Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-13 / 36. (2257.) szám

4

T>^CT-A\\Gfa»-FroH).aP

1930 február 13, osütortflk.

PA R D O N

Irta: Győry Dezső

Pardon és grácia, hogy személyes ügyiben, snámte a sajtótörvényre hiivatkozássail meg belli mondanom valamit, aminek a megnion- dása nem neihéz és nem könnyű, csak éppen neon opportninns. De el nem hallgatni, úgy érzem kötelességem. Kötelesség azért, mórt tulajdonképpen nem is személyes ügy és mert a megmondásától csak a túlzott, őszin- téítlen és kritikátlan opportunizmus tarthatna vissza — nem csak engem, mindenkit, aki hasonló helyzetbe kerül.

Irodalomról van szó- Itteni és főleg budapesti lapok irodalmi rovataiban egy hét óta erősen reklám irozzák a szlovenszkói magyar Írók pesti irodalmi estjét, melyet az „Uj Auróra“ rendez. Eddig rendiben is van a dolog. Jól esik az, hogy valaki vagy valakik j törődnek velünk, kisebbségi magyar Írókkal, j jól esik az, hogy fáradtságot vesznek estély! előkészítés vesződséges re, jól esik az, hogy ezt az estélyt Pesten akarják megrendezni azzal a célzattal, hogy a magyar főváros nagyközönsége s irodalmi faktorai megismerjék „Szlovenszkő magyar irodalmát'1 és jól esik az, hogy ezt az alkalmat jól kihasználandó a reklám legerősebb karjaival húzzák a beharangozok köteleit. Szép dolog, okos dolog, tiszteletére méltó vállalkozás. Igazán ráfér a szlovenszkói irodalomra, hogy az erdélyi példát követve szakítson a merev és gyanús régiónál izmus dogmájával s igyekezzen a magyar irodalom fősodrában „fölmérni erőit" és megmutatni magát, mert ez az erőpróba a kritika ítél őszéke elé állás és a nagykorúság érettségije: a „nagykorú kritikára" pedig nálunk ütött a tizenkettedik óra, ütött és megütötte az uj kriticizoTUS tiszta és férfias komolysággal csengő hangját. Üdvözlet az uj érának.

Uj érának? Igen. Most vagy soha, el kell | 'köveikeznie a szlovenszkói magyar irodalom-1 bán annák a krízisnek, amelybe vagy belehal | a csecsemő, vagy megél és életképes lesz. í Ezt már a P- M. H.-ban is nem kisebb ember, | mint Dzurányi László jelentette be. Ahogy én érzem, e<z a program nem azt jelenti, hogy a magyar élet touliturterjesztő és a nemzet életére oly fontos mezeiről kiszorítsák az arra hivatottakat, ellenkezőleg: ezeknek a válláról éppen eleveszik a kulturteremtő irodalom elsődleges gondjait: az értékelés és a bírálat gondját, viszont komoly alkotó értékeinket a tiszta irodalom: az alkotás és az esztétikai kritika ózondusabb levegőjét helyezhetik. így a zavarból rend lesz és a szekundér és primőr feladatok kevésbbé fogják eddigi örökös keveredésükkel az igy majd jobban elhatárolt kulturális és diirekí irodalmi életünket zavarni.

Ma nálunk az irodalom körül olyan kristályosodási folyamat indult meg, melynek jelentősége és a jövőre kiható fontossága mesz- sze túlszárnyalja a reprezentatív, bár különben igen szükséges, külföldi bemutatkozókat. Jő szemmértékkel a kettő jelentősége közti különbséget nem nehéz meglátni. Pláne nem akkor, mikor ez a reprezentatív bemutatkozás — hiszem és vallom— nem is híven

Az ilyen demonstratív állásfoglalások magúikban hordják a félreértés ezer veszélyét és tudom jól, könnyen fogják ellenem kifaraghatni a különböző szapuló jelzőiket Kérem azokat, akiket illet hogy nézzenek bele telkembe s ott nem fognak mást találni, csak a magyar irodalomért való szeretet, az uj kritikai korszak iránti tiszteletet, és egy kis szomorúságot, hogy baráti érzelmeim hangja ellen s mellett a költőnek vállalnia amiszáj: vállalnia muszáj a tiszta őszinteséget a nyilvánosság előtt, az ügy és a jövő érdekében még akkor ás, ha ez a vállalás pillanatnyilag nem is lenne rokonszenves. De a kültőnek, ha úgy érzi, hogy az igazság utján jár, akkor sem szabad visszariadnia az igazság megmondásától, ha ezzel rohonszeiweket is veszt el, mint ahogy a nemzet élethalál harcában a harcosoknak sem szábad visszariadni az igazság

hirdetésétől, ha ezzel a hatalmon levők ro- konszeuvét nem csak hogy elveszti, de esetleg ellenszewé vátosotatja ie.

Hiszem, hogy senki nem ért félre. De akármi történjen is, irodalmi kérdésben nem szabad megtagadnom magamat, múltaimat, hitemet s nem is hiszem, hogy ilyesmit épp 'barátok követelnének tőlem.

De nem is érhet félreértés már csak azért sem, mert ez a demonstrálás rámnézve nem

személyi előnyökkel, de személyi hátrányokkal jár: elesem a pesti est bemutatkozásának erkölcsi és anyagi előnyeitől. Amit teszek, nem magamért, de az elkövetkezendő tisztulási folyamatért s a tiszta irodalomban hívők hitéért teszem.

És halálos biztonsággal érzem azt is, hogy megmutató és tiltakozó távolmaradásom belső igazságában nem egyedül állok: az egyenes utón találkozniuk kell mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a jószándéku cselekedeteket föl fogják váltani a jósikenü cselekedetek.

KUTJEPOV

Irta: Márai Sándor

A jelleg, melyet Kutjepov tábornok eltűnése a firancnia sajtóban ölt, a sajnálatos esetet

lassan az okkultizmus légkörébe utalja át. Egy tábornokot, mégha orosz is, végre mégsem lehet úgy ellopni, mint egy gyöngysort. Parisban sok mindent lopnák, de tábornokot csak a legritkább esetben. Kutjepov volt, Kutjepov nincs, Kutjepovot telekin etikus eljárás segélyével eltüntették, Kutjepovot látták egy kis vendéglő terraszán, ahol hangya- levest evett és tábornokhoz illő komorsággal mosolygott a szakállába.

A francia lapokban olvashatjuk, hogy a párisi rendőrség letartóztatott egy bizonyos Sel- senev urat, aki százezer frankért felajánlotta Kutjepov tábornok címét a fehér-oroszoknak, pontosabban az orosz fehéreknek; Kutjepov tábornok még igy, elvarázsolt állapotban is megér százezer frankot az orosz fehéreknek, de Selsenev űrről kiderült, hogy a moszkvai Gyepű ügynöke, aki egyszerűen csak pénzt akart zsarolni s a tábornok cimér ről fogalma sínesem

Az amsterdami „Agemoe Tagg" jelenti., hogy Kutjepov tábornok már régen viasza akart vonulni a kissé nyugtalan tempójú orosz ellenforradalom! mozgalmaktól, bosz- sziu ideje előkészítette nyugdijbamenetelét * e pillanatban egy óceuájáró hajó fedélzetén pipázik és Dél-Amerika felé tart. Nyugalomba vonulását harcos társai egy kis propagandára használják feL

Az „Agenoe Havas" jelenti, hogy Dovga- levszkij párisi szovjetügyvivő tiltakozó jegyzéket adott át Briand külügyminiszternek és Tardieu miniszterelnöknek s kérte a párisi szovjetkövetség épületének intenzív védelmét. A rendőrséget erre csakugyan megerősítették a követség előtt, eddig állandóan két, ezentúl négy titkos és egyenruhás rendőr őrködik a kapuban, éjjel és nappal. A valószínűsége annak, hogy a Gyepű ügynökei a megkötözött tábornokot a rendőrök sorfalai között cipelhették volna he a szovjetkövetség épületébe, nagyon csekély. Valószínűbb, hogy a kéményen át vitték be/ gőzszerü állapotban, éjjel.

A , Journal" jelenti, hogy7 a tábornokot egy szürke autóban látták, amint fényes nappal

verekedett két titkozatos emberrel. A rendőr látta, hogy a két ellenfél tiokzalos voltA „Matin jelenti, hogy egy vendéglős látta, amint a tábornokot zsákba varrva bedobták a Loire-ba.

Az „Oeuvre" jelenti, hogy a tábornok elrablása felette gyanús, valószínűleg a párisi fehér emigráns-körök tüntették el a tábornokot, átlátszó célzattal.

Az „Exetsior" jelenti, hogy Beszedovszkij, ex-szovj ebköv etségi tanácsos reszket az életéért.

így lesz Kutj-epovból legenda, akü, minit Gogol „Köpeny“-ének titokzatos hősét mindenki látott; egyszer és senki nem ismer. így lesz a tábornokból, akármi történt fe vele, orosz rnnszitükum, köd és pára. Ha megölték, fel fog támadni s plakátokon hívja Párté s az orosz emigráció minden centrumának falain tetemre a gyilkosokat

De ha nem Ölték meg, ami valószínű, kő© .vényen lehet, hogy most mikor a mártír-legenda már születőben van, éppen hívei lesznek azok, akik megakadályozzák, hogy önkéntes vagy kényszerű exiliumából mégegyszer visz- szatórjen tábornoki identitásában erre a földre.

Mert a propagandának többét ér egy kiadós legenda, mint egy élő tábornok. Lehet, hogy számol ezzel, de talán ez az, amivel nem számolt Kutjepov.

Akinek egyszer az a híre, hogy egy ügy érdekében mártírhalált szenvedett, annak nincs joga szétrombolni a legendát Úriember hia egyszer meghalt, maradjon halott.

S ne bizonygasson: mert a propaganda jobban tudja. ,

Veszedelemben forog a prágai

lőporlorony ?

Szenvedélyes vita a sajtóban a Zsivno-bank tervezett építkezése körül — A régi épülettömb lerombolása veszélyezteti

a híres műemléket?

reperezentativ az, mert nem reprezentálhatja a lapokban hirdetett összeállítás névsora Szlovenszkő magyar irodalmát Több név hiányzik és több név felesleges.

A beharangozókibam az én nevem is a szereplők közt emlegető dilk. Ezzel szemben igaz az, hogy7 én a szereplésre vonatkozólag nem is adhattam kötelező ígéretet, mert elhatározásomat és részvételemet attól tettem függővé, hogy milyen lesz az esit műsora. •— Azokkal, amiket mondok, nem az estet é6 a rendezők személyét akarom támadni, csupán egy elvi és fontosnak tartott igazság álláspontját akarom megvédeni. A rendezők közül Remed János dr. első könyvem kiadója, akinek ezért igaz hálára vagyok kötelezve, amit egy percre sem akarok elfelejteni, Schubert Tódor igaz jó barátom, aki szerzői esték rendezésével és könyveim terjesztésével igazán mindent megérdemel tőlem, csak xut hálátlanságot nem. Az esten szereplő nevek közül sincs egyikkel sem távoltartó személyi össze ü tközésiem. Nagy betűkkel Írom le tehát a világosság kedvéért: NEM SZEMÉLYEKRŐL van sző, hanem elviről, amelyet hirdettem és hirdetek s amely az uj kritikai órában ha el nem következne, „nem tarthatnánk igényt a holnap életére": arról van szó, hogy irodalompolitikái, helyesebben kritikai szempontból a reprezentatív est szereplői. reprezentálják-e Szlovenszkő magyar irodalmának teljes arcát, vagy sem. És mert ugy érzem, hogy nem, vagy nem teljesen ezt távolim áradáson limai n ennek bejelentésével kötelességem ludlii'arlrii és csak véletlennek tartom, hogy ezt u (bm mustrád őt most nekem ontotta 'ki a sóm.

Prága, február 12 A prágai lapok hosszú idő óba behatóan foglalkoznak a Zsivno- banknak a prágai Grabenen tervezett nagyszabású építkezésével. Pro és kontra sorakoztak fel a vélemények, egyes hangok örömmel üdvözölték az építkezést, amely méltóan fejezné be a pTágai Graben újjászületését, máis hangok viszont nem jogtalanul mutattak rá árra, hogy a Grabenen ugyan három hatalmas telken lebontották az épületeket, az uj építkezést azonban még meg sem kezdték ée márts újabb romboláshoz akarnak hozzáfogni? Talán célszerű volna, ha bevárnák, mig először az üresen álló telkeket építik be, mielőtt a harmadik épülettömböt lerombolnák.

Prága forgalmának komoly veszélyeztetésével járna, ha a Grabenen egész hosszában egyidejűleg négy hatalmas tclekkomp- loxumon folynának ai építkezési ée rombolási munkálatok.

Ez a forgalmat meg is bénítaná. Újabban azután egyes szakkörök részéről komoly aggodalmak hangzanak el abban az irányban is, vájjon nem fenyegeti-© veszedelem Prága egyik legértékesebb építészeti műemlékét, a

XV. század végéről való lőportornyot, ha a . tőle néhány méternyire fekvő épülettömb lebontásához hozzáfognak. Ilyen aggodalmaskodó hangok már akkor ie elhangzottal,, amikor a Grabennek közvetlen a lőporto- rony szomszédságában levő saroktelkén bontották le az épületet és egyes szakkörök állítása szedni akikor tényleg be is következett a lőportoronynak néhány centiméterrel való sülyedése, ez a veszély most fokozottabb mértékben fenyeget, amennyiben a Zsivno-bank telikén levő három hatalmas épület sokkal nagyobb tömeget reprezentál, s a régi építkezés falai, alapépítményei olyan hatalmas méretűek, hogy eltávolításuk hatalmas technikai erőkifejtéssel járna, esetleg robbantásokat kívánna meg. A rombolással járó rázkódtatások alaposan megviselhetnék a lőpor tornyot és a műemlék barátai ezért vannak ellene • tervezett építkezésnek. I*í )

Tényleg van annak alapja, hogy a lőportornyot féltik az uj építkezéstől. Amint szakkörökből informállak bennünket, a Zslvno- Ielken levő épülő'blokk lerombolása alaposan megzavarná a talaj s lati kai egyensúlyát

ismeretes, hogy a talaj itt nagy mértékben homokos, aminek geológiai magyarázata az, hogy a város talaját itt kiszáradt folyóma 'er alkotja, amelyen olyan finom szemcséjű homokból áll a felszíni réteg, mint aminő a Szahara homokja. A poriosi borzalmas katasztrófa alkalmával egyes szakértők szerint nagy mértékben hozzájárult a a katasztrófa előidézéséhez a süppedékes, homokos tulaj. Hasonlóak a viszonyok Szentpétervárott, amelynek egy része 'mocsaras, ingoványos, más része homokos talajon épült. A világhi- rü Szent-Ignác templom, a világ egyik legnagyobb kupolás építkezése a talaj felszínén bekövetkezett egyensúlyi változások következtében állandóan sülyedőben van és ma már csak lépcsőkön lehet lejutni a templom belsejébe. A szakértők most is attól tartanak, hogy ha a Zsivno telkén lebontják a hatalmas épületkomplexumot, ezáltal a talaj statikai viszonyaiban olyan eltolódás következik be, ami

a lőportorony nagyobb zökkenését vonja

maga után

és ez esetleg a műemlék épségét veszélyeztetné.

Az érdekes és nagy hévvel vívott építészet-technikai csata még nem ért véget és a

Zsivno-bank tervezett építkezésének ügyében még nem mondták ki az utolsó szól.

Lemdoit a rseszinszkói Országos Pziaivelldési Szövetség elnöke

— Viharos vafasztiRáRyi iKés —

i i

Ungvár, február 12. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A un akid éjén sokat foglalkozott a Prágai Magyar Hírlap a ruszinszikói Országos Közművelődési Szövetség kebelében keletkezett botrányokkal, amelyek a pénzkezelés körüli anomáliák során keletkeztek. Annakidején nyilvánosságra került az is, hogy a töihb százezer koronás szubvenciók felett az országos hivatal diszponált s a Szövetséget erről egyszerűen csak ikiértesitette.

A hétfőn tartott választmányi ülésen óriási viharok keletkeztek. Egyrészt a szubvenciók kiosztása körül folyt a vita, de főként a nemzetiségi féltékenység vitte a főszerepet

A pénzkezelés felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése szerint a pénzkezelésben semmi hibát nem találtak s igy azt jóvá kellett hagynia az elnökséginek.

A legnagyobb vihart az okozta, amikor a vidéki k u'l t u regyesületek egész sora kérte felvételét a Szövetségbe. Valamennyi kéri mező ruszin egylet, mely ellen a csehek óvást emeltek, azt állMlván, hogy a jelentkező ruszin egyesületek mind tagjai a Duebnovics Társaságnak s igy már eo ipso tagjai * Szövetségnek.

Dem'kő Mihály erélyesen kikelt a csehek törekvése ellen, amellyel a ruszin kulturegye- sülebeket háttérbe akarják szorítani.

Az efölötti vita során Fenosik láván dir., a Szövetség elnöke

lemondott tisztségéről és még a gyűlés befejezése élőit elhagyta az üléstermet.

Ezzel a Szövetségben a régóta várt válság kitört, mivel nem igen lehet rá remény, hogy a csehek túlzott nemzeti ambícióit a Szövetség kebelében kiegyenlíthetik.

A választmányi ülés valójában a március lo-ére tervezett és összehnvandó közgyűlés előkészítésére gyűlt össze, de a belső ellentétek valószín üteg ezt is meghiúsítják.

A magyar kút t u vegye sül etek szerepe a Szövetségiben csak passzív lehet, mivel eddig nem jelentkeztek kellő számmal a fölvételreMás helyről nyert információnk szerint a nemzetiségi villongások a Szövetség halálát készítik elő.

—- A veszedelmes amerikai beszélőfihnek.

Londonból írják: Az alsóház legutóbbi ülésén Sir Alfréd Knox konzervatív képviselő megin- terpeílAIta GTaham kereskedelmi minisztert az amerikai boszélőfiÍrnek miatt. „Van-e a miniszter urnák tudomása arról — mondotta a képviselő —, hogy az amerikai beszélöfilmek tönkreteszik az angol nyelvet? A londoni gyerekek a beszélőfilmek hatása alatt elviselhetetlen newyorki dialektusban beszélnek. First helyett azt mondják, hogy foist s olyan kifejezéseket használnak, amelyeket Amerikán kívül senki sem ért meg. Egyre rohamosabban törjed ez a szörnyű amerikai dialektus, amely tönkro fogja tenni a tiszta és kulturált angol nyelvet. Mit hajlandó a miniszter ur tenni a uvolvromboló amerikai filmek beö/.önlésének luoggátJására?" A -miniszter röviden megjegyezte, hogy nem áll módjában, hogy az anierjkai fijpaek behozatalát korlátozz**'