Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-14 / 37. (2258.) szám
|VIN» V Mai isáMmk IS oldal Péntek 1930 február 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ké. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LASZLC FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahs A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából Irta: Tarián Ödön III. A gazdasági élet terén étetbeléptetelí törvényeket és inítézkodiéseket az állam i beavatkozásnak tultengése, az egyén szabadságának gazdasági téren való korlátozása jellemzi. A hatalmat élvező kormán yk oalició következetes tervszerűséggel építette ki a nemzeti állam megvalósítása érdekében a kisebbségek gazdasági téren Amié ellenérzését. R észvén ytársa Ságoknak nemcsak alapításához, hanem tőkeemeléséhez, nosztrifikálá- sához is a kormány jóváhagyása szükséges. Nyugateurópai emíber aligha tudná megérteni azt, hogy ha például valaki egy részvénytársaság összes részvényeimek birtokában saját pénzét óhajtja vállalatának tőkeemelés formájában rendelkezésre bocsátani, ahhoz inam elég saját elhatározása, előbb a csehszlovák kormány jóváhagyását kell megszereznie. Hogy ez kisebbségi vállalatok részére nem megy akadályok nélkül, az a többség politikai célkitűzésébe! természetszerűleg következik. A koronát a kormányon levő csehszlovák koalíció a gazdasági életet guzsbakötő intézkedései re az 1927. óv végén 'életbeléptetett banktörvényekkel tette fel. Ezen törvényeknek célja betétgyűjtéssel foglalkozó pénz intéz eteknek, tehát bankoknak. takarékpénztáraknak, betétkönyvecské- ket (kibocsátó hitelszövetkezeteknek a betevők érdekében való ellenőrzése. A 437. sz. banktörvény a háborút követő viszonyokból eredő veszteségek mérséklésére szolgáló alap létesítéséről intézkedik, melyből a pénz- és bankügyleteikkel foglalkozó részvénytársaságok, előlegezési pénztárait, hitelszövetkezetek és ereszben a takarékpénztárak részesednek. Az alapot egy 17 tagiból áló gondnokság kormányozza, melynek 'tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki. Az alap bevételeihez a bankok osztalékuk arányában 0.1—1.25 százalékkal, a pénzügyminisztérium az állami költségvetés terhére negyven éven keresztül éivi 50 millió koronával járul hozzá. A 238. sz. törvény a köztársaság pénzintézeti általános alapjának felállítása iránt intézkedik. ügy ennek, mint a másik alapinak is székhelye Prága, tagijai a betétkönyveket kibocsátó pénzintézetek és takarékpénztárak, előlegezési pénztárak és hitelszövetkezetek, a bank- és pénzügyietekkel foglalkozó részvénytársaságok, melyek betétkönyveket bocsátanak ki vagy folyószámlabetéteiket, fogadnak el. Az alapnak tagjai a törvény kihirdetése napján llétezö-- pénzintézetek. Az alap 12 tagból álló gondnokságát szintén a kormány nevezi ki. Az alapra tartoznak annak tagjai mindazon kamatösszegek után, melyeket számlabetétefc, betétkönyvek és pénztári utalványok után ki .fizetnek, 1.5 százalékot az Országos Banknál tefizetni. Segélyt kérhet az alap minden tagja. De a kiutalás a gondnokság diszkrecionális joga, mely feltételül kikötheti az intézet ■újjászervezését. és előírhatja a kérelmező intézet egyesülését a gondnokság által kijelölt intézettel, de előírhatja a segély kiutalása fejében a kérelmező intézet felszámolását is. Végűi a 239. sz. törvény intézkedik a betétkönyveiket kibocsátó réezvénybankok és pénzintézetek elleuőraéstóxőiL A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok betétkönyveket csak n pénz- ügymintsztériuim kifejezett engedélye alapján bocsáthatnak ki. A felsorolt pénziintézeteket ellenőrző szövetkezet az érdekelt intézetekből alakul oly- formán, hogy tagjai alaptőkéjük minden •megkezdett 250.000 K összege után egy üzletrészt kötelesek átvenni, amely 1 szavazatra jogosít. Ezen látszólag közérdeket szolgáló intézkedések megszüntették a pénzintézetek önállóságát és amint az alábbi statisztika igazolja, pusztulásba döntötték magyar pénzintézeteinket. A 237. sz. banktörvény a banikalap létesítéséi kifejezetten azzal indokolja meg, hogy a háborút követő veszteségek pótlására szolgál. A mi magyar pénziutézetekikkiel szemben azonban az ellenőrzést gyakorló és alapokat kezelő gondnokság, amelyben a magyarság nincs képviselve, éppen ezen indokoknál fogva irta elő a legtöbb esetben az intézeteknek felszámolását, vagy más, a többség érdekkörébe tartozó pénzintézetbe való beolvadását. A létesített alapnak, melyhez a magyar pénzintézetek 40 éven keresztül a fentebb ismertetett módon járulnak hozzá s melyet a kormány közpénzeikből ugyancsak 40 éven át évi 50 millió koronával támogat, éppen az lett volna a rendeltetése, hogy a valuta kettéválasztásából és a haditköl.csöiijegyzései'kből eredő veszteségeket fedezze. Az alap felosztása azonban egyenesen ostobaságig menő •rövidlátással és önzéssel olymódon történt, hogy olyan magyar pénzintézet, mely magyarnak megmaradhatott, abból egy fillért sem tudott kapni. A mi szempontunkból tehát a gazdásági étet konszolidációját szolgáló banktörvények nem jelentenek többet, mint hogy általuk a csehszlovák kormány a többségi intézetek adófizetőivé tette az amugyis lerongyolódott, létükért küzdő kisebbségi pénzintézeteket. Hogy a magyar bankok 'és takarékpénztárak helyzete a csehszlovák impériuma alatt miképpen alakult, azt az alábbi adatok mutatják: A banktörvények életbeléptetése efőtt a szlovén szikiái és ruszin szikói pénzintézetek szövetségének, mely kisebbségi alakulat, volt Szloveuszkóban 126, Busz in szikéban 18 tagja összesen, melyeiknek mérlegadatai a következőképpen ailafeultak: K Váltótárca 522.000.009 Giroosekkszáiinía 212.000.000 Értékpapír 423.000.000 Ingatlanokban 71.000.000 Folyószámlák 803.000.000 Jelzálog 110.000.000 Áruk 55.000.000 Összes vagyon 2.196.000.000 Passzíváik K Részvénytőke 217.000.000 Tartalékalap 85.000.000 Könyvhetét 1.191.000.000 Folyószámla 518.000.000 , Egyéb tartozás 155.000.000 Átmeneti tartozás 30.000.000 Qmmm umm°° Ugyanazon időben a szlovenszkói és ruszin- szkói -egyéb, tehát nem magyar intézetnek K Ré sz vér ytőkéje 180.000.000 Tartelékalapja 151.000.000 Könyvbetétje 613.000.000 Folyószámlája pedig 188.000.000 összesen 1.132.000.000 koronát tett ki. A banktörvényeknek végre- hajtása következtében a magyar intézetek száma egynegyedére esett. De befolyásuk a közgazdasági életre még számarányuknál is nagyobb mértékben csökkent. Kormányintézkedések következtében ugyanis a bíróságok és hatóságok csak egyes kiválasztott pénzintézetek garanciáját fogadják • el. A i közpénzek elhelyezéséről pedig a magyar pénzintézeteket teljesen számításon kívül hagyják. A cseh nép általánosan elismert gazdasági érzéke a mi kisebbségi életünkben talán soha helyre nem hozható nyomokat hagyott. A többséghez tartozó érdekeltségek gazdasági élebót megtermékenyíti az állam egyrészt állami pénzeknek olcsó kamatra való elhelyezésével, másrészt pedig az óriási tőkéket felhalmozó szociális alapok keze tősége. mely a már többször említett intencióknak megfelelően a többség ellenőrzése alatt áll s melyben a magyarságnak szintén nincs ellenőrző befolyása, elősegíti betéteivel a többség hiteligényeinek kielégítését. Amíg tehát a magyar pénzintézetek az 1,250.000 koronás bankalapból semmit sem kaptak, addig a jó összeköttetésekkel birő pénzintézetek többször is részesültek támogatásban. Tiszta képet a tőke képződéséről és annak megoszlásáról csak a statisztika számadatain keresztül szerezhetitek: Hitelszövetkezetek Csehországban Részvény társ asf.-i Bankok T , .. . ,, , Morvaországban és Sziléziában Mezőgazdasági alapon működő Csebországban 1 akare.kpenztarak kerületi előlege- pénzintézetek pr Morvaországban a nŐ.mi Előlegezési Raifíeisen- zési pénztárak Szlovenszkón és •W Sziléziában ors.ago an pénztárak Szövetkezetek Csehországban Rusziitszkőban , , , , , , , . . » . £» tí >, C >, V I >s V >* _ «> C Ó0 j= píj bo c N 00 c * ön C tg tsr, - .n öfl « v ü Ö n cd '2 S « a A) f* N * va 91 X 4) ® e> -a s -e a g -* teo - g -g -o, ag -g ■% b ■» ■*? - £ -g e ‘tJ ,2 .fs €> ■ c y a. ‘ jsí Jüí « • ,“lS. JS o.1. h uu N N 'V boy N g -V bcy ‘ö bÁC -g N N n ^ N 'V b<?* N a w ’t IÁ S \\ c - % g u g u ,gw r/JJu ^ * N 0-4/ . -f3 5 CuM -fi « g ‘g-* " K $ N fi-g V> N * £. «:ű Íj ci-m * :0 4j «:0 V rJ) Zi «:0 l> C ^ X :c o X X :0 « 1919 26 1267 366 5326 1413 ‘2387 3798 1346 145 829 213 1137 1920 34 2086 370 5886 1458 2898 3820 1600 146 1019 243 1401 1921 39 4158 371 74**- 1459 4317 3872 2092 148 1491 217 1983 1922 41 0O6S: 372 <M:.. •' 1*79 5202 3899 2649 151 1712 200 2082 1923 39 6332 -172 10260 1528 5871 3931 2924 154 .1908 177 2088 1924 1 35 7295 373 11058 1575 6665 3978 3327 154 2175 157 2215 1925 34 8158 370 11871 1036 7344 ' 4006 3616 158 2405 132 ÍJ317 1920 31 8978 375 12942 1.696 8194 4027 38*76 166 - 2675 1 03 2358 1927 31 9137 374 15420 1663 9108 4047 4030 169 2950 108 2767 Ezen statisztika csak hozzávetőleges képét adja a centralizmus gazdasági és pénzügyi politikájának, de igazolja azt, hogy Kolonics, bíboros mondását: Faciarn Hungáriáim c'apti- vam die-indé me-udicaim pcxstea, a mai demo- kTáciátói csöpögő világban talán nagyobb miértékben lehet megvalósítani, mint azt annak idején a híres bíboros megkísérelte. Ezen számok azért adnak csak hozzávetőleges képet, mórt csak a pénzintézeti betétek állását mutatják. Hozzá köti vennünk még a miiliándokra rugó szociális alapoknak azon részét, melyek nem a fent felsorolt intézeteknél nyertek elhelyezést, továbbá az államfordulat óta szintién Szlovén sZkó és Riu- szinezikó hátrányára eszközölt, 10 imilliárdra •rugó étUiaanii befektetéseket. Az eredmény a tőkeképződé? szempontjából is lesuj'tó. Elsőserban iánk, magyar ki- séfteégekr© nézve, a fentebb már felsorolt okóknál fogva, de végeredményben Szlovén- szkó és Riuszinszkó egész őslakosságának szempontjál>ól is. Amíg ugyanis a. fenti statisztikában foglalt pénzintézetek tőkéi az 1919. év végétől az 1927. év végéig 29 millió 470.000 korona emelkedést mutatnak, addig Szlovenszkában a 213-iról 108-ira csökkent pénzintézetek betétszaporulata összesen 1.650.000 korona, vagyis a történelmi országok tőlkeszaporulatánalk 5.6 százaléka. Ezen szaporulat is elsősorban a sziloven- szkói szlovák és cseh bankok betéteinek emelkedéseiben jut Mitejezésre és csak egy7 kis hányada esik a még megmaradt magyar pénzintézeteidre. Az iskólaiigyíben 'és' kulturális téren meg- állapi'tottuk a hanyatlás folyamatát, most; ipedig a kulturális fejlődésünket már maga- j bán véve is Mtráltató elszegényedésünket j láttuk a hivatalos csehszlovák statisztika | adataiból összeállított számokban. De ezen számok nemcsak a magya r ki- { sébbség számára parancsolmaík megállást. Itt j összekapcsolódik a magyarság sorsa a szlovákokéval, a németek és ruszinok sorsával, j Mipdtoyóijaíü ugyanazon politikai boszorkánykonyha főztjéből ettünk, mliiidnyájuinikon iigyanazon betegiség nyomni mutatkoznak. Nálunk magyaroknál fokozottabb, a hatalomhoz közelebb álló szlovákoknál csekélyebb mértékben. Az eltolódás, mely a tőkefelhalmozásban a történelmi országok javára mutatkozik, csak azt jelentheti, hogy Szlovén szkó és Ruszin- szkó őslakossága s. köztük a felszabadított szlovákok sem tudnak a vágyonosadásban, tehát a társadalmi és kulturális fejlődésben sem lépést tartani az amugyis gazdagabb, magasabb életetandardhoz szokott, fejlettebb kultúrájú történelmi országok népeivel. Uj lázadás Afganisztánban London, február 13. Indiai jelentések szerint a Shinawari-törzs íölíázadt Nadir Khan afgán király ellen és megszállotta Turkham vámállomást. A Mohmancl-törzs Jeilalabad közelében gyűlt össze és köriilkeritette a várost. Kabult a föíkelők elzárták az ország legtermékenyebb vidékétől és a központi kormány a fölkelők ellen nem tehet semmit, mert a Kabul körűt uralkodó hideg tél meggátolja a hadműveleteket. Szövegnnhézségek merültek fel a párisi konferencián Paris, -február 13. Az Havas-iroda közli, hogy a keleti jóvá tété H bizottság mankó,ja. meglehetősein lassan halad előre, miután az egyezmény végleges megszerkesztés© körül szövegnehézségiek merültek fel. Az egyezmény szövegének végleges megállapítása körülbelül egy héten belül várható. A szövegnehézségek abban állanak, hogy a konferencián mindmiégy állam külön szöveget terjesztett elő, amelyeknek ösz- szeegyeztetésie sok időt vesz igénybe.
