Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

19910 $Mn£r íl. sterda~ TI^4^MasÍARH1RIiA» Egy pozsonyi iőiskolai hallgató jelentkezeti elsőnek a rakéta-repülésre Ocsenásek prágai mérnök tavasszal készül kilencedmagával a világűrbe — Oberth tanár egyelőre abbahagyta a világüri repülés előkészületeit Prága, december 31. Az uj esztendő kiiszö-' bén a technikái világnak, de a laikus közön­ségnek is a világüri repülés fele fordul az ér­deklődése. A napilapokban, hasábos tuüósitá- sok jelennek meg. azokról az előkészületekről, amelyek Németország egyik keletitengeri für­dőhelyén, Örs tban mennék végbe, ahol a ráké-’ tarepülés nagy teoretikusa, Hennáén Oberth segesvári szász professzor végezte & világűr- repülés előkészületeit, a világ nagy illusztrált lapjai hatalmas képanyagban ismertetik a ra­kétarepülést, a szaklapokban a legkiválóbb .szakemberek értekeznek a rakéta utjának le­hetőségéről 'és a várható tudományos eredtné- 11 y ek r öl, egy-sz óval 1929 végére és 3.930 elejére valóságos rajté- falaz fogta el az emberiséget, éppen úgy, mint ahogy tíz évvél ezelőtt a vi­lág közvéleményét Einsteinnek grandiózus re­latív i tás-elme 1 ete izgatta. Amiről egy félévszázaddal ezelőtt még csak a regényírók mertek álmodozni, az ma. a tech­nikai fejlődés előretörése következtében a kö­zeli megvalósulás 'stádiumába lépett. A nagy Kepler egyik hátrahagyott Írásában, iiz ,.Á!om a holdban címűben, a holdra képzői te magát és igy irta meg azokat a gondolatait, amelyer két a világűrről elképzel. Verne Gyula ,.Uta­zás a holdba" című fantasztikus regényében egy óriási ágyúcsőből löveti ki az emberekkel megszállott lövedéket a hold felé és a hatal­mas golyóbis csak azért nem jut el a célba, mert útjába egy szeszélyes meteor kerül, mely­re a lövedéket elindító tudósok nem számí­tottak. A rakéfarepűlés tudományos gondolata mintegy tíz esztendője foglalkoztatja a tech­nikai világot. Az amerikai Goddarű és az erdélyi. Oberth ©n-1 nék az eszmének nagy teoretikusai és az euró-1 pai raké'táláz&t Oberth professzornak 1923-ban j Münchenben megjelent könyve: Dió Bakét-e m den Fláaetenraümő-n című könyve mdltotta meg. Az Ufa eitnii hatapnas berlini fiimvállalat a muló-ban lévő esztondőbén Oberth eszméjét használta. fel az ^s^aön'y a holdban" című filrpkompoziciójának megalkotásához, amely azóta a nagyvárosi mozgőszimházakafc diadal­masan járta meg és nagy mértékben járult hozzá a rakétarepülés iránti érdeklődés fölkel- réséhez-. Oberth professzornak ugv az Ufa-fílm- gyár, mint német tudományos és gazda-sági források hat: nas pénzösszegeket bocsátottak rendelkezésére és az erdélyi tanár már félesztendeje tartózko­dik Örst fürdőhelyen, hogy a világüri repü­lés előkészületeit elvégezze. A rakéta el is készült Oberth professzor terve­zete, .szefi-nt, a legkiválóbb német gyárak állí­tották elő alkatrészeit és az egész közvéle­mény a legnagyobb kíváncsisággal leste, mi- j kór fog végre Oberth utítársaival fölszállni a világűrbe, mikor kísérli meg azt a grandiózus cselekedetet, hogy legyőzze a föld nehézségi erejét, amit idáig halandónak nem sikerült el­érnie és végrehajtsa -azt a legnagyobb techúi- kai tettet, amely mellett az első váBút útja, az ócéánnák gőzhajóval váló első átSzelése, Bíe- rjot első repülésé, Lindberg^nék vakmerő vál­lalkozása és a Zeppelinnek földkörüii útja mind csak gyerekjátékszámba mennek. A szkeptikusoknak egész tábora Várakozott a nagy e$eményré.. Nem az elmélet ellen veit kifogás, niert azok, akik Oberth tervezetét a szakember szemszögéből vizsgálták át, íűég- álilaoitptták, hogy éhből áz emberből nemcsák a fantázia, ha- \ nem a komoly tudás beszél és mindazok, i amiket élmond, technikai szempontból meg- ! állják a helyüket. Ott áll azonban a nagy kérdés: Repülés az ; aeterbe, a titokzatos világűrbe, amelynek vi­szonyait néni ismerjük, repülés olyan körülmé­nyek között, amikét az emberi .szervezet talán A rakó tar epüléshek azonban más fanatiku­sai is vannak, nemcsak Oberth professzor. Ocsenásek Lajos prágai mérnök a legkomo­lyabban foglalkozik azzal a tervvel, hogy még ennek az évnek a tavaszán megindítja rakétáját a világűrbe. Fiával együtt a lehető legserényebben dolgo­zik tervének megvalósításán. Idáig már két utasa is jelentkezett: az egyik egy pozsonyi főiskolai bailgaíö, a másik Max Derítsek nevű olmützi. polgár. Ocsenásek mérnök az első kedvező tavaszi na­pon, még pedig holdföikeltekor akarja a ra­kétákat begyújtani, azután nekivágni a v-égt-e- | Ienségrjek. Ha ez a terv tényleg megvalósul, akkor Prága, városáé lesz az a dicsőség, hogy a történelem nemcsak, mint a késői. aichimis- .táknak a főhelyét fogja a késői utókor emle­getni. hanem az első rakétarepülés is a Vitává partjához fog fűződni. Ocsenásek mérnök véleménye szerint a ra­kétarepülés 87 óráig fog tartani. Az ő ra­kétájában hat hajtórakéía és két fékező­rakéta lesz. Összesen kilenc személy indul majd útra, azonban a hontalanokat itt is sérelem éri, mert Ocsenásek mérnök csakis csehszlovák ál­lampolgárokat visz magával. Pedig a hontala­noknak csak égy helyütt van állampolgársági joguk: a Holdban. Az uj év küszöbén igazár, nem kívánhatunk aktuálisabb jókívánságot Ocsenásek mérnök­nek és társaságának, mint ezt: Kellemes repü­lést és szívós viszontlátást! Ezt a találkozást azonban a földön képzeljük el. Kellemetlen volna ugyanis, ha egy szakember véleménye valóra válna és Ocsenásek mérnök rakétája kilenc utasával kis bolygóként örökös körhitá&ra indulna a föld- és a hold között. a városnak 12 millió korona tartozását né” hány év alatt teljesen letörlessznk. Pö annál könnyebbem elképzelhető, mert vagyonunk értéke állandóan emelkedik s a város bevételét uj pénzforrásokkal is léhét ■fokozni. Ámbár a inul óban lévő esztendőben | súlyos viszonyok között éltünk, a város reá- j dézése és fejlesztése nagy elhaladást tett. 3112 négyzetméternyi utat aszfáltöztattuink, 3180 méternyi járdát csináltattunk, 9930 négyzetméter utat hengereltettünk, a vízve­zeték teljesítőképességét egy újabb erős for­rás bekapcsolásával 30 százalékkal növeltük s a vízvezetéki hálózatot 1111 méterre] meg­hosszabbítót tűk, inig a csatornázást 99Ó mé­terrel bővítettük. A város középületeit jó- karban tartottuk, olcsó telkekkel és épitőt.a átengedésével a magánópitkezést támogat­tuk. Ezt a programot községi pátadő bevezetése nélkül hajtottuk végre, mert a polgárságot nem akartuk újabb ter­hekkel sújtani. Igló jövő évi költségvetése 6 millió korona s mivel 1930 a taikair ék osság éve lesz, újabb nagyobb közmunkákat nem hajtunk végre. Időt kell nyernünk a krízis kihever ősére. A | költségvetés azonban minden fontos szük­ségletre tekintettél vau, ezért a város fejlő­dését biztosítani fogja. G. J. ár. Mikim mmm kiválik a rfiaenstandcsMIT A rikkancsok nyíltan kiabálják Bukarest Kiflin, hogy Károly extrónSrökös visszatér Bukarest, december 31. Ellenzéki körök­ből.eredő értesülés szerint Miklós herceg kiválik a r-égenstanáes-ból. At Adevöyal szerint az ügyben fontos sze­repet játszik egy no, aMbc Miklós herceg szerelmes. A JTiiniszteiblnökség hivatalos kommünikét adott ki, amelyben a hirt a ! leghatározottab­ban cáfolja. A. Miklós herceg lemondásról és Károly ex-trónörökös visszatéréséről leg­újabban elterjedt hírekkel kapcsolatban a Curentaií a következőket írja: Miklós és Ká­roly hercegek közt a -karácsonyi ünnepek al­kalmából rendki'víil szivélyeshangu távirat- váltás folyt le. A liberális pártnak egy tá­bornokit ag ja, akinek nevét nem közöljük, ki­hallgatáson jelent meg a régens tanácsnál, ahol élmondotta, hogy a rikkancsok nyíltan kiabálják az uceáu, hogy Károly visszatér az országba. Figyelmeztetett egy rendőrt ezekre a szavak­ra, amire a rendőr azt válaszolta, hogy-! jól teszi Károly herceg, ha visszajön. j A tábornok kihallgatása során, arról panasz- j ,! kodotf, hogy , \ j a kormány semmit sem tesz a Káiroly-pro-1 ! 1 paganda ellen, sőt azt titokban támogatja. \ Á. lap szerint Miklós régén® herceg a tá- ;| borsok panaszára csak annyit válaszolt, j hogy a „rendőr igen jól beszélt". • A továbbiakban arról számol be a Curentáil, : hogy az egyik nagyhátalom bukaresti kövét© • a kormányának küldött szokásom karácsonyi ■ jelentésében, amelyben Románia politikai és • gazdasási helyzetéről számol be, azt tanácsol­• ta kormányának, íkkw szükséges volna, hogy ■ a nagyhatalmaknak lépéseket tegyenek az i irányban, hogy' Károly extrónörökös ügyében interveniáljanak a román kormánynál. A lap , azután éles hangon támadja a hatóságokat abból kifolyólag, hogy tegnapi számát Ká­■ roiy hercegről irt egyik cikke miatt elkoboz­nák. A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA jj BERÁNEK; Kacagj Bajazzó. (Lón Chaney.) 2. hét. FLÓRA: London réme. (Wallace.) 2. hót. FÉNIX: Fehér pokol. (Negyedik hét.) KOTVA: Cirkuszherceg. (Beszélőfilm.) J. Gaytror. LUCERNA: A hazafi. (Beszélőfilm.) Janníngs. METRÓ: A kaviár-hercegnő. (Outira Anny.) ! PASSAGE: A vad orchidea.. (Hangosfilm.) Gr. i Garbó. Isié céltudatos pénzügyi politikával halad a fejlődés alján előre A lövő évi költségvetés hatmilliós keretben mozog — A taka­rékosság elvének a közszükségletekkel való összeegyeztetése nem hír el. Meg lehetne tenni ezt az utat és ■lesz-e visszatérés onnan, ahová még ember néni jutott ©1? Ezek a kérdetek élénken foglal­koztatják úgy a szakköröket, mint a laikuso­kat. Mindenesetre .p.berth tanár első útja meg­hozta volna a kielégítő és megnyugtató fele­letet. Oberth professzor idegrendszere azonban még sem volt alkalmas -a nagy föladatra. Ez az idegrendszer éppen abban az időben tört össze teljesen, -amikor az égess közvéleményen a legjobban erőt vett a várakozás láza. Amipt egy berlini sürgöny jelenti, a karácsonyi ün­nepek előtt Oberth súlyos idegrázkódtatást szenvedett, állapota ázóta sém javult, úgyhogy minden munkát abba kellett hagynia és tegnap az­után visszautazott hazájába, Erdélybe. Az újságíróknak adott nyilatkozatában ki Je­te nt ette, hogy idegrendszerének felőrlőelése miatt egyelőre otthon márad. Oberth tanár rakétája tehát nép) fog repülni a kabarékban majd tréfás dalokat íógnák ónekölni valahogy ilyen rqótion: Elnézem haj­ijaiig, ugrik, vagy nem ugrik? Igló, december 31, Igló városának mouo-j grafiája jutott a kezembe, amelyben azt ol- j vasom, hogy a Szepességnek est a központ­ját, amely gócpontja volt a nyugat-kelet irá­nyú kereskedelemnek, egyetlen talizmán .mentette meg a végelpu/satulástól:' polgárságának a német fajjal együtt járó j szorgalma, egyszerű életmódja, szigorú er­kölcsi életén kívül az egyiivéta-rtozás ösz- ! töusserii érzete. | A monográfia írója azt a reményét fejezi ki, hogy Igló városa az uj évezredben is a régi­hez méltó szerepet tölti be a Saepesség éle­tében. A Szepeeségnek ez a külsőségékiben is csinos városkája az utolsó esztendőkben in­tenzivebb fejlődésnek indult. Egyike a leg­gazdagabb vidéki városoknak, ahol a város vezetői a kultúráiét fejlődésével párhuzamo­san komoly igyekezettel törekszenek a gaz­dasági fejlődés útját egyengetni. A város fejlesztésének programjáról érdekes képet nyújt Bacsányi Józsefnek, Igló város polgár-1 mesterének nyilatkozata, aki munkatársunk­nak a következőket mondotta: — Köztudomású tény, hogy Igló város j ügyeit súlyos gazdasági évben vettük át Bár a város vezetői mindenkor a takarékosság elvét hirdették, mégis öt millió korona adósság, kilenc mii- j liő vagyonadótól'tozás és az erdei meg kötél- j pályák nyolcmilliós megváltása nyomta a vá­rost. Ezeken a gondokon kívül uj problémák j előtt állottunk, ttj vágóhíd, kórház, iskolaépületek, járási] kis építése várakozott réúk, azután ti*-’ vezetéki munkálatok, csatornázás, ucea szabályozás, a Hernád szabályozása, az út­testek megépítése voltak még sürgős fel­adatok. Lelki ismeretesen .igyekeztünk a reánk háru­ló feladatoknak eleget tenni. A rengeteg be­fektetést a későbbi években is üiegéréazük, de asért. máris lényegesen enyhítettük á bennünket nyomó terheket. így az államot meggyőztük arról, hogy a vagyonadó elvisel­hetetlen és bár elértük azt, hogy felére szál­lították le, de még továbbra is küzdünk, hogy a még igy is mérték téten adót ne kell­jen megfizetni. Az elmúló évben ért véget az a kálvária is, amelyet az erdei és kötél­pálya megváltása jelentett a varosnak. Az uj faoég kétmilliós hozzájárulással, a város pedig hárommilliós kölcsönnel fedezte a megváltási árat. A modern higiénia követel­ményeinek figyelembevételével megépített uj vágóhíd két milliót emésztett fel. Ért az összeget megtakart totf. pénzünkből és egy milliós kölcsönnel fedeztük. Már tavasszál hozzákezdünk Hután egy két tantermes is­kola megépítéséihez, amire 330.000 korona van előirányozva. — A Vöröskő-Margittólva közötti vasútvo­nal immár a megvalósulás stádiuma felé kö­zeledik és ha a vaspálya megnyílik, a régóta kívánatos közvetlen kapcsolat a Szepesség és Gömörmegye között egyszer­re létrejön. Ebből Igló városára uj fejlődési lehetőségek nyílnak. — A takarékossági rendszerrel elérjük! art, hogy ÚJÉVI HARANGSZÓ Lusta köd ült a falu tornyára, Alig hallik a konduló harang Fáradt, bús hangja. Azt mondják, újév reggele virradt, Bim-bam-biin, szent giling-galarig, És zug-zeng a fáradt harang. Tálán a múltat temeti sírva, Vagy előre néz És azt olvassa Kiló könyvéből, Ami sorsunkról már meg ván írva,00? Nem Iátok semmit. Köd, köd mindenütt... A múlt is immár ködbe van vétve. Pedig szép múlt volt. Do kinek van ma vad akarással Visszacsodálni hite és kedve! Minden ősömet elfedte a köd. Csak a nevük kong elhaíón, tompán, Mint fáradt harang És el-eikapja hirüket a szél, Mint a harangszét a falu tornyán. S a jövő? Köd, köd, mindenütt csak köd ... És én itt holygok a sürü ködbén Magam, egyedül. És kutatom a magyar jövendőt S megállók százszor, sziveuütötten. Lesz-e jövendőnk? A harang csak kong. Mire harangoz újév reggelén, Ki érti ezt meg? Harc, tülekedés újra, meg újra. Ami sikoltva száll benne felém. Nem látom árva nemzetem útját, Csak a harangszó, mi elém döbben Hívón, titkosan. De felhorkan a szivemben a dac S az újév elé vágok a ködben. Telek A.Sándor, Kedves otivasómkmk, előfizetőink­nek, hirdetőinknek, munkatérsmnk= imk és tudó silóinknak boldog és sze­rencsés újévet kívánunk. Lapunk legközelebbi száma január 2-án a rendes időben (Prágában csütörtök este, Szlovenszkón pénteken délelőtt) jélenik meg. Uj rendörbiró Eperjesen. Eperjesi tudó­sítónk jelenti: A Rozsnyóra áthelyezett Ko­vács József rendörbiró helyébe Gallas Károly volt kassai rendorbirót helyezték Eperjesre. Az uj rendörbiró már el is foglalta az állását. Választás a szepsí zsidó hitközségben. Szép­éiből jelentik: Tegnap délután folyt le a szépéi sei- dő hitközség elöljáróságát választó közgyűlése- Hitközségi elnökké egyhangúlag Fried Miksát, a szépéi Tátra-bank pénztárosát választották meg, alelnök Eiseri Zoltán, pénztáros pedig Lichtmauű Ernő lett. A választás általános megelégedést kel­tett. — Révész-tánciskola angol stílusban tanítja a modern táncokat Kitűnő csoportok. Magánórák. Beiratkozás: Bratislava, Lőrinckapu u. 7. sz.; Ko­sié® j É&-WM ®SL 9

Next

/
Thumbnails
Contents