvilágo- sitást vár a pénzügyminiszter úrtól, vájjon a Hágában kötött egyezményből ránk háruló terhek mennyit tesznek ki, miként lesznek fedezve és az adózókra nézve milyen évi megterhelést jelentenek? Ugyancsak fölvilágositást várnak arra nézve, hogy a tanítók fizetésére fordítóit évi 800 millió korona miért nincs rendes költségvetési tétel gyanánt az állami költségvetésbe illesztve és miért kell az ideiglenes jellegű forgalmi adó jövedelméből lefedezni? Továbbá miért nem lehet ugyanüy módon fedezetet adni a régi nyugdíjasok nyugtíijegyenjogusitásához szükséges ösz- szegnek is, amikor elismeri maga a pénzügyminiszter nr is, hogy nem lehet megengedni, hogy továbbra is éhezzenek? A f&töatigkafaszferbeit Etéssz uralkodik Sriovenszikó és Ruszinszkó földműves adózói sokat szenvednek a földadó kataszterek rendetlensége miatt. A több egyforma elnevezésű adózó földadója lehetetlen módon össze van keverve, úgyhogy a helyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő állami hivatalnokszemélyzet képtelen, az összebonyolódott földkataszteri állapotot.kibogozni. Amíg a községi jegyzők csinálták ezt, addig rend volt, most pedig általános a káosz. Hasson oda a pénzügyminiszter ur, hogy a földadó kataszter rendetlensége mielőbb megszűnjön, ha másképp Holota képviselő Englis optimizmusával szemben az állami pénzügyek sivár képét rajzolta meg a bizottságban A pénzügyi politika kéttűs feladata — A gazdasági válság egyetlen orvosszere az adócsökkentés — A magyar gazda és az adóreform — A konszolidációs alap helyett az öreg- nyugdíjasokat kell táplálni — Van útalapunk ugyan, de irtaink járhatatianok — A kincstár a dohánytermelő kisgazdán nyerészkedik 5 Óvakodjunk az utánzatoktól
