Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-11 / 34. (2255.) szám

V 1930 február 11, fc«H. Bradács: 1 iieiigaiissiil válság ©rvosiásánil lehetetlen elkerülni a vámvédelmi elv érvénvreiutta- fisat, de elcséhhá is keli tenni a termelést A fSMmivelésügyi miniszter beszéde a kfiltsésvetési bizottságban - A miniszter nagy­mérvű sertésbebozatai elleni védekezésről, a szlovénekéi vasúti tarifáról és a ruszin* szitái erdőgazdálkodásról Prága, február 10. Legutóbbi számúinkban jelentettük, hogy Bradács földművelésügyi miniszter a szom batról vasárnapra virradó éj­jel válaszolt a költségvetési bizottságiban el­hangzott panaszokra. Bradács miniszter vála­szát az alábbiakban ismertetjük: A miniszter mindenekelőtt sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a .mezőgazdasági kér­déseiket illet őleg nemcsak a palit lkad pártok, hanem a közvélemény is túlságosan politikád nézeteket vallanak. A mezőgazdaság mai állapota olyan nyo­masztó, hogy a segítség nem tűr halasztást és nem szabad politikai junktimokat felál­lítani az orvoslási módok és egyéb politi­kai kérdések között. A mezőgazdaság, amennyiben önmagán kí­ván segíteni, elsősorban alkalmazkodnia kell a fogyasztók szükségletébe®, illetve igényé­hez. Ebben a tekintetben még sok és nagy munka vár ránk. A történelmi országokban a mezőgazdasági termelés kvantitása kielégítő, a minőség! azonban még nem. Szlovén szítén a kvanti­tás kérdésében is sok javításra van még szükség, hogy a termelés legalább oly fokra emelked­jék, amilyen a történelmi országok mezőgaz­dasági termelése. Nem szabad addig nyugod­nunk. amiig a termelésünk minőségileg is nem lesz versenyképes a külfölddel. Ennek érdekében nemcsak a talajjavítást, hanem főleg a ta- . gO'Sitást kell sürgősen végrehajtanunk. A tagositási törvény tervezete már elkészült, csupán bizonyos hatásköri kérdéseket kell még elintézni. A miniszter tana cs ezt i? rövi­desen elintézi. A földreform utján kiosztott földek ‘tulajdonosait meg kell védelmezni az eladósodás veszélye ellen. A .mezőgazdaság nem tekinti ellenfélnek az ipari termelést, jóllehet ez utóbbi tagadhatatlanul privilegi­zált helyzetben van. A mezőgazdaság ismeri az ipamaik fontosságát, főleg abból a szem- J pontból, hogy az ipar a mezőgazdaságnak nagy fogy szidja, A mezőgazdák tárgyilagosan Ítélik meg a helyzetet s követeléseik is ob- jektivek. A nehéz helyzetben legsúlyosabb viszonyok iközött élnek talán a hegyvidéki mezőgazdáik, akik csak zabot és burgonyát termelhetnék. A lótenyésztés hanyatlásával a zabnak nincs keletje s számukra az egyedüli lehetőség a lentermelés marad. A liszt kva­litása — különösen az amerikai liszté — semmivel sem jobb a belföldi lisztnél. Binovec cseh szociáldemokrata képviselő közbeszól: Elegendő a magyar fel írás a zsá­kokon. Bradács: Erről is hallottam, sőt arról is, hogy amerikai zsákokat gyártanak nálunk, hogy a belföldi lisztet amerikai liszt gyanánt drá­gábban adhassák el. A liszt keverési rendelet tervére a fo­gyasztók egyhangúlag felzudultak. A mi­niszter nézete szerint azonban a fogyasz­tóknak sem volna szabad diktatórikusán fellépni. Sok panasz hangzott el amiatt is, hogy mező- gazdaságunkat racionalizáltuk, ami mostan például a cukorgyártásnak megártott. A mi­niszter nézete szerint a racionalizáció tény­leg kétélű fegyver, azonban meg kellett ten­ni, mert egész Európa úgy cselekedett. Való­színű, hogy a forgalmi vonalaktól távolabb eső cukor­gyárakat be kell szüntetni. A válsági orvoslását a fogyasztók is segíthe­tik, még pedig nagyon jelentősen, olyképpen, hogy szükségleteik beszerzésénél elsősorban a belföldi termékeket keresik. A föld mive lég­ügyi kormánynak gondja lesz arra, hogy a bel­földi termelők ugyanolyan anyagot szállíthas­sanak, mint amilyet a külföld szállít. A és a s-ss’tásfegftözafsi ssafcségs A mezőgazdasági válság orvoslásánál lehetet­len mellőzni, illetve elkerülni a vámvédelmi elv érvényre juttatását, egyúttal azonban olcsóbbá is kell tenni a termelést. Igaz, hogy a vámvé­delemnek hathatós következményei csak akkor volnának, ha az valamennnyi mezőgazdasági terményre kiterjeszkednék. Ezt azonban egye­lőre nem lehet megcsinálni, mert számos mező- gazdasági termékből behozatalra szorítkozunk. A gabonámonopólium terve nemcsak a búzá­ra vonatkozott volna, mert ezzel csak a búza­termő vidék részesülne a támogatásban. Tagad­hatatlan, hogy a vám és a monopólium kérdésé­vel egyidejűleg az exportkérdést is rendezni kell. A behozatali jegyek rendszere nagyon jól bevált. S ma oly széles körben hansználják azokat, hogy a minisztérium külön törvényt készít azokról, amellyel teljesen pontosan szabályoz­ni fogják a behozatali jegyek alkalmazását, oly­képpen, hogy a spekuláció kizárásé ók. Külön kérdés az állattenyésztés ügye. Feltétlenül tenni kell valamit, hogy a köztár­saság ne szoruljon oly nagymérvű sertésbeho- wi falra. Segíteni kell tehát az álla idény ész­tében. látssz képviselőnek A miniszter rámutat arra is, hogy az olcsó hitellel is segíteni kíván a gazdákon. Törköly képviselő panaszára a miniszter meg­ígéri, hogy különös gondját fogja viselni an­nak ,hogy semmi vád se érhesse a kormányt, hogy a szövetkezeti segélyek kiosztásánál párt- politikai elvek érvényesülnek. A gazdák ma nem élhetnek meg az állam tá­mogatása nélkül. Azonban költségvetés által rendelkezésre bocsátott összegek oly csekélyek, hogy a segély- és hiteligényeket legfeljebb 20 szá­zalékig képes tcljesiíeni. A szlovenszkói legelők kérdésében a miniszter kijelentette, hogy nem tartja megengedhetőnek az erdőterületek tarvágásának $ majd legelővé való átalakításának a módszerét. A szloven­szkói legelőket szakszerűen kell kezelni s ra­cionálisan kell azokat kihasználni. Ugyancsak Törköly képviselő panaszára a miniszter megígéri, hogy a mezőgazdasági pokladnicákat minden politikai színezet nélkül fogja támogatni. Külön fejezetet alkot a szlGveisszköi vasúti tarifa kérdése. A szlovenszkói és ruszinszkói termelő husz- harminckilométeres távolságra lakik a vasúti állomástól. Terményét minimális áron adja el s ugyanakkor azt látja, hogy a nagyalföldi magyar búza Prágába való szállítása sokkal olcsóbb, mint a szloven­szkói búzának Kassáról Prágába való szállí­tása. Ez az állapot lehetetlenné teszi a szlo­venszkói gazdák versenyképességét. Itt azonban a vasútügyi minisztériumnak is se­gíteni kell a helyzeten. A külföldi bor behozatalát a miniszter nézete szerint teljesen meg kell szüntetni, mert a belföldi bor 3—4 koronás árat sem tud el­érni. A fogyasztóknak a vállára itt is nagy köteles­ség sulyosodik: no keressék a külföldi borokat, hanem elégedjenek meg a belföldiekkel. w FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (26) De csak egy pillanatig. Mert a másik percben belenézett Almás! Pál szemébe s határozott, erős baggon szólt: — Igen! 8 György szeműek érült önmagával. Mindennek vége! Sápadtan, megviselten ült már órákhosiszat asztala előtt, gondolatai egymás hegyén-hátán kavarogtak, jártak kaotikus táncot. A hónapok óta itt-ott megbújó lelki fe­szültség, melyet mindig elnyomni igyekezett, melyről soha nem akart tudni: most tört vég­re utat. Mint a strucc, amelyik homokba fúrja fejét a feléje rohanó veszedelem elől: ő is olyanképpen bujt meg a lóikéból fölhangzó szigorú bíró előtt. S nem volt, aki segítsen. Senki, akiinek elmondhatná szomo­rú végzetét. Mert 'végzet ez, amely rá ily zor- donan mért. Borzasztó! Próbálta rendbeszedni gondolatait; ez volt az a perc, mikor végre is, férfiasán kellett szembeszállni önmagával. Emlékeit kutatta föl. mentegetni, igazolni akarta minden lépé­sét amely e felé az ut felé sodorta végzete­sen. Kutatott lehetőségeket, amik mellett még áthajthat a megmenekülhet. FaJbriczy Félix eltűnt s helyébe lépett Al­mást György. Fahriczy Félixet Pesten keresik. Monde uir, aki menteni akarta ványadt bőrét, rpinden igazságot gondosam elkerülve, Fabriozy Fé­lix ellen is vallott, terhelőén, csakhogy menit- pr magát. Monde ut magát, nem menthette meg, de Fahriczy Félixne is mindenképpen irta: SZOMBATHY VIKTOR vár néhány év a Mark ó-ncc-a rácsos csöndjé­ben. Az a nimbusz, amely most őt körülve­szi, mint hősi halottat, egykettőre leforgácso- lódna róla- A romantikus hajlandóságú em­berek ábban az illúzióban ringatták magukat, hogy a nemes jellemű Faibriczy Félix véré­vel sietett lemosni azt a foltot, melyet egy banJkbukás ejtett dolmányán. Fahriczy Fé­lixet jó mélyen eltemetni: ez inkább meg­menti a név becsületét, mint egy dicstelen ha­zatérés, pör-ujrafelvétel, magyarázkodás és országos hűhó . . . Azután meg: ott van Eszter. Kétségkívül egyikük sem tudhatta, hogy annyira nem va­lók egymáshoz hogy annyira elüt egymástól vérmérsékletük és nem fogja soha megérteni egyik a másikat. Egyikük sem rossz ember, Eszter angyali jósága ellen tudatosan vétem: ez Félixnek soha nem jutott eszébe. Az a rejtelmes hidegség, az a lelki előkelőség, amit Eszterben felfedezett, nem Félix erup­tív karton a lelkének való- Eszter benső életet élő, bonyolult lelki szerkezettel teljes nő, Fé­lix pedig csak az egyenes, átlátható helyze­teket szerette- Soha meg nem férnének egy­mással. Itt aztán Almást György újból igazait adott önmagának, amiért a nagy összecsapás ;előtt ő bizonyult okosabbnak, — és talán, minden híres bátorsága él lenére ezúttal gyávábbnak is, — azzal, .hogy eltűnt. Nagy-nagy hősies­ségnek, nemes tettnek vélte ezt, élete legMl- lönlb ömmegtagadó lépésének. Irigykedve pil­lantott föl magára, de nem látta, hogy « tette csak öntudatlan elismerése volt Eszter­be vetett végtelen bizalmának. EszterL ott­hagyni a tanárral: roppant sok lelki összete­vőből fakadó eredmény. Félix, most, hogy szembeszállott önmagával, lassan jutott erre a meggyőződésre, ha csak oly haloványan is, hogy formába nem tudta volna önteni. Félté­keny volt akkortájt, az igaz. Köznapi féLté- kenyiség. De abban a pillanatban, amikor iga­zán, őszintén kellett Eszterre gondolnia, egyetlen inkorrekt tettet nem téfcelezet föl róla. Lelhet azonban, hogy ez csak igy, messziről tűnik ilyennek. Most hidegen bírálja el ket­tejük ügyét- Eszter soha nem volt szenvedé­lyes, belső kitöréseit elfojtotta mindég. így szoktatták, igy nevelték, de a hajlandósága is ilyen ut félé vezéreibe. Fabriczy Félix pe­dig olyan erőt kívánt Eszterben, akiből job­ban feltör a nőstény, az örök, buja asszonyt. Kevesebb zárkózottsággal, több odaadással. De hátha Félix előtt volt csak ilyen abszo­lút zár asszonya lelkén? A Orosz, a tanár, az a férfi, aki ügyesebben értene e zárhoz? Eszter azon,bán. erősebb annál, minthogy Oroszt magáihoz közel engedje. De most? . . . Fabirczy Félix meghalt. Eszter valószínű­leg férjhez fog menni, ha a gyásaév letelik, Oroszhoz. v s Félixből káfau'Iílotlt a léltékenyeég utolsó mé­regfoga is. így, a® idők távolából, egymásnak szánta a két embert, akik szerencsésebben köthetik össze sorsukat, mint Félix és Eszter. És itt lobog ez az uj szerelme: Almáéi Mag­da, Mint távoli hala vány mécs Eszter, ha Magda eleven fényét látja. Igen, Magda az ő igazi asszonya. A kétségeik őrölték.. Tudta, milyen jel 1 emtelenséget követ el Bigámia ... — látta már az újságok szen­zációs, nagy betűit. „A kétéltű emíher“ —. adóit óim eket önmagá nak. Ha bevallja nevét: vége annak a kis re­ménysugárnak is, amivel leendő, nyugodtak!) boldogságának útját megviiiágikvia 1#Ul A nátha nem mindig kerülhető el, de mindig sikeresen leküzdhető Formánnál Az állami erdőgazdálkodás ellen fölhozott panaszokra Bradács azzal válaszolt, hogy Csehországban az állam tulajdonában lévő termőföld minden hektárjára 449 korona, Szlovenszkón 239 és Ruszinszkcn 57 korona tiszta haszon jut. Ez az eredmény a minisz­ter nézete szerint kielégitő(t) gazdálkodásra mutat. A földművelésügyi kormányzat a vízgaz­dálkodásnak is gondját viseli s ebből a célból külön törvényjavaslatot fog benyújtani a víz­gazdálkodási alapról. A simulékony vámok kérdéséről is lehet be­szélni. 1920-ban voltak ugyan, már simulékony vámok, akkor azonban rossz tapasztalatokra tett szert- a kormány. Necas képviselő ismert vádjaira a miniszter általánosságban azzal válaszol, hogy miután ezek a vádak a miniszter pártját, az agrárpár­tot érték, Bradács engedélyt kért. a miniszter- elnöktől, hogy azokra részletesen válaszoljon. A miniszter fölolvassa Necas képviselőnek két. év előtt benyújtott memorandumát, amelyet azután Necas visszavont. Bradács szerint nem engedhető meg, hogy ilyen rettenetes vádak emelésével egyesek állandóan feszült atmoszfé­rát. teremtsenek. A kormánypártok egymást és a pártok funkcionáriusait sárral dobálják meg a a válasz végül az, hogy a vádakat visszavon­ják azzal, hogy a vádaskodó tévedett. Ami az állami erdők faeladását illeti, a mi­niszter kijelenti, hogy kortesek sohasem7 kaptak fát, mert az eladás mindig árverés utján történt s ilyenkor mindig magasabb árakat értek el, mint amilyeneket gondoltak. Necas képviselő vádjainak legnagyobb ré­szét visszautasítja s legföljebb az engedi meg, hogy bizonyos kisebb kérdésekben történtek visz­szaéiések. A földosztásban nemcsak az agrár, hanem más pártok hozzátartozói is részesedtek. Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy csak agrárpárti emberek jutottak volna földhöz. A mai ülés Prága, február 10. A költségvetési bizottság ma reggel 9 órakor ismét munkába állott. Á vasutügyi minisztérium költségvetését Liska cseh iparospárti, a postaügyi tárcát Bergmann nemzeti szocialista képviselő ismertette. Ennek a két fejezetnek a vitáját ma éjszaka akarják befejezni s holnap, kedden a népjóléti, köz­egészségügyi tárcát és a nyugdíjasok ügyét fogják tárgyalni. A költségvetési vita a plónumban a jövő hét keddjén kezdődik. Neki nincs joga a boldogsághoz annyi szen­vedés után? Fabriczy Félixet el kell temet­ni: és boldog lesz Eszter, Orosz és ő is, meg Magda, a kedves . . . Igen. Hisz Bécsben is keresik Faibriczy Flixet. Bármennyire önzetlen és lelkes harc tüze fütötte őket ott Sopron körűi, valóim sok legális szánt nem kölcsönözhettek e há­borúságnak s ha Faibriczy Félix előkerül var lohol Bécsiben, guerilla-vezér mivoltját nem igen fogják tisztelni . . . Faibriczy Félixnek mindenképpen ed kell tűnni. És A'lmási Györgynek még Írásai is vannak, amelyeket a kórháztól kapott, minit igazolást, ahol végűd is edihittók azt a történe­tet, hogy csupán riporteri kíváncsiság vitte a kérdéses esrtén a lövöldözés felé­De még minden adói lehetne kibúvó. Minden alóL Csak egy alól nem. hogy Magdát vadul, őrülten szereti. Egyre jobban . . . Soha még igy nőt. Napokig gyötrődött.. Arca elveszítette szá­nét, ráncok húzódtak meg szeme körül. Sze­retett volna valami csodát várni, kedvező deus madhínát, amelynek varázsszava biztos utat mutathat. De nem következett el a cso­da. A deus ex madhinák enmagukban rejtőz­nek., Mindenki a maga sorsának intézője: kívülről nem jöt megoldás. Almási György, vagy Fabriczy Félix? Válaszait! Ó, Eszter hajdani, apró-cseprő ..grübliaé- sei“. Soha nem talált rájuk megoldást az as®- szony, hogy találna orvosságot Félix? Már attól félt, hogy beleörül. Döntenie keld- És nem deus1 ex machinánk utján nem különös csodákban bizva. Döntenie kell. És döntött Uj életet kezd. Almás! György maradt a győztes. % 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents