Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

8

^PA<M-Ma&1íARHÍMiAE>

Nyílt kérném a belugirii»inifzter yrhoz

ai allampolgarsagi ügyben

Irta: űERGILV ALBERT dr.

Abból az alkalomé ói. hogy a beií-ügyriiinisz- ter ur oda nyilatkozott, mikép az állainpol- girságot a tex Déréi alapján kívánja liberális alkalmazással rendezni, bátorkodom a 121/ 920.- sz. alkotmány törvény 115 paragra fusa alapján hozzá az alábbi kérvénnyel járulni, mert a jószán.déiku liberális végrehajtás sem a lex Dérerben, sem végrehajtási rendeletben nincs biztosítva és különben sem alkalmas e hiányos törvény az államipolgárság nyugodt, biztos, teljes konszolidációját nyújtó rendezésére.

Erre csak az állampolgárság körül jogi tévedésből ren dele lek kel, döntvényekkel bevezetett helytelen gyakorlat belátása és abbahagyása és a békeszerződések és a 2136/1920. sz, alk-oi mányi örvény szó szerinti igazságos végrethajtása szolgálhat.

E végből röviden előterjeszteni az alábbiakat:

A saint-germaini békeszerződés — amelyet a csehszlovák. köztársaság 508/921. sz. a. törvénytárába becikkelyezelt 6. cikkében apo- dietice kimondja, hogy Csehszlovákia jpso íaeio bármily formalitás nélkül csehszlovák állam polgárnak ismeri el azokat a magyar állampolgárokat, akik e szerződés hatályhaíép- tekor a csehszlovák köztársasághoz csatolt területeken laknak, vagy ott illetőséggel bírnak.

A trianoni békeszerződés .melyet a csehszlovák köztársaság 102/1922. sz. a. cikkelye- zelt be törvény tárába -tr 61. cikkében a fenti megállapítást azzal ismétli, hogy azok a magyar állampolgárok, akik az elcsatolt területeken bírnak illetőséggel, annak az államnak állampolgárságát szerzik meg, amelyhez csatlakoztak, de ezt a megállapMást Csehszlovákiára nézve 62. cikkében azzal' korlátozza, hogy azok a magyar állampolgárok, akik az .elcsatolt területeken 1910. jánuár i-ie utón, szereztek illetőséget, csuk a csehszlovák kö ■ j társaság engedélyével — teliét jus piacé ti! .alapján —■ szerzik meg a csehszlovák álla m- i polgárságot.

Uykép azok, akik az elcsatolt területeken 1910. január 1-jé előtt szereztek illetőségét, j ipso factó és bármily formalitás és a cseh- j szlovák köztársaság engedélye nélkül szerzik j meg a csehszlovák állampolgárságot és két-j ség esetett csak azt kell igazóíniők, hogy az ’ illetőséget 1910 jáúiüár l-.jé előtt szerezték ■ itt meg.

Ezeknek a niegállapitásoknalk megiéleloleg j a cséhszlovák körtánsáság 236/1920. sz. alkot- < ményitörvényének .1. paragrafosáhan 1. pont | alatt már előre becsületesen beiktatta, hogy . azok, akik az osztrák-magyar monarchiától el- j csatolt területeken 1910. január 1-je előtt j szereztek illetőséget és azóta azt bírják, 1918.1 október 284ka óta csehszlovák állampolgárok. j A békeszerződésnek megfelelően tehát nagyon egyszerűén, becsületesen és költség és loholásmentesen meg volt adva a mód az 1910 január 1-je előtt itt illetőséget szerzett és azt megtartott volt magyar állampolgárok-! nak a csehszlovák állampolgárságra.

Gyorsan, olcsón, hajsza nélkül otthon — itteni lakó, vágy illetőségi helyén — csak 1910. január 1-je élőttről illetőségi bizonyítványt kellett kérnie és annak igazolását, hogy azt azóta folytonos iítlakása által el nem vesztette és ennek a felmutatásával — kétség ese- j tón — mindenütt igazolhatta csehszlovák ál- j la inpolgárságát, választói jogát, adófizetői kö- j telező ttségét.

Ezt a helyi hatóságok könnyen megállapít-1 hattáik és kiadhatták.

Tették is. |

Ám egyszerre becsapott a menykő, felsőbb! helyről megtiltották esek kiadását és a már! kiadottakat érvényteleneknek nyilvánították | ős ezt a békeszerződés és alkotmány törvény j ellenes manipulációt — mert ez csak az volt, j ma is az és nem jog és törvény szerinti igái-j ságos elbánás — a legfelsőbb közigazgatásiJ bíróság fenomenális jogi tévedésből hozott 3 j döntvénye betetőzte, amelyben kimondta, j hogy' a volt 'magyar területeken az 1886:1 XXII. te. 10. paragrafusa alapján néni iehe- j tett hallgatólag illetőséget szerezni, hanem : csak határozott felvétellel, ez esetben is csak j ha 4 évig folytonosan adót fizetett és ba a fel- ; vételről az előbbi község értesítve lett.

Összetévesztette a magyar törvényt az ősz- i teák illetőségi törvénnyel, amely 10 évi egy j helyben lakás után csak határozott felvétellel j adott xij illetőséget.

Pedig azt.nyitott szemekkel nagyon nehéz! volt cselekedni.

Mert az 1886: XXU. tc.-uck törvényhozási, indokolása világosan kimondotta, hogy a 10. paragrafusba az illetőségnek hallgatólag és automaticc való elnyerését a megszerzés megkönnyítése végett vette fel.

Hogy pedig 1910. előtt a volt magyar területeken csak a magyar törvények és a magyar joggyakorlat alapján kellett ős lehetett illetőséget szerezni, azt kulturenibarnek még magyarázni som kell; ma a múltban már meg- J szerzett illetőségre A; a bé’kósz&fzödésa.u i és csehszlovák aíkoLrriánytörvény is már inog- ! szerzettről, beszól — mai tetszés szerinti ré-i

gutákat ráhúzni a jogi a. b. c.-péd is naivabb dolog.

És az 1886: XXII. te. körül, főleg annak 10. paragrafusa körül Magyarországon kifej- lödült jogya,korlatot az arra törvény- szerint illő tökös volt magyar közigazgatási bíróság még 1910. előtt megállapította és kimondotta, hogy a 10. paragrafusban a teriiekhéz -valló j áru lás alatt nem ! évi folyton osság és nem csak adó értemlő, hanem elég ez idő alatt általánosságban egyszer Is terhet viselni, ami állhat akár patádéban, akár közsegélvben való részvételben, akár közmunkában, vagy közmunka váltság&au, akár városi, illetve községi jótékony intézményhez hozzájárulásban.

Kimondotta, hogy még ezt az általános teherviselést sem kell kívánni azoktól, akik a törvény 138. paragrafusa alapján pótadó alól mentesek, mert ezeknek közérdekű működése a terhekhez való járulás természetével bír; ezek az állam hivatalnokai, a katona- és honvéd-tisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivaialuo.ko.lv, a nép tani tök, a kör- és községi jegyzők .voltak, akiknek legtöbbje ma itt elbocsátott, éhbérnyugdijas.szerencsétlen pária.

Ez vonatkozik az 1883: X. íc.-ben pótadó fizetése alól mentesített napszámosokra is.

Az állampolgársági kálvária megszüutetóse végett tehát nincs szükség uj törvényre, csak becsületes visszatérés a becikkelyezett béke- szerződés cs az alkotmány-törvényhez és ezek alapján elemi belátása aaiua-k, hogy 1910 január 1-je előtt csak az akkor érvényben volt törvény és joggyakorlat alapján kellett és lehetett illetőséget szerezni és aki ezt igazolja, az eo ipse engedélyezés nélkül csehszlovák állampolgár.

Ám ha a demokratikus köztársaság a csehszlovák állampolgárság áldásában akarja részesíteni Hz 1910. janüár 1-je után illetőséget szerzettek közül azokat, kik .kifogás alá nem i estek, akár rendeletiben kimondja, hogy akik 1918. október 28-áig az ide csatolt területe- j ken az akkor itt érvényben volt törvény és;

joggyakorlat alapján megszerezték az illetőséget, ezzel kifogástalanságukat is igazoltál és ezek részére nem a jus piaceti alapján hanem — feltétel nélkül megadja a csehszlovák állampolgárságot, ha az államfordulat ott államellenes tett miatt el nem ítéltettek.

Éppen ilyen oéltóvesztelt és alkotmánytól’ vényei lenes a 152/1926. sz. lex Dérer, amely pék alapján az állampolgársági -kálvária meí népi szü ntethető és bárhogy Ígéri a bel ügy miniszter ennek liberális kezelését, az nemcsak azért nem fogadható el megnyugtatónak, mert tempóra mutantur, hanem főleg azért nem, mert e törvény eddigi gyakorlatát úgy a felettes hatóságok, mint az alantasak külön külön tetszés szerint úgy összekuszálták, hogy annak rendibehozására nem elég az e törvény érvényességére még hátralevő másfél év sem.

Azután mi lesz azokkal a szerencsétlenekkel, akik térvényt, rendeletet, újságot nem olvasnak, akik olvasva bár, de képtelenek az e törvény által megkívánt előfeltételek egyszerű beszerzésére, annál kevésbé a kitekert gyakorlat által hr jmeresiztően kitágított tekerve nyes ós szűzfelé ágazó utánjárást, közbenjárást, kilincselést igénylő és rengeteg kiadásba (bélyeg, dij, portó, útiköltség, ügyvédi, közbenjárói díjba stb.), kerülő bolyongást vé- giigösináhii; akiknek a becsületesen megkeresett kenyérén kívül nincs az ezárt megkívánt — néha túlzottan megszabott — díjra és ezért kétségbeesett elszántsággal meg sem kísérlik a lex Deret alapján1 az állampolgárság megszerzését?

Pedig ezek javarészének megvan az 1910, január 1-je előtti illetőségük és a békeszerződés és alkotmány-törvény alapján e kálvária-járás és költségek nélkül -eo ipse cséh-szle5. ák állampolgárok.

Ezek majd két év múlva hontalan ebekké válnak.

Hát demokratikus emberi gondolkodás, eljárás ez?

A lex Dérer inai gyakorlata ezen az állampolgársági kérdést, Dérer szerint is csak részlegesen szabályozó törvény rém-séges hiányait, de világos -szavait is borzadályos nehézségekkel tetézte.

Csak néhányat e kitalálásokból.

A törvény 1. paragrafusa „a volt Magyalw1 érteket vesztene -a magyar kisebbség, ha ez a hatalmas fegyvere váratlanul kihullana a kezéből, ha nem volna? A magyar kisebbség anyagi és szellemi életének olyan erögyengib lését, olyan vérveszteségét jelentené ez, amit alig lehetne pótolni.

Janus arca fürkészően tekint a jövőbe. Vájjon mit hoz az uj esztendő?

I Sorsunk alakulása Isten kezében van, de ! ístén csak akkor segít, ha magunk is tevöle r gégén látunk a dologhoz. Ezernyi és ezernyi í a feladatunk. A nyugdíjasok betevő falatjáért, j a hontajanok nyugodt éjszakájáért, a magyar | gyermekek iskolájáért, a magyar színészet,

| művészet otthonáért, szóval a jó, igaz magyar ! életért kell küzdenünk. Bort, búzát, békességet...

. Becsülettel vállaljuk ezt a munkát. De csak ; úgy teljesíthetjük, ha olvasóközönségünk nem lankadó buzgalommal áll mellettünk. Ha az a tábor, amelynek jobb, boldogabb jövőjéért küzdünk, még jobban gyarapszik, még inkább erősödik.

Mert nem árulunk el titkot, amikor azt mondjuk, hogy a napilap ereje, súlya és jelentősége publicitásának egyenes függvénye. Hangunk nem azért súlyos, mert mi mondjuk .azt, hanem mert tízezer és tízezer magyarnak ! hangja, szive vágya dobban benne. Minden ! uj előfizető egy követ rak a prágai magyar ; őrtoronyra, megszilárdítja az épületet, tökéletesíti. a fegyvert.

Nem vagyunk lukrativ vállalkozás. Nem magánérdeket szolgálunk, nem üzleti érdek hozott létre és tart fenn. Mi a magyar kisebb ség lapja vagyunk és ezért fordulunk, joggal toborzónkkal a magyar kisebbséghez.

Meg vannak elégedve olvasóink lapunkkal? örömmel halljuk az igenlő választ. Pedig eníiél szebb, jobb, tökéletesebb lapot is adhatunk, dé a nagy közönségnek kell bennünket ehhez segíteni. Táborunk állandóan növekszik, de még mindig nincs a zászlónk alatt mindenki, akinek itt kellene lennie. Az uj esztendő egyik feladata tehát az lesz, hogy ezt a benső erőgyűjtést még inkább fokozzuk. Régi előfizetőink támogatását kérjük hozzá. Ha szeretnek bennünket, legyen ez a szereiét aktív és propagatív. Küzdjenek, agitáljanak ériünk, terjesszenek bennünket.

2222 példány Prágai Magyar Hírlap! Körülbelül tízmillió nyomtatott sor a kisebbségi magyarság érdekében. Ez a betűsor egv öt- venküométeres utat teljesen beterítene. Menynyi könny, fájdalom, szenvedés gyűlt fél ezen a bétiion-zágutoh. De hisszük és reméljük, hosrv szebb, vidámabb, boldogabb magyar jövő felé kanyarodnak az ólomkatonák milliói. Ehhez a hithez kelj megedzenünk, acélossá lennünk u magyar akaratot.

Szivünk melegével köszöotjiik az olvasót.) Wt, aki elkísért a betiiországul eddigi szalag- j jáu és azt is, akii csak most csatlakozik hoz j iánk’ 1-szág állampolgárai" részére ad igényt zz állampolgárságra, tehát ez megszorítás nélkül az 1910. január 1-je előtt úgy nagykorú, mint kiskorú volt magyar állampolgárokra áll. — Mindazonáltal, ha a ma nagykorúvá lett, de 1910. előtt még kiskorúik ént önállóan itt 4 -évet lakott volt magyar állampolgár, kenek szülői 1910. előtt nem laktak itt, folyamodik, azt elutasítják.

A törvény 4. paragrafusa előírja a kérvény kellékeit. Ezek között nincs kiemelve a vök magyar állapalgárség igazolása, ami bizonyára ésszerűségből történt, mert a b.) alatt előirt születési hely közokirati — anyakönyvi kivonattal, vagy keresztlevéllel — igazolása ezt önmagától igazolja. Ugyanis az 1879: L. te. 19. paragrafusa — éppen úgy, mint a csehszlovák 236/1920. sz. aikatmáuytörvény 2. paragrafusa a Csehszlovákiában szülöttekre — kin mondja, hogy aki Magyarországon született, az az ellenkezőnek bizonyításáig magyar ái- - ianipolgárnák tekintendő.

A csatolt születési bizonyítvány a születési : helyei kötokiratilág igazolja, hogy e hely Magyarországon van, vagy volt, azt a földrajz köztudomású tényként bizonyítja, köztudomásúi tényt meg igazolni nem kell.

E szerint az ilyen helyen született egyén volt magyar állampolgárnak tekintendő g ha a hatóságnak tetszik, a lex Dérer 4 paragrafusának 4. bekezdése szerint maga kutathat az ellenkező bizonyiiíihatása végett, mert hisz az ellenkezőnek a bizonyítására csak nem kötelezhető a folyamodé.

Ennek dacára az országos tartományi híva- ; falok a felsőbb helyről — tehát a minisztérium tói —- kívánnak bizonyítványt a volt magyar állampolgárságról.

Hogy a Csehszlovákiához, Romániához és Jugoszláviához csatolt területeken szülöttekről melyik minisztérium illetékes e a bizony i Iván y kiadására, azt nem mondja, talán azért, hogy utólag az illetéktelem séget állapítsa meg.

A lex Dérer 4 paragrafusának 2. bekezdése f. pontjában csak a kérvényező sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkoztot és g.) pontjában csak egyszerű nyilt&ozatöt —• és nem hitelesíteti aláírással ellátott nyilatkozatot ir elő, ám a TI. fokú hatóságok ezek hitelesítése végett visszaküldik a kérvényt, pedig hisz a kérvény sincs hitelesítet teái aláírva,- ez nincs.' j is előírva és ennek a nyilatkozatok aláirásá- ; nak azonosságát bármely írástudó csak Táte- \ hintéssel is megáUapiíhaíja és csak nem te- I telelhető fel józan ésszel, hogy a kérvényező ! mással íratja alá a mellékleteket és nem maga és a maga részére kéri az állam polgárságot.

Ez is csak akadékoskodás és hiába való költségokozás.

A lex Dérer 2. paragrafusának §. béke*-.? dósé'az elhunyt atya lakásának beszámítását:, írja elő. Ezt a kérvényező igazolja és csatolja az atya születési, házassági és halotti bizony 11 ványai 1.

A lí. fokai hatóság csupa macer&cióból az anya halotti bizonyítványát is kívánja, pedig ez nem érdekelheti, ez semmi féle jogszerzésre, vagy hátrányra nem vezethet.

Annak, aki 1910 január 1-je előtt 4 évet itt lakott is, de az alatt katona, csendőr volt, bár utána is itt maradit lakni, megtagadják az igény elismerését azzal a kifogással, hogy ellene áz 1886. XXII. te. 9. paragrafusában .jelzett kifogásokat a község nem emelhette, pedig a 10. paragrafus nem írja azt elő, hogy az szerzi meg az illetőséget, ki ellen e kifogások nem emeltethettek, hanem csak azt, hogy akik ellen nem emelték a lex Dérer 1. paragrafusa is így7 mondja.

De nem is áll az, hogy a község nem emelhette a kifogásokat, mert ha katona, csendőr a 10. paragrafus alaplap szerzett hallgatólagos illetőségről bizouyitványt kért, araiak 'kiadását a 9. paragrafusban jelzett kifogások, fennforgása esetén megtagadhatta, tehát emelhette. ■

De neon folytatom, .mert az a számtalan apróbb, nagyobb törvényellenes/ pőtláskivánás felsorolása kötetekre menne.

És mindezekhez, dacára annak, hogy a lex Dérer az igény megállapításáért dijat nem ir elő, bizony gyakran túlzott iij fizetéséről teszik függővé az állampolgárság megadását.

lm ezek a demokrátiais gondolkodást és érzést megesni ölő eljárások és az ezekkel okozott elkeseritések igazolják a lex Déréi tarthatatlanságát.

Ezért csak ismétlem és kérem ax uj belügyminiszter nraf, ne knérletexzen a les Dérénél az állampolgársági kálváriát megszüntetni, de a jogi tévedést beismerve utasítsa az alantas hivatalait, hogy az 1910. január 1-je előtt szerzett és azóta megtartott: illetőségekről a bizonyítványt az akkori törvények és joggyakorlat, alapján adják ki és mondja ki, hogy ez illetőségi bizonyítványok a békeszerződés és alkotmánytörvény alap- ■ ján a csehszlovák állampolgárság igazolására és kívánatra a 225/26. sz. hirdetmény alapján az állainn'-dírársági igazolvány kiadásár’' 'lapül szolgálnak.

Ezzel az egész vonalon a nyugalmas konszolidációi hozza létre.

Az 1910. január 1-je után itt illető0éret szerzettek boldogitására fent jelzett rendelet alkotását a br/ügyminiszter ur jóságé? hajj- lama megtewmíthetí.

(

1930 jaanáir 1, szerijeu

1930 J Á N U JL R 1 == QQQQ

| Nem matematikai egyenlet, logikailag íe- t hát nincs értelme. Kabalisták sém vagyunk, akik a számoknak különösebb értelmet és ; jelentőséget tulajdonítanánk. Tisztára vélet- j len, de mégis érdekes körülmény, hogy újévi számunk fején az újévi dátum mellé odake- j rtílt a 2222-es szám, ami azt mondja, hogy j 2222-ik számunkkal lépünk be az 1930-ik esz- 5 tendöbe, nyitjuk meg lapunk kilencedik év- | folyamát.

Az ó és az uj esztendő batármesgycjcu áll a kétarcú Janus istenség, ^gyik arcával a múltba tekint, a másikkal a titokzatos jövőt fürkészi.

A mi múltúnk az a 2221 szám, amelynek minden sora, minden betűje a kisebbségi magyarság érdekében, sorsának jobbrafordulá- sáért, jövőjének biztosításáért íródott. Ami erőt és értéket a kisebbségi magyar publicisztika egy decennium alatt kitermelt, azt a Prágai Magyar Hírlap mind összefogta és igv I vált a magyar élet sugárzó fókuszává,-amely la legnehezebb időkben erőt, életet, vért, len- ! düHetei vitt a kisebbségi magyarság véredéhy- I rendszerébe. A legnehezebb talajon, a kilométerek százaira a magyar ethnikum tenge- | rctől, már a berlini délkörön, amely Nyugat- ! európához számit, nyolc év alatt kiépítettük í& magyarság szellemi életének egy erőteljes I bástyáját. A prágai líradzsin tövében idáig ! csak vendég volt a magyar szó, mi a büszke,

■ fényes várpalotának falai alá hoztuk a nia- Igyarságnak jogokat kívánó hangját. Pajzsunk | tiszta és harcunk nemes. Azt hirdetjük itt kis magyar őrtorony, hogy ez a nép híveit,

! becsületesen teljesíti állampolgári kötelmeit,

I minden erkölcsi és anyagi jogcíme megvan I hozzá, hogy a hatalom birtokosainak prezen- | tálja azt a váltót, amelyet Saint Hennáin en i Laye-bert s az alkotmány törvényben aláírtak.; j Ezzel az igazságnak s a materialista kór ön-1 | zésével elnyomott lelkiismeretnek vitáját ; egyengetjük. i

Nem hiába dolgoztunk. Hangunk messzire ! | elhangzik s tettekkel váltunk tényezővé. Amit | még egy fél évtizeddel ezelőtt a tulvérmosék j I sem hittek volna, bekövetkezett. A Prágai J [Magyar Hírlap a csehszlovák belpolitikai élet* [ fontos faktora lett, a kárpáti földek sorsának \ [alakulásában irány (szabó orgánum, a kisebb-1 [ régi. kérdés fejlődésében gerjesztő kovász, j Hangjára felfigyelnek, azt regisztrálják, kom- i mentálját:, vitába száljának vele, pro és kopt- \ ra argumentálnak körülötte. Mellőzni azon-j bán már nem tudják.

így fejlődött a kicsiny kezdetből céltudatos szervező munkával a magyar kisebbség központi, fővárosi orgánumává a Prágai Magyar Hírlap. Az egyetlen, azonban szinte felbecsül- betétien magyar értékké, amit tiz esztendő | kisebbségi munkája megteremtett és fontart. j j Védelmi pajzzsá és támadó kúpjává, amely- ■

! nek lapja nem horpad, tokja nem tompul. i

Képzeljétek el. magyar testvéreink, milyen 1