Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-08 / 5. (2226.) szám

•PSXGAIt/VVAGiOTft-mRMP 1930 yaamár 8, aswrda. Ádámszületése a tudomány megvilágításában Elmondta: S. Remach, a Sorbonne tanára érkezik a királyi kiséret. A kápolnában Lévő ural­kodópárt az udvari gyóntató fogadja, aki a király­nak óe a királynénak odanyujtja a ezen telt víztartót az aranyhintővei. A házassági szertartást végző Maffi biiboros ezalatt állva marad az oltár mellett. Miután a ma­gas vendégek helyet foglaltak, Maffi bíboros a ki­rály engedélyével megkezdi az esketési szertartást, amelynek végén a házassági kötelességekről tart beszédet. A házasság természetesen már az uj olasz polgári törvénykönyv értelmében történik, amely aa egyházi házasságot egyenjogunak nyilvánítja a polgári házassággal. Az esketési szertartás után következik a házassági szerződés két eredeti okmányának aláírása, majd: Maffi bíboros átnyújtja Federzoni szenátusi elnök­nek, aki azokat az olasz polgári törvénykönyv 99. szakasza értelmében, mint anyakönyvvezető meg­őrizni tartozik. Az esküvő utáni napon díszszemle lesz, amelynek alkalmából valamennyi fegyvernem elvonni az uraikodócsaiád, a trónörököspár és a magas vendégek előtt, képviselve lesz a hadsereg, a haditengerészet, a léghajózás, a pénzügyőrség, az önkéntes milicia, a bizlonsá i csapatok, a rendőr­ség, valamint több gyarmati katonai osztag. A főváros helyőrségén kívül résztvesz a szemlén a túriul 92. gyalogezred, amelynek a piemoníi a katonai akadémiák kiküldöttei, több tank- és műszaki esapaítesi t A tengerészet képviseletében két tengerészezred vonyj fel, amelyek a Szent Márk zászlóalj osztagai- > bél, valamint tengeréezkatonákból állanak; össze- - sen mintegy 2500 tengerőszkatona vonul fel zehé- • vei a Szent Márk-zászlóalj történelmi lobogója alatt. , Ezenkívül felvonul egy aviatikái ezred és kilenc ; fasiszta-zászlóalj mintegy 4500 emberrel. ; Ab egész szemle alatt repülőgépek cirkálnak Ró- , ma lelett. A gyarmati katonaság érit reál és líbiai csapatokat, , továbbá mehari lovasokat, spahikat, afrikai vadá­szokat és gyarmati katonákat küld a felvonulásra, amelyen összesen mintegy húszezer ember vesz i részt. A szemle parancsnoka Vaocari tábornok, ró­mai hadtestparancsnok. Másnap, január 10-én vonulnak fel a hatóságok képviselői hatalmas mejietbeii az uj pár előtt. A menetben résztvesznek a prefektusok, az összes fasiszta-szervezetek titkárai, a tartományi közigaz­gatási tanácsok elnökei és Olaszország valamennyi községének podesztája. A menet elején Roncompagni Lndovisi herceg, Róma kormányzójának parancsnoksága alatt a fasiszta milicia egy osztaga viszi a fasiszta nem­zeti direktórium és Róma város zászlaját. | Ezt követik ábécé sorrendben a többi városok és ■ községek és a kolóniák színes nemzeti viseletbe ’ öltözött kiküldöttei. A felvonuláson mintegy tízezer Paris, január •öl-aje. , Az egész világsajtót bejárta a szenzációs- hír a két angolszász tudósnak, N. F. Osborn­, nak, az amerikai természet tani muzeum igaz- * @atójának és követőjének, a londoni G. B.- Modenáik bramfordi, fochali és ipswiohi lele­teiről. Az ott talált csontok és kezdetleges . használati eszközök a nevezett tudósok álii- 1 tólag kétségbevonhatatlan megállapitása s.ze- rint egy és egynegyed m illió évre mennek vissza. Ezek szerint a „hajnalpdr embere11 j husonli'ítialatiamul régebben jelent volna meg a földiekén, mint azt az eddigi tudomány hir­dette. i i Időről-időre mindig felmerülnek az ameri­kai és európai sajtóban hasonló híresztelések az első ember születésének nyílt kérdése mindig izgató és agy re foglalkoztatja nemcsak 1 a tudományt, 'hanem érthető módon a nagy­közönséget is. Hogy végre autentikus adatok­kal számolhassak be e kérdés tudományos állásáról, Franciaország legnagyobb paleon­tológusához, Reinschhoz, a Sorbonne nagyhírű tanárához fordultam. Senki sem ismeri Adám korát! — Le gout de 1‘insoluble caraotérise tout les dilettants — a dilettánsokat mindig a megoldhatatlan problémák érdeklik, — kezd­te magyarázatát kedves gúnnyal az ősz tudós. — Magukat a szakembereket sokkal kevésbé érdekli az első ember korának számszerű megállapítása, mint a nagyközönséget. Ez az oka annak is, hogy hasonló szenzációs hírek többnyire az Egyesült Államokból érkeznek közénk. Az amerikai tudományos intézeteket nem, mint nálunk, az állam, hanem az egyes dollármilliomosok. bőkezűsége tartja fenn — igaz, hogy sokkal gazdagabban, mint a miein­ket. Ennek a laikusoktól való függésnek azon­ban megvan az a hátránya, hogy különben komoly tudósok is gyakran reklám és szen- zációhajhászatra szorulnak, hogy ezzel fel­keltsék a gazdag amatőrök érdeklődését. Kü­lönben a mi tudományunknak szerencséje, hogy az amatőrködés benne nem árt senki­nek. Pasteur félreértéséből például igen sok baj származott és dilettáns ormosok roppant kárt okozhatnak az embereknek; de ha va­laki bármily fantaszta módon is-, az ősember karának kiszámításával foglalkozik, még min­dig komolyabb dolgot mivel, mintha, teszem azt, az éjszakai mulatókat venné praktikus tanulmány alá. Ezért nem is tartjuk szüksé­gesnek az ilyen tpdományosszinü szenzáció- híreket minden alkalommal lecáfolni. Ami egyébként Osbornet illeti, ő kiváló archeoló­gus, de nem paleontológus és 1,250.000 éves ősember, a grlffmadarak és a kétfejű sárká­nyok országába utalandó. — Valóságban tehát, mikor jelent meg föl­dünkön az első ember? — kérdeztem. — Nem tudom — felelte Reinsch tanár. — És más spin tudja. Mint ahogy azt sem tud­juk, hogy hogyan jelent meg és honnan jött. Minderről körülbelül annyit tudunk, mint a babylonitai tudósok az ősbiblia korában. Mikor vízilovak úszkáltak a Danában — De hiszen — mondtam elképedve — azóta jött Darwin. Az ő elmélete megdönthe­tetlen igazság számba megy általában és tö­kéletesen megmagyarázza az emberi nem származását. — Darwin — helyeselte Reinacíh tanár — vagy mondjuk inkább Larnarck. A fajok fej­lődése és átalakulása a szükség szorító hatá­sa alatt, bevált tudományos elmélet. De in­kább a Lama.rok tézise, mely a fajok válto­zását a környezel hatásával magyarázza, az elfogadott igazság. Darwin tételei a nemi ki­választás >és a létért való harc okozta kivá­lasztásról sok korrektúrára szorulnak és ko- rántsincsenek általánosan elismerve. A leg­régibb skelett, melyei ismerünk, a jávai gib­bonéul bér. — Kinek meglelésérel Róbert Ghauvelot, Daudet veje irt az utóbbi években egy rop­pant érdekes regényt. — Igen — jóváhagyta a tudós — az „Un román d'amour a Java“-t. Nos, ez a csontváz szerintem vagy 7000 éves lehet. Lehet azon­ban k, 12.000 éves is: még ezt sem tudjuk pontosan megállapítani. Sok tudós egyálta­lán tagadja a gibbonember emberi voltát és ezt a hajló ttjárásu, hosszukaru, dudoroshom- lobu vázat egy ősmajom maradványainak tekinti. — Nem lehetséges-e, kérdeztem, hogy az . ilyen csontvázak egyátalán csak patihológi- kus elváltozásokat mutatnak? Hiszen manap­ság is akadnak ift-ott szörnyszülöttek, kik visszaütnek, valamely állatra. •— Ez, — felelte mosolyogva a tudós —• né- > kai Viröhov felfogása volt. ő a neandervöl- ( gyi csontvázat is' azzal intézte el, hogy „pa- thológikus eset!“ Ma már ő sem mondana ilyet, minthogy azóta 5—6 hasonló skelettefc tatáit a Föld legkülönbözőbb részein a tudo­mány! Hogy azonban ez a jávai ősünk ho­gyan lett olyanná, amilyen volt és kik vol­tak elődei, azt nem tudjuk. Annyit tudunk, hogy az Osborne nevével kapcsolatosain a sajtóban elterjedt mesék, miszerint az ősem­ber secund aer-korbeli özönvizei őt ti óriás- sauriusok kortársa lett volna, képtelenség. Az ember a quaternaer-korban, pontosan az interglaciaris, a két jégkorszak közötti kor­ban lépett fel először bolygónkon, más ma­gasfej lettségü emlősökkel egyidejűleg. Ez, hogy úgy mondjam, egy melegházi klíma ko­ra volt a Földön. Egyenletes, állandó, buja és nedves meleg volt és az ősember mezte­lenségében bizonyára nem lázolt soha. A liosszuszőrü ősmammut jellemzi ezt a kori, mely alatt a Szajnában és a Dunában vízi­lovak úszkáltak: lágyszőrü vízilovak persze, mik még nem voltak pachydermis-esek. herceg a parancsnoka; továbbá, négy más ezred, j ember vesz részt. Szép, 16, kedves is fis Gtoszsrszég jövendő királynéja Nem volna érthető az olasz nép örömuj­jongása és enthuziasmusa, ha közelebbről meg nem tekintjük Maria Jósé személyét. Olaszország jövendő királynéja szép és el­sősorban ez a körülmény lopta be a szere- íeíet iránta a szépet kedvelő olasz nép szi­vébe. Nemcsak szép, fiatal és kedves Maria Jósé, hanem vig, jóságos és müveit is. Huszonhárom éves és Ustende-ben született, ahol a tenger fövenyén töltötte úgyszólván gyermekkorát és fivéreivel szívesen úszott versenyt a tengerben. Rendkívül élénk ter­mészetű és angol nevelőnőjének, Miss Ham- mereieynek sok gondott okozott. A hercegnő, ha csak egy pillanatra magá­ra hagyták, az autóban, akár a kocsi tete­jére is felmászott s hasonló csíny tevésre sohasem volt rest Kilencéves korában, amidőn apja a fronton tartózkodott és Belgium meg volt szállva, a hercegnő Angliában volt, ahol az angol királyi családnak gyakori kedves vendége volt. Miss Uammersley azt állítja, hogy Maria Jóséban sohasem volt hajlam a lányok ro­mantikus álmodozása iránt, meri mint a há­ború utáni ^euerárió gyermeke, a nyílt gon­dolkodás, a tellerös élei, a sportnak inve. A brüsszeli egyetemet is látogatta és élénk, barátságos viselkedés? révén nagy népszerűségre tett szert diáktársainál, kik­kel együtt részívett a sportjátékokban, csakúgy, mint a komoly történelmi és filo­zófiai előadásokon. Amikor felnőtt és bevezették a társaságba, ügyei: sem vetett a fiatalemberek hizelgő udvarlására, hanem Sir üraham-ipel, az an­gol koveúeí kötött barátságot és hosszú ko­moly beszélgetéseket folytatott az idős úrral. Maria Jósé, aki egyetlen lánya és legfia­talabb gyermeke a belga királyi családnak, nemcsak külsejében modern és szép, — rö­vidre vágott fekete hajat visel, termete kar­csú, arca keskeny és kifejező — hanem any- nyiban is modern gondolkodású, hogy önálló és mindig tudja, mit akar. Jól ismeri az éieiet, szereti a zenét, lelkes hive minden sportnak., mesterien űzi a goiíot és a motorcsónak versenyt. Apjával hosszú, fáradságos erdei túrákat végzett és nem riad vissza a legmagasabb hegycsúcstól sem. Öltözködésében is önálló. Az élénk színeket kedveli és csak a szigorú ceremóniáiig kötelesség, néha pedig édesanyja, vagy az udvari szabó parancsának engedelmeskedik, amikor egy­színű ruhát kell felöltenie. Vőlegényével Olaszországban ismerkedett meg, ahol iskolába járt és egy iskolakolos- torban lakott. Egy gyönyörű velencei kert­ben még mint gyermekek együtt ugrándoz­tak és naphosszat nézték a gondolákat. Ké­ső Mi ír többször járt Olaszországban 8 mindannyiszor találkozott Umbertoval Ilyenformán nem csodálatos, ha a sajtóban időnként olyan hirek keltek szárnyra, hogy a fiatalok el vannak jelezve. Ezt minden eset­ben megcáfolták, de az események mégis a hírmondókat igazolták. A legkedvesebb üdvözlet Umberto trónörökös is nagy népszerűség­nek örvend a lakosság körében Nagy népszerűségének egyik bizonyítéka az alábbi bájos kis epizód. Egy római kisfiú, Federico Rebessi levelet intézett a herceghez, úgy a maga, mint fivére, Giulio és unokafi­vére, Giorgio d'Angelo nevében, Az eredeti levél a kővetkezőképpen hangzik: Kedves herceg! A mamám azt mondta nekem, hogy Te nagyon jó vagy és nagyon szereted a kis gyermekeket és hogy most mindenki ajándékot ad Neked, mert fele­ségül veszel egy szép hercegkisasszonyt, fen is meg akarlak hót ajándékozni és el­küldöm neked a Pinoccio-mat, amelyet pa­pám és mamám azért ajándékozott nekem, mert bevettem az orvosságot. A mama azt is mondotta, hogy Te már nem játszol és hogy sokkal jobban örülnél, ha pénzt aján­dékoznék neked, a szegény beteg gyerme­kek számára. Azért elküldöm neked az uj- vévi ajándékomat is és- a fivérem. Giulio és unokafivérem, Giorgio megtakarított pénzét is. ők nem fognak neked írni, mert még kisebbek nálam. Ha tetszik neked az ajándékuk, megmondom az összes olasz gyerekeknek, hogy tegyenek úgy. mint én. így, ha majd nagyon sok pénzed lesz, csi­náltass sokkal nagyobb házat, mint a mi Pinocciónké és küldd oda a szegény beteg gyermekeket, akiknek szintén orvosságot kell bevenniük. Nagyon szeretünk téged és sok csókot küldünk Neked és a Te szépsé­ges királykisasszonyodnak is. Leghívebb szolgáid: D'Federico és Giulio Rebessi és Giorgiu d'Angelo. A levél rendkívül meghatotta a herceget, aki azonnal intézkedett, hogy hozzák azt nyil­vánosságra és e'wben levélben köszönte meg a kis hódolói ajándékát. Ezt az ajándékot alighanem megtoldják és jótékony alapít­ványt létesítenek belőle.----------------——— A küzségek syfonőm rendőrségei- nek szövetsége Hyitrán alakította meg nytigafszlovenszkói fiókegyesiSetét Nvitra, január 7. (Saját tudósítónktól.) A nyit- rai városháza kistermében vasárnap délelőtt tar­totta közgyűlését a csehszlovákiai városok és köz­ségeik autonóm rendőrségeinek szövetsége Mrva János nyitrai rendőrbiztos elnöklete alatt. A köz­gyűlésen öt ven delegátus jelent meg harminckét rendőrség képviseletében. Az elnöki megnyitó után rátértek a közgyűlés leigfontofiabb pontjára: a nyuigatszlovemszkói fiókazövetségnek megalakí­tására vonatkozó tárgyalásokra. Mint ismeretes, a szövetség célja az, hogy védje az autonóm rend­őrségek anyagi és kulturális érdekeit. Ezzel kap­csolatban oly értelemben határozott a közgyűlés, hogy mindent el fog követni, hogy Pozsonyban egy egyöntetű szaktanfolyam létesüljön az országos hivatal vezetése alatt, melyben az autonóm rend­őrségek kiküldöttjei nyernének szakkiképzést, ami közbiztonsági szempontból nagy horderővel bir. Kívánni fogják az egyöntetű szolgálati szabályzat elkészítéséit és hogy ezzel kapcsolatban az auto­nóm rendőrségnek vezetése, irányítása, köziponto s-itva legyen. Az eddigi kerületi hivatali ellenőrzé­sek helyett az országos hivatal által felállítandó központi felügyelő osztály létesítésének megte­remtését kívánja a közgyűlés, azzal, hogy ©z a felügyeleti hatóság revideálja az egye® autonóm rendőrségek működését és lássa el azokat utasí­tásokkal. Egyhangúlag határozta el a közgyűlés hogy memorandumot küld az illetékes hatóságok nak azirányban, hogy a régen kért fizetésrendezés kérdését elintézzék oly módon, hogy ax autonóm rendrőségek alkalmazottainak fi­zetése az állami alkalmazottak fizetési azahály- zatamintájára készüljön el. Egyhangú határozatot hoztak a nyugatszlovcnszkól flökszövefség megalakítá­sát illetőleg. A nyugatsizlovenszkói fiók fel fogja ölelni a régi Pozsony-, Nyitra- éB Trencsónmegye területét, inig a többi nőit megye a ke le tsz! öve nszk ói fiók­szövetséghez fog tartozni A nyugatszlovenszkó; szövetség a „Nyitra41 nevet fogja viselni. El­nöknek Mrva János nyitrai rendörbiztost válasz­tották meg, aleinök lett Hajeik Győző érsek újvári rendőrbiztois. majd megválasztották a 10 tagból álló vezetőséget. Az adminisztratív ügyek lotár- gyalása után ért véget a közgyűlés, melyet a Krá- lik-vendióglőbon bankett követett. Tudományos dajkamesék az első emberekről és Atlantiszról — És mikor volt ez? — kérdeztem. — Ez az, amit nem tudunk — felelte Rei- naoh tanár. — Az egyes fölídani korszakok számok szerinti leosztása több mint bizony­talan. Hogy csak néhány példát mondjak: Mihdjári a fentemliteht GuMernaer-kort Arci- er és Ferry Krisztus előtt 10.000-re teszik, de már például Piignm, a nagyfa ntáziáju ame­rikai 620.000-et mond. A jégkorszak a svéd Hostl szerint 17.000 éve lehetett; a német Penck szériáit 500.000 éve; a jégárt követő postglaciare-kort az angol Prestwick 8000 év­vel helyezi időszámításunk mögé; az említett Osborne pedig a 25.000 évre1 Ahol az ingado­zások ily fartfsztikusak, ott teljes joggal ál­lapítható meg ''hogy semmitsem tudunk. Annyi körülbelül biztos ma már (s az én ma­gam kutatásai is teljesen azt bizonyítják), hogy a rénezarvaskorszak, a mammutok és szőrös vízilovak fentemütett kora, melynek elejére az ember első fellépése esik, mind­össze 5300, de legföljebb is csak 10.000 esz­tendővei időszámításunk előtt fejeződött be. (Hol vagyunk a fantasztikus dilettánsok csil­lagászati számj^"'’!) Mint föntebb említet­tem, a tudomány e legújabb megállapításai csudálatosán megegyeznek a babyloniak ősi számításaival . . . Hanem ez az 5000, vagy 10.000 Krisztus előtt ez a rénkorszaknak a vé­ge. Hogy az eleje mikor volt, évek tízezeréi­vel vagy százezreivel eíőbb-e: azt nem tudja senkisem. És hogy ez az első ember milyen volt; milyenek voltak életkörülményei és ké­pességei: amit erről állítanak egyesek, az ■mind csak oly dajkamese, mint Atlantisz, az elsülyedt világrész a Kanáriszigetek körül... — Hát Atlantisz sem igaz? — kérdeztem el szomorodva. — Plató meséje — felelte a tudós — igaz volta mellett semmi sem bizonyít Tény mindössze annyi, hogy valóban kiemelkedett valaha a vizekből egy hatalmas összekötő földrész Európa és Amerika között. De ez a másodkorban volt és a harmadkorban eltűnt megint. Vagyis jóval hamarabb Ádám születé­sénél. De viga?zta1ódjon — tette hozzá nevet­ve a Mindenség örök történetének az Ember születése egyáltalán nem a legfontosabb dátuma ... «. B. K. Nagyarányú lázadás Albániában? Athén, január 7. Kerülő utakon oly hírek érkeztek, hogy AIDániában nagyarányú lá­zadás tört ki Zogu király újító törekvései miatt. Az albán király állítólag ezért mond­ta le az olasz trónörökös esküvőjén való részvételét. Hír szerint Zogu a napokban kénytelen lesz elhagyni Albániát. Ezzel ^zömben a belgrádi albán követ újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a forradalom­ról szóló hírek teljesen alaptalanok és ax albán nép meg van elégedve Zogu uralko­dásával. Eary külföldi diulomata, aki botfán rkszett Tirranából Belgrádba, szintén ki­jelentette, hogy Albániában teljes a nyuga­lom. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét azda ■ lartn ommti rienik mc mindéi' ccülöMökí n 4

Next

/
Thumbnails
Contents