Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-11 / 34. (2255.) szám

•» 1930 február 11, kedd. ipmGffl-MAfi^ARyiKLAE­KOMMENTÁROK * Hid Magyarország felé Mussolini a Palazzo Venez iában fogadta Sdhober osztrák kancellárt, a palazzóban, ímely a háború előtt a monarchia Tómai nagykövet- bégének palotája volt, de a kancellár egyetlen arcizma sem rándult meg a kellemetlen vélet­lenre: megtanult már felejteni és megtanult uj szemmel nézni a világba. A Palazzo Venezia különben sem dicsőséges helye a régi Ausztriának. 1914-foem Mérey báró tanyázott itt, az osztrák diplomataiskola leg- brilliánsabto analfabétája, aki a háború kitöré­sének hetében szemrebbenés nélkül jelentette Bécsbe, hogy „a háború kitörése valóságos sze­rencse volna11 és akinek lóversenydiplomatái nap-nap után menesztették az osztrák főváros­ba a megnyugtató jelentéseket Olaszország szövet,ségesi hűségéről, miközben előrelátó munka helyett rengeteg idejüket azzal ütötték el, hogy az emelkedő presztízsű német nagy­követek — Biilow és Flotow — ellen intrikál­tak sértett hiúságukban, mindaddig, amíg 4 var na hercege Becsben átadta az olasz had­üzenetet. Ezért és hasonlókért ül most a, Pa­lazzo Veneziában Mussolini és nem a bécsi nagykövet. De Hágában likvidálták a múltat, felejtsük el, s nyilván Schoberre nézve volt a legüditőbb hatása a hollandiai összejövetelnek, mert eddig ő volt az egyetlen, aki a szerencsés hágai kon­stellációból levonta a hasznos konzekvenciát, ■tényleg elfelejtette a múltat és végre irányt adott Németausztria külpolitikájának. A bécsi iránytű hosszas megfontolás után Róma felé lengett ki. Mint ismeretes, a magyar iránytű is oda tendál. Nem szabad túlzott jelentőséget tu­lajdonítani az eseménynek, de a legsztoikusabb történész sem mehet el szó nélkül mellette. Az osztrákok római fogadtatása föltűnően meleg volt. A fasizmus eddig alig fogadott hasonló hévvel külföldi államférfiul., mint most Scho- bert, aki százezrek néma lelkesedése közt ha­ladt a duce oldalán Michelo Bianehi temetésén s este fáklyásmenetet kapott, ami Rómában csupán a dúcénak és esetleg a királynak dukál. A barátsági szerződés szövege természetesen ■semmitmondó, de a magyar—olasz szerződés szövege is semmitmondó, s diplomáciai okira­toknál végzetesebb következménye van a nép meggyőződésének, amely Itáliában ma — lásd az olasz újságokat. — villám gyorsasággal orientálódik Ausztria felé. Schober Andrássy Gyula gróf örökébe lé­pett? Olasz—osztrák—magyar szövetséget ujit- föl? Vissza akarja állítani a Karolingok híres európai egységét — mint egy bécsi lap határ­talan lelkesedéssel Írja —, azt az egységet, amelyet Rechberg ma is propagál és amelybe Franciaország, Németország, Ausztria és Olasz­ország tartozna? Nem valószínű, «őfc az uj szi­tuációnak néhány hegye a kontinens testébe fúródik és három hatalom (kát nagyhatalom és egy középhatalom) máris fölszisszent tőle. Az első Németország, amely az Anschluss politi­káját látja veszélyben és zokon veszi, hogy Schober megfeledkezik a háromszázezer dél- tiroli németről (amire megjegyzendő, hogy az Anschluss nincs veszélyben, sőt az osztrákok véleménye szerint Olaszország éppen Ausztrián át keresi az utat Németország felé — és a dél­t.iroli németek sorsa éppen az olasz—osztrák megegyezés következtében fog megenyhülni). A második fölszisszenő Franciaország, ' mert középeurópai presztízsét látja gyöngülni (ami­re megjegyzendő, hogy Franciaország Ausz­triára sohasem számíthatott és jobb, ha a kis köztársaság Olaszország felé orientálódik, mintha Németországhoz csatlakozna). A har­madik fölszisszenő Jugoszlávia, mert úgy véli, hogy Ausztria fontos szem lesz abban a lánc­ban, amelyet Mussolini — Edwárd király min­tájára — Jugoszlávia teste köré kovácsol (ami­re megjegyzendő, hogy Jugoszláviának igaza van). Az olasz—osztrák közeledés legfontosabb faktuma, hogy Ausztria ezentúl kényelmes hid lesz Magyarország és Olaszország között. Szö­vetségeknek legtöbbször csak úgy van jelen­tőségük, ha az álltáit államok határai érintik egymást, nos, ez az érintkezés, lehetővé vált, amint az osztrák láncszem becsatlakozott a láncba és a három hatalom — Magyarország, Ausztria, Olaszország — egyetlen szférát al­kot. A magyar—olasz barátság ezzel nyomban hatványozott jelentőségre tett szert. Ezenkivül Olaszország biztosítani tudta hátát az esetle­ges jugoszláv konfliktusban, sőt az osztrákok •engedelmével Villánknál és Klagenfurtnál oly operációs bázist létesíthet, amely két, egymás­tól elvágott, részre oszthatná majdan a jugo­szláv hadsereget, ami egyenlő a katasztrófával. — Azt mondják, a következő lépés Lengyelor­szág megnyerése lesz, s Ausztria itt már Olasz­országgal és a pápával karöltve dolgozik. Pest urat, Ausztria eddigi varsói követét máris visz- •szahivták Bécsbe, ahol a legfontosabb állást kapja meg a külügyi hivatalban. Az olasz—osztrák közeledés pszihológiailag könnyen érthető. A két nép soha nem volt el­lenség, illetve nem volt ellenség, hanem ver­sengett az Adriai tengeren. Olaszország ellen­sége az, aki erőt jelent az Adriai tenger men­tén. A háború előtt a monarchia, most Jugo­szlávia. (Méltán mondotta Nigra gróf jóval a háború előtt: adja. oda Ausztria Szerbiának Duvazzót és vége a bécs—római feszültségnek, míg Szerbia és Olaszország hajbakapnak.) Az ut most nyílt volt « a Quirinálíal megbékült és Pécsben befolyásom pápaság k megtette a na­Hamarosan eldől a spanyol monardda sorsa Király vagy köztársaság — Szeavedéiynéiköii átalakulás a köztársaság felé. Madrid, február 10. A spanyolországi poli­tikai pártok megszervezése csak lassan ha­lad előre és rengeteg nehézséggel jár. Cam- bótól eredetileg azt várták, hogy nagy jobb­oldali pártot alakit, de a volt konzervatív politikus ma kijelentette, hogy korántsem akarja a régi és veszedelmes pártfölosztást fölujitani és nem gondol a liberálisok, vagy a konzervativok megszervezésére, hanem egy nagy nemzeti pártot szeretne létesíteni, mely elejét venné a diktatúra esetleges felújításá­nak. Sancfcez Guerra e héten hozza nyilvá­nosságra programját, amelynek főpontjai előreláthatólag a következők lesznek: A nép szuverénitásának teljes elismerése és a par­lament összehívása, amely dönt az államfor­ma fölött, továbbá a diktatúra embereinek felelősségre vonása. — Ez a program a mér­sékelt jobboldaltól a szélsőséges baloldalig egyesiti a politikusokat. Nehézség egyedül annak eldöntésében rejlik, vájjon a spanyol nép megtartja-e a monarchikus államformát, vagy a köztársaság kikiáltása mellett foglal állást. Uhanstino átlépi e határi Madrid, február 10. Unamuno, Spanyolország leghíresebb tudósa és Írója, aki a diktatúra alatt Franciaországba menekült, tegnap ünne­pélyes keretek között átlépte a francia—.spa­nyol határt. Irunban több ezer ember várta a híres írót és leírhatatlan lelkesedés között a köztársasági kaszinóba kisérte, amelynek er­kélyéről Unamuno beszédet mondott. Az iró ki­fejtette, hogy azért tért vissza Spanyolország­ba., hogy felelősségre vonja a bűnösöket. Be­szédében a felelős egyének között a királyt, is megemlítette. Unamuno a diktatúra elején a salamancai egyetem rektora volt. Primo de Ri- vera a legkisebb Canarbszegeten deportálta, arra, amelyen ivóvíz sincsen. Unamuno francia barátai segítségévei Franciaországba skökött és Dél francia-országban élt. ahonnét röpiratok- ban küzdött a spanyol diktatúra és a király ellen. A tudós most Bi'baon át Salamancába utazott. Olaszország Ausztrián át il vasutat épít a magyar-olasz forgalom megrövidítésére? Schober római útiénak eredménye — itSenpesztelő gesztus Jugoszlávia feli — Franciaország aggodalmai Becs, február 10. Schober kancellár uta­zása egvre nagyobb hullámokat ver fel Eu­rópában. főleg Franciaországban és Jugo­szláviában. Ugyanakkor az osztrák nép is növekvő érdeklődéssel kíséri a népszerű kancellár útját és az a fogadtatás, amely­ben a. visszatérő Schobert részesítette, an­nak illusztrálására szolgálhat, hogy a né­met osztrákok minden tekintetben azono­sítják magukat vezetőjük külpolitikájával. Jólinformált körök szerint olasz részről szá­mos gazdasági javaslatot tettek Schobernek. Többek között Triesztben szabad kikötőt ajánlottak föl Ausztriának és viszontszol­gáltatásul as innsbrucki olasz vámhivatal fölállítását kérték. A Morgen szerint Olasz­ország hajlandó jelentős tökével támogatni annak a vasútvonalnak építését, amely Grázot Klagenfurttal kötné össze. Ez a va­sútvonal közvetlen összeköttetést teremte­ne Magyarország és Olaszország között, amellyel lényegesen megrövidítené az út­vonalat és kényelmesebben szállíthatná nyugatra vagy keletre az osztrák magyar és olasz exportárut. Olaszország nagy súlyt helyez e vasútvonal megépítésére, amely villamos, teljes nyomtávú, esetleg kétvá­gányú vasút volna. Schober kancellár ter­mészetesen nem er ezhetett bele Olaszor­szág ajánlataiba, mielőtt bécsi illetékes kö­rökkel tanácskozott volna, annál kevésbé, mert a megépítendő vasútvonal gazdaság- politikai jelentőségén kiviil stratégiai jelen­tőségű is volna. Az olasz javaslatok min­denesetre nagy szenzációt keltettek Bécs- ben és különösen a vasútvonal megépítése körül folynak a viták. Diadalai! Hazafelé Bécs, február 10. Schober dr. kancellárt Olaszországból való visszatéréskor valameny- nyi állomáson ünnepélyes deputációk fogad­ták és üdvözölték. A polgármesterek hosszú beszédekben méltátták a kancellár legújabb ujtának sikerét és jellemző, hogy a pályaud­varon megjelent tömegek majdnem minde­nütt fascista módon üdvözölték Schobert. — Ugyanilyen üdvözlésekben részesítették a kancellárt Olaszországban is, utoljára Tarvis határállomásán. Schober Grácon át Ratkersburgba utazott, ahol a jugoszláv kormány képviselőinek je­lenlétében fölavatta az uj határ,hidat. A hid egyik oldalát osztrák nemzeti szinü szalag zárta el, másik oldalát jugoszláv szinü szalag. A jelenlévő hivatalnokok német és horvát nyelven hangsúlyozták a két szomszé­dos állam barátságát. Mint néhány nappal ezelőtt az olasz király­nak és Mussolininak, Schober most a mar- burgi bánnak nyujtoita át a köztársaság ér­demkeresztjét, azaz szívélyes gesztussal ki­domborította Belgrád felé, hogy az olaszor­szági ut nem akarja megzavarni Jugoszlá­via és Ausztria viszonyát. Mint ismeretes, Schober látogatása Belgrád- ban idegességet keltett és a lapok kedvezőt­lenül kommentálták. Schober tegnapi ügyes gesztusával lecsillapította a belgrádiak harag­ját A hidavatás után a kancellár Gráoba ment gá-ét. Schober és Mussolini találkozhatott és remélhető, hogy megbékélésük eredménye tár­tó sabbnak bizonyul, mint az. amiben Bot ehtol cl! gróf és Marquis de San Giuíiano 1914 májusa-1 bán Abbáziában megállapodott. FULGÓR. i vissza, ahol az egyetem diszdoktorává pro- moválták, majd éjjel hazautazott Bécsbe. Franclaorssás félti $?) a tiéif&rcJi németeket Paris, február 10. A L'Grdre nevű uj francia lap vezércikkében az olasz-osztrák barátságos szerződést Olaszország francia- ellenes manőverének minősíti. Mussolini a szerződéssel nyomást akar gyakorolni Fran­ciaországra, hogy engedményekre bírja Londonban és közeledést érjen el az olasz paritás kérdésében. Ugyanakkor a tuniszi kérdésben is engedményeket vár Francia- országtól az uj szerződéssel kapcsolatban. A barátság természetesen elsősorban Ju­goszlávia ellen irányul. A francia lap sze­rint Középeurópa politikai képe Schober római utazása után nem változik meg. Ausztria Olaszország mellett nem játsza szívesen Középeurópában a „ragyogó má­sodik11 szerepét. Ausztria nem adta föl a Róma, február 10. A pápa vasárnap Pompili bibornokhoz, Róma fővikáriusához, levelet in­tézett, amelyben megkezdi régóta várt nagy. offenziváját a „pogány bolsevizmus és a bol­sevista Oroszország11 ellen. Bejelenti, hogy a katolikus egyház kilép rezerváltságából és ezentúl nem hagyja szó nélkül az oroszországi eseményeket. Az éleshangu levél a következő­képpen kezdődik: —- Mélyen megrendít az a borzalmas és isten­káromló bűn, amelyet a szovjet nap-nap után követ el Isten és az orosz nép lelke ellen. A levélből megtudjuk, hogy a pápa már a gérmai konferencián lépéseket tett a szovjet ellen, amennyiben azt kérte, hogy a szovjet Budapest, február 10. (Budapesti szer- kesztőségünlk teiefonjelentése.) Bethlen István miniszterelnök szombaton kihallga­táson jelent meg a kormányzónál, akinek bemutatta a jubileumi törvényjavaslatot, amelynek elme: Törvényjavaslat nagybá­nyai Horthy Miklósnak, Magyarország kor­mányzójának tízéves kormányzói működé­se alkalmából teendő intézkedés ékről. A törvényhozás élé terjesztendő javas­lat öt szakaszból fog állni. A kormányzó intencióihoz képest kerülnek mindien kü­lön kiadást és a jubileumot részben a meglévő kultur- és szociális, valamint egészségügyi intézmények fejlesztésével, részben újabb intézmények létesítésével teszik emlékezetessé. Az újonnan épülő Boráros-téni hidat a kormányzó nevéről nevezik el. Budapest, február 10. (Budapesti szer- I:’ -zlőeégünik tétefoipjeleintése.) Anti a hírek, mintha a kormányzó tiaeves jubileuma a<l- Irajknábél a valóságos belső titkos tanácsosi csatlakozás gondolatát és lépésröl-lépésre végzi. el a Németországba való beolvadás munkáját, mint azt egyik legújabb törvé­nye bizonyítja, amely az osztrák törvény- hozást teljesen a német törvényhozás min­tájára reformálta meg. Ezenkívül Mussolini és Schober egyetlen szóval sem emlékezett meg a 250.001) „déltiroli szerencsétlen osz­trák11 sorsáról, akiket „a fasiszta kormány halálra Ítélt11. Az olaszországi osztrák és jugoszláv ki­sebbség „elvesztette lehetőségét régi nem­zeti kultúrája megőrzésére és a fasiszták mindent elkövetnek, hogy az idegen ajkú lakosságot erőszakkal olaszositsák.11 Minden­esetre jellemző, hogy a franciák csak most szereznek tudomást a déltiroli németek sorsáról és most vetik az olaszok szemére az erőszakos elnemzetlenitést, amikor az osztrákok és az olaszok végre kiegyeztek és e kiegyezés valószínűleg ar déltiroli né­metek sorsát is megenyhití. elismeréséi az oroszországi egyházi vagyon visszaadásától és az általános kulturszabad- ságtól tegyék függővé. Ez nem sikerült, de a pápa annyit elért, hogy a szovjet megkegyelmezett Tyehon pátriárká­nak és az egyház segítségével százötvenezer gyermeket sikerült megmentenie az éhhaláltól. “A pápa elhatározta, hogy március 19-én, Szent, József napján, a Szent Páter-bazilikában az apostolok fejének sírja fölött engesztelő mi­sét mond, amelyben könyörögni fog az orosz nemzet nagy csapásának megszüntetéséért. Va­lószínű, hogy a katolikus egyház valamennyi templomában engesztelő istentiszteletek lesz­nek e napon ugyanezért a célért. cim mintájára államtanács-ősi cimiet kreálná­nak, budapesti saertoeszt'őségüink információ­ja szerint alaptalanok és illetékes körök annyira nem foglalkoznak ezzel a tervvel, hogy anmiak cáfolását sem tartják szüksé­gesnek. A jövő hét közepéig is elhúzódhat a párisi konferencia Budapest, február 10. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A párisi szakér- íóértekezleí kétnapos szünet után tegnap délelőtt folytatta tanácskozását. A magyar kormány ma már nem számit arra, hogy a konferencia a jövő hét közepe előtt befeje­ződjék és igy a hágai és a párisi tárgyalások eredményéről szóló törvényjavaslatot ratifi­kálás végeit csak március első felében ter­jesztheti a törvényhozás elé. Amennyiben sor kerül Bethlen párisi utazására, az csak február 20-ika körül történne meg. A pápa a bolsevizmus ellen Horthy kormányzó nevéről nevezik ei az uj Boráros-téri hidat- Nem jesznek áilamtanácsosok Magyarországon ­A TEaijer-kereszt ! az eredeti csomagoláson kezeskedik a bevált tájda'omcsiliapitó az Asptrm­tabletták valódiságáról és jóságáról. ] A sxávnek nem ártanak. f Kapható minden tJvA«<vszertárban, j Orvosilag ajánlva. Kiv. ara* Kicsiben Ke 9-W | forg. adó és clisp. il eték nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents