Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-29 / 23. (2244.) szám

^ MaS szémumSs 12 eEdal

1 K. évf. 23. (2244) szám » Sxerda - 1930 január 29

jmtiYARfflRMB

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévié 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke

A sztovenszkói es ruszinszkón ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő.

DZURANYt LÁSZLÓ FORGÁCh 6LZA

Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 15. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 34184. —Sürgönyeim. Hírlap. Praha

Hí Egérét földié

(§) Lapunk tegnapi számának belső részében igen érdekes cikk számolt be a magyar zsidók kudt>urmunkájáról, amelyet Palesztina újjáépítésében kifejtenek. 'Wilemszky Jehuda dir., a Jewish Agency delegátusa budapesti missziója alkalmából részletes beszámolót adott arról a kulturmunkáról, amelyet a zsidó bevándorlók, a Leventének ezen a részén kétségtelenül a nyugati civilizáció pionórjai kifejtenek. Mi, akik igazán elmondhatjuk magunkról, hogy történelmi napokat élünk, szemtanúi lehetünk naigyon sok érdekes és világ- történelmi fontosságú kísérletezésnek. Látjuk és megfigyelhetjük, hogy a forradalmároknak egy csoportja miképpen akarja a marxista paradicsomot megvalósítani a muzsikoknak tipikus földjén, Oroszországban. Megfigyelhetjük a távoli keleten azt is. miképpen születik meg egy nemzet s miiképpen alakul újból a kultúra virágzó, paradicsomává a zsidók hazája, amely a zsidó őstörténelem korában az ígéret földje volt.

Wilemszky dr.-nak érdekes elbeszélése a cionista gyarmatosoknak palesztinéi munkájáról olyan reflexiókat kelt bennünk, amelyek a mi szőkébb hazánkra, a Kárpátok övezte földre, Szlövenszkóra és Ruszin szkóra vonatkoznak. Ha a két országnak, Palesztinának és, Csehszlovákia keleti felének úgynevezett természeti habitusát, természetes felszereltségét egyhehasonliíjuk, meg kell állapitanunk, hogy a két föld között lényeges különbség van. Elegendő, ha rámutatunk a iklima különbözőségére, • amelynek következtében a két országban a mezőgazdasági kultúrának más és más faját kell meggyökeresi- téra, a talaj ellentéteire, a lakosság'ellentétes antropológiai és lelki struktúrájára, vagyis azt kell mondanunk, hogy ez a két föld külön világ, amelyet aligha lehet egy nevezőre hozni, mégis összehasonlítás alapjának választjuk e két külön világot.

Ami Palesztina földjén végbemegy, olyan érdekes gyarmatosító munka, ami párját ritkítja a történelemben. A gyarmatosítást a történelem az európaizálás fogalmával is jelöli. A kultúrának é-s civilizációnak az egész glóbuson való szétterjesztése az európai emberfajta hivatása és történelmi érdeme volt. A gyarmatosítás különböző korszakokban ment végbe. Először Európát kellett kolonizálni. Ezt a feladatot nagy faji erejükkel és a felszívott latin kultúra, meg a kereszténység nagy erkölcsi erejének segítségével a germán törzsek végezték ebes ezzel létrehozták Európának kulturális és lelki egységét az Atlauti Óceán és a Don között. A kilencedik századtól a tizenkettedik századiig terjed a kólónizálásnak ez a periódusa. A tizenötödik században a felfedezések révén indul meg a történelemnek eddig legnagyobb szabású gyarmatositása az idegen kultúrájú kontinenseknek az európai kultúrába való bevonása által. Ennek a gyarmatos:tási. folyamatnak legnagvobbszerü eredménye az amerikai Egyesült Államok megalakulása, volt, amely még a tizenkilencedik század folyamán európai bevándorlók felszívásával végezte nagy feladatát, hogy az Atlanti Óceán partjától a Csendes Óceánig európai kultúrával penetrál- ja a prairit és a sziklás Cordilterákat. a huszadik században azonban a kolonizálás periódusát befejezte és az európai gyarmatosokat uj területre, Kanada fenyveseibe és Argentína pampáira utalja. Különálló és elszigetelt jelenség a palesztinéi gyarmatosítás. A zsidó gyarmatosok éppen úgy. mint a középkor germán kolonistái, jobb ekével és magasabb kultúrával mentek nyugatról keletre, hogy uj hazát teremtsenek maguknak.

Primitív körülmények közé kerültek. Kopár, meszes hegyhátak, szikes, mocsaras területek, primitív mezőgazdasági kultúra, amelyet még a faeke jellemez, ellenséges érzületű arab lakosság, amelyet földesurai a dolgos bevándorlók ellen ingerelnek, fejletlen ipar; egyszóval tipikus keleti állapotok, amelyekbe a régi török uralom maradisága *>A spanyol elégedetlenek élén Franc® őrnagy, a híres éctáireplli áll?

Bezárták a barcsiénál egyetemet — Így konzervatív miniszter a forradalomért — általános nyugtalanság

Madrid, január 28. A spanyolországi helyzet egyre bizonytalanabbá válik. Tegnap a rendőrség bezáratta a barcelonai egyetemet, miután a diákokat kiűzte az egyetem épületéből. Spanyolországban alig három egyetemen folynak az előadások, a diákság a többiben mindenütt sztrájkba lépett. Madridban a nem sztrájkoló katolikus diákok sem hallgathatják az előadásokat, mivel a tanárok nem járnak be az egyetemre. Primo de Rivera vasárnapi nyilatkozatát, amelyet a P. M. H. tegnap közölt, a lapok nem merték kommentálni Azt a néhány cikket, amelyet az államügyészségen bemutattak, a cenzúra nem engedte közölni. Primo de Rivera tegnap ismét a királynál volt és madridi udvari körökben feltűnési keltett, hogy a diktátor az audiencián lovaglóruhában sarkantyúval és lovaglóostorral jelent meg. Ossorio Gallardo volt konzervatív miniszter valamennyi madridi lap szerkesztőségébe nyilatkozatot küldött, amelynek közlését a cenzúra szintén nem engedte meg. A volt miniszter nyilatkozata

nyilt levél a nemzethez, amelyben bejelenti, hogy Primo vasárnapi jegyzéke a diktatúra tultengésének kulminációját jelenti és a helyzet utána tarthatatlanná vált. A nép kötelessége, hogy a szabadság és az igazságosság jogát a saját erejéből kivívja. Jellemző, hogy a népet a lázadásra ez alkalommal olyan ember szólítja föl, aki világéletében a legszélsőségesebb jobboldalhoz tartozott. Gallardo lépése minden kommentárnál jobban mutatja be a spanyolországi zavaros helyzetet.

A város lakossága nyugtalan éjszakát töltött el. Az esti órákban az a hir terjedt el, hogy Franco, az ismert repülőőrnagy és a spanyol nép bálványa, aki gyűlöli a diktátort, tegnap este Cadisba röpült és az ottni helyőrséget lázadásra szólitctla ml. Mach ridban egész éjszaka várták a forradalom első híreit. Egyelőre Cadisból nem érkeztek hírek, de az ottani helyőrséget általában diktaíuraellenesnek tartják. Reggel öt órakor tizenkét katonaszállitó autóbusz száguldott végig a városon. Egy utász-század teljes fölszereléssel a madridi repülőtérre indult. A lapok és a tudósitó irodák szerint a forradalom kitörése küszöbön áll, de egyelőre az ország belsejében történő ésemónyekről nem lehet tiszta képet alkotni.

geiSs'ai a magyar kormáiwzóflál

Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jele n tése.) Ma délelőtt tizenegy órakor a kormányzó fogadta Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki beszámolt a hágai eredményekről. A kormányzó elismerésének kifejezéséül egv újonnan rendszeresített érdemérmet nyújtott át Bethlennek. így az uj kitüntetést először a miniszterelnök kapta meg. Az egyórás kihallgatás után Bethlen a reszortjniniszte- rekkel tárgyalt. A képviselőház csütörtök délelőtt tizenegy órabor kezdődő ülésén napirend előtt Bethlen István nagy beszédben ismerteti a hágai megegyezést, majd minden part egy-egy szónoka felszólal s azután térnek át a napirendre.

dorta az ígéret földjét. És Wilemszky dr. előadásából is megtudjuk, hogy ezen a kultur- vadonon tiz esztendő munkája nagyszerű életet teremtett. A kokraisták farmjai körül motoros erővel megművelt földek, úgy hogy egy hektárnak a hozadéka egész családokat tart el; virágzó narancs- és déligyümöiles-ültetvé- nyek, amelyeknek termékei az export keresett cikkei; lendületesen fejlődő ipar, amely felhasználja az ország nyersanyagkészletét és tiz év alatt olyan ipari fejlődési teremtett, hogy Palesztina vegyi iparának termiékelt már külföldre is exportálni lehet. A Jordánon hatalmas vizi erőmüveket létesítenek, egyszóval rövid egy évtized alatt a bevándorlók a szellemi és anyagi kultúrának európai fokára emelték a századokkal visszaírnardt ígéret földjét.

Wilemszky dr. azonban azt is mondja, hogy a koloristáknak száma még csekély. Palesztinának népsűrűsége ma négyzetkilomé- renként 50 lakos az országban annyi munkaalkalom kínálkozik, hogy az ígéret földje kétszerannyi lakosságot is elbír.

És most tekintsünk Szlóvenszkóra és Ru- szinsTzkőra. Elég, ha az elemislák használatára szánt földleírást felnyitjuk, hogy megtudjuk belőle: micsoda hallatlan értékek rejlenek Szlovenszkó és Ruszinszkó földjében, micsoda gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségei állanak tárva-nyitva. Nem mondhatjuk, hogy ez a felismerés uj lenne és ha a sokszor ócsárolt múltba visszatekintünk, látjuk azt, hogy a kora középkortól kezdve mint iparkodtak ez országrészek kormányzói a lakosság anyagi és szellemi boldogulásának előmozdításán. Az. Árpádházi magyar királyok német telepeseket hívtak be, hogy a szlovák és magyar lakosságot megtanítsák a bányászatra, az ipar olyan hatalmas lendületet vett, hogy Szlovenszkó kereskedőinek az akkor Danckának nevezett Danzig kikötőjében külön árurak táruk volt, a tizenhatodik század elején Szlovén szikénak üveggyártása messze felülmúlta a csehországi üveggyártást és termékeinek minősége vetekedett a velencei üveggel és a régi Magyarországon először Szlovenszkó területén vert gyökeret a korai reneszánsz, mutatva azt, hogy ennek az országrésznek lakossága j utó bt az anyagi és szellemi kultúra legmagasabb fokára. A török hódoltság idején a törököktől meg nem szállott Ruszinszkó és Szlovenszkó szabadon virágozhatott, a tizenkilencedik század folyamán pedig a magyar kormányok ipari politikája Szlovenszkó és Ruszinszkó természetes kincseinek felhasználása révén olyan ipari fejlődésnek vetette meg alapját, hogy az ipar köre egészen Odesszáig és Szalonikiig terjedt.

Mindez azonban csak a múlt, Szlovenszkó és Ruszinszkó ma nem az ígéret földje. Innen kivándorolnak a legjobb erejükben levő munká se mberek, hogy idegen országokban keressék meg mindennapi kenyerüket. Ha a statisztikai kimutatás grafikonját szemléljük, akkor azt látjuk, hogy a kivándorlás aránya nem csökken, ellenkezőleg, emelkedik. Talán olyan sünien laknának itt az emberek*, hogy; nem férnek'el apáik földjén? Aligha! Szlo- i ve uszító középső és keleti részén a lakosság átlagos sűrűsége négyzetkilométerenként negyvenhat, Ruszinszkón pedig még csökken ez az arány, úgy hogy a rabéi járásban egy négyzetkilométeren már csak tizennyolc ember lakik. Pedig, ha Wilemszky dr. azt mondja, hogy Palesztina földje kétszerannyi embert bir el, mint amennyi most lakja, jogosan mondhatjuk mi is, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón kétszerannyi ember kereshetné meg kenyerét, élhetne európai viszonyoknak megfelelő életet, mint most.

Azonban "a valóság más. A két ország gazdasági helyzetében óriási különbség mutatkozik. Palesztinában látjuk a törhetetlen építő akaratot. Ott a Jordán vizi erejét beállítják az ipar szolgálatába. Szlovenszkón és Rite szín szkon hogyan is vagyunk a vizi erővel? A köztársaság területén eddig már meglevő vágy építés alatt álló tizenkét vizimü közül egyetlen egy sem jut Szlovenszkó és Ruszln- szkó vizeire. Tizenegy erőmű tervezése és előkészítési munkálatai folynak, úgy hogy ha mind a huszonhárom erőmüvet létrehozzák, ezeknek kapacitása 223.320 lóerő lenne. A huszonhárom erőműből egy jut az Ung-fo-lyő- ra 1760 lóerővel, egy pedig a Vágra 20.000 lóerővel. Ez összesen 22.000 lóerőt jelent, holott pontos megállapítás szerint a Szlovenszkón és Ruszinszkón ipari célra beállítható viaterő több mint 300.000 lóerőt tesz ki.

De egyéb természeti kincseket is nyújt Szlovenszkó és Ruszinszkó áldott földje. Tömérdek ásványos anyag, amelyek mind virágzó iparág kifejlődését tették lehetővé. Ha eny- nyi ásványos kincse lenne Palesztinának, Wri- lemszky dr. nem kétszerannyi, hanem négy- szerannyi zsidó bevándorlót invitálna az ígéret földjére. Ott a Holt-tenger vizéből fáradságos és bonyolult vegyi műveletekkel állítják elő az ipari termékek nyersanyagát, hogy foglalkozáshoz juttassák a bevándorló ipari munkásokat. Itt a dezindusztrializálás végezte szörnyű pusztítását és a természet kincsei nagyrészben parlagon hevernek.

Nem a fejlődés természeti lehetőségei hiányoznak tehát minálunk. mert ezek itt bőségesebb mértékben vannak meg, mint a Levan- | te-melléki ígéret földjén. Hiányzik azonban az i építeni akarás, hiányzik a nagyvonalú politika, amely egyenlő kézzel mér minden országrésznek s a köztársaság minden fajtájú, minden nemzetiségű és különböző társadalmi rétegződésű polgárainak. Azok a mentegetőző kijelentések, hogy általános gazdasági krízis korában élünk és Szlovenszkó meg Ruszinszkó súlyos bajai ennek a krízisnek következményei, nem felelnek meg a valóságnak, mert az iparnak és kereskedelemnek 1928. évi statisztikája hivatalosan állapítja meg, hogy egyes ipari ágakban, mint a Szloven- szkót és Ruszinszkót leginkább érdeklő vas- iparban és faiparban, a csehszlovákiai ipar konjunktúrája egyre emelkedett. Ebben a fölfelé tartó irányzatban azonban Szlovenszkó és Ruszinszkó ipara nem vett részt.

Azok a cionista érzelmű zsidók, akik a világ különböző részein szétszórtan, nehéz viszonyok közölt élnek, vágyakozó szemmel tekintenek Palesztinára, az ígéret földjére és mindenképpen azon vannak, hogy mielőbb eljuthassanak vágyaik Mekkájába. Szlovenszkó és Ruszinszkó gyönyörű hegyei, termő síkságai olyanoknak a hazája, akik vágyó szemmel tekintenek a francia kőszénbányákra és vasgyárakra, a holland tőzegtelepekre és Ttini snak forró napsütésben égő szikláira. ígéret földje lehetne Szlovenszkó és Ruszinszkó. de most nem az. A megsemmisült reményeknek és a könnyes szenvedésnek a hazája.