Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-31 / 25. (2246.) szám
1930 január 31, péntek. —MaEMMK«JKa>Eá3a.-^t«aM»aa T>P PU-MaG^AR-HI RLAL> 3 Gazdasági válság — gazdasági szervezkedés Irta: FL&ISCHMANN GVULA tfr.. tartománygyüiési képviselő i. Középenrépára fekete felhőként ereszkedett le a gazdasági krízis és ugylá'tszik egyhamar nem is szándékszik a fejünk felöl elvonulni. Ez a probléma foglalkoztatja most a teoretikusokat és a gyakorlati közgazdákat és az érdekedtek mind azon törik a fejüket, hogy miképp szabadulhatnának ebből a kellemetlen szituációból. A közönség garmadával kapja a jótaná- csokat, de a kiutat egyelőre nem látja. Nagyon messzire kellene menni, hogy a mostani gazdasági krízis okait fejtegessem. A világpiac helyzete, a békeszerződések, Középeurópa földarabolása, mind egy-egy kiáltó hang, amelyben sok-sok igazság van. Ezen azonban most már nem segítenek az újságcikkeik, könyvek, parlamenti tanácskozások és hiábavaló ankét ok. Azt hiszem, ez a nyomasztó helyzet elsősorban a középen répái államok kormányait kell hogy foglalkoztassa. Az a helyzet, ami itt Középen rónában tizenegy év óta fennáll, egyenesen tarthatatlan. A gyűlöletnek olyan atmoszférája ez, amelyben minden életnek el kell sorvadnia. A középenrópai győztes államok nem elégedtek meg az óriási eredményekkel, hanem előbb Ausztriának, majd később Magyarországnak valóságos politikai és gazdasági bekerítésére törekedtek. Erre azonban nem kerülhetett a sor, mert bebizonyosodott, hogy a középeurópai béke és egyensúly szempontjából úgy Ausztriára, mint Magyarországra szükség van. Magyar- ország ma éppen úgy mint Ausztria tényezője a közönén rópai politikai konstellációnak és nélkülük nem lehetséges Középeurópa pacifikálása. A győztes kisállamok politikai koncepciói e tekintetben egyenesen megbuktak. Franciaország és Olaszország kívánsága el őtt a ki sáliam óiknak meg kell ett hajolni ok. A középeurópai politikai krízisek egé^z sora után most a gazdasági válság került eleit érbe. Ezen a téren is csődöt mondott az úgynevezett kis antant-koncepció, amely kimondottan Magyarország ellen irányult. Be- ; bizonyosodott, hogy a középeurópa1 államok j gazdaságilag egymásra vannak utalva és nem lehet az egyiket a mélységibe taszítani anélkül, hogy a többi is ne csússzon utána. A kisantant államai közül egyedül Csehszlovákia mondható modern, céltudatosan kormányzott és következetes gazdasági politikát folytató államnak és azért a közép- európai politikai és gazdasági jelenségek legjobban Csehszlovákiában figyelhetők meg. A gazdasági válságra is ez a köztársaság reagál a legjobban és azért foglalkoznak vele itt a legintenzívebben az összes gazdasági érdekeltségek. Nálunk a bajok a cukorexport nagymértékű visszaesésével kezdődtek. Ez váratlanul érte a gazdasági köröket. A második jelenség volt a tavalyi nagy áresés a mezőgazda- sági terményekben. A harmadik fázis a most kezdődő általános ipari krízis. A baj nagy és súlyos, de még nem mond-: ható katasztrofálisnak. A csehszlovák köz-1 gazdasági élet elég rugalmas és nagy tarta- j lékckkal rendelkezik, úgy hogy egy rövi-: debb ideig tartó krizist kibír. Azonban a jövő szempontjából újra és újra felvetődik a j Csehszlovákiára nézve olyan fontos magyar j piac rendezésének kérdései A csehszlovák iparnak távoli országok felé mindinkább csökkennek a kiviteli lehetőségei. Az amer:- í kai, angol és német verseny efőbb-utóbb kiszorítja ezekről a piacokról. Egyetlen biztos piaca Középeurópa marad, ahol 'kilátással veheti fel a versenyt a nagy ipari országokkal. Ha késlekedő és ingatag politikájával elveszíti ezt a piacot is, akikor ipari izoláltságában a krízisek katasztrofálisakká válhatnak. Amikor 1922-ben az osztrák gazdasági válság tetőfokán állott, akkor Benes járta ki, hogy Ausztria megkapta a népszövetségi kölcsönt. Most, amikor Középeu ró pában tombol a gazdasági válság, a legjobban érdekelt Csehszlovákiának kell a kezdeményező szerepet vállalnia ezen gazdasági válság megoldásában. Ezt azonban nem lehet egy államra korlátozni és a prágai parlament bizottságai egész biztosan nem segítenek ezen a bajon. Legföljebb összevesznek, aminek a következményei kormányválság, esetleg uj választások lehetnek. Egy gazdaságii megoldásnak természetesein számos előfeltétele vaiij amelyek elintő-, Bethlen: Áldozatot hoztunk, de az áldozat megéri az eredmlmrekit, ezenkívül megmentettük a döntőbíróság sitit A magyar miniszterelnök expozéiában eiösmeréssel emlékezett meg Olaszországról, Angi áról és Franciaországról - „A megegyezés uj kapukat nyit meg. amelyeken uj lehetőségek Felé mehetünk1* Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Ma délelőtt zsúfolt ház és zsúfolt karzatok előtt- nyitotta meg Almásy elnök a képviselőház mai ülését. Az ülésen az összes miniszterek megjelentek. Az elnök bejelentette, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök jelentést kíván tenni a há;$ii tárgyalásokról és a miniszterelnök expozéjához. Rassay Károly, Pékár Gyula, Peidl Gyula, Apponyi Albert gróf és Pakots József kívánnak hozzászólni. Amikor Bethlen felemelkedik helyéről, a jobboldal hatalmas tapsiban és éljcinzé^b.n tör ki. A miniszterelnök kijelenti, hogy előzetes jelentést akar tenni és a hágai egyezményt ratifikálás végett ciik a párisi tárgyalások befejezője után teszi a ház asztal ina. Expozéját két részre osztja: az első részben ismerteti a megegyezést és a második részben azokat a körülményeket, amelyek miatt a kormány megegyezett, Hágában elsősorban a békeszerződésekből folyó reparációis és egyéb fizetségről volt szó, azután a trianoni békeszerződés 250. paragrafusa alapján előidézett perekről. Részletesen ismerteti az előzetes megegyezések tartalmát, majd felsorolja az A. és B. alapba való fizetési módozatokat. A jövő szempontjából óriási jelfentőségü a irrgc-gyezés, mert Magyarország régi területének csak 28 száraiéba maradt meg, ennek a megcsonkított országnak pedig életkérdése a megegyezés. A baloldal állandó közbeszólásokkal próbálja megzavarni a miniszterelnököt. — Az optánsper miatt kell megegyezni, a kormány a földbirtokosoknak kedvez, — kiáltják közbe. Bethlen: Ez a beállítás helytelen. Az aptáms- perekben nemcsak a földbirtokosokról, hanem egyéb magánvagyonról is van szó. A magyar kormány egyébként sem térhetett ki az optánsperek tlintézése elől. A miniszterelnök ezután rámutat arra, hogy a jóvátételi bizottság párisi tárgyalásai során odáig sem jutottak el, hogy a magyar javadat alapján tárgyaljanak, viszont ezt Hágában sikerült elérni.. Döntő fontosságú a hágta! egyezményben a döntőbirósáípk rekonstrukciója, miszerint az eddigi egy-egy semleges és egy-egy delegált bíró helyett két semleges és két államonként delegált biró ítélkezik, az ítélet pedig megfelebbezhető a hágai nemzetközi döntőbírósághoz. A megegyezést Párisban tovább tárgyalják, azonban ott csak a részletek kidolgozására kerül a sor, az elvi megegyezések már megtörténtek. Á miniszterelnök ezután ráfér azoknak az okoknak az ismertetésére, amelyek a magyar delegációt az egyezmény megkötésére bírták. A locarnói szellem, amely az első há- EarasaaiBssffafts&BKSDBaBiBHasaaanKBMMnHMBflBnanaEflni zése nélküli gazdasági kérdésekről tárgyalni is alig lehet. Magyarország is szenved a gazdasági krízis miatt. Ott ez a krízis még jobban ránehezedik az ország népére, mert hiszen elveszítette a háborút és vele az ország kétharmadát s a sok csapás mellett még szomszédai is igyekeznek súlyosbítani gazdasági helyzetét. Ennek az állandó nyomásnak .ke’il mindenekelőtt megszűnnie és úrrá kell lennie annak a belátásnak, hogy a középenrőpai gazdasági kérdések megoldása nem képzelhető el Magyarország részvétele nélkül. gaá konferenciát eredményezte, a második konferencián is uralkodott. A nagyhatalmak arra az 'álláspontra helyezkedtek, hogyha a német jóvátételből engednek, úgy a többi jóvátétellel szemben is engedékenynek kell lenni. Nem hallgathatja el azonban, hogy egyes államok épp a locarnói szellemet akarták kihasználni, amikor rendkívül nagy követelésekkel léptek fel Magyarországgal szemben. Azt követelték, hogy Magyarország 1943 után is fizessen reparációt. Bethlen ezután rámutat arra, hogy a delegáció Hágában kijelentette, hogy Magyarország követelései és a magyar ellenkövetelések szaldóján mutatkozó különbözedet, ha az Magyarország tartozásának tűnik fel, kifizeti. (Zaj a baloldalon.) Ezt a párisi tárgyalásokon állapítják meg. Nem igaz, hogy a magyar kormány követelte volna, hogy az optánsügyet tárgyalják, sőt éppen az utolsó percig ellenezte ezt. De ha a magyar delegáció ezen követelésije nem egyezett volna bele, akkor a tárgyalások megszakadtak volna és a magyar delegáció csomagolhatott volna és jöhetett volna haza. (Álandó zaj a baloldalon.) Kijelenthetem, hogyha a megegyezés az agrárperekben nem jött volna léire, úgy 1943. után nem 300 millió, hanem kétszer, háromszor ennyi millió aranykoronát fizettünk volna. A szocialisták részéről több sértő közbeszólás hangzik el és ezért az elnök több képviselőt rendreutasit. A szocialisták ezt kiabálják: — Mi van az árvák pénzével, mi van a ha- dikölcsönökkel? Vegyék el az optánsok birtokait. Bethlen: Miért kívánnak ilyet azok, akik a tulajdonjog elve alapján állanak? Peidl Gyula: A magyar nép fizeti, a miniszterelnök pedig megkapja a pénzt. Az elnök Peidl Gyulát a sértő kozbeszólás miatt a mentelmi bizottság elé utalja. Bethlen ezután rámutat arra, hogy a hágai egyezmény eredménye az, hogy Magyarország 13 és félmillió koronát fizet 1943 után évenkint. Ez kis tehertétel azzal szemben, hogy pénzügyi függetlenségünket visszanyertük. Áldozatot hoztunk, de az áldozat megéri az eredményeket. Ezenkívül megmentettük a döntőbiróság elvét is. A miniszterelnök ezután kiemeli azt a tényt, hogy a kedvező megegyzést elsősorban a nagyhatalmaknak köszönhetjük, különösen az egyik nagyhatalom delegátusának, amely nagyhatalom velünk barátságos lábon áll. (A képviselők fölállva tapsolnak.) Másodsorban köszönetét kell mondani Nagybritannia delegátusának. (Általános taps.) Franciaországnak is nagy szerepe volt abban, hogy kedvező megegyezés jött létre Hágában. A tárgyalások Magyarország javára oly kedvező atmoszférát teremtettek, amely rendkívüli haszonnal jár. A megegyezés uj kapukat nyit meg, amelyeken uj lehetőségek felé mehetünk. A miniszterelnök beszéde végén köszönetét mondott a közvéleménynek és a sajtónak, hogy a hágai tárgyalások alatt egyöntetűen mögötte állottak. ■ Amikor a miniszterelnök befejezte a beszédét., az egész képviselőház tapsorkánban tört ki, csupán a szorosan vett baloldali képviselők maradnak csendben ülve. A vita Az elnök Bethlen beszéde után szünetet ad, amely után Rassay Károly szólal föl. A miNekünlk, itt élő magyaroknak van a legnehezebb helyzetünk. Mi a szomszédos Magyarország vérrokonai és közvetlen szomszédai megiérezzük az odaáti válság hatását és be lejutunk az itteni krízis forgatagába is. Ezért különösen a mi érdekünk követelni a ! csehszlovák kormánytól, hogy határozza el magát komoly lépésekre ebben a középeuró- pai jelentőségű fontos kérdésben. Ankétok, újságcikkek, parlamenti beszédek, szubvenciók és átmeneti intézkedések itt netm segítenek. Idegeit jobban kell táplálnia, szedje hat héten át rendszeresen a kiválóan bevá"f test- és idegerősitőt, melyet több mint 24.000 elismert orvos ajánl. Sanatogén o'y erőtartalékot ad mely minden túlfeszített testi- és idegrnunkánál elegendő. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Kő 14 50-től felfelé. Az árak jelentősen ie vannak szállítva. Kivágni és borítékban az alábbi cégnek beküldeni; In 7. Neumann & Cíe. Prag II, Vysehradská 25 Küldjön nekem teliesen díjmentesen és minden vételkényszer nélkül egy SANATOGEN próba- küdeményt és használati utasítást. Sanatogén, mint erősifőszer idegbetegek részére, gyerraekágyasok részére, tüdoba osok részere. _ sárgaság és vérszegénység gyomor-, bél- es vesebajosolt jj részére, gyermekek és asszonyok ré- táplálási zavaroknál mindensíére. íajtáiu gyengeségnél. Név és foglalkozás ................................................................... ni szterelnök kijelentéso szerint Hágában csak elvi megegyezés történt. Nem ismeri a megegyezés szószerinti szövegét, amit pedig a kormánynak kötelessége lett volna előterjeszteni. Nem a megegyezést kifogásolja, hanem azt, hogy a megegyezés szemben áll a miniszterelnöknek a hágai tárgyalások előtt tett kijelentéseivel. A miniszterelnök többször hangoztatta, hogy nem megegyezés esetén semmiféle kárunk sem lehet. Elismerem, hogy a megegyezésnek vannak előnyös oldalai is, azonban a miniszterelnöknek is el kell ismerni, hogy jogunk van tiltakozni a lelkesedés ellen. A kormánynak kellett volna fölszólítani a közvéleményt, hogy ne ünnepeljen, hanem tiltakozzék. Rassay azzal fejezte be beszédét, hogy az érdemben való hozzászólást fönntartja magának az egyezmény szövegének megismerése után. Ezután Pékár Gyula szólalt föl, aki a miniszterelnököt az egységes párt szeretető roll és bizalmáról biztosit ja, majd a hágai eredményeikre rátérve kijelenti, hogy tiz óv óta először sikerült Magyarország terhein enyhíteni. A hágai konferencia likvidálta a világháborút és megfordította a világ hangulatát Magyarország iránt. Az ország súlyos terhektől szabadult és visz- szanyerte pénzügyi szuverenitását, ami a gazdasági élet fellendülését fogja maga után vonni. Ez eredmény elérésében nagy segítségünkre volt Olaszország, amely testvéri szeretettel támogatta a magyar ügyet. Ezután Peyer Károly a szociáldemokrata párt részéről szólalt fel és kijelentette, hogy a magyar kormány nem vitte keresztül azt Hágában, amit magára vállalt. A miniszter- elnök itthon azt jelentette ki, hogy Magyar- ország 1943 után semmi fizetést nem vállal, ennek dacára mégis fizetésekre kötelezték Magyarországot. A miniszterelnök a hágai egyezmény következtében összeférhetetlenné vált, mert az egyezmény saját érdekeit is szolgálja, miután ő is az erdélyi optánsok közé tartozik. Pakots József kifogásolja, hogy Bethlen másképp képviselte az országot, mint azt itthon megígérte. Mivel nem látja még tisztán a helyzetet, csak az egyezmény szövegének megismerésié után tud hozzászólni. ApiHMrvi fres?'??© Utolsónak Apponyi Albert gróf szól! hozzá a vitához. Nem kivan — úgymond - kritizálni, hanem obp’ Uven akarja megvilágítani a helyzetet. Kijelenti, hogy Magyarország az egyezmény következtében suiyos terhektől szabadult. Akik neon ismerik a nemzetközi helyzetet,
