Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-14 / 37. (2258.) szám

1330 február 14, péntek. 'PRXGAI-/V\A.cA’AR-HIRIiAP i Egy emlékmű talapzatára Irta: JAROSSANDOR Csendben, kicsit megbújva látott a napok­ban napvilágot egy hir, mintha az emberi önérzet, a minden embert mégis csak össze­kötő szolidaritás nem akart volna leplezet­len őszinteséggel szembenézni egy esemény­nyel, melyben annyi a megalázó, az ember erkölcsi színvonalát lealacsonyitó és minden kulturneveltséget kigunyoló motívum, hogy a nyugati, győztes nagyhatalmak mestersé­gesen kitenyésztett fölényét is arculvágta. Nekik is meg kellett tudniok, hogy a világ­háborúban dicső szövetségestárs, a szerb nemzet Szerajevóban emléket állított egy or­gyilkosnak, egy bérgyilkosnak, Princip Gav- rilnak, aki hírhedt revolverlövéseivel nem­csak az osztrák-magyar trónörököspárt gyil­kolta meg, hanem megadta a jelt négy év minden vér- és fájdalomlavinájánaik. Nem használt itt semmit, hogy a nyugati országok közvéleménye felháborova tiltako­zik egy közönséges gyilkos emlékének ilye­tén glorifikálása ellen; a szerajevói Princip- emlékmüvet leleplezték hatósági assziszten­cia mellett; igaz, a kormány kiküldöttje nem tartott emlékbeszédet, csupán felhívta a hall­gatóság figyelmét, hogy szótlanul tegyék le a babérkoszorút a szobor talapzatához és min­denki gondoljon áhítattal a szerb nemzet ezen nagy fiára. Ma tehát áll már a Princip- emlék és az egész világ vegye tudomásul — amit emlékbeszédben nem mondhatott el a jogoszláv kormány kiküldöttje — a világhá­borút tervszerűen készítették elő a Balká­non az orosz imperializmus patronátusa alatt a nagyszerb nacionalisták; az ő terve­iknek végrehajtója volt a satnya, dégenerált- ságának minden idegszálával fanatizált fia­talember, a Narodna Obrana felesküdt hive és megfizetett bérence. A szoborleleplezés hirére mindenütt — ahol még emberi becsület és tiszteségérzés van — a szégyen pírja fut az arcokra és mintha a győztesek igazságot osztó nagyké­pűsége is megtorpanna. Az emberek, testü­letek, nemzetek és azok hivatalos kormányai cselekedeteiket szeretik mindig valami er­kölcsi elv alapján indokolni és magasabb szempontból dedukálni; igy a világháborút követő párisi békeszerződés megszövegezé­sekor is a háború felidézésének súlyos de- láktumávai marasztalták el a legyőzőiteket ős különösen Magyarországot. Tudjuk, hogy az erkölcsi törvény tételei mindig a győztesnek állnak rendelkezésére legtöbbször az igazság ellenére és nem is a szerajevói emlékmű az, mely az igazságot most felfedi; csupán nyílt vállalása ez egy ténynek, mely köztudomású volt, amelyről azonban a magas hatalmak diplomáciai okok­ból nem óhajtottak tudomást venni. Ma tudo­másul kell venni és vele együtt meg kell in­dulnia egy nagy erkölcsi pernek — egyelőre a lelkekben, — mely pernek eredménye az eddig elmarasztaltak felmentése lesz. A szerajevói emlékmű megszégyenítő jele az emberi tömegmdulait hihetetlen eltéve­lyedésének és lám, mégis van, azaz lehet felemelő hivatása, lehet ut, amely az igaz­sághoz vezet, mely az elcsavart, eltévelyitett igazság minden borút, felhőt átütő erejét hozza. Merthisz ez csak akkor nem lenne igaz s akkor kellene feladni minden reményt, ha minden nemzet ezentúl a kémjeit, a felfo­gadott bérenceit ünnepelné, ha a nemzetek pantheonjait ezentúl a gyilkosok, az orgyil­kosok, a fantomok és méregkeverők népesí­tenék be, a szellem, az alkotás, az államfér­fiul és hadi tettek hősei helyett. így a világ­háború is nem a névtelen hősök és Hinden- burg és Foch marsall küzdelme, hanem a Principek és Mata Harik kockázatos vállal­kozása lett volna. Úgy hallottam, hogy az emlékmű egyelőre felirat nélkül áll, javasolnám véssék márvá­nyára a következő feiratot: Ez a szobor egy ember emlékét hirdeti azon ötmillió helyett, akiket egy pisztollyal sikerült megölnie. Bethlen hétfőn utazik Parisba Budapest, február 13. (Budapesti szerkesztő­ségünk tel efon jelentése.) A Magyarország ér­tesülése szerint Bethlen miniszterelnök hétfőn utazik Parisba s részt vesz ott a keleti jóváté- teli konferencián. A miniszterelnök csak a jövő hét végén téT vissza Budapestre. — Schaiimburg-Lippe egyesül Poroszországgal. Bückeburgiból jelenítik: Sohaumiburg-Liippe önrem- delkeaéstsel bíró szabadágaim parlamentje kiimon- dsobfca a Poroszországgal való egyesülést Schaum- burg-Lippe szabadalmaim a német birodalom leg­kisebb állama, amelynek miradűame 49X100 lalkmu .....V „A z államnak kötelessége minden mtézményt, amely az idegenforgalom fellendítését szolgálja, nemzetiségre való tekintet nélkül támogatni" Nítsch Andor felszólalása az egészségügyi miniszteridül költségvetésének bizottsági vitájában — A kormány idegenforgalmi politikáiénak kritikája Prága, február 13. A képtvifselőház költségvetési bizottságának tegnapi ülésén Nitsch Andor, a Zipser Deutsche Partéi nemzetgyűlési képviselője az egészségügyi minisztérium költségvetésé­hez szólt hozzá. Tárgyilagos beszédében a következőket mondotta: Ma délelőtt hangzott el Spina miniszter urnák nagy, programatikus beszéde, amely­ből azt tűnt ki, hogy a miniszter ur a köz­társaság egészségügyi kérdéseiben* tényleg javítani akar. Beszédében abból indult ki, hogy az állampolgárok egészsége kell, hogy az állam legfőbb gondja legyen, mert ez a legnagyoíbíb kincs. A miniszter ur a parla­ment elé terjeszteni kívánt törvényjavasla­tokból egész csokorravalót adott s egyúttal azt is bejelentette, hogy a parlament köz­egészségügyi bizottságának hatalmas munká­ja lesz ennek az évnek folyamán. Bejelen­tette azt is, hogy 1930 végére külön törvény­nyel megalakítani kívánja a közegészségügyi alapot. A miniszter ur bejelentéseit tudomá­sul vesszük és amennyiben ezek az intézke­dések, törvények tényleg a közegészség- ügyet fogják szolgálni, nem is lehet ellenük kifogásunk, de igenis a kritika bonckése alá vesszük ezeket a törvényjavaslatokat, amint rendelkezéseikkel a gazdasági életbe vágnak s intézkedéseikkel esetleg az idegenforgal­mat károsítanák meg. A miniszter ur erős szavakkal ítélte el a szubvencióba jhászást. Mi már közdöttümk olyan közegészségügyi javaslatok ellen, amelyeknek burkolt célja a gazdasági élet megbénítása volt s az esetle­ges hasonló javaslatok ellen mindig a leg­élesebben harcolni fogunk. Leginkább meg­döbbentett bennünket az, hogy egy újabb alap készül. Már félünk az alapoktól s aggód­va várjuk, hogy kik fognak majd ebbe az alapiba fizetni. Mert ha a pónzügyiiminszter ur akarná ezt az alapot az áilam bevétele­iből dotálni, vagy pedig ha az egészségügyi minisztérium kezelésében levő üzemek jöve­delmét akarják ennek az alapnak juttatni, úgy ez ellen nem lehet kifogásunk, de igen is tiltakoznunk és erélyesen védekeznünk kell az ellen, ha ez az alap idegenforgalmi in­tézményeinket vagy fürdőinket terhelné meg. Fürdőink gazdasági helyzete ugyanis nem olyan rózsás, hogy újabb megterheltetéseket viselhetne. Szlovenszkón az idegenforgalmi ipar az egyetlen még élő iparág és az nem kivan egyebet, mint egy kis jóindulatú támoga­tást. Sajnos, hogy ez a támogatás a leg­több esetben hiányzik. A miniszter urnák nem kell attól félnie, hogy a mi in töményeink zaklatni fogják külön­féle szubvencióért, de annyit elvárhatunk, hogy a nyugodt üzletvitelhez szükséges jóin­dulatú támogatást megkaphassák. Ezek az intézmények elsősorban az állam számára dolgoznak, jövedelmüknek felét az állampénz­tárba szolgáltatják be, az egész vidék él ezek­ből az intézményekből és éppen most, a jelenlegi gazdasági válság közepette az idegenforgalmat hathatósan kell támogatni és fejleszteni. Az idegenforgalmi kérdések elbírálásánál nem szabad soviniszta álláspontra helyezked­ni s az államnak kötelessége, minden intéz­ményt, egyesületet, mely az idegenforga­lom fellendítésével foglalkozik, nemzeti­ségre való tekintet nélkül támogatni. Európa államaiban megindult a harc a ven­dégért. — Tessék tudomásul venni, hogy Ausztria, Svájc, Olaszország, Németország, Hollandia, az északi államok valósággal ve­rekszenek az idegenekért, a pénzt hozó ven­dégért, miért maradjunk csak éppen mi vissza! Szükség volt a nyáron a hidasnémeti inci­densre? A magyar fürdővendégek tömegesen hagy­tak el a szlovenszkói fürdőket s ezzel vége is volt a fürdőidénynek. Vájjon tudomásul veszik-e az adóhivatalok ezt. a körülményt? A beutazási engedélyeket a legliberálisab- ban kellene kezelni, nem szabad az idegent a különféle jelentke­zésekkel zaklatni, arra kell törekedni, hogy számukra kellemessé tegyük az itt tartózko­dást, mert ez idegenforgalmi intézményeink számára a legjobb reklám. Ne keressék a közigazgatási hatóságok mindenütt a fekete ördögöt, hanem tényleg támogassák az any- nyira súlyos viszonyok között élő állampol­gárokat. A vendégek elhelyezéséhez szüksé­ges építkezéseket olcsó állami kölcsönökkel kell elősegíteni, a vállalatoknak üzemi és beruházási célokra olcsó hitelt kell biztosí­tani. Ezek a követelések különösen Szloven- szkóra nézve fontosaik. Adózási szempontból sem szabad a fürdőintézményeket szabad prédául dobni, hanem figyelembe kell venni mindazokat a súlyos terheket, amelyeket egy ilyen vállalatnak viselnie kell. A vasutügyi és postaügyi minisztériumok­nak arra kell törekedniük, hogy minden ere­jükkel támogassák az idgenforgalmat. Saj­nos, itt sem látjuk mindig a jóindulatot. A vasúti menetrend idegenforgalmi szempontból sok kivetni valót tartalmaz. A Magas Tátrá­ban egyes testületek s városok az idegenfor­galom fejlesztése érdekében tisztán altruiszti- kus alapon autobuszforgiáimat létesítettek. Sajnos, a vasút-, posta- és pénzügyminiszté­riumok ezt nem látják, hanem egyik nehéz­séget a másik után támasztják ezeknek a forgalmi intézményeknek a ipüködöse elé és a harminchárom százalékos adó behajtása egyenesen lehetetlenné teszi ezek között a sú­lyos viszonyok között a küzdelmesen dolgozó autóbuszok közlekedését. Ilyen és ehhez ha­sonló kicsinyeskedésekkel nem lehet az ide­genforgalmat előmozdítani. Az állami fürdőtelepeknek az volna a kö­telességük, hogy jó példával járjanak elől s a többi fürdővel karöltve dolgozzanak közös reklámokkal és egyéb eszközökkel, hogy a közönséget az idegenforgalmi helyekre hozzák és ne lássanak a magánkézben levő fürdő­ben állandó veszedelmes versenytársat. Mint a költségvetési bizottság tagja ma, ha teljesen objektív akarok maradni, nem mondhatok egyebet, mint hogy az állam ne legyen fiirdövállalkozó, mert az állami apparátus ehhez túlságosan ne­hézkes. Az állami fürdőket tőkeerős magánvállalko­zásoknak bérbe kell adni, ami a költségve­tés szempontjából a leghelyesebb megoldás volna s ezt a gondolatot a miniszter ur kü­lönös figyelmébe ajánlom. Figyelmeztetem a miniszter urat arra, is hogy a tátraaljai községek ivóvízzel való ellátásának kérdése még mindig kezdő stádiumban van s igy na­gyon is szükséges volna ennek az égető kér­désnek a szorgalmazása. Ami a szlovenszkói és ruszinszkói egész­ségügyi állapotokat illeti, elismerem, hogy bajok, igen nagy bajok vannak, amelyeken feltétlenül segíteni kell, azonban jobb gaz­dasági viszonyok teremtésével elsősorban a lakosság kereseti lehetőségét kell előmozdí­tani, mert a jobb gazdasági viszonyok eme­lik, viszont a rossz kereseti lehetőségek ront­ják az életstandardot és megtöltik a kórhá­zakat. Befejezték végre a költségvetés bizottsági vitáját Adósérelmek a vita utolsó óráinak napirendjén - Jabloniczky és Holota is hozzászóltak a pénzügyi tárca költségvetéséhez Prága, február 13. A költségvetési bizott­ság végre több mint négyhetes munka után ma befejezi az 1930. éri költségvetés vitá­ját, amennyiben a késő éjjeli órákig még letár­gyalják a pénzügyminisztérium költségveté­sét is. A mai nap folyamán pártjaink képvi­selői közül fölszólaltak Jabloniczky János ér. országos keresztényszocialista párti és Holo­ta János dr. magyar nemzeti párti képvi­selők. A mai vita főleg az adózás elleni pana­szokban merült ki. Keábl német nemzeti párti rámutat arra, hogy ha összehasonlítja a költségvetést az évi zárszámadásokkal, úgy kiderül, hogy úgyszólván egyetlen resz- szorfbam sem tartják be az előirányzott költ­ségvetést, hanem túllépik azt. A fedezetet erre a titkos alapokból merítik. — Renres cseh szociáldemokrata az óriási adókiveté­sek eilen foglal állást és az adómorál eme­lését tartja szükségesnek. — Haekenberg né­met szociáldemokrata nézete szerint addig néma lehet szó az adómorál emelé­séről, amíg az adóhivatalok úgy dolgoz­nak, hogy végrehajtatnak olyan adófizető polgárokat, akik már régen kifizették adó­hátralékaikat. Patejdl cseh nemz- szoc. szintén az adómo­rál emeléséről beszél. — Macek cseh szociál­demokrata a külföldről behozott autókra ki­vetett vámok ellen szólal föl Lehetetlenség, hogy egy nyolchengeres autó, amely Ameriká­ban ezer dollárba érül, a köztársaságban még százezer koronáért sem kapható. — B-erg- rrmrm cseh nemzeti szocialista kimutatja azt, hogy 1919-től 1928-ig egyenes adó fejében az adófizetők több mint 18 milliárdoit, fogyasztá­si adóikra 71 milláárdot, kereskedelmi adókra 26 milliárdot, vagyis az egyenes adók az őssz- adötknak csak 22.8 százalékát teszik ki, mig a többi adók és illetékek az adóbevétel 77.2 százalékát. Ez az aránytalanság tarthatatlan. Bergmann után Jabloniczky János dr. or­szágos keresztényszooialista párti képviselő szólalt fai, akinek beszédét kupánk legköze­lebbi számában, fogjuk ismertetni. Liska ipa­rospárti és inég több szónok után végiül föl­szólalt Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő, akinek beszédét technikai okokból ugyancsak legközelebb ismertetjük. Az ülés lapunk zártaikor még tart. Holnap •délelőtt a költségvetési bizottságban meg­kezdődik a költségvetés felett a szavazás. Eddig több mint négyszáz módosító indít­ványt és határozati javaslatot nyújtottak be. A szavazás több óra hosszat fog tartani. Bechyne népjóléti miniszter a tejhamisitás ellen Prága, február 13. Bechyne népjóléti mi­niszter a tárcája költségvetése feletti vita be­fejezése után válaszolt az elhangzott fölszó- lalásOkra, amelyekben különösen kikeltek a tejhamisitás ellen. Rámutatott arra, hogy az elm.ult évben 26.000 tejreviziót eszközöltek és ezek eredménye az volt, hogy 6725 esetben bűnvádi följelentést tettek a hamisítók ellen. Bebizonyosodott, hogy a nagyvárosokba szál­lított tej 25 százaléka hamisított. 81 esetben megállapították, hogy a tej 78 százaléka viz volt. Ezután a miniszter bejelentette, hogy nemsokára elkészül a kartelltörvény, amely ugyan nem akar antikartelltörvény lenni, de azt kívánja elérni, hogy az egyes iparágak közti egyezményeket nyilvánosan is ellen le­hessen őrizni. Az uzsora elnyomása elleni in­tézkedéseket szigorítani fogják és a közélel­mezési minisztérium a legszigorúbban fog el­járni az uzsorások ellen. A szenátus legközelebbi Qlése Prága, február 13. A szenátus plénuma legkö­zelebbi ülését szerdán, február 19-én délután négy órakot tartja. Az ülés napirendjén a kül­ügyi és nemzetgazdasági bizottságok jelentése szerepel a grönlandi legtöbb kedvezményt biz­tositó csehszlovák—dán szerződésről, továbbá ugyanezen bizottságok jelentése néhány cseh­szlovák—német tarifális kérdésről. Végül négy- mentelmi ügy kerül a szenátus elé. Ugyanaznap délután három órakor a szená­tusi klubok elnökei tartanak konferenciát, to­vábbá délelőtt 10 órakor a, külügyi, délelőtt 11 órakor a szociálpolitikai, délután két órakor a jogügyi és délután 3 érakor a mentelmi bizott­ság ülésezik a szenátusban.

Next

/
Thumbnails
Contents