Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-29 / 23. (2244.) szám

1930 Január 29, szerda.

'PRAXJAItA^A.G'tAR.'HlUIíAI?

JSZIDHÁZ-KönWKaLTOBA

^IWWlWB«^w«iWWWWiMwiMttWiKWiiíaiBaTOissaBrearg»iwBMa5W^

Beszélgetés Molnár Ferenccel színházról és irodalomról

MILYEN IDŐ VÁRHATÓ

A* enyhe időjárás az egész köztársaságon kiterjedt, Pozsonyban a hőmérséklet maximuma 410, Prágában 42 fok volt. — Időprognózis:, Továbbra is enyhe, ködös, kevés csapadékkal, keleti széllel

— Két törvényterveaet a birákról. Az igaz- 6ágügymini«z tórium két törvényjavaslatot készítet elő a birák fizetése és szolgálati viszonyainak rendezése tárgyában. A törvénytervezetek a közeljövőben miniszterközi bizottság elé kerülnek részletes megvitatásra. Különösen fontos a tervezetek pénzügyi része, mivel az 4S millió korona fedezetet igényel. Arra vonatkozóan, hogy a bíró is köteles lesz a jogi doktorátust megszerezni, mint az ügyvédek, eddig még döntés nem történt.

M. U. D». NEUMANN Ml SA lo*orvo#. Praba U,. Václawké o 10 Rendel 9-1. 3-6. Telefon: 50.60

— A keresztényszocialista párt uj szervezete.

Pozsonyból jelelik: Az országos keresztényszo- cialista párt e napokban Tergenyén megalakította helyi szervezetét. A községben eddig a kommunisták és más pártok votlak túlsúlyban, de a keresztényszocialista párt céltudatos munkája lassan meghódította a lakosság nagy részét. Nagy lelkesedés mellett választották meg a helyi szervezet elnökének Snirer Mihályt, al- elnöknek Fremer Károlyt, titkárnak Kicsindi Istvánt, pénztárosnak Grolmus Gézát s ellenőröknek Véber Jánost és Gábris Andrá-t. Ugyancsak megalakult a helyi mezőgazdasági szakosztály is, amelynek elnökéül: Snirer Mihályt, s alelnökéül Snirer Kálmánt választották meg. — E napokban tartott tisztújító gyűlése két a párt nagyhindi és zsítvagyarmati szerve zete, Nagyhindbeo elnöknek választották meg: Mikla Jánost, alelnöknek: Farkas Jánost, titkárnak: Baráth Lajost, jegyzőnek: Farkas Mik Ióst, pénztárosnak: Belány Lajost s ellenőröknek: Miskovics Pétert és Miklas Vincét. Zsit-va- gyarmaton ismét elnöki tisztséget nyert: Nagv Zsigmond, alelnökit: Szabó István, titkárit: Szabó Jenő, jegyzőit:Holka Károly, pénztárosit: Soos Károly s ellenőrit: Javorszky István é< Mészár Benedek. Mindkét helyen a pártközpon tót Trtichly Alajos titkár képviselte.

— Vége a velencei csöndnek. Velence eddig miduig a csend városa volt. Halkan siklottak a gondolák a kanálisokon, az ódon házak közö'i és csak evezőlapát loccsanása zavarta meg az Adria királynőjének ünnepi, szinte múzeumi csendjét. Még a Cana.1 Granden közlekedő gőzhajó, a vapo- retto is csendesen, zaj nélkül járja útjait. Most azonban szinte teljesen eltűnt a régi szép velencei csend. Az űz'etek kirakataiban rádióhangszórók vannak, a keskeny kanál isuccák házainak ablakából pedig harsány gramofrntölcsérek adják tudtára mindenkinek, ajtiit illet, hogy azt mondja: Ich küss-e ikre Hand. Madamf Velence barátai, akik évről- óvre eljönnek, hogy néhány hetet nyugalomban és poétikuis hangulatban töltsenek el, kétségbeesetten panaszkodnak a rettenetes rádió- és gramofonlárma miatt, A velencei polgárság egy része emiatt ligába tömörül, amelynek egyetlen programja, a lárma elleni küzdelem.

Töltött káposztát, uborkasalátát bátran ehetnek a gyöngegyoniruak, ba utána „Cigelka-Stephanus“-vizet isznak. A gyomorégés is ismerteién fogalom annak, aki étkezés után Cigelka-vizet iszik. Kapható mindenütt. (17)

— Csata a katonák és a kikötőmunkások között Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Komáromban a dohánygyári munkálok tartották vasárnap báljukat, ahová több szanitée- katona is felment. Egy Siska nevű póksegéd Konas nevű katona táncosnőjét kérte el táncra, de a katona nem eresztette el a táncosnőt Siska pofonokkal intézte el a sértést és a szolgálatos rendőr a katonát kivezette a teremből Siska és három kikötőmunkáe utána iramodtak és a katonai kórház előtti téren utolérve a föld reteperték a katonát és életveszélyesen meg- szurkálták. A tér ekkor már megtelt katonákkal és munkásokkal, akik veszedelmes kőzáport zúdítottak egymásra. Ennek az elősiető rendőrség vetett véget, mely Siska pékeegédet társával letartóztatta. Siska különben szeme alá egy irtózatos ütést kapott. A szanitéc katona állapota reménytelen. Ez után az incidens után a bálterem kiürült és hazamentek a legények és utánuk szomorúan a leányok is.

— Fotografáló postagalambok. A technika korszakát éljük ée mégis egyre elterjedtebbé válik a poetagialambok alkalmazása. Igaz, hogy a pcxita- galambokDál is kölesönv >«zik a technika legújabb vívmányait, tudniillik megtanítják a galambokat — fényképezni. A felderítő kémszolgálatra fel- haszná'andó postagalambok mellére parányi fényképező készüléket erősítenek, amelynek lencséje lefelé irányul. A fotoapparátus egy óraezerkezetet rejt magában, amely a fényképező gép tizenkét filmjét megfelelő, előre szabályozható időközökben exponálja Ezeket az időközöket, illetve ezeknek a nagyságát a postagalamb „égvén iségéhez** mérik, értve ezalatt repülési sebességét ée repülésének magasságát. Hosszáé kisérletezéeek után annyira tökéletesedett ez a galambfényképezés, hogy a képek az egész berepült területet filmszerűen magukban foglalják és már alig maradnak lefotogratálat- lan hézagok vagy pedig olyan helyek, amelyeket kétezer vettek volna feL- Budapest, január 28.

1 Az Estben olvassuk az alábbi érde5 kés Molnár-interjút:

Szabályos interjú Molnár Ferenccel. Nem ’ annak készült, de amikor meglátogattuk, » mindössze egy percet kellett várni az íróra , dolgozószobájában. Attól kezdve, amikor be- ) lépett: ő volt az érdekes és nem a sokezer könyv, nyolc helyen égő lámpa, poreellánvi- rágok és szőnyegek. Tehát a leírás ezúttal ' elmarad. Molnár "nemrég jött haza Berlinből, ahol frenetikus sikert aratott az „Egy, kettő, három’*. Max Pallenberg játszotta azt a szerepet, amelyet nálunk a Vígszínházban Gólh ’ Sándor. A német kritika egekig magasztalta a színművészt, elsőnek tehát róla beszéltünk, minthogy Budapesten is szerencsénk lesz Pal- lenberghez.

i Pallenberg s’kerének titka

(Mi a véleménye Pallenbergről? — kérdezzük,)

— Olyan kritikája még életében nem volt, • — feleli Molnár — mint legutóbb az Egy,

kettő, három berlini bemutatója után. Ezt a következővel érié el: 118 próbával állt a berlini közönség elé. Sztaniszlavszkiék dolgoztak igy. Ez a módszer pedig a sikert jelenti. Pallenberg még a nyáron megtanulta a szerepét és úgy jött el az első próbára. Bécsben 40 próbája volt. Utána 58 estén át játszotta közönség előtt a darabot. Berlinben 20 színpadi próbát tartottak. Összesen tehát 118 próbával, amelyből 58 a publikum előtt folyt le, jelent meg a berlini premieren. Az előadás ötödik percében kétszáz kilométeres sebességgel rohant. Tombolva tapsolták meg, tisztán a tempójáért a színészt. Mit jelent ez?- örök tanulságot minden színházi embernek: a jó előadás egyetlen titka a sok próba.

Nincs színházi krízis!

(Érdekes ez a siker. Szinte cáfolja az egész világon elterjedt hitet, hogy színházi krízis van. Mivel magyarázza az örökös krizis-em- legetést?)

— A legszebb békebeli években sem volt a színház egyéb, mint állandó — krízis! A régi Népszínház igazgatóválságai nem hatottak-e ugyanolyan forrongóan és a szenzáció erejével, mint a mai válságok? A békeidőben éppen úgy volt válság és baj, mint manapság. A színház nem biztos üzlet. Elkényeztetett bennünket a háború utáni idő. az infláció! A nyolcvanas, kilencvenes években ugyanilyen krízis volt, mégis átvergődtünk. A forrongás állandóan tart.

(Ezek szerint ön nem tartja krízisnek a színház mai állapotát?)

— Nem! Ennek semmi összefüggése nincs a gazdasági krízissel- A színház aránylag olcsó mulatság. Tegyük fel, hogy valaki egymillió pengőt vészit a tőzsdén. Nem vesz autót! Nem vesz uj bundát a feleségének! Nem megy $t. Moritz-ba! De estére megvan az a 10 pengője, amivel színházjegyet vásárolhat. Elmarad a villavásárlás, de egy esti szórakozás még igazán telik. Olyan mértékben süllyedtünk volna le, hogy a mindennapi szórakozásnak elemi dolgaira sem teljék, abban nem hiszek.

Megszaporodtak

az esti szórakozások

(Mégis, miben látja a néhézségek okát?)

— Most azt várhatná, hogy a mozit fogom mondani. Nem. A nehézségek oka nagyrészt az, hogysjjunegszaporodtak az esti szórakozások. (AzeWtt sem csak színház volt az esti szórakozás. Mert végeredményben ugyanez a mozi-lárma, ami most a filmekkel történik, a színház krízisének emlegetésével kapcsolatban, megvolt azelőtt is. Akkor az volt a jel- szó, hogy: varieté. Most több az esti szórakozás.) A világvárosban már a sporteseményeket is, bicikliversenyt, ning-pong bajnokságot bokszolást, birkózást, jéghokkit lehetőleg este rendezik meg. Leginkább a vendéglő, a táncos bár konkurrál a színházzal. Azelőtt kevés volt az, hogy az ember elmenjen vacsorázni. Ma a vendéglőben a nők és férfiak felvonulása történik, zene, jó ruhák .,, egy jó vacsora többet ér ilyen helyen, mint egy rossz színházi este. Az esti szórakozások meg- szanorodása viszont arra kényszeríti a színházigazgatókat, hogy minden erejükkel belefeküdjenek a legkülönbözőbb produkciók nyújtására.

Nincs többé felfedezetlen iró és darab

(Mit Jelent az, hogy produkció? Mit adjanak elő?)

— Ez a nehézségek másik oldala. Úgynevezett „Stüekenot** van. Darabhiány. Nincs színdarab, nincs mit előadni. Sok a színház és nagy a darabfogyasztás. Hajszát látunk mindenütt darabok után.

(Hol keresik?)

— Mindenütt! Ma már nincs felfedezetlen darab, se *erző. Ez valóban komoly darabhiányt jelent. Elképzelhető tehát, milyen erővel kell konkurrálnia a színigazgatónak a többi érdekes szórakozással. A jó színház azonban mindenütt győzedelmeskedik. Példa erre Reinhardt Denevér előadása. A budapesti helyárakhoz képest ötszörös pénzért árulták a jegyeket és százötvenszer nem lehetett helyet kapni Berlinben. Mert ragyogó szórakozást jelent a közönségnek. Tehát úgy kell felállítani a színházi „krízis** okait, hogy

1. megszaporodtak a nagyváros szórakozásai;

2. nagy a darabhiány.

(Több nincs...?)

— Itt Budapesten van még, de erről ne...

Halálos csapást jelent-e a hangos film?

(Halálos csapást jelent a hangosfilm a színpad számára? Megöli-e a hangosfilm a színházi produkciókat?)

— Erre vonatkozólag van egy teóriám. Meg is írtam a Newyork American cimü amerikai lapban.

Megszűnik minden most!

— A hangosfilmet aránylag rövidéletü átmenetnek tartom, mert a természetes fejlődés egy irányban halad, hogy a házamba, a lakásomba kapjam valamikor a világ összes színházait, beleértve a revüt, az operettet, az operát és a drámát is. Emlékezetes, hogy annak idején volt Budapesten egy gramofón- hallgató-üzlet. A Pathé-gyár rendezte be. Két csövet dugtak az ember fülébe és úgy hallgattuk a fonográfot. Akkor uj volt. Ma már a legszegényebb helyeken is látunk gramofont. A gramofon fejlődése a régimódi Pathé hang- szinház halálát jelentette. Ugyanígy fog megszűnni minden mozi, ha pár pengő havi díjért látom és hallom egyszerre a milánói Scá- lát és nem is kell eimennem hazulról. Nincs értelme akkor, hogy moziba menjek! Milyen abszurd gondolat volna, ha valaki nyilvános hangversenytermet alapitana a rádió hallgatására. Este 8 órakor aki akar, otthon fog ülni és hallgatja Berlint, Parist, a revüszinház- tól kezdve a kabaréig.

(Mikor lesz ebből...)

— Feltétlenül bízom benne, hogy rövid időn belül

A plasztikus film

(A film újításai még nem fejeződtek be?!)

— Még folytatják az eddigi eredményeket. Két újítás a lényeges. A természetesen színes hangos film és a plasztikus film. Ez az utóbbi a stereoszkónhoz hasonló három di- menzióju képet ad. Á mozi odairányul, hogy függetlenítse magát a viszonlaptól. Ne kelljen a vászonra vetíteni, hanem a térbe, a semmibe.

A televízió

(A televízió?)

—■ Érdekes uj találmány a távolbalátó készülék. Mihály, Tihanyi és mások jóvoltából „kicsiben** már megvan. A Funkaussteilung- ban, Berlinben, mindenki telefonálhatott, a kiállítás egyik végéből a másikba; ugyanakkor láthatta is azt, akivel beszélt. Maga a találmány nem azért késik, mert las^u a feltaláló munkája. Túl nagy tőke vau belefektetve a meglevő találmányokba,

A Wall-Street minden találmányt felvásárol

A newyorki tőke, amely rengeteget invesztált a hangosfilmbe, felvásárolja a televíziós találmányokat. Addig, amig a meglevő találmányokba belefektetett pénzt meg nem kapja, addig nem érdeke, hogy újakkal tegye lehetetlenné önmagát. Az amerikai filmesek szerint az említett „szobaszinházamnak** egyik nagy akadályát a Wall Street által lekötött találmányok elbujtalásával lehet megmagyarázni. A technika szörnyű módon rohan, nemcsak fizikai és kémiai nehézségekkel kell megküzdenie, hanem a spekulációval is. A tőke fékezi, mert győzelmével dollár- milliárdok mennének tönkre.

Minden lakásban egy színház-szoba

— A lakásban lesz egy ilyen szinház-szoba valamikor, mint régen a zeneszobák voltak. Beül az egész család és művészetet lát és hallgat. A pusztán, a kisvárosban, a világvárosban egyaránt közel lehet férkőzni majdan a tökéletes művészethez.

(Egyszóval a hangosfilm ...)

— Á találmány ingere most van tetőfokán. Rövid ideig tart, átalakul és ebben a formájában eltűnik.

(Most kis szünetet tartunk, egy cigaretta- gyújtás erejéig.)

„Pesten a szerző életkorát összetévesztik a mii fiatalságával*4

(A világkirü írótól, a beérkezett szerzőtől, most választ szeretnék, mi a véleménye a fiatal színpadi Írókról?)

— A fiatalok? Ez nem uj dolog, ezt nem mi találtuk ki. örök kérdés. Ebben is van

Hotel Karban Szálloda

Lucenec.

Modern kényelem, közoonü fűtés.

egy elvem. Nem az a fontos, hogy a szerző legyen fiatal, hanem a mű. Az életkort, Pesten, es már szinte jelszó, összetévesztik a mii fiatalságával. A francia avantgardo-dráma- irók Lenormand-t tartják mesterüknek, aki nem fiatalember. Parisban viszont vannak fiatalok, akik dohos, régimódi bohózatokat írnak.

(Mi a fiatalság?)

— Kísérletezés.

(Csak kisérletezés?)

—Kísérletezés és a formák áttörése. Még pedig igen nagy rizikóval. Én „ezt“ nevezem fiatal szerzőnek, tekintet nélkül arra, hány éves. A háború óta az életkorban fiatalok nagy része — tisztelet a kivételnek, — hosz- szu őszszakállu darabokat ir. Mindegyik megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket egy sziuházi pénztáros a darabbal szénben támaszt. \

Herczeg Ferenc volt az újító!

— Itt van Herczeg Ferenc, aki igazán nem kezdő. Hatvanadik életéve körül irta a Híd című darabot.

(Miért említi most?)

—■ Mert nálunk Herczeg Ferenc, a leglegar- riváltabh arrivé csinálta azt az újítást, hogy tisztán politikai darabot irt. Ugyanakkor sok fiatal tovább főzte a szirupot. Azóta az egész világon a politikai darab lett a színpad egyik legérdekesebb újítása. Van nacionalista, van kommunista tendenciájú politikai darab. Ju- les Romans jóval később irta a Diktátor-t, mint Herczeg Ferenc a Hid at, Reynal is később jelent meg politikai darabjával Németországban a fiatalok mind ezzel foglalkoznak, ujjal, frissel... Legutóbb Lampel... Ne a kort, hanem a müvet nézzük. Herczeg a Ma- jomszinházzal is újat próbált, akkor is kísérletezett, pedig nem elölről kezdte. Fiataloktól tehát fiatal darabot várunk.

(Általánosít ezzel a mondattal?)

— Nem. Újabban tényleg van néhány ki- tűnő fiatal magyar iró, aki szivében, szellemében is fiatal

(A komoly témáról átmegyünk a napi színházi eseményekre. Mikor jön haza Darvas Lili?)

—■ Neki most van érdekes szereplése Berlinben. Talán ebben a pillanatban lép színpadra Maugham Viktóriájának reprizén, melyet Reinhardtéknál játszik a szinészszövet- ség javára, díszelőadás keretében.

(Legközelebbi szerepe?)

.-*■ Fritz von Unruh uj darabjának női főszerepét játssza a Deutsches Theaterban, Reinhardt rendezi.

(És Ön?)

(Mit dolgozik?)

— Semmit. A ritka alkalmak egyike...

Kész az interjú. (K-—f.)

(*) Színdarab Paneurópáról. Berlinből jelentik, hogy Barnovszky igazgató megszerezte előadásra Giraudoux színdarabját, amelynek címe Paneurópa. A híres francia pacifista szerző darabját a Tbeater in dér Könicrgra'zer-Strasse-ben fogják bemutatni

(*) Egy Strauss Rich"-d-mti jubileuma. Kedden ötvenedszer került színre Strauss Richard Rózsalovagja a budapesti Operaházban. Nagy Margit, a női főszereplő tízszer játszotta ezt a szerepet Strauss Richárd a jubileumra Budapestre akart jönni, de útja elhalasztódon

(*) A világ vége. Párisból jelentik: Ezzel a fantasztikus címmel került színre Párisban M. Rous- 3oii rendkívül érdekes tartalmú színmüve. A? iró rendkívül szellemes és ötletes dialógusokban állítja be egy költő családi életét, amelyet egy csillagászati jövendölés zavar meg, mely szerint a bolygók egyike összeütközik a földdel. A veszedelmes bolygó nem más, mint a Sirius, amely a darab története szerint feltartózhatatlanul közeleg a föld felé. Az előadás érdekesen eleveníti meg a borzalmas éjszakát, amelyen az asztrológusok szerint a kozmikus katasztrófának be kellene következnie, de — semmi 6em történik. A csillagászok tévedtek, viszont a szörnyű éjszakán kétségek és elkeseredések között az iró és szerelmes örökre elhidegülnek egymástól. Az asszony visszatér hazájába. Oroszországba, az iró munkájában és barátai között keres felejtést. Számára valóban elérkezett a világ vége. A Comédie Franeaise művészei tökéletes ábrázolással eleveníti!: meg Rou»- sou képzeletének alakjait. Az újdonságnak általános, őszinte sikere volt.

A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA

ADRIA: Asszonyok és szeretők. (Hangosfilm.)

Glória Swaneon.

FIVEZDA: A bűnös falu. (Orosz-film.)

FLÓRA: Riporteri 8. enzáció. (Bob. Daniels.) — Szeles ifjúság.

FÉNfX: Modern Faliszt. (Film-operett.) 2. hét. LUCERNA: A hazafi (Beszélőfilm.) E. Janninge, KOTVA: Fox FolÜe 1029. (Film revü.)

METRÓ: Vera grófnő árulása. (Gerda Maurus.) PASSAGE: Az isten tagadó leány. (Beszélőfilm.) SVETOZOR; Kity nem akar íérihezmenni. (C. Moore.)

A POZSONYI MOZIK MŰSORA január 28^—30-ig;

REDOUTE: „Akik nem házasodhatnak.-* ÁTLÓN: „A tenger alatt.*1 TATRA: „Szabadsi^hősök.**

9