Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-31 / 25. (2246.) szám

^I^GAI-TVWí^ARHlRL’tP 1930 január 31. péntek. Sanda manőver a cseh-magyar kultiv- közeiedés körül Prága, január 30. A félhivatalos Prager Presse vezércikkben foglalkozott a ‘ csehek és magyarok viszonyával. A vezércikk tulaj­donképpen Bacher német szerkesztőnek a Bohemia hasábjain megjelent budapesti le­veleire akar válasz lenni, melyekben Bacher a magyar-csehszlovák viszonyt a magyarok szempontjainak és érveinek bemutatásával igekszik megvilágítani. Bacher többek között rámutatott azokra a pszichológiai momentu­mokra, amelyek a csehszlovák- magyar köze­ledést a prágai sajtó hibájából hátráltatják. A Prager Presse antitézis gyanánt viszont azt igyekszik cikkében bizonyítani, hogy a zavaró momentumok minden alkalommal a magyar oldalon merültek föl. mert a csehek őszintén méltányolják a magyar kultúrát. A csehszlovák félhiivata’os bizonyítékai fel­sorakoztatásánál lapunkra is hivatkozik, mint tanúra s többek közt ezt irja: — Az a szemrehányás, hogy a csehszlovák sajtó Magyarországot úgy jellemezné, mint visszamaradt és deszpotikus nemzetet, amely ku'turális téren semmit sem teljesített, to­vábbá, hogy a csehek alig tudnak valamit Jó­kairól. Lisztről, Molnárról, vagy Lotzról, in­kább azt bizonyltja, hogy a magyarok meny­nyire hiányosan ismerik a csehszlovák é’etet. Felsorolhatnák, mily régóta ismerik a cse­hek az említett és más magyar művészeket, mily nagy számban fordították le műveiket, bizonyithatnók mennyire kultivá’ják főisko­láinkon a magyar nyelvet, felidézhető ők azt, hogy például az egyetemi könvtár csak nem­régiben szerzett egyszerre négyezer kötet magyar- könyvet, de ehelyett csupán azokra a cikkekre utalunk, me'yeket ezekről a dol­gokról Szenes Erzsi magyar írónő a Prágai Magyar Hir’apban tett közzé és a amelyek­ben konkrét adatok alapján bizonyi'otta be. mennyivel nagyobb nálunk a megértés a magyar kultúra 'iránt, mint Magyarországon a cseh ku'tura iránt. Ha tehát a két állam közül va’amelviik amiatt panaszkodhatik, hogy ku túráját a másik lebecsüli, akkor azok bizonyára a csehszlovákok, kiket a magyar sajé állandóan barbárokként tüntet fel. A Prager Presse téved. Amikor mi nagy utánjárással tudjuk csak fölkutatni a ma­gyar cseh. ku1turka.pcsola’nak egy-egy kis szá­lát és azt igyekszünk fö'fedezni, megmutat­ni és megtartani a magyar kultúrának, ez még nem amellett bizonyít, hogy túlságosan na'ry az érdeklődés a esehsz’ovák ku’turkö- rök részéről a magyar irodalom és művészet te\jesltményei iránt, hanem csak annak a be­szédes tanúbizonysága, hogy mi ezt mind ér­dekes, örvendetes unikumot, rendkívül isé­get különlegességet könyvelhetjük csak el. Rendkívüli hátrányos taktika ossz?hasónlita­ni, ki érdek’ődik jobban a másik nemzet kul­túrája iránt, a cseh, vagy a magyar. A cseh kulturtényezőknek igenis sokkal több köte­lességük van a magyar kultúra iránt, mint fordítva. Mert Csehszlovákiában egynél1 iónyi magyar él, aki magával hoz'a az egyetemes magyarság kultúráját ennek az államnak a keretébe és ku'túrájával nem kell szégyen­keznie a köztársaság többi nemzetei sorá­ban. A csehinek, mint többségi nemzetnek belpolitikai rezonból kell nemcsak megis­merkednie a magyar kultúrával, hanem azt támogatnia is kötelessége. Nem Magyaror­szág iránti udvariasságot követ el tehát az a cseh kulturtényező. amely akár. a magyar történelemmel, akár a magyar művészettel foglalkozik, magyar írókat fordít és a eseh- m agyar kuiilurkapcsol at kiméiyútésén dolgo­zik. A Prager Presse tanaiul hiv bennünket, de éppen maga ellen bizonyít ezzel a hivatko­zással. A mi cikkeink, melyekben egyes cseh kulturtényezőknek a magyar kultúra iránti sporadikus érdeklődésére mutatha­tunk rá, csak azt bizonyítják, hogy mi, mint a magyar kultúra prágai őrszeme, becsület­tel teljesítjük azt a missziónkat, hogy a cseh­szlovák-magyar kul túr érintkezésnek minden legcsekélyebb szálát fölfedezni, megmutatni és a magyar kultúra számára megőrizni igyekszünk. De ebben a sivár, a magyarság iránt barátságtalan és közönyös légkörben ezek a jelenségek, egy Brábek, egy Mayer- faöfer, egy Strelba, egy Podlaha magyar eru- diciója olyan ritkaság, különlegesség, hogy mi mindenkor csak mint unikumra, csodára mutathatunk rájuk. Ezek a kulturfecskék csak kivételek, sőt mondhatnék rendellenes­ségek. Sőt továbbmegyünk: ezek a kultur­szálak egytől-egyig még az államalkotás előtti időből datálódnak és az uj csehszlovák nemzett ösztönnek és akaratnak semmi ré­'5 Zavarok a spanyol kormányalakítás körül A régi politikusok Berestgiiser ellen — Kommunista mozgolódás I — Primo a jobbik riszt választotta... — Madrid, január 30. A spanyolországi helyzet továbbra is bizonytalan. Primo de ítivera lemondott, de Berenguer tábornok, a dezignált miniszterelnök kormánya meg­alakításánál nagy nehézségekkel küzd. A volt politikusok nem hajlandók tárcát vál­lalni ebben a kormányban, amelyet a dik­tatúra folytatásának tekintenek és kijelen­tették, hogy csak abban az esetben vesz­nek részt újra a politikai életben, ha az alkotmány és a parlamentarizmus helyre­áll. Ilyen körülmények között a miniszte­rek listájának összeállítása komoly nehéz­ségekbe ütközik. A tegnapi terv szerint a miniszterelnök és hadügyminiszter Beren­guer tábornok lett volna, belügyminiszter Marzo ezredes, a mostani rendőrfőnök, köz­oktatásügyi miniszter az albai herceg, igaz­ságügyminiszter Estrade volt miniszter, közmunka, ügyi miniszter Marra Gábor, munkaügyi miniszter San gr o Ros Olano, pénzügyminiszter Cambo. A gazdaságügyi minisztériumot föloszlatják. Páris, január 30. A Havas-ügynökség madridi jelentése szerint Berenguer tegnap estig nem tudott kormányt alakítani. Egye­lőre csupán Marzo ezredes vállalta cl a iöl- kinált tárcát. De la Portéra gróf kijelentet­te, hogy hajlandó a kormányba belépni, azonban nem az alkotmány helyreállítása előtt, mivel Berenguer tábornok kormánya csupán a diktatúra folytatása. Romanones gróf kijelentette, hogy a helyzet súlyos és percről-perere súlyosbodik, mindaddig, mig nem sikerül kormányt alakítani. A kabinet megalakítása attól függ, vájjon Cambo. aki a diktatúra előtt pénzügyminiszter volt. el- vállalja-e a pénzügyi tárcát. Cambo állító­lag bizonyos garanciákat kér és csak úgy veszi át a pénzügyminisztérium vezetését, ha megengedik neki, hogy a diktatúra va­lamennyi intézkedését anullálja. Cambo t holnap váriák Madridba. Ugyanakkor a nép forrongása egyre ve­szedelmesebb méreteket ölt. Ma nemcsak a diákok, hanem a munkások is éltették a köztársaságot és vörös zászlókkal vonultak a királyi palota előtti térre. A rendőrség a külvárosokban több kommunista tüntetést vert szét. A nagyobb vidéki városokból ugyancsak veszedelmes erjedési folyamato­kat jelentenek és ha Berenguer nem ala­kit hamarosan kormányt és nem léptet életbe erélyes rendszabályokat, általános nyugtalanságra kerülhet sor. Berenguer szemmel]áthatóan nem az az ember, aki a kényes helyzetben megmentheti Spanyolor­szágot. Politikailag tapasztalatlan s minden intézkedésében a volt diktátor elleni gyű­lölet vezeti. A legszerencsésebb megoldást Primo de Rivera választotta. A volt diktátor kényel­mesen és mosolyogva nézi az általános er­jedést és politikával nem törődve, vissza­vonul birtokára, hogy kipihenje fáradal­mait és helyreállítsa elrontott egészségét. Újságírók előtt kijelentette, hogy most fog kitűnni, vájjon tud-e Spanyolország nélküle élni, vagy sem. 1 francia álláspont diadalt aratott a londoni fiottakonferencián Gránd: a politikai problémái* elintézéséért - I*faci®na5d szerni titkosan keli tárgyalni - Gtossssi eSfooadja a fran­cia álláspontot London, január 30. A flottakonferencia ma plenáris ülést tartott,.amelyen a saj ó képvi­selői is megjelenhettek. MacDonald az ülést azzal a megállapítással nyitotta meg, hogy a konferencia tárgyalásait egyelőre lehetetlen a nagy nyilvánosság előtt megtartani. Egye­dül a delegációk vagy a delegációk egyes csoportjai között folytatott részlettárgyalások, valamint a delegációk vezetőinek összejöve­telei alkalmasak arra, hogy segítségükkel a célt elérjék. A mai plenáris ülésen bizottsá­got állítanak össze amely szakértői jelenlést lesz a francia rendszer és az angol javaslat között lévő különbségről. Mint ismeretes, a franciák a globális tonnaszám megállapítása mellett törnek lándzsát, mig az angolok a ka­tegóriák elvének szigorú betartásával akar­nak leszerelni. Grandi a plenáris ülésen kijelentette, hogy Olaszország szerint nem a lefegyverzés me­tódusait kel! tanulmányozni, hanem meg kell oldani a két elvi kérdést amelyek kö­zül az első a flották egymás közötti erővi­szonyára vonatkozik, a másik a minimális tonnaszám megállapítására. — Politikai jellegű konferencián vagyunk — mondotta Grandi — amelynek nemcsak technikai problémákat kell megoldania, ha­nem meg kell találnia a valódi és hathatós leszerelés politikai kritériumait és garanciái! is. Olaszország csak e princpiumok szemelőtt- tartása mellett hajlandó a technikai konfe­renciákon részt venni. Olaszország a techni­kai megegyezéseket csak föltéte.lesen fogad­hatja el, mert addig, amíg a politikai előfel­tételeket nem teremtették meg, szó sem lehet igazi leszerelésről. Gibson, amerikai delegáus kijelentette., hogy az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya hajlandó a francia álláspont, alapjára he­lyezkedni, amely az általános tonnaszám meg­állapítását kéri. ámbár Washington még most is a kategóriák szerinti felosztást tartja a leehelvesebbnek. Tardieu néhány szóval kifejezte megelé­gedését afölött, hogy a delegációk elfogadták a francia álláspontot. A Intitil nemzetközi vizsgál© bizottságot kérlek Isiiül i belgrádi diktatúra elfen Géni, január 'rig? A muM héten adta be kőt ma­cedón mértékük a népszövetséghez Macedónia elnyo­mott lakóinak rettenetes vád janit s most az alábbi jelentés szűkít a Lárvátok poÜTnkai képvisel de is el tudta juttatni a horvát nemzet segély kiállását a n épszö vétségbe z Kosutics mérnök ét Krnjeviics ügyvéd, volt horvát paraeztnárti káoviselők, látogatást tetteit a népszö­vetség titkárságán és ott egy em1 okiratot adtak át a horvát nemzet képviselete nevében Belgrád ön­kén yura Imi kormányzatának cselekedeteiről. Ebben az emlékiratban a horvát nemzet képvise­lete tiltakozik a horvát nemzet emberi és nemzeti jogainak elnyomása ellen és kimutatja az önkény­j uralmi kormány erőszakos és törvényellenes csele- ! ke deleit: I . a horvát nemzet nevének, zászlójának és címeré­nek elkobzását, holott a békeszerződés ezeket nemzetközi tényezőként elismerte és a horvátok soha le nem mondottak sem özei ről, sem a népek közösségében való saját életükről. A horvát nemzet képviselete tiltakozik a horvát közművelődési szervezetek feloszlatása és működé­sük eltiltása elten, a horvát nyelvnek az iskolából való kiküszöbölése, a horvát történelemnek az is­kolákban való megham'öitása, országterüéet föl-dara­bolása, történelmi nevezeteik eltiltása, továbbá a norvat nemzeti Képviselet, megsemmlsitésére irá­nyadó heves erőlködések ellen, holott ez a Képvise­let bárja a horvát nemzet bizalmát a szerb-horvát- szlóvén közösség kialakulása óta s az önkényuralma kormány e képviseletet s a horvát intézményeké# rendre ki akarja cserélni a kormányszervektől ki­nevezett hivatalnokokkal. Az önkényurakni kor­mány e célt követve, letartóztatta a horvát képvise­let elnökét, Macsck Vla-dkó dr.-t, hogy kivételes törvényszék ítélkezzék fölötte, amelynek ítéletei véglegesek és megfellebbezhetetlenek. Hogy végcélját elérhese. az önkény-uralmi kormány megsem m isiiét te a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot és az egész vonaton a kormányszervek cselekedeteinek minden bírálatát: elnyomta a bíró­ságok függetlenségét, kivételes törvényszéket átlátott föl a politikai vétségek számára és berendezte a rendőrség mind enhaéóságát. A memorandumban több borzalmas eset van fölsorolva azokból az embertelen mcglrinzásokból, amelyeknek aláve­tették a politikai foglyokat, úgyszintén olyan esetek, amikor a rendőrség, miután „vallom ás “-okát csikart ki a letartóztatottakból, megölte őket, anélkül hogy e bűneiért törvényszék előtt felelni volna köteles. A békeszerződés alapján állva, mely kötelezi a ,.Szerbek, horvátok. szlovének áramát", hogy azo­kat a nemzeteket, melyek ez államban foglaltatnak, ,.a szabadság és igazságosság szellemében" kormá­nyozza, a horvát nemzeti képviselet a népszövetség­hez és a békeszerződést aláíró államokhoz fordul, azzal a fölszóütássail, hogy .,vessen véget a belgrádi kormányzat embertelen eljárásainak, rendeljen el nemzetközi vizsgálatot, amely vizsgálja ki a rendőr­ség és a törvényszékek eljárásait, amely látogassa meg a börtönöket, kérdezze ki a be-böriÖnzőiteket és nyomozza Id a politikai letartóztatottak" halálá­nak okait s amely „dűlőre juttassa Horvátország és Szerbia vitás ügyét, biztosítván Horvátország számára az önrendelkezési jog megvalésitását", mint Európa ez igen érzékeny részén a béke biztosítá­sának alapvető föltételét. Ezt az emlékiratot egyidejűleg az egyes kormá­nyokkal is közölték. I Jóvátételt Bank ápris 1-én megkezdi m&kSdéséi Páris, január 30. A baseli Nemzetközi Jó- vátételi Bank április elsején megkezdi mű­ködésiéit. A nagy nemzetközi jóvátétel! köl­csönt májusban írják ki. A Ney-York Héráid ez alkalommal megerősíti azt a hirt. hogy Amerika a 300 millió dolláros kölcsön egy harmadát jegyezni fogja. sze nincs abban, hogy valaha létrejöttek és megvannak. Hogy az egyetemi könyvtár né­hány ezer magyar könyvet is szerzett, ez még csak. nem-is csoda, hisz a prágai egye­temeiknek" évente átlag ezer magyar hallga­tójuk van. Nagyon rossz érv a Prager Pressétől, ami­kor a kölcsönösségre hivatkozva azzal vádol­ja a .magyarországi magyarságot, hogy ke­vésbé érdeklődik a cseh kultúra iránt, miit a csehek a magyar kultúra iránt. Mert nem lehet egyenlő mértékkel mérni azon egysze­rű oknál fogva, hogy mig a magyarok részé­re a cseh kultúrával való kapcsok tisztára nemzetközi kulturkapcsolat dolga, a csehek részére a magyar kultúra kultiválás,a egyút­tal belpolitikai kérdés is. Sőt belpolitikai ralson és kötelesség. Csehszlovákiában egy millió magyar él a magyar kultúra közössé­gében, Magyarországon legfeljebb néhány száz vagy néhány ezer cseh él. A cseheknek mint vezető többségi nemzetnek nemcsak hogy érdemes megismerkedniük a magyar kisebbség nyelvével és kultúrájával, hanem épp az állaim érdekében egyenesen ápolni­uk, segíteniük kellene. Amikor ezt teszik, saját államuk egyik erős kisebbsége iránt róják le a kötelességüket s nem tekinthetik ezt Magyarország iránti udvariasságnak. Hasonlóképpen lehet-e- „a magyar nyelv­nek a csehszlovák főiskolákon való kultivá­lásáról" beszélni, amikor az egyik csehszlo­vák egyetemen mindössze egy lektor szlo­vák nyelven tart előadásokat a magyar iro­dalomról és mellékesen magyar nyelvórákat is tart? Amikor az egymilliós szlovenszkói és ruszi.nszkói magyarságnak nem egy, ha­nem több tanszékre van -jogos és elvitatha­tatlan igénye? Ez nem lojalitás a kisebbségi magyar kultúra iránt, hanem fordítva: ordí­tó illpíalitás. Ezzel csak akkor lehetne di­csekedni Budapest felé, ha Csehszlovákiá­ban nem élne egy nyolcszázezer főnyi ma­gyarság. Már szinte frázissá vált, hogy a kisebbsé­geik képviselik a hidat a szomszédos nemze­tek között. A kisebbségi magyarság kultúrá­jának méltánylása és ápolása lehetne a leg­jobb hid a csehszlovák-magyar megértés po­litikája felé. Mi ennek a végzetes hídszerep­nek a tudatában mindenkor magyarbarát politikát követeltünk a köztársaság hivatalos akaratától és nem rajtunk múlt, hogy ez a hivatalos akarat mindenkor a másik oldalra fordította az állam külpolitikájának kor- mányrudját. Mi lelkiismeretesen teljesítet­tük és teljesítjük a történelem által ránk mért föladatot a kulturkiegyenlités munká­jában és minden rosszakarat és kedvezőtlen atmoszféra dacára kívánjuk tovább végezni, de tiltakoznunk kell az ellen, hogy egy Pra­ger Presse, melynek eddig a magyar nem­zet és kultúra felé egyetlen jó szava nem volt. a mi munkánk ’rdenrét csehszlovák tel­jesítménynek könyvelje el és külföldi test­véreink ellen játssza ki.

Next

/
Thumbnails
Contents